Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-28 / 256. szám

la ' ______ , ... - ...'.r' • * "'"'iPZa'5 ••■ r'5*5fS©9^wa‘' So mogyi Néplap* XLV. évfolyam, 256. szám NAPILAP Ára: 5,30 Ft 1989. október 28., szombat Ülést tartott a Minisztertanács KÜLDÖTTGYŰLÉS KAPOSVÁRON Változások a megyei Demisz-nél „Felemás, közel fél esztendő...” KÖZGYŰLÉS SÁGVARON 100 ÉVES TŰZOLTÓ-EGYESÜLET A Minisztertanács pén­teki ülésén a Magyar Köz­társaság kikiáltása alkalmá­ból közkegyelem gyakorlá­sáról szóló törvény megal­kotását javasolta az Ország­gyűlésnek. A közkegyelemről szóló törvény előkészítésénél a humanitárius szempontok voltak irányadók. A három évet meg nem haladó bün­tetés esetén mentesül a vég­rehajtás alól a gondatlan­ság miatt elítélt személy, a teherben lévő nő, az 55. életévét betöltött nő és a 60 év fölötti férfi, továbbá a gyógyíthatatlan beteg. Az e kategóriákban lévő, több mint három évre elítéltek büntetését a felére csökken­tik. Ugyanakkor eljárási ke­gyelemben részesül az, aki 1989. október 23-a előtt gon­datlanságból követett el bűncselekményt, vagy ha várható büntetése előrelát­hatólag nem haladja meg a három évet. Ezek esetében nem indítanak büntetőeljá­rást. Mentesítést kapnak a bün­tetéshez fűződő jogi hátrá­nyok alól azok, akiket szán­dékos bűncselekmény miatt egy évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre ítéltek, továbbá azok is, akiket — kémkedés kivéte­lével — állam-, vagy közös­ségellenes ügyben ítéltek el, és büntetésüket a tör­vény megszületéséig kitöl­tötték. Kizárják a kegyelemből a a szándékos testi sértés mi­att elítélteket, továbbá azo­kat, akiket a szándékos ve­szélyeztetés bűntette, a kényszerítés, a személyi sza­badság megsértése miatt ítéltek szabadságvesztésre. Tárgyalt a Miniszterta­nács a parlament következő ülésére való felkészülés fel­adatairól. Tegnap küldöttgyűlést tartott a Somogy megyei Demisz Kaposváron. A kül­dötteknek a szövetség to­vábbi működésének poli­tikai és szervezeti kérdései­ről, a megyei szövetség vá­lasztási programjának tézi­seiről kellett dönteni a na­pirend szerint. Erre azért került sor, mert — mint az előterjesztés megállapította: — „korábbi programjával és politikai elkötelezettségé­vel a szövetség nem tudott politikai tényezővé válni a Somogy megyei palettán ... Az eltelt felemás, közel fél esztendő ma ugyanúgy poli-v tikai válaszút elé állította a megyei Demiszt, mint a KISZ megszűnése.” A fiatalok döntöttek ar­ról, hogy a jövőben a tag- szervezetek önállóan mű­ködnek, a megyei Demisz, mint közös politikai véle­mény kinyilvánítására kész — közösségi célokra orien­tált — lazább szerveződés fog dolgozni. Most ez a cél a választási küzdelmekben való részvétel lesz. Ezt vá­lasztási kollégium koordi­nálja, amely azonos a tag- szervezetek megyei egyezte­tő fórumával. Az ülésre, amely lapzár­takor még tartott, visszaté­rünk. Százéves múltjukat és működésüket ünnepelték tegnap Ságvár önkéntes tűz­oltói. Szigeti József, tanács­elnök köszöntötte a tűzre, vízre vigyázókat, majd az általános iskola tanulói ked­veskedtek színvonalas mű­sorral a jubileum résztve­vőinek. Ezt követően Kovács Kálmán, az önkéntes tűzol­tótestület elnöke számolt be