Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-07 / 237. szám

6 Somogyi Néplap 1989. október 7., szombat Tanácskozik az MSZMP kongresszusa SOMOGYIAK E§ti sajtókonferencia A szocializmus — értékrend A nap eseményei a nem­zetközi sajtóközpontban az esti órákban rendezett saj­tókonferencián Barabás Já­nos és Major László, a kong­resszus szóvivői foglalták össze. Major László minde­nekelőtt elnézést kért az új­ságíróktól, hogy nem sike­rült mindenben megfelelő munkafeltételeket teremteni számukra. Barabás János a kong­resszus döntéseinek értelme­zése előtt hangsúlyozta: nemcsak szóvivőként, hanem küldöttként is van vélemé­nye az eddig történtekről. Szerinte a küldöttek nemhiá­ba kezdték meg munkáju­kat már csütörtökön este, hiszen az első napi vita so­rán bizonyosodott: az ügy­rend működik, jó feltétele^ két teremtve ahhog, hogy valóban egy igazi politikai pórt tisztózó vitája folyjék. Rámutatott arra, hogy a po­litikai beszédek megadták a kongresszus alaphangját, igazolva, hogy a Központi Bizottság felkészült a ta­nácskozásra. A vita legjel­lemzőbb elemeként említet­te, hegy egy áj párt körvo­nalai rajzolódtak ki mór a vita első napján, Szenvedé­lyes, néha szikrázóén ütkö­ző vélemények hangoztak el, de az alapkérdésekben vi­szonylag világosan megjelen­tek azok a nézetkülönbsé- gek, amelyekben a kong­resszusnak majd döntenie kell, Az alapvető kérdésekben — megítélése szerint — a* első napi vitában azok a vélemények voltak többség­ben, amelyek a pórt jellegét, célját tekintve radikálisabb váltást óhajtanák, új minősé­gű, európai normákat köve­tő baloldali, szocialista ka­rakterű párt létrehozását szorgalmazzák. Ezzel össze­függésben amellett foglaltak állást, hogy ennek megfelelő alapszabályra, programra és új összetételű vezetésre van szükség ahhoz, hogy a vál­tás hiteles legyen. A fontos jellemzők között említette: a hozzászólók többsége nem öncélúan a pártban gondol­kodott, hanem azt csupán eszköznek tekintette arra, hogy a nép, a nemzet alap­vető problémáira megoldást találjon, s az ország megin­duljon a mély politikai, gaz­dasági és morális válságból való kilábalás útján. A szenvedélyes hangú vé­lemények bírálták az elmúlt másfél évet, a pártvezetést, de elismerték, hogy ebben az időszakban korszakos változások indultak el. A felszólalók szinte mindegyi­ke kitért árra, hogy a párt a választásokon való meg­mérettetésre készül, ahol bi- zonyítania kell: képes a ma­gyar nép bizalmát vissza- szerezni, A rövid összegzés utón a hazai és nemzetközi sajtó képviselői számos kérdést tettek föl a szóvivőknek, A részletes nalprend iránt ér­deklődő újságírónak Major László elmondta: ilyenre nem számíthat, mert ez nem egy klasszikus kongresszus, ahol minden előre megter­vezett, ahogy az korábban volt, A vita addig tart, amíg a kongresszus nem dönt va­lamennyi kérdésben, A párt. vagyon sorsával kapcsolatos kérdésre Barabás János ki­fejtette: e vagyonról Is el kell számolni a kongresszus, ezáltal a párttagság és a társadalom előtt. Ha pedig valamiféle szakadásra, kí- va .isra kerül sor, akkor va­lóban tisztázni szükséges, miként oszlanak meg az inf­rastrukturális javak. Erről azonban . egyelőre vita nem bontakozhatott ki, mert e kérdés még nem szerepelt a kongresszus napirendjén. Barabás János szerint nemcsak Nyers Rezső és Pozsgay Imre, hanem Grósz Károly és baloldali