Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-05 / 235. szám
1989. október 5., csütörtök Somogyi Néplap 5 Kaposvárnak Kenya jutott SIKER SÁROSPATAKON A kaposvári Munkácsy Mihály gimnázium nem egyszerűen csak középfokú intézmény, hanem Unesco asz- szociált iskola is egyben. Az 1973 74-es tanévtől vesz részt a nemzetközi szervezet munkájában, amelynek legfőbb feladata a nevelés, a kultúra, a tudomány területein a békére nevelés. Szörényi Jánosné 1974 óta lelkes segítője és irányítója ennek a munkának a gimnáziumban. — A szocialista országok közül Magyarországon van a legtöbb ilyen iskola, ösz- szesen huszonhat. A kapcsolatot a Magyar Unesco Bizottság és a Nyíregyházi Dokumentációs Központban készülő körlevél alapján tartjuk. Kétévente országos értekezletet rendeznek ezeknek az iskoláknak, amin intézményenként részt vesz az igazgató, egy tanár és két diák. Az Unesco legeredményesebben a nyelvi táborokat és a cserekapcsolatokat szervezi. Kaposvár két angol, s egy francia nyelvű tábornak adott otthont. A cserekapcsolatokra az énekkarok révén volt a legnagyobb esély, tgy lehetőségűink volt, hogy eljussunk Hollandiába, s már harmadik alkalommal jártunk Finnországban. Sajnos, az idei, angliai utunk elmaradt. — A múlt héten Mate íz Orsolya és Jaczó Nóra Sárospatakon tovább öregbítette a Munkácsy gimnázium jó hírét. — Sárospatakon rendezték meg a 10. jubileumi országos értekezletet. Témáját Brutland norvég miniszterelnök-asszony felhívása alapján fogalmazták meg. Vagyis a bizottság dolgozzon ki egy olyan programot, amelyben a világ globális problémáiról beszélnek. Mi a májusi körlevélben kaptuk meg a feladatot, miszerint a tanulók szimultációs játék keretében „játsszák” el az Unesco Végrehajtó Bizottság ülését. Minden résztvevő csapat egy-egy országot képviselt, amit sorsolás alapján döntöttek el. Nekünk Kenya jutott. — Hogy zajlott le a tanácskozás? — kérdeztem Nórát és Orsolyát. — Egy kerekasztal köré gyűltek a tagállamok képviselői. A vitát mi indítottuk el. Annyira jól sikerült ez a beszélgetés, hogy a tervezett időt alaposan túl is haladtuk. Kenyával ismertettük meg a résztvevőket, mégpedig igazi' kenyai ételt is főztünk. — Honnét volt a recept? — Tanárnőnk olyan könyvhöz jutott, amit hasznosan foi'gathattunk. Ezek után megkerestük a szerzőt, akitől sok-sok tanácsot és segítséget kaptunk. Megtanított bennünket néhány kenyai étel elkészítésére, sőt kaptunk tőle speciális fűszereket, ruhákat és ékszereket is. Tőle tudtuk meg, hogy terítésnél az asztal lábának nem szabad látszania, mert az illetlenség. — Mi volt a menü? — Előétel a „Pili-pili” nevű kínálgató volt. Puffasztott rizsből, mazsolából, köményből, mákból készült. Főételként rostonsült csirkét kínáltunk legalival, és csirkepaprikást különleges uborkasalátával. Desszertként kiviből, ananászból, banánból és őszibarackból készült gyümölcssalátát tálaltunk. Mindenkinek nagyon tetszett a bemutatkozásunk, sőt a norvég miniszterelnökasszonytól kaptunk egy kenyai címet is, hogy vegyük fel a kapcsolatot. (Bánfai) Királyi Sziget A pécsi „Török műhely" új könyve Királyi Sziget címmel új történeti művet bocsátott ki a pécsi „Török műhely”, a Baranya Megyei Levéltár török kori kutató közössége. Szerzője Tímár György történész — főhivatásban Kő- vágószölős katolikus plébánosa —, aki másfél évtizedes kutatómunkájának eredményét foglalta össze a félezer oldalas műben. A különös könyveim magyarázata: Szigetvár középkori neve Sziget (a korabeli írásmód szerint Sigeth vagy Zy- geth^volt, a királyi jelző pedig arra utal, hogy a vár a