Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-07 / 237. szám
Néplap XIV. évfolyam, 237. szám NAPILAP Ara: 5,30 Ft 1989. október 7., szombat Tanácskozik az MSZMP kongresszusa Nyers Rezső: Legyen választáson alapuló demokrácia — Grósz Károly: 16 hónap mérlege, miért felelős a főtitkár? — Pozsgay Imre: Lezárult az állampárt korszaka A „Demokrácia, Jogállam, Szocializmus" jelmondat jegyében péntek délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa Budapesten. A párt 710 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében, hogy az MSZMP legfelső fórumának négynaposra tervezett tanácskozásán megvitassa és eldöntse a kormányzó párt belső életének, a társadalom iránt vállalt kötelezettségeinek legfontosabb kérdéseit. A hivatalos megnyitó a tervezett 8.30 órához képest némi késéssel, 9 óra 20 perckor hangzott el, mivel a csütörtök esti előzetes vita eredményeként számos módosítás született a tanácskozás ügyrendjével kapcsolatban, s az e változásokat tartalmazó javaslatot még a megnyitó perceiben is sokszorosították a kongresszusi központban. A csúszás ezúttal nem pusztán formai okok következménye volt, hiszen az ügyrend mögött fontos tartalmi kérdések húzódtak meg. Az egyik előzetes tervezet szerint ugyanis a párt céljáról, jellegéről, programjának alaptételéről folytatott vita után választanák meg az új vezető testületeket. Egy másik vqriáció viszont együtt nyitna vitát a különböző beszámolók felett, s csak a tanácskozás végén kerülne sor a vezetőségválasztásra. A tanácskozás kezdetén Ormos Mária történészprofesszor, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja a szabadságharc 1849. október 6-án kivégzett mártírjaira emlékezett. A többi között elmondotta: — E harcokat az emberi, a társadalmi és a nemzeti szabadságért mindig, mindenütt veszteségek, olykor vereségek kísérték — és kísérték a hősök, a mártírok tetemei. Az emberek, a népek tudják ezt, anélkül is, hogy tanítóik megtanítanák rá őket. Tudják, hogy a részvereségben is benne rejtezik a győzelem, tudják, hogy az áldozat a holnap ígérete. — Október mást is jelentett a magyar történelemben! Jelentette a reményt. Jelentette 1918 őszirózsáit; a nagy kísérletet az önálló, demokratikus magyar köztársaság megteremtését. Az él- niakarást az Osztrák—Magyar Monarchia füstölgő romjai felett, a kiindulást egy katasztrófa túléléséhez. Es a magyar nép valóban túlélte a háború és a béke rettenetét, a fehérterrort, a második világégés apokalipszisét, és nemcsak túlélte, de Ormos Mária megemlékező szavai után Nyers Rezső pártelnök lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a megjelenteket, s a sajtó nyilvánosságán keresztül a kongresszus munkája iránt érdeklődő valamennyi honfitársát. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak 1956 októberében kitaszította uralmából új nyomorgató- ját, a magát kommunistának nevező, népidegen rákosista rendszert. 1956. október 6-án másodszor hulltak rá a rögök négy törvénytelenül kivégzett kommunista tetemére. E szomorú temetés után egy új október tavaszi- as népvihara ütött rést a sztálini rendszer falain. Bár ez a vihar sem száguldott át hazánk földjén súlyos áldozatok nélkül, bár itt is, ott is szedett ártatlan áldozatokat, bár ez a felbuzdulás sem vezetett győzelemre, de a vállalás, a küzdelem és az áldozat ezúttal sem volt hiábavaló. Hajtsuk meg fejünket a Batthyányok, Damjanichok, Rajkok, Nagy Imrék és Mező Imrék emléke előtt. De emeljük is fel rájuk szemeinket abban a biztos tudatban, hogy nem a történelem kiszolgáltatott áldozatai voltak ők csupán, de egyúttal cselekvői, nagy eszmékért a maguk módján küzdő harcosok, akik a történelmet halálukkal is alakították. A magyar nép tiszteletétől övezve nyugodjanak békében az anyaföldben, amelyet valamennyien magukénak vallottak. Kádár Jánosnak, az MSZMP együk alapítójának, a párt volt elnökének emléke előtt, s megemlékeztek a magyar közélet, a munkásmozgalom közelmúltban elhunyt, kiemelkedő személyiségeiről. Nyers Rezső a küldöttekkel történt előzetes konzultációk alapján javasolta, hogy a megnyitó ülés elnöki tisztével Gönci Jánost bízzák meg. Az indítványt a kongresszus elfogadta, így a tanácskozás irányítását ettől kezdve Gönci János vette át. A levezető elnök mindenekelőtt a pártfórum munkájának zökkenőmentes lebonyolításához szükséges munkabizottságok vezetőinek személyére tett javaslatot. Ezt elfogadva a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé tfovács Lászlót választották meg. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a megválasztott 1279 küldött közül a tanács, kozás első napjának reggelén 1256-an regisztráltatták magukat, tehát a kongresz)- szus határozatképes. Bejelentette, hogy a területi kül- dötcsoportokon kívül több platform szerinti csoport alakult: a népi demokratikus platformhoz 68, az ösz- szefogás az MSZMP megújításáért platformhoz 30, a platform az MSZMP-ért csoportosuláshoz 35, a reformszövetséghez 464, a vidék esélyegyenlőségéért elnevezésű platformhoz 43, az ifjúságért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az agrár- és élelmiszergazdasági platformot, amelyhez eddig 28-an jelezték csatlakozási szándékukat. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus jóváhagyta. A kongresszus napirendjével kapcsolatban a küldöttek döntöttek arról, hogy a Központi Bizottság és. a Központi Ellenőrző Bizottság küldöttnek meg nem választott tagjai tanácskozási joggal vehessenek részt a kongresszus vitájában, viszont úgy foglaltak állást, hogy azokon az üléseken, amelyeket a kongresszus zártnak nyilvánít, csak a teljes jogú küldöttek lehessenek jelen. Ezt követően az ügyrendi bizottság elnöke, Kovács László számolt be arról, hogy a csütörtöki vitában megfogalmazódott alternatív javaslatokat, szövegmódosító indítványokat a bizottság „átvezette” az új dokumentumba. A napi- és ügyrend feletti vita ennek ellenére mintegy két órán át tartott, mert a különböző változatok elfogadtatására többször is meg kellett ismételni a szavazást. A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el'. E szerint a tárgy- sorozat: a Központi Bizottság beszámolója; politikai értékelés történelmi útunk tanulságairól, a párt programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai kérdések, indítványok, fellebbviteli ügyek; a párt országos testületéinek és tisztségviselőinek megválasztása. A küldöttek úgy határozT r I r ■ ■■ I Tanacskozasi ügyrend tak, hogy legalább 12 tagú küldöttcsoportokat a kongresszus ideje alatt is alakíthatnak, s aaok saját alakuló létszámuk feléig funkcionálhatnak. Egyetértés volt abban, hogy a felszólalások ne legyenek hosszabbak 5 percnél. Vita bontakozott ki abban, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a Demisz képviselői az általuk választott vitaszakaszban kapjanak-e felszólalási lehetőséget. A többség amellett voksolt, hogy indokolt 15 percet kap- niok véleményük kifejtésére. A kongresszusi vita ütemezésének kérdésében véleménykülönbség mutatkozott. Csaknem ötszázan voksoltak amellett, hogy az első három napirendi pont szóbeli kiegészítésének elhangzása után tisztázzák a párt céljait, jellegét, programjának alaptételeit, működési elveit, s döntsenek a párt nevéről is. Szükségesnek ítélték, hogy már ebben az első vitaszakaszban fogadják el az országos vezető testületekre és tisztségviselőkre vonatkozó alapszabályt, válasszák meg az országos testületeket és tisztségviselőket. A küldöttek többsége a változat első felével szintén egyetértett, de amellett volt, hogy csak a második szakaszban vitassa meg és fogadja el a kongresszus a párt programnyilatkozatát és alapszabályát, ezt követően válasszák meg az országos testületeket és tisztségviselőket, majd a kongresszus harmadik szakaszában foglaljanak állást időszerű politikai kérdésékről, indítványokról, valamint a fellebbviteli ügyekről. A kongresszus résztvevői ezután arról döntöttek, hogy egy jgvaslat csak ak^or válik határozattá a kongresz- szuson, amennyiben azt a- szavazók töbh mint fele támogatja. A kongresszuson létrehozandó országos testületek és tisztségviselők választásával kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy a pártelnököt egyéni, a további tisztségviselőket és elnökségi tagokat zárt listás jelöléssel válasszák meg a küldöttek. Az elnök személyére a plenáris ülés nyilvánossáFotó: Gyertyás László ga előtt tegyenek javaslatot, s a jelölőlistára kerüléshez a szavazatoknak több mint a felét kell elnyerni. A küldöttek elfogadták a kongresszus időrendjére, a kongresszus elnökségének tagjaira és a levezető elnökökre tett javaslatot, majd jóváhagyták a kongresszusi munkabizottságok vezetőinek listáját. A párt programnyilatkozatát szerkesztő bizottságot Pozsgay Imre, az alapszabály-szerkesztőt Fejti György vezeti. A személyi kérdéseket előkészítő bizottság vezetője Kovács Jenő, a kongresszusi ügyrendi bizottságé Kovács László, a mandátumvizsgálóé Vastagh Pál, a szavazatszámlálóé Gyuricsku Kálmán, a fellebbviteli bizottságé pedig Balogh Sándor lett. A párt- vagyon helyzetével foglalkozó szakértői bizottságot Kovács Imre vezeti. A kongresszus szóvivői tisztét Barabás János és Major László tölti be. Nyers Rezső: Egy új típusú pártra van szükség A kongresszuson Nyers Rezső pártelnök mondott megnyitó beszédet. Emlékeztetett arra: a tavalyi pártértekezlet óta nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban lezárult egy korszak, valami új kezdődött. Elkerülhetetlen, hogy a párt is számot vessen, helyzetével, meghatározza, mit akar tenni az ország, a nemzet jövőjéért, mit kell tennie a szocializmusért, a mozgalom újjászületéséért. A szónok hangsúlyozta, hogy a politikai gondolkodás kiindulópontja csakis az lehet: mit akar a magyar nép, milyen törekvések összege- ződnek egy mai formálódó közös akaratban. Rámutatott: a nép azt kívánja, hogy a politikusok és a gazdasági szakemberek vezessék ki az országot a gazdasági bizonytalanságból, s a mindennapi élet minősége javuljon. Széles körben helyeslik vagy elfogadják a piacgazdaság teljes körű ki- fejlesztését és a tulajdonreformot, de azzal a feltétellel, hogy a növekvő piaci haszonból a dolgozó tömegek is részesüljenek, a pénzügyi stabilizáció terheiből pedig ne többet, mint egy igazságos részt kelljen vállalniuk. Az állampolgári jogok szélesítését, egyértelmű kifejezését és alkotmányos garantálását akarja az ország népe — folytatta Nyers Rezső. Az emberek azt kívánják: a választáson alapuló demokrácia legyen Magyarországon, s nem fogadják el többé azt, hogy a választásoknak ne legyen következménye a kormányzás irányzatára, s a politikai felelősséget elhomályosító mechanizmus működjön. Az emberek többsége nyílt és tárgyilagos, elfogultságtól mentes múltértékelést kér számon az MSZMP-től és a politikai élet más vezető tényezőitől is. Széles körű önkormányzatot igényel a magyar vidék népe, csakúgy, mint a fővá(Folytatás a 2. oldalon.)
