Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 277. szám Ára: 4,30 Ft ___________________________________________1989. november 22., Szerda Ö sszeült az Országgyűlés Vita a kormány hároméves programjáról LEMONDOTT MARÓTHY LÁSZLÓ Most imár el sem képzelhető egy parlamenti ülésszak kezdete huzavona, az időt fölöslegesen fecsérlő kitérők nélkül. A T. Ház némi jogi bizonytalanság után fogadta el Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter lemondását. Egy képviselői javaslat nyomán ezen az Országgyűlésen tárgyalják meg a Parlament feloszlását és a választások kiírását március 11-re. Németh Miklós, a kormány hároméves gazdasági programját alapozta meg hozzászólásával. Egyetértés fogadta, hogy tiszta lappal új történelmi szakasz kezdődjön. A kormányfő elismerte az utóbbi évek kapkodását, a szükségintézkedések rossz hatását is. Sajnos, az ország adósságcsapdája nagyon szorító. A nyugati országok többsége határozott reformpolitikát, következetes gazdaságpolitikát és rendezett, békés átmenetet vár. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke a kormány 1990—92. évi gazdaságpolitikai programjáról tartott tájékoztatót. Mi atyánk a somogyi megyeházán Megalakult a megyei vallásügyi tanács Kedd délelőtt néhány perccel 10 óra után megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a napirend ismertetése előtt bejelentette: az ülésszak előreláthatólag négy napig tart. Tájékoztatta a plénum tagjait arról, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet képviselői mandátumáról lemondott, a Nógrád megyei 6. számú választókörzet pótképviselője azonban a megbízatást nem vállalta. Szólt arról is, hogy a nemzetiségek és az egyházak képviseletére, közjogi szerepük intézményesítésére vonatkozó tervezet még nem készült el, azt a kormány csak a decemberi ülésszakra tudja benyújtani. Fodor István elmondta: a mostani ülésszakra 13 interpelláció, és 12 kérdés érkezett a képviselőktől. A törvényhozás elsőiként önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szirtestté dr. Tom- sits Erika (Budapest, 22 vk.) ' 63 képviselőtársával együtt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény alapján népszavazás elrendelését kezdeményezte a nemzeti ünnepek, illetve az állami ünnepek meghatározására. A képviselőnő indoklásában rámutatott: e kérdésben a Parlament nem dönthet anélkül, hogy a nép véleményét megismerné. Ameny- nyiben a kormányzat úgy határoz — tette hozzá —, hogy a jelenlegi Parlamentnek nem kívánja benyújtani a törvényjavaslatot a nemzeti ünnepekről, a népszavazási kezdeményezéstől eláll. A kormány nevében — rövid, a padsorok közötti konzultáció után Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt: a Minisztertanács nem ennek a Parlamentnek kívánja benyújtani a javaslatot. Az indítványtól ennek nyomán a képviselők elálltak. Ezután úgy döntöttek, hogy Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) 18 képviselő támogatásával a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítására tett önálló indítványát decemberi ülésszakán tűzi napirendre az Országgyűlés. Ugyancsak ekkor döntenek dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.) indítványáról az egészségügyi törvény módosítása tárgyában. Dr. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 12. vk.) visszavonta a vállalkozási törvény módosítására benyújtott indítványát, mert garanciát kaNémeth Miklós miniszterelnök beszél pott arra, hogy a kérdés jogszabályértelmezéssel megnyugtató módon tisztázható, s a Legfelsőbb Bíróság elnöke saját hatáskörben megteszi a szükséges intézkedéseket. Lékai Gusztáv. (Haj- dú-Bihar m., 13. vk.) a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló, 1988. évi XXII. törvény módosítását indítványozta. A kulturális bizottság a kérdés napirendé tűzését nem támogatta, mivel azt az oktatási törvény átfogó módosításával együttesen célszerű megtárgyalni. A képviselő — miután Glatz Ferenc művelődési minszter jelezte, hogy a tervek szerint a jövő év első negyedévének végére az oktatási törvény átfogó módosítása elkészül — visz- szavonta indítványát. Javaslat az Országgyűlés feloszlásáról A tárgysorozat ismertetése előtt Bánffy György (Budapest, 4. vk) ügyrendi