Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-02 / 260. szám

1989. november 2., csütörtök Somogyi Néplap S Modell értékű kísérlet Kós Károly szabadiskola Az ördög arany fuvolása Drahos Béla Paganini-estjc Tavaly decemberben a Kaposterv Tervező és Vál­lalkozó Kisszövetkezetnél megalapították a Kós Ká­roly Egyesülést. Eddigi ered­ményeikről és a tervekről kér­deztük Kampis Miklós veze­tő tervezőt, az egyesülés igazgatóját. — öt építész kisszövetke­zettel alapítottuk meg az egyesülést. Társadalmunk a gazdasági és politikai élet kérdéseivel foglalkozik első­sorban, a szellemi szférával kevésbé, pedig ez az alapja a szerves fejlődésnek. Ezért mi létrehoztunk egy intéz­ményt a szabad szellemi élet általános fejlesztése ér­dekében. Egyesülésünkhöz csatlakozott két egyéb terü­leten működő kisszövetkezet is. A kaposvári székhelyű in­tézmény hosszas jogi proce­dúrák után alakult gazda­sági társasággá. Nem nyere­ségorientált vállalkozás ez, hiszen az érdekvédelemre, az oktatásra és a vezető- képzésre helyezik a hang­súlyt. Szabadiskolájuk a szabad és független szelle­mi élet területének intézmé­nyes formája. Az iskola nem kötődik szakmai vagy terü­leti elvhez, célja az ország egész területén valamennyi társadalmi réteg részére a szabad emberi tevékenység és megismerés biztosítása, a közösségformálás lehetősé­geinek kimunkálása. Az elmúlt évtizedek kul­túrpolitikájának súlyos mu­lasztásai okozták, hogy ki­váló magyar gondolkodók és különös szellemiséget képvi­selő személyek eszmevilága, egy szűk kutatói réteg ki­vételével, nagyrészt isme­retlen maradt. • Felkutatásuk­ra, életművük rendszerezé­sére és megismertetésére is vállalkoztak az iskola szer­vezői. így központi kérdés­ként foglalkoznak a ma­gyarságkutatással, a neve­léselmélettel, valamint az emberi világ és a természe­ti világ kapcsolatával. Az öt városban (Budapes­ten, Pécsen, Keszthelyen, Szolnokon ás Kaposváron) szervezett rendezvényeken ökológiai, kertészeti és ant- ropozófiai témákat elemez­nek, továbbá kutatják a társadalom szociális szerke­zetét. — Kós Károly számunkra azt az embert példázza, aki pontosan tudta, hogy mi a dolga és azt minden erejé­vel igyekezett megvalósíta­ni. Nekünk ugyanígy kell gondolkodnunk és cseleked­nünk — tette hozzá befeje­zésül Kampis Miklós. Varga Zsolt 1987-et jegyzett a naptár, amikor világgá röpítették a hírt: Drahos Béla a buda­pesti Vigadóban, a világon először, egyfolytában vé­gigjátszotta fuvolán Pagani­ni virtuóz remekművét, a 24 etűdből álló Cápricciót. Azóta, a Radioton gondozá­sában, lemez is készült az egyedülálló produkcióról, amelyet két év alatt — és ez a komolyzenei felvételek te­kintetében rövid időnek szá­mít — el is. kapkodott a közönség. A kaposvári hang- lemezboltba mindössze két Drahos-lemez jutott el, és az is egykettőre gazdára talált, hiszen a művész e _ város szülötte, tanulmányait is itt folytatta. Ezért is nézte sóvárgó szemmel a zeneszerető kö­zönség kedden este a ka­posvári zeneiskolában azt az egyetlen lemezt, amely Csupor Lászlónak, a művész hajdani tanárának a tulaj­donában van. Ám ha lemez­hez nem jutottunk is hoz­zá, mégis birtokolhattunk valamit. Egy csodálatos, majdnem két órán át tartó élményt, melyet a virtuóz zeneszerző, Paganini, és a virtuóz művész, Drahos Bé­la ajándékozott a közönség­nek. A kaposvári zeneiskola Bartók-termében gyerme­kek és felnőttek adhatták át magukat önfeledten a mu­zsika szárnyaló varázsá­nak ezen az estén. Kétszer negyven perc — gondolhat­ná a közönség — hosszú idő egyetlen darab, egyetlen hangszer megszólaltatására Mégis úgy éreztük: száll, szárnyal az idő ... Capriccio, azaz szeátély, ezt jelenti a mű címe, és a daraTo minden egyes etűdje a halk meditációtól a vir­tuózán pergő játékig, szin­te minden emberi érzelmet megszólaltatott. Drahos Bé­lát azért is merem illetni az „ördög aranyfuvolása” cím­mel — amelyet hajdanán Paganinire illesztettek az ördög hegedűse megfogal­mazásban —, mert amit a fuvolán művelt, az valóban ördöngösség, a szó legneme­sebb értelmében. Az, hogy valaki a színpad­ra áll egy olyan egyszerűnek tűnő hangszerrel, mint a fuvola, és úgy interpretálja Paganinit, hogy azt hisszük, ébren álmodunk ..., az va­lóban a művészet legmaga­sabb foka. Köztudomású,’hogy Paga­nini eredetileg hegedűre ír­ta ezt a darabját. Eddig azonban nem akadt a vilá­gon olyan muzsikus, aki képes lett volna egyfolytá­ban végigjátszani művét. Drahos Béla ezt megtette, és aranyfuvoláján először itt, Kaposváron, szeretett és tisztelt tanára, Csupor Lász­ló jelenlétében játszotta vé­gig — ráadással megtetézve* — a közönségnek az etűdö­ket. Egy kissé prózai, de ké­zenfekvő volt a kérdés; me­lyet a koncert után feltet­tünk neki. Hogy bírja fizi­kailag? Nem zsibbad a szá­ja? — Nem — válaszolt hatá­rozottan. — Tudja, a súly­emelő sem mindjárt 300 ki­lónál kezdi a „produkciót”. Fokozatosan, minden tételt aprólékosan kidolgozva, majd összeillesztve jutot­tam el odáig, hogy egyfoly­tában le tudtam játszani a capricciókat. Ehhez persze tíz év megfeszített munkája kellett... A produkció ku­riózum jellegéből is adó­dik, hogy egyre több külföl­di meghívásnak kell eleget tennem. Áprilisban a Berlini Fil­harmonikusok nagytermé­ben lép fel, de előtte még a budapesti Zeneakadémia nagytermében is végigjátsz- sza a darabot. A Philips-céggel nemrégi­ben készítették el azt a lé­zerlemezt, amely a legmo­dernebb technikai színvo­nalon rögzíti a produkciót, és várhatóan elindítja világ körüli útjára Drahos Béla fuvolajátékát. A kaposvári közönség pe­dig művészként, báróiként, diáktársként egyaránt nagy örömmel üdvözölte a haza­térő fiút, aki nem keveseb­bet adott azon az estén, mint egy világprodukciót. Várnai Ágnes Emelkedik a turistaszállások díja Radius Hungaricus Chor néven kórusalapítványt hoz­nak létre Szombathelyen. Neves hazai és külföldi karnagyok és előadók köz­reműködésével a szakmai továbbképzést és a karna­gyok menedzselését tekinti fő feladatának az alapít­vány. 1990. augusztus 21-től 27- ig nemzetközi kcruskarna- gyi versenyt rendeznek a városban, jövő év február 1-jéig várják az érdeklődők jelentkezését a Radius Hun­garicus Kórus alapítvány címén: Szombathely, Pf. 226. A verseny érdekességé, hogy a jelentkezők karmes- teri-karnagyi tevékenysé­Ritka szép őszi napon hajózok a Tiszán. Csendes motorral, lassan haladok víz ellen az alföldi nagyváros, Szeged „lábánál”. A napfény ezüstös-aranyo- san tükröződik a folyó — sajnos nemcsak a természe­tes iszaphordaléktól, de a szennyeződéstől is — zava­ros, agyagsárgás színű vi­zén. Most igazán „szőke” a Tisza. Lustán hömpölygő fo- lyónk a város szorításában, a betonozott partok, a maga­san tornyosuló házgyári épületek között idestova szé­les csatornának tűnik. Mégis gyönyörű a panorámája: a bájosan, nagy ívben kanyar­gó, csillogó, széles vízsza­lag, a sejtelmes őszi párába vesző távoli partokkal szí­vet melengetőén szép lát­vány. Megritkult már a Várkert parkja előtti vízszegélyt évek óta megszállva tartó tökésrécék csapata. A vízen levegő rucák eleven, színes díszei a városnak. gükről harmincperces video­filmét is eljuttathatnak a rendezőkhöz, illetve olyan videofelvételeket is értékel­nek, amelyek az emberi test szerepét fejezik ki a zenélésben. A kóruskarna- gyok gyorstanulási verseny­re is jelentkezhetnek, a ve­zénylési technikát és a rit­mikai virtuozitást veszi fi­gyelembe a bírálóbizottság. Az első nemzetközi kó- ruskarnagyi versenyen sze­replő művek a gregoriántól századunk zenéjéig felölelik az irodalmat. A kötelező művek címét és kottáit meg­küldik a jelentkezőknek. A verseny kórusába énekkari tagok is jelentkezhetnek. Kevésbé ékes látvány a „szabad strand”. Elképesztő mennyiségű szemét és hul­ladék: papír, műanyag, zá­rókupakok ezrei stb. borít­ják a padokkal, játszóeszkö­zökkel felszerelt, pihenést szolgáló partszakaszt. Türkizkék villanás, éles „tiity” füttyentés: jégmadár szárnyal sebesen a víz fö­lött. Jó ismerősöm. Evek óta lakják nemzedékei a Maros meredek partfalát. A Maros-torkolat előtt nagy, fehér folt a vízen: dankasirályok tucatjai pi­hennek a nagy úszóbóján. Társaik rekedt „kriéé” rik- kantásokkal röpködnek a víz fölött. Le-lecsapnak úszó hulladékért, apró halért. A közelítő hideg időszak egyre inkább a város szomszédsá­gába vonzza őket. A téli ín­ség idején majd a szemét­lerakóhelyek látogatói lesz­nek. Kihajózva a város körze­Ősz a Tiszán téből kitárul a Tisza színes látképe. A többségükben még zöld fűz-nyár ligeterdö fái pasztellszínekben tükrö­ződnek a vízszegélyben. A szélborzolta fehérnyár leve­lei ezüstösen csillognak. Sok helyen azonban már az ősz aranysárga, rozsdavörös le­vélpompájába öltözött fák emlékeztetnek a nyár elmú­lására. A helyenként buján tenyé­sző parti vadszőlő emelet­magas tornyokká, kupolák­ká alakította a levélsátra alá kényszerült, fákat. A süntök kúszó indáin lebegő szúrós gömbtermések mint karácsonyfadíszek himbá- lódznak a cserjéken. Barázdabillegető-csapat illegeti magát a parton. Megkezdték már a déli tá­jakra vonulást. Nagy nyugalom és békes­ség borul a tájra. A csön­det egy-egy :tarka harkály csikkentése, fácánkakas ijedt kakatolása, a levelibé­kák egyhangú recsegtetése csak jobban aláhúzza. Embert alig látni. Csak néhány horgász gubbaszt mozdulatlan kitartással a pecanyél mögött. Illenek a hangulatba. Hirtelen megtörik a csönd, feloldódik a mozdulatlanság. A kanyarban feltűnik vagy húsz kajak. Fiatal fiúk, lá­nyok lapátolnak vidáman, hosszú sorban ár ellen. A jövő ígéretei. Tőlük is vár­juk, hogy újraéledjen Sze­ged régi, élénken pezsgő evezősélete. \Fenn a légben is mozgal­massá válik a világ. Ege­részölyv keresztezi maga­san a folyó vonalát. Messze- hangzó „kijjő" kiáltását hallatva méltóságteljesen szárnyal. Látszólag ügyet sem vet a körülötte szemte­lenül gomolygó vetési varjak csapatára. * * * Szép, megnyugtató és vál­tozatos a Tisza élete. Vajon megörizzük-e — legalább mostani állapotában — ter­mészeti kincsünket? Marián Miklós Hazánkban mintegy 10 ezer turistaszálláshelyet tar­tanak nyilván, azaz olyan szálláslehetőségeket, ahol öt vagy annál több ágyas szo­bákban helyezik el a ven­dégeket. A térítési díjak mindeddig rendkívül alacso­nyak voltak; a komfortfoko­zattól függően az A és B kategóriás szálláshelyeken éj éjszakánként 80, illetve 60 forintért lehetett meg­szállni. A kereskedelmi mi­niszter — az Országos Ár­hivatal elnökével egyetértés­ben — rendelet útján fel­emelte a díjakat; ezentúl az A kategóriás turistaszállá­sokat 100, a B kategóriáso­kat pedig 80 forintért lehet igénybe venni. Az Országos Idegenforgal­mi Hivatalban elmondták, hogy évek óta szorgalmaz­zák: sorolják át szabadáras kategóriába a turistaszállás­helyeken, hiszen ma már va­lamennyi szálloda és ma­gánszálláshely ilyen formá­ban működik. Mivel azon­ban a készülő ártörvényter­vezet sem tartalmazza az átsorolást, valamit tenni kellett, hiszen az eddigi té­rítés az üzemeltetés mini­mális költségeit sem fedezte. Emiatt a vállalatok sorra • bezárták az olcsó szállodá­kat, turistaházakat, amelyek — bármiféle támogatás hí­ján — egyébként is mind rosszabb állapotban vannak. Az új árak várhatóan nem sokat segítenek majd, ezért az OIH továbbra is kezde­ményezi: a szabadáras ter­mékek és szolgáltatások kö­rének bővítésével egyidejű­leg sorolják át ilyen formá­ba a turistaszállásokat is. Ha ugyanis a költségek, mint az várható, tovább emelkednek, esetenként le­hetetlenné válik a szállások fenntartása, s a kispénzű turisták végképp nem jut­nak szálláslehetőséghez. Gregoriántól a század muzsikájáig Nemzetközi kóruskarnagyi verseny hazánkban Lézergyártás Újpesten A Tungsram Lézertechnikai Fejlesztő Leányvállalat igyek­szik kielégíteni sebészeti készülékeivel a hazai kórházakat, illetve anyagmegmunkáló lézereivel a magyar ipar igényeit, ám alapvetően és elsősorban a fejlett ipari országok pi­acaira fejleszti és gyártja termékeit. Százötvenezer kontaktlencse Csaknem i2,5 millió a szemüvegesek száma, ebből 25 ezren kontaktlencsét használnak. Egy éve még hiánycikknek szá­mított az apró lencse a szaküzletekben. 'Az Europtic ame­rikai—magyar optikai kft. létrehozásával megszűnt a kon­taktlencsehiány, mivel évi 150 ezer különféle típusú lencsét készítenek angol és amerikai alapanyagból

Next

/
Thumbnails
Contents