Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-20 / 275. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 20., Hétfő A Posta diktál, a lapkiadók tiltakoznak Nyílt levelet juttattak el a miniszterelnökhöz MEGÚJULÓ ÖNBIZALOM ..............................-.......................................— ..........................j....... ......... ................... .....................-.. R endezi sorait az MSZP Németh Miklós miniszterelnökhöz juttatták el a Hírlapkiadó Vállalat lapjai nyílt levelüket, melyben megfogalmazták: mára, november 20-ra kell az ország valamennyi lapkiadó vállalatának válaszolnia a postai diktátumra, amely az újságterjesztési Költségeket kívánja megemelni. A Posta mostani döntése — hangoztatja a levél —, amihez a papír- és a nyomdai árak tervezett, illetve már végrehajtott emelése társul, elkerülhetetlenné tesz egy Újabb tüntetés Prágában Hatalmas tömegtüntetés kezdődött vasárnap délután a prágai Vencel téren: négy óra körül legalább húszezer ember vonult fel új kormányt, szabad választásokat követelve. Az emberek szavalókórusban Václav Havelt. a Charta '77-et és Dubceket éltették. A Vencel-szoborná! gyertyákat gyújtottak és sza bad választásokat követelő táblát helyeztek el. A tüntető menethez nemcsak egyetemisták és kö zéptskolások, hanem idősebb emberek is csatlakoztak. A tömeg fél ötkor elindult a térről a nemzeti színház felé. Sokan ezt kiáltozták- „Fel a várba”. A tömeg vissza-visszatérően Milos Jakes távozását követelte és csatlakozásra szólította fel a nézelődőket. Előzőleg, délután két órakor az orvosegyetemi negyed közelében, a Károly téren mintegy ezer fiatal gyűlt össze. Felolvasták a színészek és a drámaművé- szeti kar hallgatódnak a sztrájkfelhívását. Időközben hivatalos helyről többször cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a Károly egyetem egyik hallgatója, a 19 éves Martin Smid belehalt volna a pénteki tüntetés elfojtásakor elszenvedett sérüléseibe Mindamellett a nemzeli színháznál, ahol a rendőrök állítólag megverték, gyet - tyák égnek, és egy felirat hirdeti, hogy itt sebesítették meg halálosan. újabb nagy áremelési hullámot. A' levél aláírói hangoztatják: nem a piaci realitásokkal kívánnak szembeszállni, hanem azzal, hogy erőfölényével visszaélhessen a Posta Ha nem fogadják el a Posta feltételeit a lapkiadók, akkor a Postásszakszervezet egyetértésével dolgozóik — fenyegetőzött a Posta —, sztrájkra lépnek. Azokat a lapokat pedig, amelyek a diktált árat nem fogadják el, Továbbra is fennáll a nemhivatalos határzár Romániában. Péntek óta több száz magyar turistát irányítottak vissza a román hatóságok a határátkelőhelyekről. Az intézkedés nyilvánvalóan összefüggésben van a Román Kommunista Párt hétfőn kezdődő kongresszusával, amelynek kapcsán rendkívüli intézkedéseket vezettek be. A szombat délelőtti adatok szerint a kiutazni szándékozó magyar állampolgárok 40 százalékát kényszerítették visszafordulásra a román hatóságok. A Határőr ség Országos Parancsnok ságától kapott tájékoztatás szei int hasonló helyzetbe kerültek lengyel, cseh, szov jel, nyugatnémet, holland é' lürök turisták is. A határ1990. január 1-től nem kézbesítik. „Kérjük önt: járjon közbe, hogy a Magyar Posta, mint tényleges terjesztői monopolhelyzetben levő költség- vetési intézmény, hozza teljes részletességgel nyilvánosságra, elkülönítve a lap- terjesztésre vonatkozó valamennyi adatát, a költségek mértékét és összetételét, valamint a klasszikus postai tevékenység költségeinek a hírlapterjesztéshez kapcsolódó részletező tételeit” hangsúlyozza a nyílt levél. őrség azt javasolja az utazni szándékozóknak, hogy ha lehet, halasszák el útjukat egy későbbi időpontra. A határőrség ügyeletese, Fenyő László alezredes el - mondotta: szombaton 1308- an akartak Magyarországról Romániába utazni, közülük 575 személyt, — állampolgárságuktól és úticéljuktól függetlenül — különösebb magyarázat nélkül visszaküldték a román hatóságok. A kamionokat a nagylaki átkelőhelyen szombaton 10 —12 több órás várakozás után engedték tovább, ennek okát ugyancsak nem magyarázták. A határőrség illetékese azt javasolta, hogy a Románián csupán áthaladni akaró kamionok egyelőre Jugoszlávián keresztül induljanak útra. 94 HALOTT Bányaszerencsétlenség