Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-27 / 255. szám
Közös álláspontot nem sikerült kialakítani Magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások Áx új érdekvédelmi sxervezet nyitott A falu, a parasztság érdekében Magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások voltak csütörtökön Pozsonyban. Németh Miklós miniszterelnök néhány órás munkalátogatásra érkezett a szlovák fővárosba, hogy tárgyaljon Ladislav Adamec miniszterelnökkel a bős— nagymarosi beruházás ügyéről. A magyar tárgyaló küldöttségben részt vesz Udvari László, a bős—nagymarosi beruházás magyar kormánybiztosa és Mohai László, a miniszterelnök tanácsadója. A csehszlovák küldöttség tagja Pavel Hrivnak, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Vladimír Margetin, szlovák erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és fafeldolgozási ipari miniszter, Marian Calfa, szövetségi tárca nélküli miniszter és Vladimir Lok- venc, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer csehszlovák kormánybiztosa. (Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklós iminiszterelnök néhány órás munkalátogatásra Október 26-án a szlovák fővárosba utazott. Képünkön: Ladislav Adamec üdvözli Németh Miklóst a repülőtéren Sajtótájékoztató a Pénzügyoiiaisztériumban Az adórendszer tervezett módosításáról A pénzügyi kormányzat elképzelései szerint jövőre a vállalkozási nyereségadó 5 százalékkal, a jelenlegi 50 százalékról 45 százalékra csökkenne; a személyi jövedelemadó terhe pedig változatlan jövedelmek mellett is átlagosan 1—2 százalékkal mérséklődne — hangzott el csütörtökön a Pénzügyminisztériumban, ahol Farkas István miniszterhelyettes arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a kormány a jövő évre milyen módosításokat javasol majd az adórendszerben a novemberi országyűlésen. Azt is elmondta: az ÁFA mértéke a tervek szerint gyakorlatilag változatlan marad. Ugyanakkor bejelentette: az állami tulajdon után 18 százalékos, az adózott nyereség terhére fizetendő részesedés bevezetését is javasolja majd a pénzügyi kormányzat az Országgyűlésnek. A tervezett változtatások — az országgyűlési bizottságok eddigi véleményének ismeretében —■' várhatóan nem felelnek meg majd a képviselők elképzeléseinek, akik az előzetes vitákban az adóterhek jelentős csökkentését szorgalmazták. A pénzügyminiszter-helyettes szerint is nehezen lehetne megcáfolni a képviselőknek azt az okfejtését, hogy az adóterhek jelentős mérséklése minden bizonnyal a teljesítmények emelkedését eredményezné, s az így megnövekvő adóalapból az alacsonyabb adókulcsok mellett is biztosítható lenne a célba vett adóbevétel. Ám — mint mondta — az adókulcsok csökkentésének ez a hatása csak bizonyos idő elteltével, legkorábban egykét év múlva jelentkezne, a költségvetésnek pedig most nincs annyi tartaléka, amennyivel ezt az időszakot áthidalhatná. Ezért a pénzügyi kormányzat nem lát lehetőséget az adók mértékének a javasoltnál nagyobb csökkentésére. Ennek ellenére — az állami vagyon után fizetendő részesedést is már figyelembe véve — a vállalatok rendelkezésére álló pénzügyi források, a minisztérium számításai szerint, a tervezett módosítások nyomán összességében 10 milliárd forintos nagyságrenddel bővülnének. A személyi jövedelemadó változtatásának hatására pedig a havi tízezer forintos átlag bruttó jövedelmet alapul véve havonta 158 forinttal kevesebb adót kellene fizetni. A pénzügyi kormány által támogatott javaslat szerint egyébként a személyi jövedelem- adó adómentes határa 55 ezer forint maradna, leg(Folytatás a 2. oldalon.) December 31-ével megszűnik a Teszöv Korszakos közgyűlést tartottak tegnap Kaposváron a termelőszövetkezetek megyei szövetségének küldöttei. Huszonkét évi működés után kimondták, hoigy a Teszöv december 31-ével megszűnik, egyben döntöttek egy új, minden agrártermelő számára nyitott érdekvédelmi szervezet (létrehozásáról. A kongresszusra való készülődés fontos állomása volt a termelőszövetkezetek megyei szövetségének tegnapi küldöttközgyűlése. A szokástól eltérően eljöttek erre a hosszú évek óta nyugdíjas szövetkezeti vezetők, állami gazdaságok, kistermelők, magángazdálkodók képviselői. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke. Szenvedélyes, az agrártermelésért érzett felelősségteljes vitában mondtak először véleményt a jelen levők az agrárpolitikáról és a szövetkezés gondolatáról a februári szövetkezeti konferencián választott bizottságok előterjesztése alapján. Takács Dezső és Horváth László fűzött ezekhez szóbeli kiegészítést. Egyetértettek abban a véleménynyilvánítók, hogy hazánkban az egyetlen aktív ágazat a mezőgazdaság, mégsem kapja meg az ország gazdaságában a teljesítményének megfelelő rangot, sőt olyan döntések születnek, amelyek egyre inkább a gazdasági lehetetlenülésbe sodorják az ágazatot. Volt, aki szóvá tette, hogy az utóbbi hónapokban a különböző pártok és szerveződések megalakulásával, megerősödtek a demagóg szónoklatok, s valójában nem segítik, inkább megosztják az agrártermelőket. Ezért javasolta: az érdekek érvényesítéséért egy erős agrárpártot kellene létrehozni. Ezt többen is ellenezték, mondván: nem új pártra van szükség, hanem határozott, hatékony érdekképviseletre, szektorsemlegességre, valódi önállóságra. Olyan agrárpolitikára, amely elismeri és megvédi az eddigi értékeket, módot ad a jó vonások folytatására. Emellett nélkülözhetetlen az olyan földbirtokpolitika, amely tisztességesen rendezi a tulajdonviszonyokat. „A falu, a parasztság érdekében erőinket nekünk és ma kell koncentrálni, akik ott élünk” mondta az egyik felszólaló. Dr. Gyenesei István utalt rá: az agrárágazatban, a szövetkezeti mozgalomban a legnagyobb feszültséget az okozza, hogy az ágazat sorsa nem azoktól függ, akik ide tartoznak, itt dolgoznak. Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy olyan kongresz- szusi küldötteket válasszanak, akik képesek kikényszeríteni az ágazat számára a pozitív irányú változásokat. Utalt arra is, hogy soha nem volt olyan fontos, mint ma, hogy a küldöttek kikérjék a tagság véleményét, „nehogy a vezetők fóruma legyen ez a soron következő decemberi kongresz- szus”. A küldöttközgyűlés határozatba foglalta mind az agrárpolitikával, mind a szövetkezéssel kapcsolatos állásfoglalását. Szorosan kapcsolódott ehhez a témához az érdekvédelem megújításának szükségessége — pontosabban: egy új érdek- védelmi szervezet kialakítása. Hónapok óta tart ennek előkészítése — erről tájékoztatta a jelenlevőket dr. Pallér Endre —, rendkívül alapos, igen széleskörű véleménycserén alakult ki az az alapszabály-tervezet, melyről végül is tegnap döntöttek. Fő elvi alapja ennek, hogy az érdekvéder lemnek nem a tulajdonhoz kell kötődnie, hanem az ágazat egészéhez. Ezért vettek részt már az előkészítő munkában is az állami gazdaságok, a magángazdálkodók, és ezért képviseltették magukat a tegnapi tanácskozáson is. A vita során a fő hangsúly az egység fontosságán volt. „Elegem van a megosztottságból, az egész agrárágazat érdekvédelmére van szükség... nekünk szektortól függetlenül együtt kell lenni!” — hangzott el többek között. Kifejezésre jutott az is, hogy a hatékony gazdasági érdekvédelmet csak erősítheti a kamarai szerveződés, ezért a kettő nem ellentétes, hanem sokkal inkább egymást segíti. Az új érdekvédelmi szervezetbe a belépés önkéntes. A véleménynyilvánítók többsége vezetőségi vagy küldöttközgyűlési állásfoglalásra utalva már felszólalásában jelezte belépési, csatlakozási szándékát. A vita után ugyanis olyan döntés született, hogy a termelőszövetkezetek megyei szövetsége december 31-ével kimondja megszűnését és január 1-jével megalakul a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezete. A szövetség vagyonát felértékelik, nevesítik; aki az új szervezetbe belép, az viszi a