Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
1989. október 9., Hétfő Somogyi Néplap 5 Kötcse múltja: történelem EMLÉKMŰAVATÁS, KIÁLLÍTÁSN YITÓ A történelem: üzenet. Évezredek tudósai, művészei, politikusai küldték el üzenetüket, gondolataikat, tudásukat az utókornak. A történelem ugyanakkor tükör is, melyben az emberi nem önmagára ismerhet. Nemcsak gondolkodó, hanem pusztító és önpusztító is az ember — a hadak útját tömegsírok jelzik, a hadak útján rabláncra fűzött nemzetek menetelnek. Ezekhez a történelmi fényekhez szorosan kapcsolódik Illyés gondolata: ahol a sírok gondozottak, ahol a halottakat tisztelik, ott az élők szeretik egymást, s ahol nem így van, ott nincs jövő. — A háború még ma is tart azoknak, akik nem temethették el hozzátartozóikat. Az elvesztett gyermekekre, szerelmekre, a meg nem ismert apákra gondolunk most — azokra, akik megjárták a golgotát Kötésétől a Donig. — Dr. Szili Ferenc levéltáros nyitotta meg ezekkel a mondatokkal a kötcsei Kazay kúriában a községben összegyűjtött első és második világháborús dokumentumokból rendezett kiállítást. Fényképek, levelek, tárgyi emlékek kerültek elő a féltett és rejtett családi ereklyék közül, a Hazafias Népfront és az elöljáróság felhívására. „Szolgálati időm emlékéül” — színes és díszes tablókon a fiatal katonaarcok fölött Ferencz József mosolyog ránk. Tragédiákat, emberi sorsokat jeleznek a tábori lapok, a kiállított tárgyak. Vajon sejtette-e Reichert Imre, hogy a golyó, amit 1942-ben operáltak ki a lábából, — mindössze háromhónapos frontszolgálat után — egyszer kiállítási tárgy lesz? Szívszorító, megható levelek a harctérről, s a szerencsésnek mondható vég — hadifogoly munkásigazolvány. A megnyitón részt vevők szülei, nagyszülei a gazdakör színjátszó csoportját 1933-ban megörökítő fényképen — vidám, mosolygó fiatal lányok és fiúk, s alul öt név: elesett, elesett, elesett... — A gyász és az emlékezés ünnepe ez a nap Kötésén. Sötétbe öltözött asszonyok, fiatalok és öregek jönnek a zuhogó esőben a kiállításról a falu közepén álló új emlékműhöz:, melyet még fehér lepel borít. Több száz gyertya ég az esti szürkületben az oszlop körül és a kezekben. Pap p Árpád Duna—Don sirató verséből olvasnak fel részletet, majd Gyóná Géza isment költeménye, a Csak egy éjszakára... hangzik el. Az emlékművet, Bondor István tatabányai szobrász alkotását, dr. Szíjártó István, az Eötvös Kollégium igazgatója avatja fel. — Akit esőben temetnek, szeretnek az istenek — mondta. — Évtizedek teltek el, hogy nem emlékezhettünk a jeltelen sírokban nyugvókra s amíg hiányzott az együttes temetés, a gyász sem enyhült. A mai, megkésett temetés a történelem bűne, s a közös temetés végre csökkentheti a fájdalmat. Negyvenkét személy — 29 hősi halott és 13 polgári áldozat — nevét véste fel a művész a süttői mészkőből készült szoborra. Az egyházi megemlékezések után ellepték az emlékmű tövét a kegyelet koszorúi. S. F. Jubiláló várbarátok Harmincéves a Szigetvári Várbaráti Kör. A Hazafias Népfront kezdeményezésére és támogatásával 163 helybeli polgár alapította — a Szigetvárhoz és a Zrínyiekhez kapcsolódó történelmi hagyományok kutatását, ápolását tűzvé ki célul. Létrejöttében elévülhetetlen érdeme van a társaság azóta elhunyt elnökének, Molnár Imre tanárnak. Időközben ötszörösére nőtt a várbarátok száma; hazánk egyik legeredményesebben működő történeti egyesülete lett, Nevéhez számos helyi és országos jelentőségű kezdeményezés fűződik. A helyi emlékünnepségek egész sorát rendezték meg a várbaráti kör tagjai. Kezdeményezésükre felújították az 1833-ban alapított Zrínyi-ünnepet, új tartalmat adva neki. S minden februárban ünnepséget tartanak Szigetvár török alóli felszabadulásának évfordulóján. A költő és hadvezér Zrínyi Miklós születésnapjára emlékeznek májusban (ekkor adják ét az ifjúsági Zrínyi Miklós-díjat), és halálára novemberben. Ez utóbbi évfordulóhoz kapcsolódva rendezi meg ismét évi közgyűlését a társaság. A várbarátí kör hozta létre az ország első múzeumiskoláját is, TOTÖZÖK, FIGYELEM! TOMBOLAAKCIÓ! 