Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

Somogyi Néplap HÜHHHHHHI NAPILAP ■ bhhhbb ■■■■■■ XLV. évfolyom, 235. szóm Ára: 4,30 Ft i =a 1989. október 5., csütörtök Ülést tartott a Minisztertanács Korszerűsítés, tervkoordináció A Minisztertanács szerdai ülésén az Országgyűlés elé terjesztendő tájékoztatót hallgatott meg a társadalmi szer­vezetek vagyonáról. A kormány áttekintette a KGST-országokkal folyta­tandó 1991—1995. évi ‘tervkoordináció helyzetét. A Minisztertanács előterjesztést tárgyalt meg ia ma­gyar—szovjet kereskedelmi és pénzügyi mechanizmus át­alakításáról. A kormány személyi ‘kérdésekről határozott. A Minisztertanács szerdai ülését követően Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta az új­ságírókat a Parlamentben. Elmondta, hogy a kormány egyaránt foglalkozott ülésén a magyar—szovjet kereske­delmi és pénzügyi mecha­nizmus átalakításáról szóló előterjesztéssel, valmint a (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Nemzeti Galériában tegnap délután nyitották meg JUan Gyenes (kaposvári születésű, spanyol fotóművész kiállítását. A Budapesti Vonósok tiszteletadó muzsikája után íLuis De La Tőrre De Andrés, Spanyolország buda­pesti nagykövete nyitotta meg a tárlatot, majd dr. Stark Antal művelődési államtitkár méltatta az idős mester mű­vészi pályáját. . Fotó: Gyertyás László MEGKEZDI MUNKÁJÁT A KONGRESSZUS Több kedvezményt a vállalkozóknak „Egy új pártot kell létrehoznunk!” Nem javul a szolgáltatás minősége Gondot okoz az alkatrészhiány Kevés a lehetőség a la­kossági szolgáltatás tovább­fejlesztésére — ezt állapítot­ta meg a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga a tegnap délutáni ülésén az MTESZ székházában. A vállalatok, a szövetkezetek, a kisiparosok teljesítőképes­sége csak a mennyiségi igé­nyek kielégítésére futja, a minőség szempontjából azon­ban nagyon sok a hiányos­ság. Kaposváron 23 vállalat és szövetkezet 52 telephelye, 1327 kisiparos és 350 alkal­mazottja 92 szakmában vesz részt a szolgáltatásban.. Biz­tató, hogy az Autóklub új javítóbázisa a réginél sok­kal korszerűbb körülmények között és nagyobb teljesít­ménnyel vesz részt a gép­kocsijavításban, a Kapos Volán szakműhelye pedig speciális fényezőműhellyel bővül. Sajnos, az autójavító vállalat, amelyre a legna­gyobb feladat hárul, gon­dokkal küszködik. S éppen az ülésen hangzott el, hogy az árbevétel növeléséhez még ipari tevékenységgel is foglalkozik majd a jövőben. A Patyolat Vállalat két felvevőhelyet szüntetett meg, s csak egy új egysé­get nyitott. Az elektromos gépjavításban elsősorban a kis tételben importált, aztán a lakosság által behozott rádiók, tévék, videók javí­tása okoz gondot az alkat­részellátás megoldatlansága miatt. Előfordult olyan, hogy a hűtőgépek ' javítása a kompresszorhiány miatt hú­zódott el. A szolgáltatóipari szövetkezet csak kiegészítő ipari tevékenységgel tudja nyereségessé tenni a gazdál­kodását, ezért több fodrász­üzletet bezárt, s elsősorban a fényképészetet fejlesztette. Kevés a szakmunkás a ci­pészrészlegben, így például hathónapos határidőre vál­lalják egy ortopéd lábbeli elkészítését. Nem tartja a szövetkezet helyesnek, hogy a kisiparosok több kedvez­ményt kapnak, mint ők. Egyre nagyobb a kisiparo­sok szerepe a szolgáltatás­ban. A kisipar az állami és a .szövetkezeti szektor ver­senytársává nőtte ki magát: ha drágábban is, de jobb munkát ad ki a keze alól, s közvetlenebb a kapcsolata a lakossággal. Érdekes, hogy a verseny már a személy- és teherfuvarozó kisiparosok körében is megkezdődött. Sajnos, a létszámnövekedés miatt egyes szakmák felhí­gultak. Egy-egy évben 50— 70 lakossági