vagyonrészét, aki nem, az korrekt módon visszakapja. A küldöttközgyűlésen jelölőbizottságot választottak, ebbe már a magántermelők is delegálnak tagokat. A jelölőbizottság tesz majd javaslatot az új érdekvédelmi szervezet tisztségviselőinek megválasztására — erre november 30-án kerül sor. Az alapszabály szerint a titkár személyére vonatkozóan pályázatot írnak ki. A huszonkét éve működő tsz-szövetség tegnapi közgyűlésén jegyzőkönyvben rögzítetten mondtak köszönetét mindazoknak, akik az eltelt több mint két'évtized- ~-ben a megye szövetkezeteiért, a faluért, az ott élő emberekért fáradoztak. (Vörös) Látványt lendület Látrányban négy falu sorsát igazgatják. Ide tartozik Somogytúr, Somogy- babod és Visz. A tanácsüléseken akad is mindig vitatkoznivaló. Most „központi kérdés”, hogy legyen-e mezőőr? Eddig a termelőszövetkezet vállalta, hogy két mezőőrének figyelőszolgálatát kiterjeszti a zártkertekre is, ha a tanács a 100 négyzetméterre járó 8 forint felét átutalja- nekik. A lakosságtól beszedett pénz néhány hónapig el is jutott a szövetkezetbe, ám ahogy ott szaporodtak a forintok, úgy nőtt az elégedetlenség a telek- tulajdonosok körében, merthogy valakik időn" ként jól megdézsmálták a termést. Nem voltak boldogok a mezőőrök sem. Egyszerre túl sok lett a munka, ráadásul a kárt is velük akarták megtéríttetni a károsultak. A helyzet tarthatatlanná vált, így a legközelebbi tanácsülésnek kell eldönteni, mi legyen. Ami biztos: 4 forint helyett 8-at szednek 100 négyzetméter után a lakosságtól, ha a tanácsnak kell mezőőrt állítania. Bizonytalan viszont, hogy közben nem avul-e el az a rendelkezés, amely a tanács számára kötelezővé teszi a mezők, kertek őrzését. No, de ha esetleg így történne is — mondják az emberek —, azért még kell a mezőőr; nem előírásból, hanem szükségből. Erre mondják: a 22-es csapdája. Még jó, hogy mostanában ez foglalkoztatja leginkább a látrányiakat, már ami a helyi vitákat illeti. A lakóterületi hozzájárulás például már senkit sem nyomaszt, ugyanis nemrég eltö- tölte a tanácsülés. Szűcs Géza tanácstitkár szerint ez amúgy is csak mormogásra adott okot. Az évente beszedett mintegy 300 ezer forint mellett is jelentős pénzeket kellett begyűjteni a lakosságtól, ha járdát, utat akartak építeni. Változnak az idők ... Az utóbbi idők változásai azonban leginkább pénzszűkét idéztek elő. Ez tervei módosítására késztette a tanácsot is. Fájdalmas, hogy a legérzékenyebben azt a szándékot lökte vissza, amely a szinte katasztrofális helyzetben levő közoktatás körülményeinek javítását célozta. A lakosság és a tanács erőfeszítéseinek, eltökéltségének köszönhető, hogy ennek ellenére sem kerültek padlóra, épül ugyanis két pedagóguslakás, és a terv többi része is megvalósul valamivel később. Két boltot terven felül sikerül létrehozni, elsősorban azért, mert a boglárlellei áfész megteremtette hozzá a lehetőségeket. A lakosság — ahogy sok másban korábban — itt is hozzájárult társadalmi munkával a célok eléréséhez. Ügy fest, sikerül javítani a vízellátást is, amely különösen nyáron okoz gondot a szennyezett talajú vidéken. Most a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombináttal összefogva akarnak kutat fúrni. Más jelei is vannak, hogy a látrányiak és a társközségek lakói a kedvezőtlen körülmények ellenére sem veszítik el a kedvüket. Talán soha nem volt ekkora a szőlő- és gyümölcstermelési kedv, mint most. Az. emberek minden szabad percüket arra fordították, hogy a szőlőt időben eljuttassák 'a borkombináthoz, amellyel évről évre szerződnek. Közben egymás segítésének szép példáját nyújtották, amely sokáig emlékezetes marad. Es a kedv nem lohad: egyre többen telepítenek ugyanis szőlőt, gyümölcsöt az utóbbi hetekben. * E téren különösen Somogytúr lépett nagyot. Ott, ahol korábban alig volt zártkert, most egyre többen vállalkoznak kertészkedésre, s ehhez a szövetkezettől területet is kapnak. Sz. N.
