Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-07 / 237. szám
6 Somogyi Néplap 1989. október 7., szombat Tanácskozik az MSZMP kongresszusa SOMOGYIAK E§ti sajtókonferencia A szocializmus — értékrend A nap eseményei a nemzetközi sajtóközpontban az esti órákban rendezett sajtókonferencián Barabás János és Major László, a kongresszus szóvivői foglalták össze. Major László mindenekelőtt elnézést kért az újságíróktól, hogy nem sikerült mindenben megfelelő munkafeltételeket teremteni számukra. Barabás János a kongresszus döntéseinek értelmezése előtt hangsúlyozta: nemcsak szóvivőként, hanem küldöttként is van véleménye az eddig történtekről. Szerinte a küldöttek nemhiába kezdték meg munkájukat már csütörtökön este, hiszen az első napi vita során bizonyosodott: az ügyrend működik, jó feltétele^ két teremtve ahhog, hogy valóban egy igazi politikai pórt tisztózó vitája folyjék. Rámutatott arra, hogy a politikai beszédek megadták a kongresszus alaphangját, igazolva, hogy a Központi Bizottság felkészült a tanácskozásra. A vita legjellemzőbb elemeként említette, hegy egy áj párt körvonalai rajzolódtak ki mór a vita első napján, Szenvedélyes, néha szikrázóén ütköző vélemények hangoztak el, de az alapkérdésekben viszonylag világosan megjelentek azok a nézetkülönbsé- gek, amelyekben a kongresszusnak majd döntenie kell, Az alapvető kérdésekben — megítélése szerint — a* első napi vitában azok a vélemények voltak többségben, amelyek a pórt jellegét, célját tekintve radikálisabb váltást óhajtanák, új minőségű, európai normákat követő baloldali, szocialista karakterű párt létrehozását szorgalmazzák. Ezzel összefüggésben amellett foglaltak állást, hogy ennek megfelelő alapszabályra, programra és új összetételű vezetésre van szükség ahhoz, hogy a váltás hiteles legyen. A fontos jellemzők között említette: a hozzászólók többsége nem öncélúan a pártban gondolkodott, hanem azt csupán eszköznek tekintette arra, hogy a nép, a nemzet alapvető problémáira megoldást találjon, s az ország meginduljon a mély politikai, gazdasági és morális válságból való kilábalás útján. A szenvedélyes hangú vélemények bírálták az elmúlt másfél évet, a pártvezetést, de elismerték, hogy ebben az időszakban korszakos változások indultak el. A felszólalók szinte mindegyike kitért árra, hogy a párt a választásokon való megmérettetésre készül, ahol bi- zonyítania kell: képes a magyar nép bizalmát vissza- szerezni, A rövid összegzés utón a hazai és nemzetközi sajtó képviselői számos kérdést tettek föl a szóvivőknek, A részletes nalprend iránt érdeklődő újságírónak Major László elmondta: ilyenre nem számíthat, mert ez nem egy klasszikus kongresszus, ahol minden előre megtervezett, ahogy az korábban volt, A vita addig tart, amíg a kongresszus nem dönt valamennyi kérdésben, A párt. vagyon sorsával kapcsolatos kérdésre Barabás János kifejtette: e vagyonról Is el kell számolni a kongresszus, ezáltal a párttagság és a társadalom előtt. Ha pedig valamiféle szakadásra, kí- va .isra kerül sor, akkor valóban tisztázni szükséges, miként oszlanak meg az infrastrukturális javak. Erről azonban . egyelőre vita nem bontakozhatott ki, mert e kérdés még nem szerepelt a kongresszus napirendjén. Barabás János szerint nemcsak Nyers Rezső és Pozsgay Imre, hanem Grósz Károly és baloldali karakterű szocialista pártot akar kialakítani, de ő nem itt, a kongresszuson, egyszeri radikális elhatározással, hanem lassúbb, szervesebb megújulási folyamat révén. — Ez a nézetkülönbség önmagában nem oka a pártszakadásnak — vélekedett Barabás János. Elismerte: az eddigi formában megismert szocializmus és kommunizmus nem tehető vonzóvá. Most jelző nélküli demokráciát kell teremteni vegyes tulajdonú piacgazdasággal, parlamentáris többpártrendszerrel, ugyanakkor küzdeni a szocialista értékekért, a dolgozók érdekeinek képviseletéért, A szóvivő szerint a szocializmust mint társadalmi formációt zárójelbe keil tenni, és in» kább mozgalomnak, érték- ■ rendnek kell tekinteni, Így kérdésre válaszolva ügy vélekedett, hegy a kongresszus meg fogja erősíteni Pozsgay Imre jelölését a köztársasági elnöki tisztségre, Határozottan leszögezte azt ti, hogy a párt maradéktalanul tiszteletben fogja tartani a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon született megállapodásokat, Barabás János — mint elmondta — maga Is aláírta azt a javaslatot, hogy a párt elnöke Nyers Rezső