1989. október 2-től 1989. december 15-ig. Fiókjainkban és totó-lottó kirendeltségeinkben minden 100 Ft értékben vásárolt kollektív totószelvény után 1 db tombolajegyet adunk. Sorsolás 1989. december 19-én. Nyeremények: színes tv, videomagnó, magnósrádió. Minden fogadónak sok szerencsét kíván az Országos Takarékpénztár Somogy Megyei Igazgatósága (106704) 5800 tonna az új kampányban „MELEGEN" VISZIK A BOLTOKBA A CUKROT Vasárnap volt a kampány 20. napja a Kaposvári Cukorgyárban. — A tizenkilenc nap alatt 55 ezer tonna cukorrépát dolgoztunk fel, s ebből 5800 tonna cukor készült — mondta Kováts Imre igazgató. — Ez kevesebb mint a tavalyi termelés, mivel a répa átvételi cukortartalma 14,2 százalékos. Péntek óta már 14,8 százalékra nőtt a beérkezett cukorrépa cukor- tartalma. Ügy számítjuk, hogy optimális esetben meglesz a tavalyi 15,5 százalékos cukortartalom. Ebben a kampányban 300 —310 ezer tonna cukorrépát szeretnének feldolgozni, s ebből a tervek szerint 38 ezer tonna cukrot főznek. Ez tíz százalékkal több mint tavaly, és megfelel a gyár jelenlegi teljesítőképességének. — Az idei termésátlag magas, a cukortartalom alacsonyabb a tavalyinál — mondja az igazgató, aki szombaton is kint járt a földeken megnézni, hogyan szedik a termést. Sajnos, a cukorhiány még mindig nem szűnt meg, s ezt Kováts Imre annak tulajdonítja, hogy még van szőlő, a mustfok mindössze 13—14 százalékos. Ház László műszaki igazgatóhelyettes a műszaki változtatásokat, beruházásokat nagyon fontosnak tartja. — Ez persze rányomja a bélyegét az első húsz napra is. Az új berendezések répával, szörppel addig sosem üzemeltek. A kampány első tíz napjában derültek ki a hiányosságok, fordultak elő hibák. Ha bármi eltört, s meg kellett állítani a berendezést, akkor az megakasztotta a cukorgyártást. Az első tíz nap a beüzemelésre ment el. Azt követően a berendezések megkezdték áldásos tevékenységüket, hozzájárultak a minőséghez, behozták a lemaradást. Azt is bizonyították, hogy alkalmasak a magasabb színvonalú tevékenységre. A műszaki fejlesztés eredménye, hogy nagyobb a cu- korkihozataí és alacsonyabb az energiafelhasználás. Arra fordítják most a legnagyobb figyelmet, hogy a répa szedésének, szállításának ütemezésével is óvják a minőséget, hiszen ettől függ a kampány sikere. Ház László körbevezetett a gyárban. Vasárnap is minden olyan, mint hétköznap, legföljebb annyi a különbség, hogy most nem érkezik répaszállítmány. Azok, akik bent vannak a gyárban, napi 3000 tonna répát dolgoznak fel. Három gépet nyugatnémet cukorgyárból hoztak. — Ezek megkétszerezték a teljesítményt — mondta Ház László. — Azelőtt négy NDK-centrifuga volt itt. A cukor 80 százaléka most ezen a három centrifugán megy keresztül. Ha szükség van rá, egy centrifuga is képes — motorleégés alkalmával tapasztaltuk ezt — 24 óra alatt kiadni a napi kristálycukor-mennyiséget. Ürítették az egyik centrifugát i egyszerre 600 kiló cukor ömlött az alatta levő szalagra. — Ezzel jobb a minőség is — mondta Pető Tamás centrifugakezelő, dicsérve az újonnan szerzett berendezést. Ha nem jött volna dolgozni, akkor búcsúban lenne most Kaposkeresztú- ron. Az idei legnagyobb beruházás a számítógépes