panaszt vizsgál ki a Kiosz, általában a rosz- szul végzett munkát kifogá­solják. A végrehajtó bizott­ság fontosnak ítélte meg, hogy a Kiosz kaposvári szer­vezete és a tanács termelés- elílátá&felügyeleti osztálya erősítse az együttműködést a lakossági panaszok kivizs­gálásában és a kontárok el­lenőrzésében. Szükség van arra is, hogy odafigyeljenek az egyéb illegális — saját zsebre végzett — tevékeny­ségre is. A Patyolat kivételével nincs olyan vállalat vagy szövetkezet, amelynek len­ne beruházással járó szol­gáltatásfejlesztési terve. A kisiparosok pedig várakozó állásponton vannak a jelen­legi adórendszer miatt. Többen egyetértettek Christ Miklós javaslatával, hogy helyiség kedvezményes bér­be adásával is segítsen a ta­nács. Csiszár Lászlóné, a Kiosz kaposvári alapszerve­zetének titkára azt szorgal­mazta: inkább a havi bér­leti díjat emeljék, s az üz­lethelyiség használatba vé­teli díját csökkentsék. Papp János tanácselnök elképzel­hetőnek tartotta, hogy a je­lenlegi tanácsrendeletet mó­dosítsák, s addig is rugal­masabban — akár a testü­let véleményét is kikérve — juttassák helyiséghez azo­kat, akiknek fontos a tevé­kenységük a lakosság szem­pontjából. L. G. Hyilatkozilc a küldöttcsoport vezetője Hamarosan megkezdi munkáját az MSZMP kong­resszusa, ! befejeződött a (küldöttek felkészülése. Sárdi Árpádot, a megyei küldöttcsoport vezetőjét kértük nyi­latkozatra a tanácskozás (kezdete előtt. — Készítsünk gyors szám- vetést a kongresszus előtt néhány órával! Mi jellemzi most a küldöttcsoportok és at MSZMP tagságát So­mogybán? — A küldöttcsoport össze­tétele most nem statisztikai tükre a párttagság összeté­telének. Egyébként lénye­gesen nagyobb a küldöttek körében a reformerők ará­nya! Ügy látszik mégis, hogy amikor választásra került sor, a tagság zöme a reform mellett tette le a voksát. A 37 küldöttből hárman van­nak, akik kifejezetten re­formkori platformon áll­nak, a többiek döntő többsé­ge azt mondta, hogy a re­formkorok „holdudvarába” tartozik, vág}’ egyszerűen re­formpárti. Ketten jelezték, hogy az összefogás az MSZMP megújulásáért plat­formhoz tartoznak. Egészé­ben véve a küldöttek egy reformelkötelezett csapatot jelentenek. S most a tagságról. Amikor a tagság a legna­gyobb volt, akkor 22 500-an voltak az MSZMP-ben So­mogybái. A tagság az el­múlt időszakban lényege­sen csökkent, mintegy két­ezerrel. Rajtuk kívül vannak a „kivárók”, akik az utóbbi két hónapban már nem fizet­tek tagdíjat. Ez a szám körül­belül ugyanennyi... ök azok, akik „elegánsan” szeretné­nek a pártból távozni, hogy konkrét példát mondjak: ha megváltozik a párt neve, ak­kor azért távoznak, ha nem, akkor azért távoznak. Je­lenleg Somogybán mintegy 18 ezer ember fizeti a párt­tagdíjat. Milyen a hangulat? Óriási várakozás van a kongresszus iránt. Én ezt ta­pasztalom. Talán egy ki­csit csodavárás van, s ez érthető. — Több alkalom volt a találkozásra a tagsággal. Mennyire kovácsolódott ösz- sze ennek során a somogyi küldöttek együttese? — Ilyen demokratikus kongresszus-előkészítés még nem volt. Egy hónappal a kongresszus előtt megválasz­tották a küldötteket. Fo­lyamatosan konzultációkra került sor. Az első összejö­vetelkor azt láttam, hogy 37 autonóm ember találkozott itt össze, akiknek fenntartá­saik voltak a hivatalos ve­zetéssel — velem szemben is! —, de egymással szem­ben is. Aztán a találkozások során — melyekből sok volt, mert minden héten leültünk, vitatkoztunk egymással —, kezdtünk toleránsabbak len­ni egymással, kezdtünk ala­posan megismerkedni. Egyetértettünk az alapkér­désben, hogy ezt a pártot csak reformálni már nem lehet tovább. Egy új pár­tot kell létrehoznunk! Ez az egység nem olyan „boruljunk össze mi somo­gyiak” alapon jött létre. Ví­vódás és egymás alapos megméretése volt az ára, s amikor Szekszárdon voltunk, ahol különböző dolgokban foglaltunk állást, a legegy­ségesebb közösség benyomá­(Folytatás a 2. oldalon.) A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK ÉRDEKÉBEN Elsődleges a gazdasági érdekvédelem A mezőgazdasági termelők új érdekvédelmi szervezetét előkészítő bizottság és a ter­melőszövetkezetek megyei szövetségének elnöksége teg- nap együttes ülésen vitatta meg az új szervezet alap­szabály-tervezetét. Egységes, határozott álláspontjuk sze­rint sürgetően szükség van egy hatékony, a termelők gazdasági érdekeit védő szer­vezet mielőbbi létrehozására. Az elmúlt hónapban a megyében nyolc körzetben folytattak megbeszélést az alapszabály-tervezetről, il­letve ennek kapcsán arról, hogy Somogybán a mezőgaz­dasági termelők milyen ér­dekvédelmi szervezet kiala­kítását tartják szükséges­nek. Igen sok, esetenként egymásnak ellentmondó, de többségében egymást erősítő vélemény hangzott el, s eze­ket máris beépítették az alapszabály-tervezetbe. Ahogy dr. Pallér Endre, a megyei előkészítő bizottság vezetője összegezte a tapasz­talatokat: Somogybán né­hány vonatkozásban az or­szágos átlagtól eltérő igé­nyeket fogalmaztak meg. Az országban több helyen pél­dául inkább a szövetkezeti alapon történő érdekvédel­mi szerveződés kialakításán munkálkodnak, nálunk — s ezt a vita megerősítette — ennél lényegesen nyitottabb szervezetre van igény. A döntő többség úgy fogalma­zott: valamennyi mezőgaz­dasági termelő, állami gaz­daság, szövetkezet, magán- termelő, vállalkozó érdekei­nek védelmét lássa el az új szervezet. De természetesen az önkéntesség elve alapján. Elemi erővel fogalmazódott meg az is, hogy az új szer­vezet legfőbb és elsődleges feladata, a gazdasági érdek- védelem legyen. Más nép- gazdasági ágazatokkal össze-, hasonlítva váljon arányo­san jövedelmezővé a kép­viseleti körhöz tartozók gaz­dálkodása, biztonságosan és gazdaságosan értékesülhes­senek termékeik, feladataik jó elvégzéséhez legyenek korszerű eszközök, anyagok — és lehetne sorolni. Hogy végezzen-e szolgáltatást az új érdekvédelmi szervezet? A többség úgy foglalt áldást, hogy igen, de ezt az érdek- védelmi tevékenységtől tel­jesen elkülönítetten, és csak azt, amire igény van. A szol­gáltatásnak pénzügyileg ön­állóan kell gazdálkodni, fenn kell tartania magát. A tegnapi vitában többen is — Kása Ferenc (Ka-hyb), Németh Gábor (tapsonyi el­nök), Feil József '(balaton­szentgyörgyi elnök). Magyar István (a Böhönyei ÁG. igazgatója) — azt hangsú­lyozták, hogy a gazdasági érdek az, amely ma vala­mennyi mezőgazdasági ter­melőt összekapcsol a szek­toroktól függetlenül. Ez az a leglényegesebb „közös neve­ző”, amely egységbe tömö­rítheti a magántermelőt az állami gazdasággal, a vál­lalkozót a szövetkezettel, vagy az erdőgazdálkodóval. Nem egy résztvevő — pél­dául Papp Jenő nagyberki elnök — a viták után, az immár tisztázódó álláspon­tok alapján, a mielőbbi tet­teket sürgette, mondván: mindennap késlekedés csak újabb veszteségeket okoz a mezőgazdasági termelőknek. A tanácskozáson szóiba kerültek jogi és formai kér­dések, a jelenlegi érdekvé­delmi szervezet vagyonának kezelése, az új szervezet fenmtarásával kapcsolatos költségek, a tagdíj. Az elő­készítő bizottság és az el­nökség úgy határozott: a még nyitott kérdéseket tisztázva még e hónap végén, a vég­leges döntés érdekében, köz­gyűlés elé terjesztik az új érdekvédelmi szervezet alap­szabályának, megalakításá­nak javaslatát. V. M. Zene és fény képekben

Next

/
Thumbnails
Contents