legyen. Arra a fölvetésre, hogy a sztálinizmus elleni • harcot hirdető kongresszuson nem hallani sztálinista hangokat, a szóvivő leszögezte! a sztálinizmus nem a megválasztott küldöttek véleményében mutatható ki, hanem a még mindig meglevő szervezeti, döntési struktúra őrzi a sztálinizmus bizonyos jegyeit. A döntéseket már mindenki magában hordja Munkatársunk telefonje- tentése A történelmi tét és a fölfokozott várakozás már-már nyomásként nehezedett a kongresszus küldöttjeire. A párt hónapok óta időzavarral küzd, így a kongresszus kezdésének az ügyrendi javaslat nyomdai csúszása miatti háromnegyedórás késése komoly időveszteségnek látszott. Az idő jobb kihasználása érdekében már csütörtökön késő este előzetes konzultáció folyt az ügyrendről. Ennek során a küldöttek vegyes benyomásokat szereztek. — Az volt az érzésem, hogy ebben a négy napban eldőlhet, hogy milyen pártok alakulnak az MSZMP megszűnésével, ám az is megtörténhet, hogy nem történik semmi — mondta Mihalics Veronika somogyi küldött. Kételyeket ébresztett az előzetes konzultáció Jánosi Györgyben, a tolnai küldöttcsoport vezetőjében is. — Lényegi kérdések fölött átsiklottunk, míg bolhányi ügyekben ütköztek a platformok. Attól tartok, hogy a kongresszus kezdetén e megbeszélés ellenére is el fog húzódni a már tétre menő ügyrendi vita. — Elérte-e célját a tolnai küldöttcsoport által kezdeményezett, öt megye küldötteit Összefogó regionális platform? — önálló platformként nem kívánunk megjelenni a kongresszuson. A hangsúly a gondolati egység megteremtésén volt. Bár a szekszárdi „kiskongresszus” óta is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a megyei küldöttcsoportok vezetőivel, nem egyeztettük a felszólalásokat. A szekszárdi tanácskozás alapján biztosra veszem azonban, hogy valamennyi dél-dunántúli felszólalás ugyanazt a reformbarát szellemiséget fogja képviselni. Dr. Jávorszky András, a somogyi küldöttcsoport egyik szóvivője már az év eleji kaposvári pártértekezleten számos, a pártélet gyökeres megújításé); célzó javaslattal állt elő. Ezek akkor korukat jócskán megelőző, sőt meghökkentő elgondolásnak hatottak. Ugyanezek már a jövő pártjának magátólérte- tődő és a kongresszusi dokumentumokban is szereplő feladataivá váltak. — A párttagság egy része nem tudott lépést tartani a fölgyorsult változásokkal. Az események tempója nemcsak a párt létéből következett, hanem az egész társadalomnak belső és külső folyamatok által is indukált változásából. Természetesnek tartom, hogy ezt a fordulatszámot elsősorban a politikában benne élő, azzal inten» zívebben foglalkozó réteg veszi fel. Ez azonban, szerintem, nem jelenti azt, hogy a tagság ne tudná követni például a párton belüli áramlatok vitáját, legföljebb a követés tartalma tér el. A felkészülési időszakban sok helyen jártam, s azt tapasztaltam, hogy olykor egy kicsit talán alábecsüljük ezt az alapszintet. Meglehet: talán több a gyötrődés, a meditáció, kevésbé tudnak túllépni egyes beidegződéseken, mégsem érzek szakadékszerű különbséget ... — Fáradhatatlanul dolgozott a felkészülési időszakban, s nagy energiát fektetett egyebek közt a programnyilatkozat-tervezet teljesebbé tételét célzó munkába. — Ha a magyar baloldalnak egy erős és hatékony pártja születik meg itt, ha a marxi értelemben vett szocialista eszmére alapozó tömegpárt alakul, akkor valamennyiünk energiaráfordítása bőségesen kamatozik. Ha azonban értelmetlen okok miatt ez a párt szétesik. az nagy tragédia volna számomra is. —• Változott-e sarkalatosán a véleménye az elmúlt években? Akár társadalom- tudományokkal foglalkozó tanárként is nem került-e szembe korábbi álláspontjával? — Sarkalatoson nem, ám folyamatosan változott a véleményem. Mivel elméletileg is foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, módom volt rendszeresen megismerni a legkisebb tudományos eredményeket is. Az előzetes ügyrendi javaslat szerint egy-egy küldöttre negyvenöt másodperc hozzászólási idő jut, s mert ilyen rövid idő alatt aligha lehet bármit is kifejteni, ez a korlátozás nyilván arra készteti a küldötteket, hogy összeadják az idejüket, vagy épp valamely irányzat álláspontjának kifejtéséhez ajánlják föl. Eredetileg nyolc somogyi küldött jelentkezett hozzászólásra, tegnap reggelre azonban többen elálltaik szándékuktól. Vajon csupán az idővel való gazdálkodás miatt? — A hosszú előkészítő munka, megannyi, a párttagokkal foyltatott beszélgetés és a nézeteket tisztázó kül- döttcsoport-megbeszélés után úgy érezzük, hogy a munka legérdemibb, jóllehet kevésbé látványos részét már elvégeztük. Ami itt zajlik, az valahogy már ismétlésnek és színpadszerűnek hat. — Egy hozzászólással úgysem tudjuk meggyőzni a többieket — egészítette ki küldött-társát dr. De Sorgo Tibor —; a döntéseket már mindenki magában hordja, s ezen csak alig változtathat az, ami itt elhangzik, Nem húzem, hogy van közöttünk, aki előzetesen ne tisztázta volna magában, mi az, amit támogatni tud s csupán az itteni vita kicsengése alapján döntene. A munka újabb meghatározó fázisa a kongresszus után következik, amikor majd az új pártot fel kell építeni, s a tagságot meggyőzni, hogy érdemes ebben a pártban maradni. Ez nem jelenti azt, hogy lebecsülnénk a kongresszus jelentőségét. A tét azonban elsősorban nem a vitában, hanem a döntéseknél lesz nagy. Az előkészítő munkában kialakított álláspontnak itt tudnak majd a küldöttek érvényt szerezni. A kongresszust világszerte kísérő rendkívüli érdeklődést mutatja, hogy a vártnál háromszor több újságíró érkezett. A legutóbbi kongresszuson részt vett 150-nel szemben tegnap délelőtt már ezernél több külföldi és 600 hazai újságíró dolgozott az Intransmans- ban berendezett, ám a zsúfoltság miatt az elemi munkafeltételeket sem biztosító sajtóközpontban. Csak remélhetjük — osztva a Nép- szabadság munkatársának véleményét —, hogy a világlapok tudósítói nem a sajtóközpont színvonalán számolnak majd be az eseményekről. Bíró Ferenc AZ ELSŐ NAP Érzelmi felhanggal Az MSZMP kongresszusának első napja bebizonyította, hogy túlontúl siettek azok, akik korán indultak ezt a pártot temetni. Az MSZMP éles belső politikai harca, amelynek a kongresszus legitim nyilvánosságot adott, nem a pusztulás jele, hanem az új világra- jöttével együtt járó szülési fájdalom. Az első nap nem döntött, nem is dönthette el a megoldásra váró kérdések jelentős részét, ugyanakkor világossá tette: melyek azok a területek, amelyekben széles körű az egyetértés. Először is világos, hogy a párt aktív és cselekvő részt kíván venni abban a folyamatban, amelynek során lebontják u sztálini eredetű államszocializmust és a piacgazdaság alapján indul el az ország, Ügy kíván ebben a párt részt venni, hogy a piacon megszületett profitból a dolgozó tömegek is részesülhessenek és a fájdalmas stabilizáció terhelt ne csupán ők viseljék a vállukon I Másodszor: már az első nap tisztázta, hogy a párt tovább halad az állampolgári jogok szélesítésének útján, Az MSZMP azt akarja, hogy a választásokkal a szocializmus demokratikus struktúrája alakuljon ki Magyarországon, olyan módon, hogy a mechanizmus tegye világossá a politikai felelősséget, A jelent és a múltait közösen kell vállalni. Nemcsak adósságcsapdaépítés nem lehet még egyszer, hanem olyan helyzet sem, amikor hibás, rossz lépésekért a felelősség nem tisztázható egyértelműen. Harmadszor: megmutatkozott az, hogy a kongresszus érzi saját nemzetközt felelősségét és tudja, hogy rajtunk a világ szeme, Az a párt, amely a kongresszusi itt néhány nap múlva be fogja fejezni, nem akarja, hogy az ország függő helyzetbe kerüljön bárkitől: sem a Kelettől, sem a Nyugattól, Bizonyos ügyekben nem veit ilyen nyilvánvaló az egyetértés, sőt kézenfekvő, hogy komoly nézetkülönbségek vannak. Ezek lényegi, sőt tartalmi kérdésekre vonatkoznak, amelyekhez ugyanakkor — tagadni ezt hiábavaló lenne — érzelmi felhangok is tartoznak. Ilyen kérdés az is, hogy maradjon-e vagy változzon a párt neve? (A változás feltételezhetően a „munkás” szó kiiktatását jelentené.) Ilyen az is, hogy a megújulás vagy új párt megalakítása mellett voksoljanak? Ez utóbbi kérdésben lesz szemmel láthatóan a legnehezebb a döntés. Az első nap végeztével tehát a megmaradt sok kérdőjel közöt ott van ez az alapvető is. E kérdőjel helyére természetesen a pártkongresszus végére odakerül a pont. Más kérdésekre valószínűleg jóval tovább kell várakozni a válasszal. Mekkora lesz a párt taglétszáma (a múlt esztendőben az MSZMP tagjainak száma hónapról hónapra csökkent), s ami a létszámnál lényegesebb, mekkora lesz a tömegekre gyakorolt hatása? Hiszen ettől függ majd a választási eredmény s az, hogy milyen felelősséget, szerepet és lehetőséget kap a párt abban a nehéz időszakban, amikór egy koalíciós kormányzatnak ki kell vezetnie Magyarországot mély válságából. -mr p
