Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-08 / 238. szám

2 Somogyi Néplap 1989. október 8., vasárnap * Megalakult a Magyar Szocialista Párt Vitányi Iván: Ne párt-, hanem partszakadást — A kongresszus forduló­pontjához érkezett, a küldöt­tek között érezhetően kiraj­zolódó egyetértés van ab­ban, hogy új pártot kell alakítani a régiből, Magyar Szocialista Párt néven — je­lentette ki a délelőtti vitá­ban a Reformszövetség kép­viseletében felszólaló Vitá­nyi Iván. Hozzátette: ez az egyetértés azonban egyelőre sok szempontból ingatag. Kijelentette: a küldöttek­nek nincs gyakorlatuk ab­ban, miként tudják saját magukat szervezni: gyer­mekcipőben jár a párton belül kialakítandó demokrá­cia. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a reform erői kö­zött is létrejöhet pártszaka­dás, mert az elvi egység nem feltétlenül biztos. A Reformszövetség úgy gon­dolja, hogy a pártnak azok az eddigi vezetői, akik leg­inkább elkötelezettjei a re­formoknak — Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Mik­lós, Horn Gyula és mások —, együttesen jelképezhetik a párt irányvonalát. Lehet­nek közöttük nézetkülönbsé­gek — mutatott rá —, óvta viszont őket a torzsalkodás­tól, a rivalizálásától, mert ily módon bekövetkezhet a legrosszabb: olyan hangulat teremtődik a kongresszuson, amely megakadályozza a párt tisztességes előrehala­dását, az összhang megte­remtését. „A legjobb az len­ne. ha nem párt-, hanem partszakadás következne be” — vélekedett, hozzátéve, hogy a kongresszus légköré­ben ez a lehetőség benne van. A felszólaló megosztotta gondolatait a küldöttekkel abban is: számára nem az az igazi kérdés, hogy mint egykori illegális párttag, mit keres a Reformszövetségben, hanem az: mit keresett az elmúlt negyven esztendő pártjában. Véleménye sze­rint a pártnak „az elnyo- mottság illegalitásából sike­rült az elnyomás illegalitá­sába átjátszania magát”. Most egyetlen fontos feladat van: megteremteni egy le­gális szocialista pártot, amely nem a pártállam keretében, hanem a maga törvényei, a demokratikus szocializmus törvényei szerint szervező­dik. A Reformszövetség hatá­rozati javaslatot készül a kongresszus asztalára tenni arról, hogy a párt alakuljon újjá, változtassa meg a ne­vét, hangsúlyozva, hogy minden új csak a régiből születhet meg. Radikálisan új, platformok szövetségéből álló új típusú baloldali párt­ra van szükség — hangsú­lyozta A Reform­szövetség egyeztetője Péntek éjjel — a párt- kongresszus első napi munkájának befejezését követően — egyeztető megbeszélést folytatott a Reformszövetség az MSZMP választási centru­mában. A tárgyalásra meghívták más platfor­mok képviselőit is, hogy tisztázzák a platformok lehetséges együttműködé­sének kereteit, tartalmát. Ott volt és felszólalt a Népi Demokratikus, az If­júságért és a Vidék Esélyegyenlőségéért plat­form küldötte. Az egyeztetés eredmé­nyéről az egyik résztvevő, Barabás János, a PIB tagja, a Központi Bizott­ság titkára az MTI-nek el­mondta: a Reformszövet­séghez tartozó küldöttek értékelték az egész napos tanácskozáson történteket. Elmondták, hogy miként vélekednek arról: takti­kailag mikor helyes, cél­szerű javaslatot tenni egy új szocialista párt létre­hozására. Mi kínál jobb eredményt, ha egyelőre csak felerősítik vagy to­vábbviszik, a plénum elé terjesztik a hozzászóló küldöttek többségének vé­leményét kifejező kezde­ményezést a kongresszu­son? A megbeszélésen ki­fejeződött az az igény, hogy az új szocialista párt legyen az MSZMP jog­utódja. Barabás János szólt ar­ról is, hogy az elképzelé­sek szerint az új szocia­lista párt tagsága és szer­vezeti rendje nem auto­matikusan alakul ki, ha­nem új szervezéssel jön létre. Hozzátette: számára a kongresszus első napi munkája azt üzeni, hogy a küldöttek többsége ezt a gondolatot képviseli. Az MTI értesülései szerint az új párt elnökének Nyers Rezsőt kérték fel. Berecz Dános: Nincs döntés a párt sorsáról Berecz János az össze­fogás az MSZMP-ért plat­form képviseletében rövid soron kívüli hozzászólási lehetőséget kapott. Elmon­dotta, hogy ő mindenképpen meg akarja őrizni kommu­nista voltát. Ezért egy olyan pártnak akar tagja lenni, amely erre lehetőséget kí­nál. Véleménye szerint Nyers Rezső, aki — úgy tű­nik — a jelenlegi kongresz- szuson