Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
1989. november 24., péntek _______________SOMOGYI NÉPLAP_____________________________________________________________________________________________________________________________________________ 3 T ANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) tását nem javasolja. Ugyanakkor itt kell megemlítenem, hogy a kormány hiánytalanul teljesíti a bányászoknak, az egészségügyi dolgozóknak és a pedagógusoknak tett ígéreteit — hangsúlyozta Békési László. — A föld alatti pótlék emeléséhez külön állami támogatást nyújt, az egészségügyben dolgozók és a pedagógusok bérét 1990-ben minimum 25 százalékkal eme- lik amely fedezetet nyújt az ügyeleti és túlóradíjak növelésére is. Kedvezmény a családoknak Nem javasolja a kormány az adókedvezmények csökkentését az 55 ezer forintos adómentes jövedelemhatárnál, a mezőgazdasági kistermelés adóköteles értékhatárainál, illetve a szellemi tevékenységből származó jövedelmek ■ költségátalányainak mértékénél. Nagy jelentőségű változtatás a megtakarítások és a befektetések erőteljes ösztönzése a személyi jövedelemadón belül. A lakásmegtakarítások és a tartós befektetések nagymértékű adókedvezménye összhangban van társadalompolitikai céljainkkal és gazdaságpolitikai kon- cepciónkkel egyaránt. Miután a jelenlegi rendszerben a három- és több- gyermekes család által igénybe vehető adóalapcsökkentés kiterjesztése az egy- és kétgyermekes családokra 5—6 milliárd forintba kerülne, s ezért megvalósíthatatlan, a kormány azt javasolja, hogy az adórendszeren kívül a családi pótlék gyermekenként és havonként 300 forintos emelésével enyhítsük jövőre a gyermeknevelő családok terheit. Ez az összeg a jelenleg átlagosan 1720 forintos gyermekenkénti családi pótlék reálérték-megőrzését biztosítja, sőt valamivel túlkompenzálja. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ezzel a megoldással a három- és több- gyermekes, az átlagnál nagyobb jövedelmű, tehát az adókedvezményt igénybe venni képes családok relatív előnye megszűnne. Az előkészítő viták alapján a nagycsaládosok kiemelt támogatása érdekében a kormány módosítja a beterjesztett javaslatát, és azt ajánlja a parlamentnek, hogy a három- és többgyermekes családok havi 1000 forintos adóalap-kedvezménye — a 300 forintos családipótlék- növelés mellett — továbbra is maradjon meg. E másfél milliárd forint hatású támogatás fedezete a személyi jövedelemadón belül á növekvő bérekből megteremthető. A kormány a szakszervezeti tagdíj adómentességével kapcsolatban azt javasolja, hogy maradjon meg a szakszervezeti tagdíj adó- mentessége, ugyanakkor a vállalatok és vállalkozások csak érdekképviseleti tagdíjaikat számolhassák el adómentesen, egyéb hozzájárulásaikat már csak adózott eredményükből fizessék. Áfa ä személygépkocsikra Jogos az az igény — mondotta —, hogy a beruházásokat terhelő általános forgalmi adót minél hamarabb szüntessük meg. Azonban ez 12 milliárd forint összegű adóbevétel-kiesést jelentene, így a kormány javaslata, hogy a beruházási áfa az eredeti programnak megfelelően 20 százalékkal csökkenjen 1990-ben. A gazdaság korszerűsítését szolgáló beruházások terheinek további csökkentésére a világszínvonalú hatékonysági követelményeket kielégítő, világbanki hitelekből finanszírozott beruházások áfa-terhét megszüntetni javasoljuk. Ugyanígy megszüntetni javasoljuk a környezetvédelmi beruházások forgalmi adóját, valamint a munkahelyteremtő beruházások és az országos közúthálózat építését szolgáló beruházások forgalmi adóját. Nélkülözhetetlen a magánimport után is megállapítani az általános forgalmi adót — mondotta a miniszter, majd a kormány nevében azt javasolta a parlamentnek, hogy a magángép- kocsi-import általános forgalmi adóját ne január 1jével, hanem azonnali hatállyal léptessék életbe. Ez természetesen nem vonatkozik a már megrendelt és később leszállítandó személy- gépkocsikra. A kormány a decemberi ülésszakra előterjeszti a fogyasztási adókról és fo- gyasztóiár-kiegészítésről szóló törvényjavaslatot. A ma még meglévő bérnövekményadó