Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-08 / 238. szám
1989. október 8., vasárnap Somogyi Néplap 5 Éneklő kicsinyek Kaposváron MEGLEPETÉS-KÓRUSOK Üj buszokat vett a Volán A kaposvári Munkácsy gimnázium auláját megtöltő kicsinyek Zákányi Zsolt karnagy vezetésével szombaton délután már a záró fellépésre készülődtek. A kétórás, rendkívül szigorú, de nagyon korrekt szakmai értékelés után Reményi János Liszt-díjas karnagyot, a Magyar Rádió gyermekkarának vezetőjét, az országos kórustalálkozó zsűrijének elnökét a kétnapos rendezvényről és a kórusmozgalom, ról kérdeztem. — Megvallom — mondta —, hogy csak nagy rábeszélésre vállaltam el a zsűri elnökének tisztjét. Utólag azonban mégsem bánom, mert nagyon szép és kedvemre való produkciókat hallottam. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy mennyi kiváló — 9—12 éves korú gyermekekből álló — kórus van ebben a régióban. Említhetem Kaposvár, Szigetvár, Komló dalosait, de nehéz lenne a válogatás, mert mindegyik nagyon jó produkciót nyújtott. Azoknak is, akikkel kapcsolatban egykét kritikai megjegyzés hangzott el, csak egy kicsit kell változtatni, többet gyakorolni az előadást. Ea a találkozó ismét bebizonyította: a felelősség a pedagógusoké. A legkiválóbb kórusprodukciók elsősorban az ő munkájukat dicsérik. — Kiváló jelzőkkel illette ezeket a kórusokat. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a hazai, színvonalas kórusmozgalom és az ének-zene- tanítás, valamint a kórus muzsika iránti fogékonyság nagyon különbözik egymástól. — Ez elsősorban szakmai probléma. Napokig lehetne az okokról beszélni, de említeni kell az egész magyar ének- és zeneoktatás, a tanárképzés hiányosságait is. Mégis megjegyzem — és érre ez á találkozó is példa —: olyan elhivatott, lelkes és hagyományt teremtő pedagógus-személyiségekre van szükség, akik hittel dolgoznak. Akik annak ellenére, hogy kevés a pénz, nem adják föl a gyerekekbe és a munkájukba vetett bizalmukat ... Nagyon sok jó és kedves tanáregyéniséggel találkoztam az elmúlt két napon. Egy zsűrielnöknek ennél nagyobb öröme nem is lehet. A kaposvári és komlói példa is azt bizonyítja, hogy eztek a pedagógusok mindent ki tudnak hozni a gyerekekből. Azt kellene csak elérni, hogy az utánpótlás, a tizenéves korosztály is hasonló intenzív képzésben részesüljön. Várnai Ágnes A Kapós Volán közel háromszáz darabos autóbusz- pankja meglehetősen elöregedett. A hír aligha meglepő. A vállalathoz érkező új gépkocsik csupán a teljesen elhasználódott buszok cseréjére elegendőek. Pontosabban még arra sem, mert ma Sem ritka, hogy egyik-másik kocsi már tizennégy éve járja áz utakat és több mint egymillió kilométert futott. Garábi Béla műszáki osztályvezető elmondta: hatvan új buszt is forgalomba kellene állítani évente, hogy végre folyamatosan selejtezni tudják a régieket. Az A Wilson-üstökös pályáját a csillagászok hiperbolikusnak mérték, s ez arra vall: ez a kis égitest nem tartozik a mi naprendszerünkhöz; valahonnan mesz- sziről, idegen csillagok vidékéről érkezhetett hozzánk, s a távozása után alighanem soha többé nem tér vissza. Ezért keltett nagy figyelmet, hogy amikor — nem is olyan régen — földünk közelében elhaladt, ausztráliai egész állományt tíz évenként teljesein ki kellene cserélni: ehhez évente harminc új buszra volna szükség, de az idén is csak tizenötre futotta a vállalat pénzéből. Az Ikarus a második félévtől tizenegy százalékkal emelte a gépkocsik árát, és ez a Kapos Volánnak közel hárommillió forint többletköltséget jelentett. így aztán lemondtak egy különjárati buszról, de a helyközi és a helyi buszokra továbbra is igényt tartottak. Három hete érkezett két szóló autóbusz, s az év végéig még csuklóst is várnak. csillagászok szerves vegyü- letek infravörös vonalait fedezték föl színképében. A mérés nem volt könnyű, mert az üstökös másodpercenkénti 47 kilométeres sebességgel száguldott élj, Az üstökösök