Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
NAPILAP .V- ' O XLV. évfolyam, 259. szám Ara: 4,30 Ft 1989. november 1., szerda Döntés Bős-Nagymarosról Blnöki vonal az MDF-nek Kiírta az Országgyűlés a népszavazást Előrehozták az interpellációkat az Országgyűlés tegnapi lülesén, mert fi parlamenti bizottságok nehezen tudtak Megbirkózni a népszavazással kapcsolatos javaslataik elbírálásával. Most kapott választ Fenyvesi Henrik somogyi képviselő is, hogy Itöbb pénzt kapnak az üdülőterületek a jövőben. Hosszú vita alapján végül kiírta az Országgyűlés a népszavazást a köztársaságielnökválasztás ügyében, mégpedig november 26-ra, űz |SZDSZ többi kérdésével együtt. A T. Ház az állami számvevő- szék tisztségviselőiről Jis 'döntött. A nagy érdeklődéssel várt bős—nagymarosi döntés előtt a kormányfő felhatalmazást kért az Országgyűléstől a Csehszlovákiával 1977-ben kötött szerződés módosítására. Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját tegnap az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az il- letékes bizottságoknak. Új-gabonaárak A június 27-ei ülésszakon Vass Józsefné (Békés m., 15. vk) a mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az Országos Ár hivatal elnökének, a kereskedelmi miniszternek, az Országgyűlés ke- reskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az. érintett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapjáp a jövő évi termésre új gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az. agrártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta. A szeptember 26-án kéz dődött ülésszakon Técsv László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől oldják fel a kere setszabályozást. Az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye szerint — ahogyan ez az újabo válaszban olvasható — annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a kereset- szabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mező- gazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági kereset- szabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvény-tervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várható. Az interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó Jánosnénak és az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló, Debreczeni ilózsef viszont ezt nem tehette, hiszen a téma tárgyalásakor nem volt a teremben. Módosítják a családjogi törvényt Árvái Lászlóné Heves m., l. vk.) a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez. A Családvédő Bizottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsa az 1986-ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő példaként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusán csökkent az örökbefogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszában elmondta: a kormány hamarosan beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta Több pénz az üdülőkörzeteknek Fenyvesi Henrik (Somogy m. , 7. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a íizető- vendéglátásról .szóló minisztertanácsi, illetve pénzügy- miniszteri rendelet módosítása tárgyában. Elmondotta, hogy az üdülőkörzetekben, a Balaton környékén az állandó lakosságra méretezett költségvetésből nem tudják a vendéglátáshoz szükséges infrastruktúrát kialakítani. Véleménye szerint a Balatonnál termelődő jövedelmek jóval na- gyobb részét kellene a térség fejlesztésére fordítani. A jelenlegi jogszabály azonban ezt nem teszi lehetővé. Békési László pénzügyminiszter elmondotta, hogy a kormány több területen tervez változtatást. így ennek eredményeként az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjakból 400 millió forint bévé télhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket. Jövőre pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. 1991-ben a pénzügyi kormányzat törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé a helyi adóztatás rendszeréről. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok fognak dönteni a lakás-, a telekadó-, a településfejlesztési hozzájárulás mértékéről és felhasználásáról. A képviselő és az Ország- gyűlés a pénzügyminiszter válaszát elfogadta. 1991-től változik a boradó Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) a szeptemberi ülésszakon Békési László pénzügyminiszterhez interpellált annak érdekében, hogy a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. A terv- és költségvetési bizottság részletes vita után a következő döntést hozta: „1990-ben a jelenlegi adónemek fenntartása indokolt, mert ha a mai adó- szerkezetből a . borforgalmi adó ellentételezés nélkül kiesne, úgy a bort értékesítő mezőgazdasági kistermelők — évi 2 millió forint árbevételig — lényegében adó nélkülivé válnának. Ezért az 1990-es év egyfajta kényszerpálya marad, mert a jelenlegi költségvetési helyzetben az így kieső évi mintegy 210 millió forint tanácsi bevétel pótlását az érintett tanácsok nem tudnák kompenzálni. 