Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 1., szerda Befejeződött az országgyűlés (Folytatás az 1, oldalról) megszüntetését, egy igazságosabb lakossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta a pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában. Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese — élve a házszabály adta lehetőséggel — harminc napon belül írásban válaszol. Kiskirályok mundérban Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk,) katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyet Czi- nege Lajos minisztersége alatt .a hadsereg felső vezetését jellemezték. A képviselő elmóndta: a könyv szerzőjét Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter parancsára november 1- jétől nyugállományba helyezték. Király Ferenc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca vezetőjének nemegyszer hangoztatott megújítási szándékát. Ezek után a képviselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista, liberális magatartása és Bokor Imre ellen alkalmazott „merev retorzió” között; a feltárt tények alapján milyen szervezési és személyi konzekvenciákat kíván levonni? Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, , hogy JNémeth Miklós miniszterelnöktől hiteles, objektív vizsgálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök fölkérte a honvédelmi bizottság elnökét és néhány tagját erre a munkára, amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jószándékában nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztású, a hadseregen kívül álló politikai és állami vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott. Kár — tette hozzá a miniszter. Majd kijelentette: a könyv jórészt olyan kérdéseket érint, amelyek döntően a múlt több évtizedére vonatkoznak. Véleménye szerint a bizottságnak módjában áll az interpelláló képviselőnek azt a megállapítását is megvizsgálni, hogy- Bokor Imre nyugdíjaztatása „reflexsz-;- rű, beidegződött retorzió-e ’. A miniszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően körültekintő, mindent mérlegelő intézkedés volt. Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette át tudományos tevékenységéért a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél-díjat. Mindezek után a miniszter — tekintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra — kérte a képviselőt és az Országgyűlést: a házszabály értelmében tegye lehetővé, hogy az interpellációra harminc napon belül térjenek vissza. Remélhetőleg addig a vizsgálat is befejeződik. Az elnöklő Jakab Ró- bertné a házszabály értelmében nem kért szavazást. A parlamentnek a program szerint még négy interpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt, áttértek a kérdések tárgyalására. Siófok helyett Marcali Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.) azt kérdezte a belügyminisztertől; Lengyeltóti, Buzsák, öreglak. So- mogyvár és körzetének lakosságának miért az 50 kilométerre lévő Siófokon kell bírósági, ügyészségi, rendőr ségi ügyeit intéznie, miért nem a 20 kilométerre lévő Marcaliban. Horváth István belügyminiszter ígéretet tett arra. hoigy a helyzetet megváltoztatják. Január 1-jétől az érintett térség lakossága Siófok helyett Marcaliban intézeti ügyeit. Segítsük a menekülteket Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar m., 13. vk.) soron kívül szót kérve, a Magyar- országra menekültek ügyére kívánta felhívni képviselő társai figyelmét. Drámai szavakkal ecsetelte az erdélvi menekültek helyzetét. Ma már az erdélyi menekültek ügye nem lehet csupán Hajdú-Bihar megye, s a Belügyminisztérium gondja — hangsúlyozta. Országos összefogásra szólított fel mindenkit a képviselő, mondván: segítségre, ám ’nem használt ruhára vagy pénzsegélyre, hanem elhagyott, helyreállítható tanyákra, falusi, városi lakatlan épületekre,., megfelelő munkahelyekre vám szükségük a menekülteknek. Enél- kül elképzelhetetlen beilleszkedésük a magyar társa dalomba. Az elnöklő Jakab Róberí- né javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek az országos összefogásra buzdító felhívással. * Az elnöklő Fodor István javaslatára ezt követően Horváth Lajos (Baranya m., 3. vk.) az állami számvevő- szék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Hagelmayer István és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor azonban Kupa Mihály nem került fel a szavazólapra. Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mostani ülésszakon nem tudják megválasztani az alkotmány- bíróság tagjait. Erre csak a következő ülésszakon kerülhet sor. Emiatt értelemszerűen az állami számvevőszék teljes tisztikarát is csak azon az ülésen választhatják meg. Tekintettel azonban arra, hogy az állami számvevőszéknek minél előbb el kel kezdenie munkáját, az elnök javasolta: a két elfogadott jelöltről még ezen az ülésen döntős az Országgyűlés. Január 7-én elnökválasztás A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köatársaságielnök-választás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésén kialakított állásfoglalását az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság előadója ismertette. Az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltüntetett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolta a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magyarázó szövegek szerepelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egyértelmű választ adhassanak. A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népiszavazást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. A népszavazás elrendeléséről szóló határozat elfogadása után következett a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása. E népiszavazás célja a Magyar Köztársaság címerének kiválasztása. Sarlós István (országos lista) javasolta, hogy a szavazólapon csak a koronás kiscímert és a Kossuth-cí- mert tüntessék fel, ugyanis az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi címerről szavazni, s ezt az Országgyűlés is elfogadta. Ezt követően az Ország- gyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. , A parlament úgy határozott: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-ára, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársa- ságielnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztáraságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg. Kormánybeszámoló Bős—Nagymarosról A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németit Miklós miniszterelnök terjesztette a parlament elé. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükséghelyzetet a csúcsrajáratás lehetőségének kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a gabcikovo —nagymarosi vízlépcső- rendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés” módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék. A miniszterelnök azt kérte a parlamenttől, adja meg a felhatalmazást . a kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977-es szerződés módosítását. Ezután Udvari László köz- leekdési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bős- nagymarosi beruházás kormánybiztosa, a napirend előadója tájékoztatta a képviselőket. Az államközi szerződés módosításával kapcsolatban kitért arra, hogy ez a kötelezettségek jogszerű és jóhiszemű megváltoztatásának kezdeményezését jelentik. Mivel ökológiai szükséghelyzetbe kerülnénk, a nemzetközi (környezetvédelmi) jog az ilyen helyzetekre a munkálatok felfüggesztését, a tárgyalások megkezdését és a szerződés olyan módosítását követeli meg mindkét féltől, amely az ökológiai kockázatokat megfelelő szinten tartja. Ebből következően a magyar fél lépései nem minősülnek szerződésszegésnek, hanem követik a nemzetközi jog előírásait, s egyebek mellett nem szolgálnak alapul a csehszlovák kártérítési követeléseknek. Diplomáciai jegyzékváltás Ezután arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy hétfőn délután a Külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben foglalta össze a magyar javaslatokat. Ezt követően még az esti órákban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma jegyzékben ismételte meg korábbi, a kormányfői tanácskozásokon kifejtett álláspontját. Ennek lényege: ragaszkodnak a nagymarosi vízlépcső fölépítéséhez az eredeti koncepcióhoz és csak e föltételek megléte esetén készek a garanciarendszerre vonatkozó megállapodás megkötésére. A jegyzékből megismerhető a csehszlovákiai oldalon megvalósítandó elterelés, mint ellenlépés. Egy ilyen megoldás a Szigetközben ökológiai katasztrófaveszélyt jelentene. A közös határfolyó egyoldalú elterelése súlyosan sértené nemcsak az államközi szer- I zSdést, hanem a két ország közötti határokra, határvizekre, valamint a Dunán való hajózásra vonatkozó egyezményeket, ideértve a párizsi békeszerződést is. Szükségesek tehát a megfelelően higgadt diplomáciai lépések. A magyar—osztrák vállalatközi, magánjogi szerződésekről Udvari László elmondta, hogy ezek a nagymarosi létesítmény építésére, az áramszállításra, és távvezeték létesítésére vonatkoznak. E szerződések szorosan összefüggnek. A szerződésekre az osztrák jog az irányadó, a jogvitákat pedig választott bíróság dönti el. A kártérítési összegek megállapítása bizonyítási eljárást igényel. Fizetési kötelezettségeinket várhatóan áramszállítással ellentételezzük. Kisebb anyagi terheket Berdár Béla, az Ország- gyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának előadója bevezetőben összefoglalta mindazokat a körülményeket, amelyek a témakörben született előző parlamenti döntés óta megváltoztak. Elmondotta: nyilvánvalóvá vált, hogy a továbbépítés esetében az anyagi terhek éppen a következő két—három kritikus évben tetőznének. Az újabban kidolgozott energiakoncepció energetikai szempontból már nem igényli a vízlépcsőt, az építkezés gazdaságosságának megítélése is megkérdőjeleződött