Jugoszláviában Jugoszlávia gyászol: 94 halottja van egy közép-szerbiai bányaszerencsétlenségnek. Az alekszinaci szénbányában pénteken a déli órákban egy, a föld alatt 700 méter mélységben húzódó vájatban a szállítószalag meghibásodása következtében tűz ütött ki, amely legalább 104 bányászt a fejtési fronton ért és elzárt a külvilágtól. Szombatra virradóra közölték, hogy közülük 94-en életüket vesztették, de lehet, hogy a halottak száma még több. Ez a szerbiai bányászat történetének eddigi legnagyobb katasztrófája. \ tüzet még nem tudták eloltani. Okait szakértő bizottság vizsgálja. A KADARKÚT ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET szerződéses üzemeltetésre meghirdeti 1990. január 1-jétől 1994. december 31-ig az alábbi üzleteit: 5. sz. Italüzlet IV. o., Rinyakováesi 4. sz. Vegyesüzlet, (Kadarkút 18. sz. Élelmiszerüzlet, Kadarkút 16. sz. Tüzelő- és építőanyag-telep, Kadarkút A pályázatokat 1989. december 20-ig kell a szövetkezet címére beküldeni: Kadarkút, Petőfi u. 2. A versenytárgyalás ideje: 1989. december 22-én de. 9 óra, a szövetkezet központi irodájában. Az egységekre vonatkozó gazdálkodási adatokról az érdeklődőket a főkönyvelő tájékoztatja. Telefon: Kadarkút 4. (107110) Kritikus a helyzet a román határnál Rendkívüli biztonsági intézkedésekkel folynak a Román Kommunista Párt ma kezdődő kongresszusának előkészületei. Ezek közé tartozik, hogy gyakorlatilag lezárták Románia államhatárait. Pártgyűlés Kaposváron és Boglárlellén A több mint hatszáz kaposvári és város- környéki MSZP-tag közül 187-en vettek részt a szombaton tartott pártgyűlésen. Azok is, akik csak érdeklődőként voltak jelen, tapasztalhatták, hogy e pártfórum Stílusa és szelleme merőben különbözött a korábbi (MSZMP pártértekezletekétől. Elmaradtak a szóvirágok, a javaslatok mindannyiszor konkrétak voltak. Nyoma sem volt a formaságoknak, a jelenlevőket most tnem kötötte valamiféle pártfegyelem. A mostani vita megújult reményeket és önbizalmat tükrözött. Amellett, hogy áttekintették a mozgalom helyzetét és a pártszervezés további feladatait, döntöttek egyebek közt a helyi pártszervezet létrehozásáról, annak vezető testületéről, illetve egy pénzügyi ellenőrző bizottság létrehozásáról. 3 A bevezető ügyrendi, s főként a jelölést előkészítő bizottság összetételével és munkamódszerével kapcsolatos vita után Miha- lics Veronika, az MSZP kaposvári szervezőbizottságának elnöke számolt be az új párt megteremtéséért végzett munkáról Hangsúlyozta, nem szabad a korábbi MSZMP taglétszámához viszonyítva lekicsinyelni a mostani számokat. A kongresz- szust megelőzően — májustól szeptemberig — egy fő lépett be Kaposváron az MSZMP- be, az utolsó hat hétben viszont 11 új, korábban párton kívüli taggal gyarapodott az MSZP létszáma. „Nehéz, embertpróbáló, mégis felemelő, s eredményes vóit az elmúlt időszak. Igaz, a volt MSZMP-tagok között még jelentős a várakozó állásponton levők száma. Az MSZP azonban továbbra is nyitva áll előttük és valamennyi baloldali érzelmű pártonkívüli előtt... Mi, akik e teremben ülünk, már tudjuk, hogy hosszú és nehéz utakra kell elgyalogolni egy halk igenért is. Ma kezdődik az MSZP kaposvári szervezetének története ...” Középpontban a párttag A szervezőmunka során tapasztaltakat összegezve, a hogyan tovább kérdéseit elemezve, elsőként az újabb alapszervezetek mielőbbi létrehozását, azok érdemi munkájának megkezdését sürgette. Az új alapszervezetek motorját szuverén politizáló személyiségek alkotják — mondta. Egyre inkább a tag áll az alapszervezet létezésének középpontjában, s ezáltal valódi közösségeik formálhatók. Az alapszervezeteknek nemcsak az a dolga, hogy a nagy politika kérdéseiről mondjanak véleményt, hanem az apró hétköznapi dolgokban is föl kell ismerni a politikai tétet. „Működésünk kulcskérdése a nyitottság, a nyilvánosság fórumain való szereplés. Megmozdulásainknak azt is tudatosítania kell a város lakosságával, hogy bár mj is a választásokra készülünk, mi is részt kívánunk az országos és helyi hatalomból, ám létezésünk és munkánk nem egy alkalomhoz kötődik, s nemcsak a voksokért folyik, hanem az emberek mindennapi politikai érdekeit is szólgálni kívánjuk”. A nép válasszon! A november 26-i népszavazás kapcsán elfogadásra javasolta az