Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-14 / 270. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 14., kedd Hans Modrow az NDK új miniszterelnöke 5,2 millió kiutazási engedélyt 28 ÉV UTÄN Berliniek — Nyugat-Berlinben La Pasionária halálára Dolores Ibárruri Gomez 1895. december 9-én született a vizcayai Gal- larta faluban. Apja baszk, anyja kasztiliai származású volt. A mélységesen vallásos érzelmű bányász- családban a nyolcadik gyermek volt. Tizenöt évesen tanítónő szeretett volna lenni, ám le kellett mondania tervéről, mert tanulmányaira nem jutott pénz. Szabás-varrást tanult, később szol- gálólány és pincérnő volt. Húszévesen ment férjhez egy bányászhoz. Hat gye- mekükből csupán kettő érte meg a felnőtt kort. Ibárruri 1917-ben lett a szocialista párt tagja, és röviddel később kezdett írásokat publikálni „La Pasionaria” néven. 1919— 1920-ban Vizcayában a III. Internaoionálé helyi csoportjainak szervezője, s 1920-ban csatlakozik a spanyolországi kommunista párthoz. Tíz évi politikai küzdelem, nélkülözés és megélhetési gondok következnek. A népfront győzelme után 1936-tól ismét törvényhozási képviselő. A polgárháború első napjától kezdve a köztársaságiak harcának szervezője. Legendássá lett madridi rádióbeszéde, amelyet így fejezett be: „No pasa- rán” — Nem törnek át. 1937-ben a köztársasági parlament alelnöke. Spanyolországot 1938 márciusában — röviddel Madrid feladása előtt hagyta el. Franciaországban, majd Moszkvában élt fiával és lányával. Fia, Huben, a sztálingrádi csatában esett el. Az SKP 1942-ben választotta főtitkárrá, 1960-tól volt a párt elnöke. Három évtizeden át élt a szovjet fővárosban, kitüntették a Len i n - békéd í j Jal. Hazájába 1977 májusában tért vissza, s nem sokkal később Aszturia parlamenti képviselője, a cortes alelnöke lett. Ibárruri a megosztott spanyol kommunista mozgalomban az egység állandó jelképe is volt. Még megérte és üdvözölte a kommunisták tavalyi újraegyesülését. Utolsó éveit betegségekkel viaskodva, az aktív politizálástól viszahúzódva élte le. „Túljutottunk a tűréshatáron. Nincs már más mód a tiltakozásra: ha nem is akarunk lázadást, mégis fel kell lázad- nunk” — jelentette ki Virgil Gheorghiu, a párizsi román görög-keleti szertartású egyház pátriárkája. Az Antenne—2 francia televíziós állomásnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy „Észak-Koreán kívül sehol sincs olyan diktatúra”, mint Romániában. A pátriárka ugyan elismerte, hogy egy ilyen akció lehetősége kicsi, mert „börtönök belsejében ritkán lehet szabadságmozgalmat kezdeményezni”, de — hangsúlyozva, hogy egyházának nem szokása Az NDK népi kamarája hétfőn — az NSZEP-frak- ció ajánlását elfogadva — egy ellenszavazat mellett a minisztertanács új elnökévé választotta Hans Modrowt. Előzőleg a parlament elfogadta a Stoph-kormány lemondását. Az elnökség javaslata alapján a képviselők úgy határoztak, hogy november 17-én ismét összeül a népi kamara. Ezen a kétnaposra tervezett ülésén mutatja be kormányát és terjeszti elő kormánynyilatkozatát Hans Modrow miniszterelnök. Üjabb NDK-megyében történt személyi változás az NSZEP-bizottság élén: a Cottbus megyei pártbizottság hétfőn egybehívott rendkívüli ülésén Wolfgang Thielt választotta meg első titkárrá. Az eddigi első titkárt, Werner Waldét november 9-én mentették föl megbízatása alól. A cottbusi döntésOstromállapot Salvadorban Vasárnap estétől ostromállapotot és kijárási tilalmat rendelt el Salvadorban a köztársasági elnök, miután a hadsereg bevetése, sőt több város bombázása sem voll elég a felkelők szombat éjjel indított nagyszabású támadásának leveréséhez. A leghevesebb harcok magában a fővárosban, San Salvadorban vannak, ahol a