karak­terű szocialista pártot akar kialakítani, de ő nem itt, a kongresszuson, egyszeri ra­dikális elhatározással, hanem lassúbb, szervesebb megúju­lási folyamat révén. — Ez a nézetkülönbség önmagában nem oka a pártszakadásnak — véleke­dett Barabás János. Elis­merte: az eddigi formában megismert szocializmus és kommunizmus nem tehető vonzóvá. Most jelző nélküli demokráciát kell teremteni vegyes tulajdonú piacgazda­sággal, parlamentáris több­pártrendszerrel, ugyanakkor küzdeni a szocialista érté­kekért, a dolgozók érdekei­nek képviseletéért, A szóvi­vő szerint a szocializmust mint társadalmi formációt zárójelbe keil tenni, és in» kább mozgalomnak, érték- ■ rendnek kell tekinteni, Így kérdésre válaszolva ügy vélekedett, hegy a kongresszus meg fogja erő­síteni Pozsgay Imre jelölé­sét a köztársasági elnöki tisztségre, Határozottan le­szögezte azt ti, hogy a párt maradéktalanul tiszteletben fogja tartani a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon szü­letett megállapodásokat, Barabás János — mint el­mondta — maga Is aláírta azt a javaslatot, hogy a párt elnöke Nyers Rezső legyen. Arra a fölvetésre, hogy a sztálinizmus elleni • harcot hirdető kongresszuson nem hallani sztálinista hangokat, a szóvivő leszögezte! a sztá­linizmus nem a megválasz­tott küldöttek véleményében mutatható ki, hanem a még mindig meglevő szervezeti, döntési struktúra őrzi a sztálinizmus bizonyos jegyeit. A döntéseket már mindenki magában hordja Munkatársunk telefonje- tentése A történelmi tét és a föl­fokozott várakozás már-már nyomásként nehezedett a kongresszus küldöttjeire. A párt hónapok óta időzavar­ral küzd, így a kongresszus kezdésének az ügyrendi ja­vaslat nyomdai csúszása miatti háromnegyedórás ké­sése komoly időveszteségnek látszott. Az idő jobb kihasz­nálása érdekében már csü­törtökön késő este előzetes konzultáció folyt az ügy­rendről. Ennek során a kül­döttek vegyes benyomásokat szereztek. — Az volt az érzésem, hogy ebben a négy napban eldőlhet, hogy milyen pár­tok alakulnak az MSZMP megszűnésével, ám az is megtörténhet, hogy nem történik semmi — mondta Mihalics Veronika somogyi küldött. Kételyeket ébresztett az előzetes konzultáció Jánosi Györgyben, a tolnai küldött­csoport vezetőjében is. — Lényegi kérdések fölött átsiklottunk, míg bolhányi ügyekben ütköztek a plat­formok. Attól tartok, hogy a kongresszus kezdetén e megbeszélés ellenére is el fog húzódni a már tétre menő ügyrendi vita. — Elérte-e célját a tolnai küldöttcsoport által kezde­ményezett, öt megye küldöt­teit Összefogó regionális platform? — önálló platformként nem kívánunk megjelenni a kongresszuson. A hangsúly a gondolati egység megte­remtésén volt. Bár a szek­szárdi „kiskongresszus” óta is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a megyei kül­döttcsoportok vezetőivel, nem egyeztettük a felszóla­lásokat. A szekszárdi ta­nácskozás alapján biztosra veszem azonban, hogy va­lamennyi dél-dunántúli fel­szólalás ugyanazt a reform­barát szellemiséget fogja képviselni. Dr. Jávorszky András, a somogyi küldöttcsoport egyik szóvivője már az év eleji kaposvári pártértekezleten számos, a pártélet gyökeres megújításé); célzó javaslattal állt elő. Ezek akkor koru­kat jócskán megelőző, sőt meghökkentő elgondolásnak hatottak. Ugyanezek már a jövő pártjának magátólérte- tődő és a kongresszusi do­kumentumokban is