országos elnökség áláspontjót, azaz, hogy a négy közül az első kérdésre minél többen „nem”-mel szavazzanak; elérve, hogy januárban a nép közvetlenül választhasson köztársasági elnököt. Ha a népszavazás eredménye ezt erősíti meg, már 28-án elkezdődik a Pozs- gay Imre köztársasági elnökjelöltségét támogató aláírásgyűjtési kampány. A beszámolót követő konstruktív és számos javaslatot is tartalmazó vitában Paksi Miklós megyei választási felelős egy kaposvári választási iroda létrehozását indítványozta, amelybe valamennyi alapszervezet delegálna egy választási felelőst. Elhangzott, hogy a köztársasági elnök népszavazás útján történő megválasztásának igenlése esetén Somogybán rövid idő alatt mintegy hétezer Pozsgay Imrét támogató aláírást kívánnak összegyűjteni. Szántó László, a zaranyi városrészi alapszervezet titkára a várgsi pártszervezet helyi választási programjának mielőbbi kialakítását szorgalmazta. Varga István úgy ítélte meg, hogy az MSZP-nek el kell határolnia magát a költségvetéstől, mert a pártonkívüli lakosságot irritálja — márpedig a választók többségét majd ők alkotják —. hogy a nehéz gazdasági helyzetben megannyi párt és olykor még nem is tisztázott alapállású pártkép- ződimény részesedik a költségvetésből. Leszögezte: minden párt tartsa el önmagát. Dr. Sülé Csaba szükségesnek tartotta, hogy az MSZP gyorsabban reagáljon az ellenzék különféle propagandaakcióira. Mint mondta, az MSZP-nek is részt kell vállalnia a szegények megsegítéséből, _s_ korántsem választási megfontolásokból. Török Sándor úgy ítélte meg, hogy miközben egyes ellenzéki szervezetek választási tevékenységét külföldről támogatják, az MSZP sem nélkülözheti profi választási szakemberek közreműködését. Fülöp Jánosné azok megméretését javasolta, akik kinevezéssel töltenek be egyébként csak pályázat útján megszerezhető állást. Úgy vélte, egy ilyen MSZP-kezdertié- nyezés növelhetné a párt hitelét. Az MSZP sem lehet szemérmes Gyuricza Béla honvédségi alapszervezet tagjaként arra kérte a jelenlevőket, segítsék elő a fegyveres erők -és testületek párttagjainak beilleszkedését a területi alap- szervezetekbe. Szólt arról, hogy az MSZP nem lehet az eddigiekhez hasonlóan szerény és szemérmes politikai módszereinek megválasztásában. A politikai verseny mai játékszabályai — s erre a többi pártok akciói jócskán adnak példát — határozottabb fellépést követelnék. Többen mondták el ötleteiket az MSZP népszerűségét növelő kezdeményezésekről. Orosz László riasztónak ítélte, hogy a következő választásokon láthatóan már nem programok, hanem személyek és személyeskedő érvék csatái várhatók. Fontosnak tartotta, hogy az MSZP továbbra is programjához igyekezzen megnyerni az embereket, s ne menjen: bele övön aluli ütésváltásokba. Bejelentette, hogy a közigazgatásban dolgozó MSZP-tagők ma alakítják mag alapszervezetüket, s első fórumukon, csütörtökön már Ormos Máriát, az MSZP elnökségi tagját látják vendégül. Hugyecz György lényegében azt fogalmazta meg, hogy az MSZP-nek csak úgy lesz hitele, ha tagjai hisznek az igazukban, s a választásokon csak úgy nyerhetnek bizalmat, ha képesek bízni önmagukban. Csornai Ferenc egyetértett azzal, hogy az MSZP képviseltesse magát a tanácsüléseken, ahol, mint mondta, mindenki kérdezhet. Olykor 5-6 ember olyan helyzetet teremt, mintha 5-6 ezer ember állna mögöttük. Másokhoz csatlakozva ő is a fiatalok megnyerését említette az. egyik legfontosabb feladatként. Berkics János a városi és megyei tanácsok MSZP-frakcióinak megalakítását javasolta, s azt, hogy a megalakuló alapszer vezetek vegyék föl a kapcsolatot a körzetükben működő tanácstagokkal. Meszterics László szerint a munkásokat ma csak az érdekképviselet útján lehat megnyerni. Azzal, hogy a párt kivonult a munkahelyekről, egy jól működő érdekképviseleti szerv szűnt meg. Az MSZP-nek minden módon elő kell segítenie, hogy a szakszervezet a dolgozók tenni tudó érdek- képviseleti szervévé váljon. A szakszervezeti kongresszus előtt ez fontos politikai feladat. Keszthelyi László úgy látta, hogy az MSZP és a többi párt szórólapon terjesztett programjai között nincs markáns kür lönbség. A megfogalmazott szép célok hatástalannak bizonyulnák azonban, ha a nagygyűlésről hazatérő paprikáskrumplijába már nem jut kolbász.