kérdésben kért szót. A képviselő megítélése szerint a gazdasági és a kormányzati téren válságos helyzet alakult ki. Ennék további romlása veszélyeztetheti a Parlament által már elfogadott törvények maradéktalan megvalósítását is. A további ellehetetlenüléstől a nemzetet szerinte úgy lehetne megmenteni, ha az Ország- gyűlés december 11-i hatállyal — megbízatásának lejárta előtt — kimondaná feloszlását. Ezzel tegye lehetővé, hogy az ideiglenes köztársasági elnök — az alkotmány előírásának megfelelően — 1990. március 11-ére kiírhassa az ország- gyűlési választásokat. Az alkotmány 28. szakasza 40. paragrafusának 6. pontja értelmében a jelenlegi Ország- gyűlés tovább folytatja eredetileg beterjesztett tervei szerint munkáját, az új Parlament első üléséig. Javasolta azt is, hogy a köztársasági elnök megválasztását ugyancsak március 11-ére tűzzék ki. Amennyiben a novemberi népszavazás az új Parlamentre bízza az elnökválasztást, ez a határozat érvényét veszítené. A képviselő kérte az Ország- gyűlés megbízott elnökét: tegye lehetővé, hogy javaslatát az illetékes bizottságok és képviselő csoportok megtárgyalhassák. A felvetett indítvány megtárgyalására Fodor István ígéretet tett. A plénum ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Személyi kérdés; 2. Tájékoztató a Minisztertanács 1990—1992. é.vi gazdaságpolitikai programjáról; 3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének irányelveiről; 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat, az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. Az alkotmány módosításával összefüggésben a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi "V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat: a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény, a büntető eljárásról szóló törvény, valamint a büntetésekről és intézkedésekről szóló törvény- erejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. A Munka Törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalása; 9. Az 1995-re tervezett Bu- dapest—iBécs világkiállítás előkészületeiről szóló tájékoztató megvitatása; 10. Tájékoztató a pártok költségvetési támogatásáról az általános választásokig terjedő időszakra; 11. Interpellációk, kérdések; 12. Bejelentések, nyilatkozatok; 13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmánybíróság tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék elnökhelyetteséről. Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként dr. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője felolvasta Németh Miklós miniszterelnök levelét, amely dr. Fodor Istvánnak, a Par- , lament megbízott elnökének tudomására hozza, hogy Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter X989. november 9-én benyújtotta lemondását. „Erre tekintettel kérem, (Folytatás a 2. oldalon.) Ha egy országban nem jók (félreérthetőek és nem igazán a gondok enyhítését szolgálók) a törvények, azt polgárai szenvedik meg. Ez lehetne a mottója a kaposvári kisiparosok küldött- gyűlésénék, amelyen hat- vanhármam (a várt 93 helyett) képviselték a megyeszékhelynek és környékének 2375 kisiparosát. Ami ugyanis ezen a tanácskozáson — főként az elmúlt háromévi munkát illetően — elhangzott, ezt bizonyítja. Már a beszámoló és Csiszár Lászlóné alapszervezeti titkár szóbeli kiegészítője is érzékeltette a gondokat. A bajokat jelzi többek között, hogy a főfoglalkozású kisiparosok száma 104-gyel, a munkaviszony mellett valamilyen mesterséget űzőké pedig 97-tel csökkent. Ez a nagyarányú visszaesés az 1987—88-ban bevezetett adótörvény miatt következett be. A kisiparosok véleménye az utóbbi három év tevékenységéről nagyon megoszlott. A felszólalók egy része csupán a sötét színeket festette; bírálták a tanácsot, a kisiparosokhoz fűződő „meddő viszonya” miatt, az alapszervezetet a bürokratizmusáért és a tagságot is a köTegnap — az országban Somogybán elsőként — a megyei tanácson megalakult a megyei vallásügyi tanács. Dr. Gyenesei István, a megyei és a vallásügyi tanács elnöke megnyitójában elmondta, hogy az új szervezet célja a helyi önkormányzat felekezetekkel meglévő kapcsolatainak új alapokra helyezése, az egyházak autonómiájának kialakítása, a felekezetek