vezérlés a cukoroldalon. A Siemens-berendezések jól vizsgáznak. Werner Haggenmül- ler mérnök segít a beszabályozásban. Azt mondja: — Ilyen van még a világon, de jobb nincs! A számítógépes automatizálást folytatni szeretnék. A csomagolóban kerül zsákokba a fólia-zacskós kristálycukor. Gyorsan járnak a kezek, várják a terméküket mindenhol. — Szinte melegen viszik innen a boltokba — mondta Báli Károly művezető. Lajos Géza Fotó: Csobod Péter Egy jó seprű kellene UndUUtban a fonyódi váramé piték Csutorás László, a Fonyó- dí Városvédő és -Szépítő Egyesület elnöke elégedetlen ember. Azt mondja, hogy kevés az eredmény, kevés a pénz, passzívak a tagok, kevés a jó ötlet. A fonyódi városvédők tehát nyugodtak lehetnek: Amíg az elnök elégedetlen, addig lendületben marad az egyesület, addig lesznek új céíok, és megvalósításra váró feladatok. De hát nem is lehet elégedett senki, aki a Balaton-parti városban él, akinek itt van villája, vagy éppen csak kirándul Fonyódra. A tanácsi vezetők is elismerik, hogy képtelenek megbirkózni a köztisztasági feladatokkal. Csutorás László szerint ennek egyik — talán legfontosabb — oka a többszörös áttétel, amellyel elvész a felelősség. A tanács, a games», és a költségvetési üzem „szentháromságához” eddig hiába fohászkodtak a hivő városszépítők: a szemét maradt, s gyakran csak az erős balatoni szél söpörte az utcákat. Az állomás környékét még kiemelt területként kezelték, de a csodálatos panorámájú Bélate- lepre már ritkábban jutott munkáskéz. De hát mit is várhatunk attól a tanácstól — sóhajt fel az elnök —, amely a városháza környékét sem képes rendben tartani? Tizenöt hónap telt el az egyesület megalakulása óta, s néhány helyen már érzékelni lehet létezésüket. Folyamatban van a sportpálya melletti Valkó emlékhely helyreállítása, a bélatelepi Márffy tér díszkútját megtisztították a híradásipari- szövetkezet dolgozói, elkészült a hiányzó nyolc váza. Kis lépések ezek, egy bontakozó lokálpatrióta mozgalom első eredményei, de sok szép terv van még a tarsolyukban. A közeljövőben kívánják megbeszélni tagságukkal a város rendezési tervét, s hallatni akarják hangjukat a megvalósításkor is. A hajóállomás melletti parkba zenepavilont terveznek, a Delta parkolóhelyére pedig díszparkot, hogy a gimnázium megújult épülete méltó környezetbe kerüljön. — Sok kritikát kaptunk a tagoktól a középiskola köré telepített bódék miatt. Meggyőződésem, hogy nem lehet mindent az anyagiaknak alárendelni — mondja Csutorás László. — Szeretnénk a fácánosi várat — amely pa- lánkvár volt — rekonstruálni, s ehhez L. Szabó Tünde megyei főépítész — aki szintén tagja egyesületünknek — segítséget ígért. A Kaposvárra vezető vasút átjárójától a vasútállomásig platánsor telepítését tervezzük, s felújítjuk az állomás előtti emlékművet. Dr. Örsi Károly építész tervei alapján még az Ős* folyamán új márványtáblákat helyezünk el, s hamarosan a ledöntött katonafigura helyére új szobor kerül. A református templom mellett kívánjuk felállítani a második világháború polgári áldozatainak tisztelgő emlékművet, s kezdeményezzük a régi temető kegyeleti parkká alakítását, melyhez az egyház is segítséget ad. Indítványoztuk a bélatelepi villasor védetté nyilvánítását, a település- részeket jelző táblák kihelyezését — s csak jelzésként az ügymenetre — ez utóbbit háromszor kértem végrehajtó bizottsági ülésen. Bár sok jó elképzelésünk fut zátonyra a hivatali bürokrácia miatt, mi változatlanul véleményt akarunk nyilvánítani minden, Fonyódot .érintő lényegi kérdésben, őrizni, ápolni kívánjuk a város hagyományait, szebbé szeretnénk tenni környezetünket. Süli Ferenc