szereplő feladataivá váltak. — A párttagság egy része nem tudott lépést tartani a fölgyorsult változásokkal. Az események tempója nemcsak a párt létéből következett, hanem az egész társadalom­nak belső és külső folyama­tok által is indukált válto­zásából. Természetesnek tar­tom, hogy ezt a fordulatszá­mot elsősorban a politiká­ban benne élő, azzal inten» zívebben foglalkozó réteg veszi fel. Ez azonban, sze­rintem, nem jelenti azt, hogy a tagság ne tudná kö­vetni például a párton belü­li áramlatok vitáját, legföl­jebb a követés tartalma tér el. A felkészülési időszak­ban sok helyen jártam, s azt tapasztaltam, hogy oly­kor egy kicsit talán alábe­csüljük ezt az alapszintet. Meglehet: talán több a gyöt­rődés, a meditáció, kevésbé tudnak túllépni egyes be­idegződéseken, mégsem ér­zek szakadékszerű különb­séget ... — Fáradhatatlanul dolgo­zott a felkészülési időszak­ban, s nagy energiát fekte­tett egyebek közt a prog­ramnyilatkozat-tervezet tel­jesebbé tételét célzó mun­kába. — Ha a magyar baloldal­nak egy erős és hatékony pártja születik meg itt, ha a marxi értelemben vett szo­cialista eszmére alapozó tö­megpárt alakul, akkor va­lamennyiünk energiaráfor­dítása bőségesen kamatozik. Ha azonban értelmetlen okok miatt ez a párt szét­esik. az nagy tragédia volna számomra is. —• Változott-e sarkalato­sán a véleménye az elmúlt években? Akár társadalom- tudományokkal foglalkozó tanárként is nem került-e szembe korábbi álláspontjá­val? — Sarkalatoson nem, ám folyamatosan változott a vé­leményem. Mivel elméleti­leg is foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, módom volt rendszeresen megismerni a legkisebb tudományos ered­ményeket is. Az előzetes ügyrendi ja­vaslat szerint egy-egy kül­döttre negyvenöt másodperc hozzászólási idő jut, s mert ilyen rövid idő alatt aligha lehet bármit is kifejteni, ez a korlátozás nyilván arra készteti a küldötteket, hogy összeadják az idejüket, vagy épp valamely irányzat állás­pontjának kifejtéséhez ajánl­ják föl. Eredetileg nyolc so­mogyi küldött jelentkezett hozzászólásra, tegnap reg­gelre azonban többen eláll­taik szándékuktól. Vajon csupán az idővel való gaz­dálkodás miatt? — A hosszú előkészítő munka, megannyi, a pártta­gokkal foyltatott beszélgetés és a nézeteket tisztázó kül- döttcsoport-megbeszélés után úgy érezzük, hogy a munka legérdemibb, jóllehet kevés­bé látványos részét már el­végeztük. Ami itt zajlik, az valahogy már ismétlésnek és színpadszerűnek hat. — Egy hozzászólással úgy­sem tudjuk meggyőzni a többieket — egészítette ki küldött-társát dr. De Sorgo Tibor —; a döntéseket már mindenki magában hordja, s ezen csak alig változtat­hat az, ami itt elhangzik, Nem húzem, hogy van kö­zöttünk, aki előzetesen ne tisztázta volna magában, mi az, amit támogatni tud s csupán az itteni vita kicsen­gése alapján döntene. A munka újabb meghatározó fázisa a kongresszus után következik, amikor majd az új pártot fel kell építeni, s a tagságot meggyőzni, hogy érdemes ebben a pártban maradni. Ez nem jelenti azt, hogy lebecsülnénk a kongresszus jelentőségét. A tét azonban elsősorban nem a vitában, hanem a dönté­seknél lesz nagy. Az előké­szítő munkában kialakított álláspontnak itt tudnak majd a küldöttek érvényt szerezni. A kongresszust világszerte kísérő rendkívüli érdeklő­dést mutatja, hogy a várt­nál háromszor több újság­író érkezett. A