Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-31 / 258. szám
2 Somogyi Néplap 1989. október 31., kedd Folytatódott az Országgyűlés októberi ülésszaka (Folytatás, az 1. oldalról.) löléséte. A jelölteket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság meghallgatja, majd állásfoglalást alakít ki, s ezt a jelölőbizottság elnöke ismerteti az Országgyűléssel. Expozé a számvevőszékről Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek az állami számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke volt. Aá állami számvevőszék létrehozását indokolva hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés előtt egy olyan, magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes megítéléséhez. Szükségszerű s halaszthatatlan, hogy Jétrejöjjön egy pártoktól, 'politikai törekvésektől független szervezet, amelynek működésével ellenőrizhetővé válna a pártok, politikai mozgalmak tevékenységének gazdasági vetülete. Az állami számvevőszék létrehozásának halaszthatatlanságát hangoztatva Puskás Sándor azt sem hallgatta el, hogy a törvényjavaslat előkészítése során számos ^ellenvélemény is megfogalmazódott az ellenőrzési mechanizmus új in tézményével szemben. Puskás Sándor határozottan leszögezte: a bizottság nem tett olyan módosító javaslatot, amely megkérdő- jelezhetővé tenné a számvevőszék működését, ellenkezőleg, gyarapította a hatékony működést segítő előírásokat. Az egyik ilyen módosítás bevezeti az ellenjegyzési jogintézményt a költségvetés hitelfelvételei esetén. A fontosabb módosítások közé tartozik az is, hogy az Apeh adóztatási tevékenysége mellett a helyi tanácsok hasonló tevékenységét, valamint más hivatalok mellett a Pénzintézeti Központ tevékenységét is bevonták . a számvevőszék ellenőrzési hatáskörébe. Az elmondottakat összegezve Puskás Sándor hangsúlyozta: az állami számvevőszékre vonatkozó törvény- javaslat minden előírásában azt a célt szolgálja, hogy a törvényhozói hatalom a legfelső népképviselet számára olyan eszközt hozzon létre, amellyel ellenőrizheti a végrehajtó hatalmat, gazdálkodásának törvénytiszteletét, ésszerűségét és célszerűségét. A számvevőszék ezért csak olyan intézmény lehet, amely független minden politikai befolyástól, kizárólag a szakszerűség elveire támaszkodik, objektív véleményt formál, s teljes felelősséggel tartozik az Ország- gyűlésnek — mondotta befejezésül Puskás Sándor.. Megemlékezés Steindl Imréről Puskás Sándor előterjesztését követően a Ház elnöke felolvasta Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m„ 11. vk.) levelét. A képviselőnő arra emlékeztette a parlamentet, hogy 150 éve született Steindl Imre, az Országház tervezője. Javasolta, hogy az Országgyűlés emlékezzen meg róla kegyelettel. Fodor István arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az évforduló alkalmából megkoszorúzták az Országház főlépcsőjén álló Steindl Imre- mellszobrot. továbbá a Parlament kupolatermében kiállítást is rendeztek. Horváth Lajos — a plé- num soros elnöke — köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Josef Rieglert, Ausztria alkancellárját és kíséretét. A vendég Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodik hazánkban. Ezt követően Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat általános vitáját. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), pártalkalmazott úgy ítélte meg: az állami számvevőszék újbóli felállítása a jogállam szervezeti rendjének kiépítésében, az állami bevételek és kiadások, valamint az állami vagyon hasznosításának számbavételében mérföldkő lehet. A képviselő a korábbi — jelentős anyagi és erkölcsi károkat egyaránt okozó — ellenőrzési gyakorlatot ostorozva hangsúlyozta: a leendő állami számvevőszéknek le kell számolnia a sok évtizedes káros beidegződésekkel. Pártoktól és egyéb érdekcsoportosulásoktól független, csakis a tényeket szem előtt tartó következetes és a személyi konzekvenciák kilátásba helyezésétől sem ódzkodó ellenőrzést szükséges megvalósítania. Az új intézménynek fokozott figyelmet kell fordítania az államközi szerződéstervezetek előzetes vizsgálatára is. Elismerés a népi