királyé volt. A várbeli emberek — megkülönböztetésül a földesúri váraktól — büszkén használták a Kiráévekben, évtizedekben vált a török kori kutatások országos jelentőségű műhelyévé. A megyei tanács megbízása alapján a hetvenes évek elején indult meg Baranya történetének átfogó kutatása és feldolgozása, s a munka során derült ki, hogy a másfél évszázados török hódoltság a szó szoros és átvitt értelmében mindmáig fehér folt a megye tör- tételmében. Azóta a pécsi kutatók itthon és külföldön dokumentumok tízezreit tanulmányozták át, s a feltárt nagy tömegű irat alapján most sorra jelennek meg a török kort bemutató tudományos munkák a levéltár kiadásában. Mátyás király emlékezete Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából országos vetélkedőt rendez a szolnoki Reneszánsz Tábor és Klub, valamint a Matthias Rex Baráti Társaság — jelentették be a szervezők szerdán a Mátyás pincében megtartott sajtótájékoztatón. A vetélkedőn a 12 —16 éves korosztály vesz részt. Komplex feladatok megoldása révén megismerik Mátyás királyt, tetteit és a kor ma is megszívlelendő tanulságait, a reneszánsz és a humanizmus magyarországi eredményeinek európai mércével mérten is kimagasló alkotásait. A barcsi gimnáziumban Iskolakönyvtár összefogással A barcsi gimnáziumban kedden délután adták át az intézmény új könyvtárát és számítógépes oktatótermét. Az épület tetőterében, mintegy 300 négyzetméteres területen kialakított könyvtár egyben módszertani központ is. Ugyanitt kapott helyet a 14 számítógéppel felszerelt oktatótérem. Az első osztályosok heti egy órában, a 3. és 4. osztályosok heti 5 órás fakultáció keretében gyarapíhatják itt tudásukat. Érettségi után a fiatalok számítógépes operátori képesítést kapnak. A könyvtár — melynek létrehozásához a módszertani segítségen túl, anyagi támogatást is adott a kaposvári megyei könyvtár — a maga nemében egyedülálló a megyében. A másfél éve kezdődő munkálatokhoz Feigli Ferenc városi tanácselnök, az ÉSZKV volt főmérnöke társadalmi munkában készítette el a terveket. A városi tanács 600 ezer forinttal, az iskola pedig saját költségvetéséből 1 millió 400 ezer forinttal járult hozzá a helyiségek kialakításához. A belső tér berendezését, melyet Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója tervezett, pályázat útján nyerte el az iskola. A kivitelezést a barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, a polcrendszert a városi tanács költségvetési üzeme készítette el. Az iskola diákjai, tantestülete és a szülők több mint 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az összefogásnak köszönhetően a költségek a felére csökkentek. Az eredmény irigylésre méltó. A szabadpolcos rendszerű könyvtárban számítógép végzi az adatok tárolását, a katalogizálást. Az olvasóterem 24 diáknak ad kényelmes lehetőséget az olvasásra. A fülhallgatókkal felszerelt, zenehallgatásra alkalmas klubhelyiségben pedig egyszerre 8 tanuló válogathat 3000 hanglemez közül és háromféle programot hallgathat egyidejűleg. A könyvtár értékét növeli az az. 1526 darab kötet is, amelyet L osonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke adományozott az iskolának. Itt vehetik kézbe a diákok a Sinsheim—Barcs NSZK-beli testvérvárosa által ajándékozott német nyelvű szakkönyvet is. Ezeknek a száma már eléri az 500-at és a tervek szerint további köteteket kap az iskola a német nyelv oktatásához. Várnai Ágnes (Fotó: Király Béla) CSÖKKEN AZ ÉRDEKLŐDÉS Gondok a közétke lyi Sziget elnevezést. A kötet páratlan gazdagságú dokumentumgyűjteményt tartalmaz : Szigetvár várgazdaságának