megszüntetésével más kötöttség vagy gazdálkodási teher már nem állja útját a piaci szférában a bérek növelésének. Elvileg a kormány is egyetért a teljes bérliberalizálással. Eredetileg tervezték a bérnövekményadó megszüntetését, azonban 1990-re mégsem szüntethetik meg. Békési László befejezésül hangsúlyozta: ebben a kiélezett politikai és gazdasági helyzetben elemi érdekünk, hogy az adótörvények módosítására vonatkozó döntések ezen az ülésszakon megszülessenek, lezáruljanak az áldatlan viták, megalapozottan folytatódhasson a jövő év előkészítése. Ezután az adótörvények módosításával kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról Fekete János, az Országgyűlés reformügyi ad hoc bizottságának elnöke adott tájékoztatást. Elfogadta a bizottság a kormánynak azt a javaslatát, hogy 300 forinttal emeljék minden gyermek után a családi pótlékot, ám nem értenek egyet azzal az egyébként már visszavont pénzügyminiszteri indítvánnyal, hogy a többgyermekes családok adókedvezményét eltöröljék. Többségi szavazással úgy határoztak: javasolják, hogy valamennyi gyermek után vezessék be ugyanezt az adó- kedvezményt. Nem osztja azonban a bizottság azoknak a képviselőknek a véleményét, akik szerint a különböző pótlékokat, ügyeleti díjakat másféle elvek szerint adóztassák. Ez ugyanis teljesen szétzilálja a meglévő adórendszert. Azzal azonban egyetértenek, hogy azokon a területeken, amelyeken ez súlyos problémákat okoz, a bérrendszeren belül kell megoldást találni. Ellenzi a reformbizottság, hogy az újonnan bevezetendő részesedési adót a nyereségből vonják el. Véleményük szerint ez megint csak a jól gazdálkodó vállalatokat terheli majd, s azokat nem érinti, akiknek egyáltalán nincs nyeresége. Javasolják tehát, hogy a beruházott vagyon, a tőke után számítsák ki az állam részesedését. Elfogadják ugyanakkor, hogy az átálláshoz szükséges idő rövidsége miatt egy évig még a pénzügyminiszter által javasolt módszer szerint szabják ki a részesedést. Fekete János rámutatott: az alacsony adókulcsoknak ösztönző hatása lehet a termelésre. Fekete János — a pénzügyminiszterrel ellentétben — úgy ítélte meg, hogy az adócsökkeptés, illetőleg az ezirányú lépések már egészen rövid időn belül pozitív következményekkel járnak. A bizottsági vélemény elhangzása után megkezdődött a személyi • jövedelemadó feletti vita. Csökkentsék az állami kiadásokat Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Budapest 71. számú Jogtanácsosi Munkaiközösség jogtanácsosa keményen bírálta az előterjesztett törvényjavaslatot, amely szerinte annak a modellje lehet, miként nem szabad törvényt alkotni. Deklarált elveivel szemben nem vállalkozásbarát, s nem felel meg azoknak a céloknak, amelyekért megalkották. Éppen ezért a képviselő nem fogadja el a jogszabályt, s mint elmondta, a jogi bizottság sem tartotta a tervezetet tárgyalásra és elfogadásra alkalmasnak. Balogh László (Békés m., 14. vk.), a békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke úgy vélekedett: nem a költségvetés bevétele kevés, hanem az állami kiadások túl magasak. Ezért a pénzügyi kormányzatnak nem az adóbevételek növelésére, hanem a kiadások további csökkentésére kellene törekednie. A képviselő nem értett egyet azzal, hogy a jogszabálytervezet szerint megszűnjön a háztáji illetményföld megváltásának eddigi adómentessége. Tiltakozott az ellen is, hogy elveszítsék a tsz- dolgozók földjáradékuk mentességét. Javasolta, hogy az eddig fizetett mértékig a földjáradék adómentessége megmaradjon, s csak ezen felül kelljen adót fizetniük. Indítványozta azt is: az adóhatóság továbbra is bízzon a kistermelőkben, s azok ezután is tisztességgel eleget fognak tenni kötelezettségeiknek. Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) tiszaföldvári körzeti orvos kemény szavakkal szólt az egészségügy és az adórendszer viszonyáról. Ezt az ágazatot az adórendszer véglegesen' „padlóra küldte”. Az egészségügyben a feladatok megoldása kikényszeríti a mellék- és másodállásokat, éjszakai és készenléti szolgálatokat, helyettesítéseket. Ezeket a szolgálatokat az adórendszer azzal „honorálja”, hogy a külön, juttatásokat drasztikusan lefejezi, s több tízezer egészségügyi dolgozót arra kényszerít, hogy mintegy társadalmi munkában lássa el többletfieladatait. Nyomatékosan kérte a pénzügyi tárcát, hogy az általános béremelésen kívül különítsen el megfelelő összeget e tragikus probléma megoldására. Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója azt javasolta, hogy az előterjesztett adótörvény-javaslatokat két olvasásban tárgyalja a parlament, és elfogadásukra csak decemberben kerüljön sor. Több mint 100 milliárd forintra becsülte a költségvetésben mozgósítható tartalékokat. Javasolta, hogy jövőre az állami igazgatásban 60 százalékos létszámleépítést kellene végrehajtani. Fölvetette azt is, hogy gyorsítani kellene a mesterségesen felduzzasztott megyei apparátusok létszámának csökkentését. Ugyancsak szükségesnek tartotta azt is, hogy a társadalmi szervezetek vagyonát teljes egészében államosítsák. Az ebből származó bevételt a költség- vetési egyensúly javítására lehetne felhasználni. Az elnöklő Fodor István lezárta a személyi jövede- lemadótörvény-javaslat fölötti részletes vitát. Mivel a részletes vitában olyan javaslatok is elhangzottak, amelyekről az Országgyűlés reformbizottságának állást kell foglalnia, így e testület a parlament pénteki munkanapjának megkezdése előtt ülést tart. Fodor István bejelentette, hogy pénteken az általános forgalmiadótörvény-javaslat feletti általános vitával folytatják a munkát, ám valószínűleg a nap folyamán nem tudnak végezni mindazzal, amit előzetesen tervbe vettek. Ezért ma döntenek arról, hogy mely napirendek tárgyalását halasz- szák a decemberi ülésszakra. Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke látogatást tett és felszólalt az Országgyűlés ülésén PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI Feszül a húr, csak el ne pattanjon Becslések szerint 150 —200 milliárd forint hiányzik a jövő évi költségvetésből ahhoz, hogy az érdekképviseletek által megfogalmazott, egyébként jogos, sőt az oktatás vagy az egészségügy esetében elemi igényeket kielégíthessék. Valószínű, hogy a decemberi nemzeti tortaszeletelő alkuban mindenki elmegy majd a végső érvekig. — Volnának olyan eszközök, amelyekkel elérhető, hogy a kormány engedjen — mondta Pásztohy András képviselő. — Ez azonban kétes győzelem lenne, ha közben a gazdaság működőképtelenné válik. A képviselők nyilván pattanásig feszítik majd a húrt, az azonban senkinek sem érdeke, hogy ez a húr elpattanjon. A pedagógusszakszervezet a már körvonalazódó költségvetés alapján a közoktatás működési föltételeinek romlásától tart, ezért kérte a pedagógus képviselőket, hogy ne fogadják el a költségvetést. E kezdeményezésről és várható hatásairól kérdeztük Glatz Ferenc művelődési minisztert. — Itt a közoktatás helyzeténél többről van szó. Általában. a tanácsi fenntartású és irányítású intézmények föltételrendszeréről. Magam is kíváncsi vagyok, mit tud majd a Pénzügyminisztérium ezekre az aggodalmakra válaszolni. A költségvetés előkészítésének korábbi szakaszában mindezt már a mi tárcánk is szóvá tette. A PM kalkulációi szerint a gondok a tanácsok által megoldhatók. — Már most is vannak iskolák, ahol a táblák újrafestésére vagy más elemi szükségletekre sincs pénz ... A költségvetési elvek ismeretében föltehető, hogy jövőre még ennyire sem lesz. — Ha a demokratizálást nemcsak szólamnak tekintjük, akkor tudomásul kell venni, hogy a demokratizálás azt is jelenti, hogy az egyéni iniciatívák és az egyéni kezdeményezőkészség meg fogja határozni: melyik közösségnek milyen iskolája lesz. Vagy egyenlős- di van, vagy differenciálás, de ha Magyarországon differenciálásról van szó, mindenki azt hiszi, hogy épp ő lesz az, aki jobban jár. Vannak olyan tanácsok, amelyek ugyanolyan adottságok mellett sokkal jobb működési föltételeket biztosítanak az iskoláknak. Ez a differenciálódás sajnos egyre fokozottabb lesz. Épp ezért a minisztérium egy belső programot dolgoz ki, hogy az autonómiából fakadó leg- kiélezettebb különbségeket valamilyen