ellenőröknek Barta Alajos (Heves m., 4. vk.) pártalkalmazott megfontolásra ajánlotta, hogy a törvényjavaslat indoklásában fogalmazták meg: az állami számvevőszék a korrupció elleni harc legfőbb állami intézménye legyen. A Központi Népi Ellenőr- kési Bizottság, több mint 30 éves munkájáról szólva rámutatott: elismerés illeti meg önzetlen tevékenységükért a társadalmi aktivistákat. Dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36 vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára hangoztatta: az állami számvevőszék által tudja az Országgyűlés érvényesíteni költségvetési és zárszámadási jogát. Ez egyben sarkalatos alkotmányi garancia is lesz arra, hogy a végrehajtó hatalmat a parlament ellenőrizhesse. összeférhetetlennek tartotta, hogy a képviselők és valamilyen párt elkötelezettjei az állami számvevőszéknek alkalmazottai vagy vezetői legyenek. A képviselő javasolta, hogy a KNEB- vizsgálatok dokumentumait, különösen azokat, amelyeket még nem zártak le, helyezzék letétbe a kormánynál, így az állami számvevőszék visszamenőlegesen is foglalkozhat majd velük. Dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa azt javasolta, hogy az általános vita lezárása után ne bocsássák részletes vitára a törvényjavaslatot; mert az kimunká- latlan, átdolgozásra szorul. A létrehozandó számvevő- szék jelenleg még nem is tudná ellátni feladatát a feltételek hiányában. A képviselő szerint a teljes szervezetet csak az államháztartási törvény hatályba lépésétől kezdve célszerű működtetni, addig egy csökkentett létszámú, a jelenleg elvégezhető feladatokhoz szabott szervezetre van csupán szükség. Javasolta, hogy a kormány tekintse át az állami ellenőrzés egész módszerét. A KNEB felszámolása után sem maradhat ellátatlan ellenőrzési feladat. Ugyancsak fontos, hogy a kormány részletesen dokumentálja az álamadósságot, kimutassa hatását a jövő évi költség- vetésre. Az öszes, eddig elkülönítetten kezelt pénzeket, így az állami nagyberuházásokat finanszírozó decentralizált alapokat is be kell vonni a költségvetés elszámolás körébe. Csák így válhat valóssá az álamháztartás ellenőrzése. Eke Károly (Csongrád m„ 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa mindenekelőtt árról szólt: feltétlenül szükségesnek tartja az állami számvevőszék intézményének felállítását, hiszen ő azok közé a képviselők közé tartozik, akik sohasem szavazták meg a költségvetési előterjesztést és a zárszámadást, mivel soha nem volt meggyőződve azok hitelességéről. Bállá Évával egyetértésben kifejtette: végre fel kell tárni, mi történt azokkal a kölcsönökkel, hitelekkel, amelyeket az ország fölvett, s amelyek terhe másod-, harmadíziglen fogja nyomasztanti az ország népét. Az adósságteher bizonytalanná teszi az ország jövőjét, a családok sorsát. Éppen ezért — véleménye szerint — pártállástól függetlenül mindenkinek össze kell fognia, hogy egy családvédelmi alap jöjjön létre Magyarországon, amely biztosíthatná a családok jövőjét az adósságteher szorításában. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára javasolta, hogy a számvevőszék ne kizárólag számviteli képesítésű munkatársakat alkalmazzon — akik ugyan nélkülözhetetlenek —, hanem mind nagyobb számban vegyen fel olyan szakembereket, akik gazdasági, pénzügyi, műszáki szakértelemmel, értékelő elemző készséggel, jelentős ellenőrzési gyakorlattal rendelkeznek. Támadhatatlan intézményt Fiák László (Hajdú-Bíhar m., 5. vk.), a Magyar Gördülőcsapágy Művek vezér- igazgatója felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy az állami számvevőszékről szóló törvényjavaslatban megfogalmazott feladatokat, illetve a megszűnő népi ellenőrzés tevékenységi körét összehasonlítva jó néhány ellenőrizendő terület gazda nélkül marad. Ilyen például — s véleménye szerint ez lekezelő hoz- zállás — az állampolgárok panaszainak kivizsgálása. Ezek döntő hányada' ugyanis érinti az állami számvevőszék számára előírt állami vagyonkezelési ellenőrzést. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos az általános vitát lezárta, és a plénum döntése alapján részletes vitára bocsátotta a törvény- javaslatot. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színművész kért szót. Egyetértett azzal, hogy jelenleg még nincsenek biztosítva az állami számvevő- szék működésének feltételei, ám ez nem ok arra, hogy ne hozzák létre a szervezetet. Azért, hogy mihamarabb működőképes legyen, szükség van arra: a kormány minél előbb terjessze be az államháztartási reformról szóló törvényjavaslatot, valamint a tulajdonreformról szóló koncepcióját. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: ennek az intézménynek mindenképpen támadhatatlannak kell lennie. Ki kell zárni minden olyan lehetőséget, hogy tagjai valamilyen téren elfogultak legyenek. Ezért fenntartja korábban megfogalmazott javaslatát, miszerint: nem jelölhető az állami számvevőszék elnökévé, illetve elnökhelyettesévé olyan személy, aki a megelőző négy évben országgyűlési képviselő, vagy a Miniszter- tanács tagja volt, vagy valamely párt országos szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Puskás Sándor az Ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke ismertette a testület állásfoglalását, és egyben válaszolt a vitában elhangzott képviselői fölvetésekre. Röviden válaszolt arra a bírálatra, amellyel a bizottság előkészítő munkáját illette Bállá Éva. A bizottság tagjai abból indultak ki, hogy a parlament döntésének megfelelően a számvevőszók intézményének 1990-től működnie kell. Ezért láttak hozzá a vezető személyek kiválasztásához szükséges pályázat kiírásához. Határozathozatal következett. Először a vitában elhangzott módosító indítványokról szavaztak. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság jelentésében foglaltakkal összhangban — elutasította Eke Károlynak azt a javaslatát, hogy az állami számvevő- szék székhelye Szeged város legyen. Ugyancsak elutasította az Országgyűlés Bállá Éva indítványait, nevezetesen azt, hogy az állami számvevőszék tisztségviselői ne lehessenek egyetlen párt tagjai sem, továbbá azzal sem értettek egyet a képviselők, hogy most a számvevőszéknek csak egyik elnökhelyettesét válasszák meg, az elnök és a másik elnökhelyettes személyéről pedig a következő Ország- gyűlési döntsön. Bánffy György több módosító indítványt is tett, ezek közül néhányat elfogadott a terv- és költségvetési bizottság. Űj összeférhetetlenségi tilalmat fogalmaztak meg, mégpedig azt, hogy a számvevőszék tisztségviselői sem egymással, sem a Minisztertanács tagjaival nem lehetnek közeli rokoni kapcsolatban. Mivel a javas- lattevő képviselő továbbra is fönntartotta egyik korábbi módosító indítványát — miszerint: ne legyen jelölhető az állami számvevőszék tisztségviselőjének az, aki a megelőző négy évben parlamenti képviselő volt —, ezt a kérdést az elnök szavazásra tette fel. A képviselők — bár minimális különbséggel, de — elutasították ezt a módosító javaslatot. Ezután az állami számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, a már megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel — 289 igenlő, 6 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal — elfogadta. Szavazás után az elnök javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetét a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. Ne spekuláljanak a földdel Az állami számvevőszékről szóló törvényjavaslat elfogadását követően a földtörvény módosításának tárgyalásával foyltatta munkáját az Országgyűlés. A már korábban módosított földtörvényhez sokszorosan átdolgozott módosító indítványt nyújtott be Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.). A Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke ezzel a módosító javaslatával a f öld- tulajdon védelmét, a föld- forgalom átmeneti befagyasztását és a megváltás intézményének eltörlését szorgalmazta. A volt föld- tulajdonosoknak meg kell adni az anyagi és erkölcsi elégtétel lehetőségét, de a föld nem lehet semmiféle spekuláció alapja, rossz gazdasági struktúra átmen- tője. A parasztság nem tudja elfogadni: a tőle négyzet- méterenként 20 fillérért megváltott földet 7—800 forintért árusítják ki; a megváltással pedig a tsz-ek 2080 forintért juthatnak termőföldhöz, holott az ingatlan- forgalomban ugyanezt a földet akár 10 millió forintért is el tudnák adni. A képviselőnő végezetül kijelentette: amennyiben a korpaány 1990 januárjában beterjeszti az Országgyűlésnek a társadalmi közösségi földvagyon, az állami és szövetkezeti földvagyon védelmével kapcsolatos törvény- javaslatot, amely megnyugtatóan rendezi a problémákat, akkor visszavonja módosító indítványát. Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy módosító törvényjavaslatot nyújtsanak be a parlamentnek. Emellett tájékoztatta a képviselőket egyebek között arról, hogy a legutóbbi földtörvénymódosítás óta eltelt négy hónap alatt mindössze 3700 hektár föld cserélt gazdát, az arányok azonban térségenként rendkívül eltérőek. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke — kiegészítésként e kompromisszumos megoldáshoz — indítványozta, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a legközelebbi ülésszakon tegyen’ javaslatot földügyi bizottságok létrehozására valamennyi városban és községben. Ezek feladata — a képviselő véleménye szerint -r az lenne, hogy a földtulajdon-változás és tulajdon- rendezés foylamatát »békés megoldásokkal segítsék. Csipkó Sándor (Bács-Kis- Ifun m., 20. vk.), a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke arra figyelmeztetett: engedjék élni a szövetkezeti tagságot azzal a jogával, hogy eldönthesse, mit tesz a földjével. Hütter Csaba —- ismét szót kérve — válaszolt néhány képviselői felvetésre. Hangoztatta, hogy a földforgalom eddigi üteméből kiindulva körülbelül ezer esztendő alatt cserélne gazdát a föld. Annak a veszélye sem fenyeget, hogy külföldiek vásárolják fel a termőföldet, mert ehhez pénzügyminisztériumi, valamint mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi engedély szükséges. Az eddigi ilyen jellegű kérdéseket is elutasították. Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy a földtörvény módosítását — a benyújtott módosító indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembe vételével — a kormány terjessze 1990. januárjában a parlament elé. A földtörvény módosításával kapcsolatos állás- foglalás után a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény- javaslatot tárgyalták meg a képviselők. Ennek értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából a következők szerint gyakorol közkegyelmet: A végrehajtási kegyelem tartalmazza a három évet meg nem haladó szabadság vesztés, illetőleg a szigorított javító-nevelő munka ás a javító-nevelő munka végrehajtása alól mentesülők kategóriáit. A törvény a kihirdetés napján lép hatályba, végrehajtásáról az. igazságügy-miniszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Országgyűlés — a módosításokkal együtt — 287 igenlő szavazattal elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalására tértek. Az Országgyűlés 302 támogató szavazattal elfogadta a beterjesztett törvény- módosító javaslatot. Vita a népszavazásról Ezután a népszavazásnak az állampolgárok kezdeményezésére történő elrendelése tárgykör került napirendre. Az országos választási elnökség a hitelesítés során megállapította, hogy az Országgyűlés elnökétől két alkalommal átvett, az SZDSZ által összegyűjtött összesen 204 152 aláírásból 114 470 minden vitán felül- állóan megfelel a jogi követelményeknek. Az elnök ezután ismertette, hogy a Minisztertanács elnöke a kormány nevében népszavazás kitűzését kezdeményezte, a Magyar Köztársaság címeréről. A kormány a nemzeti ünnepek kérdésében benyújtott kezdeményezését visszavonta. Az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás kiírásáról heves vita alakult ki, a képviselők számos módosító indítványt is előterjesztettek. Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.) azt javasolta: a népszavazást és a köztársaságielnök-választást egy időben bonyolítsák le. így az Országgyűlés októberi ülésszakának első munkanapja e kérdésben határozathozatal nélkül ért véget. A módosító indítványokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az első napi tanácskozást követően mérlegeli. Az Országgyűlés ma reggel 9 órakor folytatja e napirend tárgyalását.