közül ? eddig csak a naprendszerünkhöz tartozó Halley-üstökösben sikerült föllelni szerves ve- gyületekről tanúskodó színképvonalakat. Nagy a tudományos értéke ennek. A helyközi járatkanál tizenegy elöregedett gépet váltottak ki a múlt héten érkezett új járművel. A frissiben érkezett buszok korszerűbbek: nem farmotorosok, légrugózással látták el valamennyit és kormányzárat építettek be, s talán kényelmesebbek az ülések, de csupa műbőr huzatúak. A vezető viszont zárt fülkében dolgozhat. A habcementtel több mint négy éve kísérleteznek a Bázis Építőipari Vállalatnál. Kitűnő tulajdonságait nemrégiben nálunk is elismerték. (Külföldön már évek óta alkalmazzák.) Delibeli József, a Baumix Építőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója (korábban' a nagyvállalatnál műszaki igazgatóhelyettes volt) vaskos paksamétát mutat, amely a habcement alkalmasságát igazolja. Három szolgálati szabadalom született ezzel kapcsolatban a Bázisnál: a cég ezeket a szabadalmakat mint szellemi tőkét vitte a kft.-be és a habcementgyártásához szükséges gépeket apportként adta. Bár a bázis részesedése a csaknem nyolcmillió forintos alaptőkéből közel hetvenöt százalék, a társaság tagjai a vitás kérdésekben legalább ötvenszázalékos szavazati joggal rendelkeznek. A kft.-nek nyolc alapítója van: ők saját tőkéjükkel is gyarapították a társaság alapvagyonát. Nem szívesen árulták el, hogy miután a Bázis fölmondott nekik, újrakezdési támogatást vettek föl. A társaság augusztustól működik s már a létezésük Á bíró közérzete Minősítsen a munka Dr. Jordanics József 31 évesen lett a Marcali Városi Bíróság megbízott elnöke. Annak ellenére, hogy a helyi vezetés fenntartással fogadta jelölését, s csak a kollégák támogatása révén jutott el odg, hogy másfél év után a megbízott jelző is eltűnjön a neve mellől. — Az volt az érzésem, hogy a hivatalos Marcali nehezen fogadja be az idegeneket; a bizalmatlansággal szemben pedig nehéz harcolni. Azért is volt számomra furcsa ez a magatartás, mert én mindig közéleti embernek tartottam magamat. A mások problémái iránti fogékonyságot apámtól örököltem, aki iskolaigazgatói munkája mellett sokat tett szűkebb környezetéért Kaposváron. Dr. Jordanics József tagja volt az egyetemi KlSZ-szer- vezetnek, aktív szervezője a somogyi klub rendezvényeinek. Természetes volt, hogy az államvizsga után visszatér Somogyba; tanulmányi szerződése is ide kötötte. Két év gyakornokoskodás, fogalmazói státusz után 1981. február 1-jén választották bíróvá. — A siófoki munkahelyemen megszerveztem a KISZ-t, ifjúsági klubot csináltunk, közösséggé akartuk szervezni a kollektívát. Ezért is léptem be a pártba 1979- ben, s csak később vettem észre, hogy a párttagok is alulinformáltak, hogy csak áremelések előtt és különböző események magyarázataira hívtak össze bennünket. Marcaliban — a már említett okok miatt is — keveset mozogtam a helyi közéletben. Ennek az előnye az volt, hogy több időm maradt önképzésre. Sokat tanultam, s amikor az elnök 1984-ben nyugdíjba ment, már jó szakmai minősítésem volt. Az az időszak úgy marad meg emlékezetemben, hogy a közéleti vénám vereséget szenvedett, de a bíróságon egyre inkább bedolgoztam magam. Az itteni sikerek csak részben felejttették el azt, hogy másfél évig bérelt lakásban kellett élnünk feleségemmel, pedig a bírói munkát csak nyugodt körülmények között lehet végezni. Ezért is örülök annak, hogy ma már a fogalmazónak is tanácsi bérlakása van. Dr. Jordanics Józsefet arról faggatom, hogyan tudta a kezdeti időszakot átvészelni? — Ügy érzem, az érdemi munkát nem befolyásolta az, hogy csak megbízott bírósági elnök voltam. Természetesen többet kellett dolgoznom, hiszen az elnöki beosztás már nemcsak bírói, hanem igazgatási feladatokat is jelentett, sőt hamarosan a büntetőbírói munka is rám hárult egy időszakra. Azt hiszem, sikerült oldott, a korábbinál szabadabb munkahelyi légkört kialakítani, ahol lehetőség van az otthoni gondok, személyes problémák megbeszélésére is. Szeretem ezt a hivatást, szabadságot ad a munkám- iban, döntési felelősséget, még ha ez olykor nehéz is. Soha nem felejthetjük el, hogy az ügyek mögött emberek vannak. Manapság sok a panasz a bíróságokra, pedig az állampolgárok lettek fegyelmezetlenebbek vagy inkább türelmetlenebbek. A nagy indulatok mögött nagy dolgok húzódnak meg: gyerek, pénz. Nem tagadom, vannak szakmai ambícióim, s ezek csak erősödtek, mióta másodfokú, fel- lebbviteli tanácsok munkájában is részt vehettem. Ez nagy próbatétel a fiatal bíró számára, mert szakmai körökben is megméretteti önmagát. — Bíró úr, milyen most a politikai közérzete? — Jordanics doktor ráérez erre, s magától mondja. — 1984-ben alapítottunk itt önálló pártalapszerveze- tet: ügyész, ügyvéd, bíró volt a tagja. Meglehetősen sokat kritizáltuk a helyi pártapparátust az információk kisajátítása miatt — eredmény nélkül. A Hazafias Népfrontban már 1981 óta végeztem munkát, s úgy éreztem, ez lehet az a szervezet, amely társadalmi ellenőrzést gyakorolhat. Az elmúlt év elején adtam ennek hangot nyilvános fórumon, s bár ezt a tanácsi vezetés visszautasította — azóta mégis respektálnak. Több gyűlésen veszek részt, s így van lehetőségem elmondani, mennyire fontos, hogy a tanácsrendeletek tervezete eljusson a választópolgárokig, hogy az országgyűlési képviselővel intenzívebb kapcsolatot kell tartani. Az MSZMP tagja vagyok, s számomra ez sokat jelent. Még mindig úgy érzem: ez a szervezet képes arra, hogy a közösségért dolgozni kívánó embernek politikai színteret biztosítson. Ugyanakkor el kell vetni azt a korábbi gyakorlatot, amikor az értékelés arról szólt, milyen valakinek a közéleti szereplése. Azt vallom: a bírót a munkája minősítse. — Tagja vagyok a megyei pártbizottságnak. A pártértekezleten erről lemondok. Ügy érzem, megváltozni már nem tudok. Mindig erős baloldali szocialistának tartottam magam, aki szívesen dolgozik a közösségért, aki ebben a munkában örömét leli, akkor is, ha nem lesz, vagy nem lehet egyetlen párt tagja sem. — Februárban megszűnt a munkahelyi pártalapszerve- zetük, sokan kiléptek, ön egy körzeti, nyugdíjas alapszervezetben tag. — Azt szeretném, ha a kongresszus után önszerveződő alapszervezetek jöhetnének létre, ha a tagok szabadon választhatnák meg, kivel legyenek egy szervezetben. Biztos vagyok abban, hogy a többpártrendszerben a tanács szerepe is felértékelődik, a pártok szerepe elhalványul, s a helyi önkormányzatra tevődik a hangsúly. Süli Ferenc harmadik napján megrendelést kaptak. Az országban másutt is megpróbálkoztak hasonló eljárással, van aki kisebb-nagyobb mennyiségben gyárt is habcementet, de alkalmassági engedélye csupán a Baumix kft.-nek van. Milyen technológiáról is van szó? A pehelykönnyű szigetelőanyagot hagyományos cementből állítják elő, különféle — így szerves — adalékanyagokkal. A habcement a megszilárdulás után nem szívja magába a vizet. A három gépsor naponta 100 köbméter habcementet képes előállítani. Az első megrendelést Marcaliból kapták. Most Kaposváron, az Arany János utcai építkezésen dolgoznak. A nagyobb piacra a télen készülnek föl, a tervek szerint Dunántúlon és Budapesten dolgozik a Baumix kft., az ország keleti felén — ha érdeklődés mutatkozik — kisebb vállalkozásokat alapítanak, hiszen a gépeket nem lenne célszerű több száz kilométerre utaztatni.. A nyolc alapító korábban feljesztő volt a vállalatnál. Rendre szállították a jobbnál jobb ötleteket, amelyeknek a nagy része feledésbe merült. Hiába berzenkedtek: a tervek és a megvalósítás között mérhetetlenül nagy űr tátongott. Most viszont megvan a lehetőség. A kísérletezést nem felejtik el a kft. munkatársai, attól függetlenül, hogy maguk dolgoznak a habcementtel, a szintén apportként örökölt laboratóriumi felszereléssel tovább folytatják a kutatást is. (Faragó) HÄBClMSMf Szerves anyag — üstökösben