városi gerillaosztagok szilárd pozíciókat foglaltak el. Az ellenük bevetett légierő állítólag lerombolta a salvadori egyetem orvos- tudományi karának épültét, és bombázta a húszezer lakosú Zacamil kerületet. A comalapai nemzetközi repülőteret lezárták, miután egy aknavetős gerillacsapat a földön megsemmisített egy kisebb katonai repülőgépet és három harci helikoptert. Három másikat bevetés közben lőttek le más frontokon — közölte a felkelők rádiója, amely szerint a hadsereg egy nap alatt négyszáz embert vesztett sebesültekben és halottakban. A rádió a saját veszteségeket nem. adta meg. A kormányellenes erők a saját soraikban 101, az ellenség részéről 151 elesettről vélnek tudni. Az ország 14 megyéjéből hatban folynak súlyos harcok. A gerillák mindenütt a központokat, a legnagyobb városok laktanyáit és egyéb katonai célpontjait támadták meg. Az offenzíva végső célját egyelőre nem jelentették be, de az erőviszonyok — 55 ezer katona védi a rendszert 7—8 ezer gerillával szemben — miatt nem valószínű a közvetlen katonai győzelem kivívása. beavatkozni fi politikába — sürgette, hogy „Románia népe álljon ki a legkegyetlenebb diktatúra ellen”. A „Szabad Románok Világ- szövetsége” nevű szervezet egyébként november 15-ére, a brassói munkástüntetés évfordulójára tiltakozó tüntetést hívott össze Románia párizsi nagy- követsége elé. A szövetség felhívásában egyebek között hangoztatja, hogy „elismeréssel adózik annak a küzdelemnek, amelyet ma Magyarország, Lengyelország, az NDK és más országok népei folytatnak a demokráciáért”. sei együtt az utóbbi tíz nap során a tizenötből tizenegy megye NSZEP-bizottságá- nak élén következett be személycsere. Az állambiztonsági minisztérium a jövőben nem foglalkozik a másként gondolkodók tevékenységével, feladata elsősorban az alkotmányellenes cselekedetek földerítését és leküzdését tekinti — közölte hétfőn egy sajtónyilatkozatában Wolfgang Schwanitz miniszterhelyettes. Múlt hét csütörtökétől hétfőn déli 13.000 óráig az NDK rendőri szervei 5,2 miL lió kiutazási engedélyt (vízumot) állítottak ki az NDK állampolgárainak — közölte a belügyminisztérium szóvivője. A fenti időszakban 10 754 személy kért és kapott kivándorló vízumot. Az új utazási rendelkezések az NDK rendőrségének Nemrég még csak a kulturális konvencióhoz — szerződésihez — való magyar csatlakozás szerepelt aStras- bourgban működő Európa Tanács november 16-iki ülésének napirendjén Magyar- országot érintő pontként, s már ezt is nagy horderejű fejleményként értékeltük. Azóta, drámai ugrásként, lehetővé vált az, hogy hazánk magához a tanácshoz való csatlakozásra nyújtson be kérelmet: a feladat Horn Gyula külügyminiszterre hárul ezen a napon. Mi hát az Európa Tanács, amelynek ajitaja szélesre tárul demokratikus megújulást átélő hazánk előtt — előbb, mint bármely más nyugat-európai nemzetközi testületé? Ha röviden akarnánk összefoglalni, azt mondhatnánk, hogy az 1949-ben alapított tanács, amelyhez mára földrészünk valameny- nyi demokráciája — szám- szerinit 23 — csatlakozott, az európai élet minőségét meghatározó legfontosabb értékek őre és építője. Vagyis az emberi jogok, a pluralista demokrácia tiszteletben tartásának fóruma, az európai egység munkása. Talán éppen ezért vádolták oly gyakran a múltban: mivel felemelte szavát a keleteurópai jogsértések és a népakarat elfojtása ellen, ott a hidegháború ügynökének minősítették. Valójában, mondotta Anders Björck, a adtak ki munkatársaira és polgári alkalmazottaira is érvényesek — jelentette be a belügyminisztérium. Kivételt csupán egy szűk kör képez. Hétfőn újabb két határátkelőhelyet adtak át az utazóközönségnek Berlin és Nyugat-Berlin, illetve Nyu- gat-Berlin és az NDK határán. Ezzel 16-ra emelkedett a nyugatberlini átlépőhelyek száma. Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő hétfőn újból ellátogatott a vasárnap megnyílt átkelőhelyre a Potsdamer Platzon. Az NDK-ban is népszerű politikus autogrammokat osztogatott az egybegyűlteknek, majd szívélyesen elbeszélgetett az NDK-határőrök parancsnokával. Kérdésre válaszolva kijelentette: esetleg még karácsony előtt újból látogatást tesz az NDK-ban. tanács parlamenti közgyűlésének elnöke e sorok írójának, a testület legjobb meggyőződése szerint járt el, kötelességét teljesítette, amikor állást foglalt ezekben az időkben. Hozzáfűzhetjük: mára a hazai megítélés is igazat ad az egykori Strasbourg! figyelmeztetéseknek. A tagállamok befizetéseiből fedezett mintegy 60 millió dolláros évi költségvetéssel működő Európa Tanács fő tevékenységi területét a különböző konvenciók — szerződések — kidolgozása jelenti. Fennállásának négy évtizede alatt mintegy 130 konvenciót hozott . létre, ezek témaköre igen változatos: az emberi jogok biztosítása, a szociális és gazdasági jogok védelme, a terrorizmus-, a kínvallatás, a fuitballhuliganizmus elleni küzdelem, a kulturális együttműködés, a helyi ön- kormányzat fejlesztése, a gyógyszerek standardja, a kamionforgalom gyorsítása, a mesterséges holdas, az államhatárokon túllépő televíziózás, a kábítószer-kereskedelem-, illetve a dohányzás elleni küzdelem stb. E szerződések egy része csak a tagállamokra vonatkozik, mások nyitottak további európai országok csatlakozása előtt iis — így kerülhetett sor hazánk meghívására a kulturális egyezménybe. Az Európa Tanács konHol vannak már azok az idők, amikor a külföldi percek alatt átjuthatott Berlin keleti szektorából a nyugati városrészbe? A kormány által csütörtökön jóváhagyott rendkívüli utazási rendelet nyomán berliniek — és az NDK egyéb városaiból, községeiből érkezők — százezrei keltek útra pénteken és szombaton, hogy belekóstoljanak mindabba, amit 1961. augusztus 13. óta elzárva tartott 'előlük egy esztelen politikai gondolkodásmód. Immár a Checkpoint Char- lie-nál az amerikai szektorba átkelni akaró külföldi tudósítónak is jó adag türelemre van szüksége, hogy kivárja a sort, amely csak az ellenőrzőpont előtt ötven méterrel válik ketté külföldi és NDK-rendszámú autósorrá. Egy óra alatt nem lehet megúszni a várakozást — és a türelemre a túlparton is nagy szükség van csigalassúsággal cammogó „bádoglavinák” minden útvonalon, parkolóhelynek — ami eddig is ritka jószág volt — nyoma, sincs, mindenütt Trabantok és Wartburgok, Ladák és Skodák várakoznak. Még a tilosban is, hiszen hallották a rádióban beolvasott rendkívüli közleményt: NDK-rendszámú kocsikat átmenetileg nem bírságol meg a nyugat-berlini rendőrség. ' A Kurfürstendammra érve, s kocsiját egy parkolóházban hagyva a tudósító szeme elé fantasztikus látvány tárul: népünnepély az utcán, ölelkező, pezsgőt bontó, kurjongató emberek. Minden NDK-rendszámú kocsi barátságos paskolást kap a motorházra, a csomagtartójára — mert hogy haladni itt is csak lépésben lehet. Egy idő után aztán már az sem megy: bedugult az úttest, mindenütt állnak a kocsik, köztük emberek ünvencióit — szerződéseit — a miniszteri bizottság fogadja el, amelyben a tagállamok külügyminiszterei vesznek részt. Kidolgozásukban szava van az ET parlamenti közgyűlésének is, amelyben 177 képviselő és ugyanany- nyi pótképviselő vesz részt a nemzeti parlamentekből, az ott kialakult erőviszonyaik arányában. A parlamenti közgyűlés megvitathat bármilyen más kérdést és kifejezheti véleményét — de nem nemzetek feletti szerv. A közgyűlés tavasszal hozta létre a különleges meghí- votti statust azon kelet-európai országok parlamenti küldöttségei