ábszolút és teljes tá­mogatást kap, egyáltalán nincs könnyű helyzetben. El kell ugyanis döntenie, hogy az új pártba magával vi­szi-e a reformkommumistá- kat, vállalja-e ez az irány­zatot vagy sem. Ezután figyelmeztetett ar­ra, hogy Vitányi Iván „ko­rán vette birtokba a párt- vagyont”. Ugyanis még nem született döntés szavazással a párt sorsáról, jövőjéről. Egyáltalán nem biztos, hogy azok, akik meg akarják őrizni újjászületve a Magyar Szocalista Munkáspárt ne­vet, nem tartják-e magukat szintén jogutódnak. Végül pedig Húsz Jánost idézte: „Sohase félj megváltoztatni a véleményedet, ha meg­győződtél az új helyességé­ről”. Öt ezért máglyára Vastagh Pál: Sürget az idő Vastagh Pál, a Politikai Intéző Bizottság tagja, Csong- rád megye küldötte leszö­gezte: a megkezdett úton nem lehet visszafordulni, visszakanyarodni a régi in­tézményekhez, módszerek­hez. Ellen kell állni minden politikai nyomásnak, amely a nép valóságos érdekeivel ellentétes, történelmileg túl­haladott módszereket és for­mákat ajánl. A kongresszus munkája a demokratikus szocializmus értékeire és céljaira épül, nincs más el­fogadható út, mint a társa­dalom baloldali, demokrati­kus és szocialista fejlődésé­nek alternatívája. Nem lehet szó semmiféle kapitalista restaurációról, de vissza kell nyúlni az 1944—45 utáni né­pi demokratikus fejlődés ér­tékeihez és tanulságaihoz. Olyan demokratikus tár­sadalomra van szükség — folytatta —, amelyben ösz- szefognak a társadalom ha­ladó erői, amely képes meg­teremteni az egyének és a közösségek fejlődésének szellemi és anyagi feltéte­leit, amelyben eszmény és gyakorlat a szolidaritás, s ahol a munka és a tőke ha­tékonyságán működő, a pia­ci viszonyokon alapuló gaz­daság képes mindezek anya­gi alapjainak megteremtésé­re. Ezt megvalósítani csak egy_erős, szocialista értéke­ket képviselő tömegpárttal A vita középpontjában a felelősség A szünetben: Baranyó Károly szentbalázsi küldött és Pásztohy András, az országgyűlési képviselők Somogy me­gyei csoportjának vezetője, aki meghívottként vesz részt a kongresszuson A párt jellegéről folyó vi­tában sokan még az érdemi mondandójuk előtt deklarál­ták valamelyik platformhoz való tartozásukat, illetve „függetlenségüket”. Igen eltérőek voltak a vé­lemények abban a kérdés­ben, hogy új pártra, esetleg pártokra vagy megújult MSZMP-re van-e szükség. A hozzászólók egy része azt hangsúlyozta: a változásokat, az előrehaladást úgy kell ütemezni, hogy az a tagság számára is követhető legyen. Többen azt is megfogalmaz­ták: mindenképpen el kell kerülni a szakadásit, mert ebben az esetben atomjaira hullhat a párt, s ez ma a legnagyobb veszély. A több­ség álláspontja azonban Ká­küldték — mondta Berecz János. „Engem is lehet mág­lyára küldeni, de azt a 720 ezer párttagot, akiket a kül­döttek képviselnek, nem le­het” — jelentette ki. lehetséges. Sürget az idő, de minden párttag kapjon le­hetőséget az új felismerésé­nek átgondolására, a dön­tésre — hívta fel a figyel­met a küldött, majd arról szólt, hogy a következő na­pokban a tagságnak kell szavaznia: elfogadja-e a programot. Reményét fejez­te ki, hogy mindenki felis­meri: a párt jelenlegi prog­ramja egyszersmind Ma­gyarország társadalmi fel- emelkedésének is program­ja. A továbbiakban kifejtette: a párt szövetsége a szak- szervezeti, a szövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, s szö­vetségessé kell tenni a fia­talokat is. A pártnak szük­sége van a színes egyénisé­gekre, az önállóan gondol­kodókra. Legyen jelen a személyi ambíció, de a de­mokratikus működési rend állítson korlátot és jelentsen kontrollt minden vezetője szá­mára. Leszögezte: nagy je­lentősége van a politikai szakszerűség elvének, s az apparátus tagjainak el kell sajátítani a modern politi­kai technológiát. Végezetül felhívta a figyelmet: min­dent meg kell tenni annak érdekében, hogy a párt je­löltje győzzön a köztársasá­gi elnökválasztáson. Az új párt tagjai érezzék köteles­ségüknek a párt jelöltjének támogatását. rászné Rácz Lídia Zala me­gyei küldött szavaival össze­gezhető. Eszerint olyan pár­tot kívánnak, „amely az, aminek nevezi magát. Szo­cialista pártot, amely nem­csak deklaráltan szocialista. Olyan új pártot, amely nem hord nevében látszatként egyetlen társadalmi csopor­tot sem, s amelynek minden becsületes ember tagja le­het”. Akikkel a stratégiai kérdésekben nem sikerült egyetértésre jutni, azoktól el kell válni. Üj pártra, új ve­zetésre van szükség, csak így szerezhető vissza a tag­ság elveszett bizalma. A délelőtti vita egyik leg­gyakrabban visszatérő gon­dolata a felelősségvállalás kérdése volt. Csaknem va­lamennyi felszólaló szólt ar­ról a nyomasztó teherről, amely az elmúlt évtizedek hibái, bűnei miatt neheze­dik a párt tagjaira. Ugyan­akkor egyöntetű vélemény­ként fogalmazódott meg, hogy a cselekvést bénító, önmarcangoló bűntudattól mielőbb meg kell szabadul­nia. Ehhez azonban elen­gedhetetlen a múlt tényei- nek őszinte feltárása, helyes értékelése. A felszólalók ezzel kap­csolatban hangoztatták azt is, hogy a felelősségvállalás határvonalait nem lehét töb­bé összemosni a párt több százezres tagsága és legfel­sőbb vezető rétege között. A tagság nero tehető felelőssé azokért a hibákért, amelye­ket nevében követtek ugyan el, de amelyekhez a való­ságban vajmi kevés köze volt. E kérdést Horváth Csaba Baranya megyei kül­dött vetette fel a legélesebb formában; azt ajánlotta a kongresszusnak, hogy sze­mélyekre lebontva, doku­mentumban határozza meg a politikai felelősség mérté­két. Ezzel összefüggésben többek között Lázár György, Havasi Ferenc, Németh Ká­roly, Czinege Lajos, Gáspár Sándor nevét említette. A felelősség ily módon való konkretizálása kifogná a szelet az ellenzék vitorlá­jából is, amely — úgymond — a párt kollektív bűntuda­tának táplálására, fenntar­tására törekszik — tette hoz­zá. Sokan szorgalmazták a párt életének „humanizálá­sát", vagyis azt, hogy mű­ködésének, tevékenységének középpontjába a humaniz­must, az emberről való gon­doskodást állítsák. A mun­kásság képviseletében fel­szólalók ezzel kapcsolatban óvtak attól, hogy a megúju­ló vagy újjá alakuló párt egy szűk elit érdekeinek képviseletét tűzze zászlajá­ra. A felszólalásokból kitűnt. hogy e csoportosulások fő­ként a népi demokratikus platform céljaival, elképze­léseivel rokonszenveznek. A munkástagozat képviseleté­ben szót kért küldött — a vezetőválasztás vitáját mint­egy megelőlegezve — nyíl­tan közölte, hogy a legszí­vesebben Nyers Rezsőt lát­nák a párt elnöki tisztében. A munkások nevében szó­lók álláspontja azonban meglehetősen eltérő volt, az alapkérdéseket illetően is. Az is elhangzott: a munká­sok nem veszik tudomásul, hogy most már a pártjuktól is megfosztják őket. A je­lenlegi forradalmi helyzet­ben nagy szükség van arra, hogy a munkástömegek ne váljanak a különböző ellen­zéki pártok prédájává. Má­sok viszont azt hangsúlyoz­ták: olyan pártra van szük­ség, amely vállalkozásbarát, de esélyegyelőséget és tisz­tességes megélhetést bizto­sít a bérből és fizetésből élők számára. Erőteljesen hallatták hang­jukat a vitában a „vidéki Magyarország” küldöttei is. Többen közülük egy tisztes­séges, átfogó agrárprogram kidolgozását sürgették. Ügy ítélték meg, hogy a kemény választási harcok elébe te­kintő párt számára e prog­ram mielőbbi meghirdetése stratégiai kérdéssé vált. A vidék fejlődését megalapozó sürgős tennivalók közé so­rolták a helyi önkormány­zatok szerepének erősítését, egy hatékony, vegyes tulaj­donú mezőgazdaság kiépíté­sét, s új föld-, illetve szö­vetkezeti törvény megalko­tását. Kovács László, a kong­resszus ügyrendi bizottságá­nak vezetője — a különböző platformokkal tartott kon­zultációira hivatkozva — a vita lezárásának legcélsze­rűbb módjaként javasolta: a küldöttek fogadjanak el egy rövid írásos állásfoglalást, amely — a vita alapján is — a kongresszus állásfogla­lása lesz a párt jellegével összefüggő kérdésekről és a párt nevéről. Az írásos ter­vezetet a három legnagyobb platform — a Reformszö­vetség, a Népi Demokratikus Platform és az Ifjúsági Plat­form — részvételével és az ügyrendi bizottság elnöké­nek közreműködésével ala­kítják ki — ajánlotta Ko­vács László. A párt céljairól, jellegé­ről, programjának alaptéte­leiről és működési elveiről folytatott vitát délután 2 órakor zárta le az elnöklő Horn Gyula. Bejelentette: a különböző platformokhoz csatlakozott küldöttek a há­romórás ebédszünetben egyeztetik álláspontjukat, s kialakítják véleményüket az új párt létrehozását kimon­dó dokumentumtervezetről.

Next

/
Thumbnails
Contents