1991. január 1-jétől életbe lép az új adózási rendszer — a helyi adók rendszere —. és ennek megfelelően rendezhető a borforgalmi adó kérdése is”. Az interpelláló képviselő — aki a bizottsági döntéssel a testület ülésén egyetértett — most kijelentette1 a választ csak megjegyzéssel fogadja el. Konkrét ígéretet kért arra: a borforgalmi adó 1990-ben szűnjön meg, ugyanis gz az 1989-es év adója. Az Országgyűlés a bizottság jelentését fDgadta el. Papp Elemér (Zala m„ 4. vk.), a gyermek és ifjúsági üdültetés preferálása tárgyában interpellált a pénzügy- miniszterhez. Megdöbbenve értesültem róla — mondotta —, hogy a költségvetési koncepcióban a körzeti, területi feladatok között nem preferált a gyermek- és ifjúsági üdültetés. Az önkormányzatoknak nincs elegendő pénzük ennek finanszírozására. Akármennyire rossz az ország anyagi helyzete, mindez megengedhetetlen. Békési László pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy az 1990-es költségvetés jóváhagyása előtt hiba lenne a kormány részéről elígérkezni egyes részletkérdésekben. Az 1990- es költségvetés most készül, s ebben szó sincs arról, hogy elvonnák a támogatást a gyermek- és ifjúsági üdültetéstől. Az viszont igaz — ismerte el —, hogy az államháztartás nehézségei miatt várhatóan nem nőhet e preferencia összege. A képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta a választ. Szüntessék meg a valutacsekket Szigethy Dezső (Győr- Sopron m., 14. vk.) a lakossági valutacsekk mielőbbi (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a megyei tanács Átadták a Tegyünk többét Somogyért! kitüntetéseket — Megalakították a választási bizottságot -v- Helyet kapnak az új pártok — Az ifjúság helyzete Somogybán Tegnap ülést tartott a megyei tanács. A testület ülésén dr. Gyenesei István tanácselnök adta át a Tegyünk többet Somogyért! kitüntetéseket. Ebben a kitüntetésben részesült Bártfai Imre nyugdíjas tsz-elnök, Boda János, a siófoki tsz elnöke, Csó- szár József, az öreglaki Állami Gazdaság igazgatója, dr. Halasy Miklós nagykátai gyermekorvos, a bábonyme- gyeri Rudnay Gyula alkotóház megalapításának szorgalmazója, Kiss Pál, a barcsi Uni- tech Ipari Kisszövetkezet elnöke, dr. Körtési Endre nyugdíjas . OTP-igazgatóhe- lyettes, Kuszinger Rudolf, a Mészöv titkárhelyettese, Mi- nárovics János, a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokságának nyugdíjasa, dr. Orbán István, a Gyivi igazgatója, Pat- varos Tibor, a Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Társulások Egyesülésének igazgatója, Pásztohy András szent- gáloskéri tsz-elnök, ország- gyűlési képviselő, Rónai József, Nagyberki község elöljárója, Szakáig Béla, a csurgói Faktor igazgatója, dr. Szántó Gergely pénzügyminisztériumi főtanácsos. Tímár Imre, a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanára, dr. Zádor Mihály, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetének vezetője, valamint a Somogy Áruház Március 8. szocialista brigádja, a Somogy Táncegyüttes. Posztumus kapta meg ezt a kitüntetést Lajta Kálmán, a Magyar Rádió irodalmi osztályának közelmúltban elhunyt vezetője. (Folytatás a 3. oldalon) Hisz ön a politikai fair play-ben? Beszélgetés Tölgyessy Péter SZDSZ-ügyrivővel Parlamenti tudósítónk jelenti. „Fontos, hogy minden újságban legyen benne a neved. írják le minél többször Bállá Éva... A délutáni sajtótájékoztatón címerügyben fogalmazz úgy... A felszólalásod tévéközvetítése hatásos volt. Igazi SZDSZ-es felszólalás, kemény és szakszerű ...” Mint menedzser kedvenc sztárját, Tölgyessy Péter, ar SZDSZ újjáválasztott ügyvivője és kulcsembere úgy szuggerálta a szünetben zsarnoki szeretettel szövetségük egyetlen parlamenti képviselőjét... A közelmúlt, parlamenti tudósításaiban többen is véleményt mondtak az SZDSZ gyakran szélsőséges és a komprom1 sszu- mot elutasító alapállásáról, vagy az aláírásgyűjtő akciójuk nyomán támadt dilemmákról. Hallgattassák most meg a másik fél is ... — A köztársaságielnök-vá- lasztás ügyében milyen döntéssel lenne elégedett az SZDSZ? — Ki kell írni a népszavazást — mondta Tölgyessy Péter —, az elnökválasztást azonban nem szabad kiírni, amíg a nép nein döntött. A kormánynak van egy másik, a címerügyre vonatkozó népszavazási javaslata. Szerintünk az észszerűség és a takarékosság azt diktálja, hogy a két kérdésben együtt legyen a népszavazás. Azt a javaslatot, hogx a választás lehetőségét eldöntő népszavazást és magát a köztársa- ságielnök-választást f összekapcsolják, veszélyesnek tartom. Ez esetben elkezdődne á választási kampány, hiábavaló volt. A pártok temérdek energiája fecsérlőd- ne így el. Látni kell azt is, hogy a kampány az állampolgárt is befolyásolná. Hiszen aki hetek óta csak az elnökválasztásról hall, nehezebben voksol úgy, hogy ne legyen választás. — Az SZDSZ e kérdésekben is kevés készséget mutat a kompromisszumra... — Mi igazi demokráciát szeretnénk, és nem érjük be lapos félmegáldásokkal. — Talán ön is egyetért abban, hogy az országnak, fontos lenne a belpolitikai helyzet mielőbbi konszolidálódása. Nem késleltetik-e ezt a letisztulást az SZDSZ aláírásgyűjtési kampányához hasonló akciók? — Nenv olyan könnyű ám százezer aláírást összegyűjteni. Az SZDSZ képes volt erre, s főként azért, mert a tömegek egyetértésével találkozott. Azon lehet vitat(Folytatás. a 3. oldalon.) Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter az ülésteremben