legutóbbi kongresszuson részt vett 150-nel szemben tegnap dél­előtt már ezernél több kül­földi és 600 hazai újságíró dolgozott az Intransmans- ban berendezett, ám a zsú­foltság miatt az elemi mun­kafeltételeket sem biztosító sajtóközpontban. Csak re­mélhetjük — osztva a Nép- szabadság munkatársának véleményét —, hogy a világ­lapok tudósítói nem a sajtó­központ színvonalán számol­nak majd be az események­ről. Bíró Ferenc AZ ELSŐ NAP Érzelmi felhanggal Az MSZMP kongresszu­sának első napja bebizonyí­totta, hogy túlontúl siettek azok, akik korán indultak ezt a pártot temetni. Az MSZMP éles belső politikai harca, amelynek a kong­resszus legitim nyilvánossá­got adott, nem a pusztulás jele, hanem az új világra- jöttével együtt járó szülési fájdalom. Az első nap nem döntött, nem is dönthette el a megoldásra váró kérdések jelentős részét, ugyanakkor világossá tette: melyek azok a területek, amelyekben szé­les körű az egyetértés. Először is világos, hogy a párt aktív és cselekvő részt kíván venni abban a folya­matban, amelynek során le­bontják u sztálini eredetű államszocializmust és a piacgazdaság alapján indul el az ország, Ügy kíván eb­ben a párt részt venni, hogy a piacon megszületett pro­fitból a dolgozó tömegek is részesülhessenek és a fáj­dalmas stabilizáció terhelt ne csupán ők viseljék a vál­lukon I Másodszor: már az első nap tisztázta, hogy a párt tovább halad az állampolgá­ri jogok szélesítésének út­ján, Az MSZMP azt akarja, hogy a választásokkal a szo­cializmus demokratikus struktúrája alakuljon ki Magyarországon, olyan mó­don, hogy a mechanizmus tegye világossá a politikai felelősséget, A jelent és a múltait közösen kell vállal­ni. Nemcsak adósságcsapda­építés nem lehet még egy­szer, hanem olyan helyzet sem, amikor hibás, rossz lé­pésekért a felelősség nem tisztázható egyértelműen. Harmadszor: megmutatko­zott az, hogy a kongresszus érzi saját nemzetközt fele­lősségét és tudja, hogy raj­tunk a világ szeme, Az a párt, amely a kongresszusi itt néhány nap múlva be fogja fejezni, nem akarja, hogy az ország függő hely­zetbe kerüljön bárkitől: sem a Kelettől, sem a Nyugattól, Bizonyos ügyekben nem veit ilyen nyilvánvaló az egyetértés, sőt kézenfekvő, hogy komoly nézetkülönbsé­gek vannak. Ezek lényegi, sőt tartalmi kérdésekre vo­natkoznak, amelyekhez ugyanakkor — tagadni ezt hiábavaló lenne — érzelmi felhangok is tartoznak. Ilyen kérdés az is, hogy marad­jon-e vagy változzon a párt neve? (A változás feltéte­lezhetően a „munkás” szó kiiktatását jelentené.) Ilyen az is, hogy a megújulás vagy új párt megalakítása mel­lett voksoljanak? Ez utóbbi kérdésben lesz szemmel lát­hatóan a legnehezebb a döntés. Az első nap végeztével te­hát a megmaradt sok kérdő­jel közöt ott van ez az alap­vető is. E kérdőjel helyére természetesen a pártkong­resszus végére odakerül a pont. Más kérdésekre való­színűleg jóval tovább kell várakozni a válasszal. Mek­kora lesz a párt taglétszáma (a múlt esztendőben az MSZMP tagjainak száma hónapról hónapra csökkent), s ami a létszámnál lényege­sebb, mekkora lesz a töme­gekre gyakorolt hatása? Hi­szen ettől függ majd a vá­lasztási eredmény s az, hogy milyen felelősséget, szerepet és lehetőséget kap a párt abban a nehéz időszakban, amikór egy koalíciós kor­mányzatnak ki kell vezetnie Magyarországot mély válsá­gából. -mr p

Next

/
Thumbnails
Contents