időközben. A tárca a kormány ellen? Z sigmond Attila (Budapest, 5. vk.) a nagymarosi gát megépítését ellenző képviselők nevében kijelentette: egyetértenek a miniszter, elnök és a kormány azon erőfeszítéseivel, amelyek a nagymarosi gát építésének végleges elhagyására és az ökológiai kockázatok mini- málisra csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor hangoztatta: megütközéssel fogadták a kormánybiztos jelentésében azt a mondatot, miszerint a kormány döntése egyhangú volt, kivéve a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumot — mondotta Zsigmond Attila, majd föltette a kérdést: „Egy tárca az egész kormány ellen?” ilyen németkülönbség alighanem idegen Németh Miklós miniszterelnök egységes kormányzásra törekvő elképzelésétől — folytatta. Az építést ellenző képviselők csoportja nyomatékkai javasolja a szükséges következtetések levonását, beleértve az intézményi szerkezetre vonatkozókat és a személyi konzekvenciákat is — mondotta. Plusz pénz a nyugdíjasoknak A szociális és egészség- ügyi bizottság, továbbá a terv- és költségvetési bizottság együttes javaslata nyomán — a társadalom- biztosítási ellátások 1989. évi egyszeri kiegészítéséről hoztak határozatot a képviselők. Az állásfoglalással egyhangúan egyetértett az Országgyűlés. A javaslat egyébként azt tartalmazza, hogy a 6 ezer forint alatti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat 2000 forinttal, a 6 és 7 ezer forint közötti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat fejenként ezer forinttal, az első—második fokozatba tartozó 6000 forint feletti rokkantsági nyugdíjakat 2 ezer forinttal egészítsék ki ebben az évben. Továbbá kapjaMihail Gorbacsov és George Bush első találkozójára idén december 2—3-án kerül sor a Földközi-tengeren: a megbeszélések felváltva egy szovjet, illetve Az MSZMP megalakulásának 33. évfordulója tiszteletére tudományos emlékülést szervezett kedden a Magyar Szocialista Párt Politikai Propaganda és Művelődési Központja. Az MSZP Villányi úti választási centrumában megtartott rendezvényen a résztvevők előadásokat hallgattak meg többek között az MDP feloszlatásának és az MSZMP . megalakulásának körülményeiről, az 1956-os események nemzetközi összefüggéseiről. A beszámolókban elhangzott, hogy 1956. október 31- én nem az az MSZMP alakult meg, amely november nak fejenként 2—2 ezer forintot a házastársi pótlékban részesülők, á 7 ezer forint alatti jövedelempótlékban részesülők, valamint a gyesre jogosultak. A családi pótlékban részesülők számára a javaslat gyermekenként ezer forintos kiegészítést tart indokoltnak, Horváth Ferenc (Somogy m., 10. Vk.) csurgói körzeti Tőállatorvos interpellációjában tiltakozott az, ellen, hogy Iharosberényt a marcali választókerülethez csatolták. Ellenvéleményét 1300 'állampolgár aláírásával támasztotta alá. Horváth István belügyminiszter válaszában egyetértéséről biztosította az interpelláló képviselőt, a választókerületek kialakításának elveit illetően. Az Ország- gyűlés két héttel korábban döntött arról, hogy felhatalmazza a> kormányt a választókerületi határok kijelölésére, ugyanakkor az elfogadott választójogi -törvény melléklete kimondja: a helyi sajátosságokat — például a közös történelmi múltat — mindenütt tekintetbe kell venni. Á képviselő és az Országgyűlés a belügyminiszter válaszát elfogadta. Már este nyolc óra volt, amikor a képviselők — alapos vita után — nagy többséggel elfogadták a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatokról szóló minisztertanácsi beszámolót. Az Országgyűlés arra hívta fel a kormányt, hogy tevékenységét jövőben is az ökológiai szemlélet, a tudományos megalapozottság és a nemzeti érdek képviseletének elsődlegessége hassa át. Az Országgyűlés felhatalmazta a Minisztertanácsot az 1977-es államközi szerződés módosításának kezdeményezésére. (Ez a szerződés a nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szól.) ■ Az Országgyűlés egyetértőig tudomásul vette, hogy a kormány a Duna országhatártól Nagymarosig terjedő szakaszára komplex regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgoz ki. Ezzel a parlament októberi ülésszaka befejezte munkáját. (MTI) egy amerikai hadihajó fedélzetén zajlanak majd — jelentette be keddi moszkvai sajtóértekezletén Eduard Se- vardrjadze, szovjet külügyminiszter. 4-től egészen napjainkig működött. Sajnálatos módon ugyanis a Kádár-vezetés nem tudta elkerülni a sztálinista módszerekhez való részleges visszatérést, s így sorra elhaltak a demokratikus pártellenzék és az értelmiség reformtörekvései. A múlt hibáiból okulva ezért azt a következtetést kell levonni: csak a többpártrendszeren alapuló demokratikus szocializmus kiépítése akadályozhatja meg, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő a hatalommal való visszaélés különböző formái — állapították meg az előadók. Gorbacsov—Bush csúcstalálkozó Megemlékezés az MSZMP megalakulásának 33. évfordulóján