közötti egyenjogúság biztosítása, az állam és a pártok egyházpolitikájának szétválasztása. Szerinte az egyházaknak ma sok feladata van a településfeljesztésben, a nevelésben és . oktatásban, sőt az egészségügyben és a szociális ellátásban is. A vallásügyi tanács al- elnöke dr. Kerékgyártó István, a megyetanács elnöki és önkormányzati hivatalának vezetője, titkára Horváth István egyházügyi referens. Tagjai a megyei tanács tisztségviselőin kívül a Somogybán lévő katolikus, református, evangélikus, adventista, baptista, methodis- ta, evangéliumi pünkösdi egyház, az izraelita felekezet képviselői, valamint a megyei főépítész, a műemléki albizottság elnöke és dr. Sárközi Eszter ügyvéd. Révai József prépost javasolta, hogy a jelenlevők mondják el közösen a „Mi atyánk”^at. Mivel ez ellen senkinek nem volt kifogása, meg is történt, amire már rég nem volt példa. zönyéért. A Kiosz-tól a hatékonyabb érdekképviseletet, a tanácstól, a műhelygondok ígért megoldását, a tagságtól a szervezeti gyűléseken való megjelenést kérték többek között számon (pl. Ili Gyula, Kelemen István). Sokan úgy látják, hogy a kormány részéről csak szólam a kisipar, a vállalkozások támogatása, ezért aztán a mesterem- • berek nagy része úgyszólván tengeti az életét és az ipar abbahagyásának gondolatával foglalkozik. Fejlesztésre gondolni sem mer, hiszen ez utóbbihoz több évre érvényes rendeletek, szabá. lyok kellenének. Mások viszont dicsérték az alapszervezeti apparátus tevékenységét (pl. Kocsis Sándorné szabó, Semperger István kőműves). Talán a leghevesebb vita ama gazdasági munkaközösség körül dúlt, amelyet az alapszervezet vezetősége azért hozott létre, hogy segítse az utóbb túlságos adminisztrációval megterhelt kisiparosokat a könyvvezetésben. Létét azonban többen megkérdőjelezték. Aztán minden tisztázódott: a gmk-ból a kisiparosoknak van elsősorban haszna, hiszen könyvelésüket jóval kevesebbért végzi el, mint Dr. Kerékgyártó István a helyi és a megyei önkormányzati törvény szabályozási koncepcióját ismertette a jelenlevőkkel. Említette, hogy jelenleg 67 önkormányzat van a megyében. Az új koncepció szerint várhatóan 159—200 lesz jövőre. Ezek működésében szerep vár a papokra is. Bellái Zoltán esperes, a református egyház képviselője az időközben munkaértekezletté átalakult alakulóülésen szóvá tette, hogy a megyében 20—25 olyan református templom van, amelyhez nem tartozik gyülekezet. Kifejezte abbéli aggodalmát, hogy a jövőben falu sem fog tartozni ezekhez a templomokhoz. Révai József megemlítette, hogy a marcali templom félmillió forintot kap az államtól a felújításra, ám ugyanakkor visszafizetnek adó címén 1,5 milliót. Lipkovits Tibor az izraeliták képviselője az olyan rendezvények ellen emelt szót, mint amilyen a KÖSZ-é volt az oktatási igazgatóság épületében. Az egyházak képviselői ezután még órákig sorolták gondjaikat. Dr. Gyenesei István azzal a kéréssel búcsúzott a tanács tagjaitól, hogy legközelebbi ülésükön legyen mindenkinek egy olyan jegyzete, amiben a felvetett problémák megoldásáról, vagy meg nem oldásáról számol be. a külső szakemberek, akik bizony 15—20 ezer forintot is elkérnek. Nem valószínű ezek után, hogy az új vezetőség, amelynek feladatává tették a gmk tevékenységének vizsgálatát, megszüntetné ezt a vállalkozást, legföljebb bizonyos alaki, formai hibákat nyeseget le. felszólalt a gyűlésen Papp János városi tanácselnök is és kérdésekre válaszolt. Elmondta többek között, hogy a megyében kevés a nagy jövedelmű ember, ezért kicsi a befolyt adó is, amely, mint köztudomású, a költségvetés része, így kevesebb a város pénze is. Szerinte sok üzlethelyiség épült, ezeket azonban a kiskereskedők vásárolták meg. Továbbra is csak karácsony és húsvét előtt lehet sátoros kirakodás a Kossuth téren. Az iparosszékház tulajdonjoga, megyei hatáskör, később visszatérnek rá. A küldöttgyűlés megválasztotta az új vezetőséget. Az alapszervezeti elnökség elnöke Márton Ferenc göllei géplakatos. A két helyettes: III Gyula asztalos és Mátés Tibor víz-, gáz-, központifűtés-szerelő. Az alapszervezet titkára ismét Csiszár Lászlóné lett. (Szegedi) Balázs Andor Valódi vállalkozásbarát intézkedéseket! Kaposvári kisiparosok küldöttgyűlése