módon kiegyenlítse. Pénzt próbálunk tartalékolni a hátrányos helyzetbe kerülő iskolák megsegítésére. Munkatársaimmal együtt sem vagyunk azonban annyira okosak, hogy előre meg tudjuk mondani: az új rendszerben, majd miként szűrhetők ki a hiba- lehetőségek. Ez vonatkozik a normatív finanszírozásra is. A PM szakemberei állítják, hogy ez nivellálódást fog hozni. Mi mégis félünk attól, hogy a kevés személyi jövedelemmel rendelkező községek kevesebbet fognak tudná juttatni iskoláiknak. A PM el van szánva — persze nemcsak ők —, hogy az egész közigazgatást racionalizálni kell. Nem lehet ekkora túlduzzasztott apparátust fönntartani. Van viszont egy másik törekvés is, mely meg kívánja tartani a régi bürokráciát, így a kul- turbürokráciát is, s mindehhez még pénzt is kíván. Ez aligha fog menni. — ön tehát most arra utal, hogy a mindent az államtól várás !lehetőségei beszűkülnek, netán a segíts magadon, az isten is megsegít korszak jön... — Azt azért látni kell, hogy itt nem kevesebb pénzről van szó, csak egy másfajta szétosztási rendszerről. Erről lesz a vita, amit magam is érdeklődéssel várok. Paál Lászlóné somogyi pedagógus képviselőben a tegnap délelőttig zajlott vita hiányérzetet hagyott. — Lényegében csak any-t nyi hangzott el, hogy az oktatási intézmények majd úgy fognak működni, ahogy ezt a tanácsok pénzügyi helyzete megengedi. Korántsem biztos,'- hogy valameny- nyi faluközösség vagy tanácsi testület pont az oktatási intézmények megnyugtató működését tartja majd a legfontosabbnak. Márpedig ha csupán azt nézzük, hogy az energiaárak jelentősen emelkednek, hogy az élelmiszerárak szabadárasak lesznek, ez a helyzet nem megnyugtató. Minderre nincs tervezve pénz. Az más dolog, hogy új elosztási rendszert próbálnak bevezetni. Mint a miniszter is elismerte, annak működése a kistelepüléseken a legfcérdésesebb. Akkor is, ha Békési László ígéretet tett arra, hogy az étkeztetési költségek növekedését ellensúlyozzák. A dologi kiadásokkal a tanácsoknak kell megbirkózniuk. — Elfogadja-e majd decemberben a költségvetést? — Ha a tervezet nem módosul, nem. Várhatóan hasonlóan voksol akkor a többi ötven pedagógus képviselő is. Ez a döntésnél a mérleg nyelvét jelentheti. Egyre sokrétűbb munkát végeznek a somogyi képviselők. Pásztohy András törvénymódosító javaslattal élt, mely szerint az 2 millió forintos termelési értéket el nem érő kistermelők is adózhatnak majd a ványa szerint, szert tehetnek az itt lehetséges kedvezményekre. Simon Ernőné ma interpellál a déli határ menti területek kereskedelmi ellátását nehezítő jugoszláv bevásárló- turizmus tárgyában. Reidl János pedig a független képviselőcsoport megbízásából abban az országgyűlési ad hoc-bizottságban dolgozik, mely a Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve által feltárt visszaéléseket vizsgálja.. A Hócipő című szatirikus lap az ügyet így összegezte: „Reszket a madárka, mert Bőkor szállott rá ...” — Az első ülés utón az volt a benyomásom, hogy bár nyilvánvaló, hogy a hadseregben voltak iyen kifogásolható szellemiségű emberek, és a könyvben leírtakhoz hasonló visszaélések, ahogy a jogi csűrés- csavarás megkezdődött, úgy látszott, hogy minden érintett néger valójában hófehér — mondta Reidl János. — Azóta változott a helyzet. Erre utal, hogy fogadta Bokor Imrét a honvédelmi miniszter, valamint az, hogy Czdnege Lajos lemondott rangjáról, és kiköltözött korábbi lakásából.. Mindeközben az író is beismerte, hogy a könyvben lehetnek pontatlanságok, hiszen a leírtak jó részét hallomásból tudta. A bizottság egyébként nem kezdeményezhet jogi felelősségre vonást — az esetek jó részében erre jogalap sem lenne —, s azt gondolom, hogy nem is az ügy jogi oldala a fontos. Sokkal inkább erkölcsi és morális tanulságai, épp a hadsereg túlnyomórészt becsületes tisztjeinek védelme érdekében. E múltbeli torzulásokkal szembe kell nézni ahhoz, hogy az ő hitelük megkérdőjelezhetetlen legyen. Végül, bármi lesz is az ügy kimenetele, ez az eset olyan .precedenst teremt, amely gátat vet az esetleg még meglévő kisikiráJyok- nak. Bíró Ferenc