munkájukról. Fölelevenítet­te a tűzoltók munkáját az ókortól napjainkig. — Százezrekre tehető azoknak a száma — mondta — akik hazánkban szabad idejükből áldozva, nem egy­szer életük kockáztatásával önként vállalták bajba ju­tott embertársaik önzetlen megsegítését. A ságvári tűz­oltók jelentős sikereket ér­tek el versenyeken is Os- váth Sándor vezetésével; egy alkalommal a vetélkedőn harmadik helyezést is. A tűzoltóság országos pa­rancsnoka dicséretben ré­szesítette a ságvári önkéntes tűzoltó-egyesületet. A Tűz­biztonsági Érdemérem arany fokozatával Kovács Kál­mánt, ezüst fokozatával Tóth Istvánt, bronz fokozatával ifj. Tóth Károlyt tüntette ki. Bronzkoszorús Szolgála­ti Érdemérmet kapott Ma­gyar János. Megyei kitün­tetésben tízen részesültek. A városi parancsnok két ön­kéntes tűzoltó munkáját is­merte el oklevéllel, két tűz­oltót pedig előléptetett. A Szózat eléneklése előtt Szigeti József tanácselnök megköszönte a falu érdeké­ben végzett sok évtizedes munkát. (Czene) — jyj ^ |---------- Kaposvári álláspont » " I Az agrár- j Reformkor gazdaság « MSZP-ben gondjai, távlatai „kí­náltak" témát több Írásunkhoz is. S ez nem valamiféle al­kalmi sajtókampány­nyal magyarázható, hanem a helyzet kö­veteli, miként ezen az oldalon a gabonaár­emelés visszhangja is mutatja. Fontosnak tartjuk, hogy az ag­rárpolitika feladatai­ról a felsőoktatásban, a kutatásban kiváló szakember is kifejti véleményét (a 3. ol­dalon), és nyilatkozik a mozgalom törekvé­seiről a parasztszö­vetség főtitkára is (4. oldal). A volt MSZMP megújítá­sáért indított reformkori mozgalom még nem fejezte be önként vállalt küldeté- , sét, ezért a Magyar Szocia- ! lista Párton belül is folytat- { nia kell tevékenységét. Így | foglaltak állást csütörtök es­ti tanácskozásukon a kapos­vári reformkor tagjai, meg­állapítva, hogy az MSZP megalakulását kimondó j kongresszus az új pártnak csupán az elvi alapjait és szervezeti kereteit teremtet­te meg. Mivel a szükségkép­pen létrejött kompromisszu­mok több alapvető kérdést tisztázatlanul hagytak, a fo­lyamatban levő szervező és pártépítő munka során kell érvényre juttatni a követke- zetes és radikális reformtö- * rekvéseket. (Folytatás a 2. oldalon.) MÉZESMADZAG? Vélemények az új búzaárról • Mint azt már lapunkban közöltük, a Minisztertanács megállapította az 1990. évi termésre érvényes új ható­sági gabonaárakat. Az I. osztályú étkezési búza ára eszerint tonnánként 5700, a II. osztályúé 5100 forint. Az év közben történt állásfoglalások alapján kértük a termelők, a termeltetők és az igazgatási szervek vé­leményét. A kányái Március 15. Termelőszövetkezet elnöke, Barkóczy József többet várt. Sze­rinte 5700—6000 forintos ár mellett reali­zálódhatna 10 százalékos nyereség a búzán. — A Péter—Pál-napi demonstráció felhí­vása a mi szövetkezetünket nem érinti, miután mi elsődlegesnek a vetésszerkezet korábbi kialakítását tartjuk, eredményes gazdálkodásunknak ez az alapja. A Minisz­tertanács által meghatározott árak talán fe­dezik a költségeket, tehát továbbra sem várhatunk az ágazatban nyereséget. Megerősítette kollégája véleményét Sebők József, az igali Aranykalász Termelőszövet­kezet elnöke, kiegészítve azzal: — A demonstrációs felhívásra és ésszerű