XVI. századi iratait. A pécsi levéltár az utóboi Akció a szegényekért A szegedi székhelyű Tisza Fűszért Kereskedelmi Vállalat szeretné országossá szélesíteni azt az akcióját, hogy az elesetteknek, a szegényeknek karácsonyi — több száz forint értékű — ajándékcsomagot állítanak össze. A helyi tanácsoktól kapják meg a legrászorultabbak nevét, s aki nem tud a csomagért elmenni, annak a lakására viszik. Elsőként a török uralom alóli felszabadító háborúk magyar történelemkönyve látott napvilágot „Budától Belgrádig” címmel Szita László történész levéltáros szerkesztésében. S készül a mű második része: a„Belg- rádtól Budáig’’. Már nyomdában van a „Válogatott dokumentumok Baranya török kori történetéből” című kötet, amelyet Vass Előd történész állított össze. Tímár György munkája, a „Királyi Sziget” a vár mindennapi életét mutatja be eredeti dokumentumok alapján. Az olvasó hiteles képet kap a várbeli rendről, a fegyverzetről, az ellátásról, a gazdálkodásról, az adószedésről. Kitűnik az okiratokból az is, hogy Szigetvár védőinek zömét magyar közkatonák alkották, rajtuk kívül horvátok és szerbek teljesítettek szolgálatot az erősségben. Az utóbbi egy-másfél évben ellentmondásos helyzet alakult ki a munkahelyi és a gyermekélelmezésben. A vendéglátásban egyfedelől növekszik a szabad kapacitás — amit kihasználni mind nehezebb, mivel egyre szélesebb társadalmi rétegek számára válik elérhetetlenné még a napi egyszeri meleg étel befizetése is — miközben felmerült az ingyenkonyhák létrehozásának gondolata, például az általános iskolában. Mindez megkérdőjelezi, helyes volt-e az élőfizetéses étkezéshez nyújtott állami támogatás megszüntetése — állapítja meg, országos vizsgálatok eredményeként, az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség. Félő — állítja a hivatalos jelentés —, hogy az ingyenkonyhák felállítása többe kerülne a társadalomnak, mint amennyi ártámogatást az előfizetéses étkeztetésekhez korábban nyújtott a pénzügyi kormányzat. A kereskedelmi felügyelőségek vizsgálata szerint egy év alatt úgynevezett összehasonlító áron — mennyiségében — több mint 16 százalékkal csökkent az előfizetéses étkeztetésekből származó bevétel. A vendéglátó vállalatok ezért nem foglalkoznak a munkahelyi konyhák, éttermek fejlesztésével, még akkor sem, ha üzleteikben, éttermeikben egyre több berendezés áll kihasználatlanul. Nem törekednek az árubeszerzés struktúrájának gyökeres megváltoztatására sem; egyre nagyobb arányban használnak fel iparilag magas fokon előkészített félkész és kész ételeket, amelyek egyrészt drágák, másrészt egyhangúvá telhetik az ételkínálatot. (Miközben. az előfizetések árának emelése joggal ébreszt olyan igényt, hogy a kiszolgált ételek mennyisége és minősége javuljon, bővüljön.) , Az ellenőrök azt is megállapították, hogy változatlanul’ számos helyen megcsonkítják az adagokat, gyakori az egyenlőtlen adagolás is, amikor legfeljebb az egyik vendég rovására jár jól a másik. Eredményként értékelhető viszont, hogy a vizsgált 300 vendéglátóhely közül mindössze 7 helyen tapasztalták az ellenőrök, hogy a megfőzött és megmaradt ételeket másnapra eltették. A kiszolgálást, az étkezési körülményeket is kultúráltnak minősítették az esetek 90 százalékában, az étkező helyiségek és a konyhák általában tiszták, rendezettek és a berendezés is megfelelő. A vizsgálat tapasztalatai alapján a kereskedelmi felügyelőségek a szabálytalanságok miatt 137 vendéglátó- ipari dolgozót vontak felelősségre, ebből 122 esetben róttak ki pénzbírságot, s két alkalommal kezdeményeztek szabálysértési eljárást.