számára, amelyek tiszteletben tartják a helsinki folyamat során és más okmányokban kinyilvánított emberi és demokratikus jogokat. Hazánk, Lengyelország és Jugoszlávia 6-6, a Szovjetunió 18 képviselővel kapcsolódhatott be e status jogán idén ősszel a testület munkájába. A parlamenti közgyűlés évente háromszor a kelet-franciaországi Strasbourgban ülésezik, itt, az Európa palotában találkozik időről időre a miniszteri bizottság is, és ez ad otthont a 900 fős adminisztratív apparátusnak, a titkárságnak is, amelynek ólén a főtitkár — jelenleg a francia Catherine Lalu- miére asszony — áll. Baracs Dénes neplik a sokak számára még szinte felfoghatatlant: vége a falnak!, "valóra vált az NDK állampolgárai számára is egy alapvető emberi jog, amelynek tiszteletben tartására már 14 évvel ezelőtt, Helsinkiben kötelezettséget vállalt államuk. A vendégszeretet konkrét megnyilvánulásai közé tartozik, hogy a bankok és takarékpénztárak minden NDK-lakosnak 100 márka „szervusz-pénzt” fizetnek ki, személyi igazolvány, illetve útlevél felmutatása után. A pénzt pedig van mire elkölteni: a nyugatberlini üzletek és áruházak rekordforgalmat jegyeztek föl szombaton. Egyes boltokban az utolsó darabig, illetve kilóig elfogyott minden, ami „odaát” az NDK- ban hiánycikknek számít: banán, friss gyümölcs, zöldségféle, csokoládé. Az NDK hatóságok nyilván nem ügyeltek elég éberen a vámelőírások betartására: a boltokban ugyanis egy a tízhez váltottak keleti pénzt nyugatira a Kelet-Berlinböl érkezettek — s a kasszák csak úgy duzzadtak az Engels és Marx képmását viselő 50 és 100 márkás bankóktól. Volt persze kedvezőbb átváltási lehetőség: a Buda- pester Strassén és más főútvonalakon a Schultheiss serfőzde lerakatai egy keleti márkáért kínáltak egy pohár sört — amiért egyébként a nyugat-berliniek egy nyugatnémet márkát kénytelenek leszurkolni. Schult- heissék nem rossz üzletemberek — nyilván tudják, ennyi befektetést megér egy jó reklám. A mozik is kedvezménnyel csalogatták az odaátról érkezőket: a szokásos 10—12 márkás helyár helyett csupán 6 márkát számítottak föl jegyárként a város keleti szektorából jövő látogatóknak. Az egyéb műfajok kedvelői is megtalálták a számításukat ezen a hétvégén: a Berlini Filharmonikusok külön hangversenyt adtak az NDK-ból érkező látogatók számára. A legkedveltebb — igaz, átmenetileg csupán a második ligában szereplő — nyugat-berlini futballcsapat, a Hertha BSC pedig tízezer ingyenjegyet osztott szét Keletről érkezett igénylőknek a Wattenscheid ellen vívott szombati bajnoki mérkőzésre. A városi közlekedési vállalat, a BVG is kegyes volt hozzájuk: NDK - igazolvánnyal ingyen lehetett utazni a BVG buszain és a földalatti vasúton. Az igazi népünnepély hangulatát keltő Nyugat-Berlinben sok Keletről érkezett látogató szemébe szöktek könnyek a 28 év után elérkezett viszontlátáskor. A fiatalokat az emlékezés helyett inkább a kíváncsiság vezérli „át a falon”. Körülnézni jönnek, meginni egy sört, esetleg venni valamilyen kapós cuccot, ami „odaát” nem létezik vagy iszonyúan drága. Sokukban fölmerülő kérdést fogalmazott meg egy húsz év körüli fiatalember, amikor kijelentette: „Mi, NDK-lakosok 28 éven át ki voltunk rekeszt- ve, el voltunk zárva mindettől, ami itt Nyugat-Berlinben látható, élvezhető. De vajon miért? Mi ebben a rossz?” Valóban: Miért? Herr Ho- necker, válaszát 16,5 millió NDK-állampolgár várja ... Dorogman László Wojciech Jaruzelski lengyel köztársasági elnök fogadta Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt, aki az NDK-beli események miatt megszakította hatnaposra tervezett lengyel- országi programját Hit csinál az Európa Tanács? „Túljutottunk a tűréshatáron” A párizsi román pátriárka felhívása