megfontolás alapján 200 hektárral csökken­tettük a vetésterületet, hatékonyabb jöve­delmezőségű növénykultúrákat termesztünk. Nádorfalvi József, a hetesi Vikár Béla Termelőszövetkezet termelési elnökhelyette­se szerint a most közölt jövő évi ár az egyéb árak ismeretének hiányában vajmi keveset mond. — Kényszerpályán mozgunk. Az állatte­nyésztés hozza a nélkülözhetetlenül fontos, folyamatos árbevételt, ennek az ágazatnak viszont szüksége van a gabonára, a takar­mányra. így tehát nem csökkentettük a vetésterületet, de nem hiszem, hogy vala­kire is ösztönzőleg hatna ez a kialakított ár. Túl késői az időpont az esetleges vál­toztatásra. A jövő évi termés több mint fele már a földben van. Ugyanezt erősítette meg a szomszédos so- mogysárdi termelőszövetkezetből Langmár Ferenc. A belső-somogyi, kedvezőtlenebb termőhelyi adottságú gazdálkodók sorából Horváth Istvánt, a nagyatádi Május 1. Ter­melőszövetkezet elnökét kérdeztük. — Ez az ár ma semmitmondó, hiszen nem ismerjük a gabonatermesztés egyéb ráfordítási költségeit. Ha a költségnöveke­dés alacsonyabb szintű lesz, akkor kedve­ző, de erre ma semmi garancia nincs. Nagyatád környékén már földben van­nak az őszi kalászosok magvai. Horváth István szerint már csak a tavaszi kultú­rákban történhet némi változás, de ahhoz is korrekt piaci információkra lesz szükség. Egyébként ők is csatlakoztak a felhívás­hoz, és 200 hektárral csökkentették a búza vetésterületét. S miként vélekedik a megyei tanács ag- ráriroda-vezetője, Keszthelyi Sándor? — Ez a megfogalmazás már előveti a mezőgazdasági termékek árának alakulását a szabadár felé, de egyben rögzíti a kenyér- gabona árát. Szerencsére későn jött ahhoz, hogy jelentős változásokat okozzon a me­gyében. Somogybán 1989-ben 58 534 hektárról ta­karítottak be búzát, a jövő évi előirányzat 56 713 hektár. A termelőszövetkezetekben 751 hektárral csökkent a vetésterület. Az állami gazdaságokban a vetésszerkezet vál­toztatásával magyarázható a majdnem 1000 hektáros csökkenés. Ezeken a területeken viszont kukoricát fognak termeszteni. Az agrárirodától megtudtuk azt is, hogy a bú­za vetésterület-csökkenésével szemben nőtt az egyéb kalászosok területe, így összessé­gében a kalászosok részaránya a korábbi évek szintjén marad. A teljes körkép érdekében megkérdeztük a potenciális felvásárló és feldolgozó válla­latot is. Dr. Tóth Károly, a Somogy Megyei GMV igazgatója szerint: — Nagyon örülök a döntésnek, ezáltal a kenyérgabona tisztességes határok közti ára a minőségi búzatermesztésre ösztönöz. Igaz, ez a döntés magával hozza áz ipari árak mozdulását is,~s ennek nagyságrendje ma megítélhetetlen. De első ránézésre tisztessé­ges ez az emelés. Egy lefutó gazdasági év végén, a szerke­zetátalakítás küszöbén megfogalmazott jö­vő évi hatósági ár, sajnos, mézesmadzagnak tűnik. A termelő és termeltető szakembe­rek véleménye egybehangzó. Sajnos, ma senki nem ad garanciát arra, hogy az ipari eredetű termékek árának mozgása a 20 százalék alatt maradjon, mert akkor hozna 1 ' mintegy 3 százalék eredményjavulást a ga­bonatermesztésben ez a határozat. Mészáros Tamás < V! B adacsonyi ősz — Képösszeállításunk a 3. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents