Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
6 Somogyi Néplap 1989. október 21., szombat BESZÉLGETÉS KIRÁLY BÉLA TÖRTÉNÉSSZEL 1956 TANULSÁGAI, SOMOGYI DOKUMENTUMAI A magyarság hírnevét a nép tartja magasan Király Béla, a kaposvári születésű és Amerikában élő történészpolitikus — aki az 1956-os nemzetőrség főparancsnoka volt —, a héten ismét itthon járt. Először a június 16-i temetésre érkezett haza. Most könyveit hozta el, s alkalmat teremtett arra, hogy a politikai élet mai szereplőivel véleményt cseréljen, előadásokat tartson Kaposváron és Pécsen, régi barátokkal találkozzon. A magyarországi változások megítéléséről kérdeztük egy fárasztó napot követő éjszakai interjú keretében, s természetesen szóba került az is, hogy az Egyesült Államokban, s a világ más részein miként ítélik meg azt, ami nálunk történt és történik. Lépések és esélyek — Október 23-a nemzeti emléknap Magyarországon. Mit üzen ez a döntés Önnek? — Nem vagyok megelégedve, mert ennek piros betűs nemzeti ünnepnek kell lennie, úgy. mint március 15-nek vagy Szent István napjának. Persze a naptárt nem szabad fölhasználni arra, hogy minden másnap piros betűs ünnep legyen, de október 23-ból nem sok van. Az, hogy eddig már elmentünk, nagyon jólesik nekem és gratulálok azoknak, akik ezt a döntést hozták: mint első lépést, örömmel üdvözlöm és reménykedem, hogy a másik lépés is meglesz, és nemzeti ünneppé nyilvánítják október 23-át. —Azt a napot, amely az ön életében sorsfordító volt. Egy előadásában hallottam: amikor elhagyta az országot, akkor tulajdonképpen az élet vagy a halál között kellett választania, hiszen érvényben volt a halálos ítélet, Harminchárom év után először jelenik meg összeállítás a Somogyi Néplap, a Szabad Somogy 1956. októberi—novemberi számaiból. Az 1956-os népfölkelés eseményeinek, hangulatának érzékeltetése elképzelhetetlen a korabeli sajtó írásai, az akkor megjelent felhívások nélkül, melyekből részleteket közlünk. Akiknek a neve előfordul az ösz- szeállításban, azok más—más életutat jártak be 1956. november 4-e után. Sokan az utóbbi időben érték meg, hogy ismét nyíltan vállalhatják: azokban a viharos napokban a nemzet boldogulása nevében léptek föl, a diktatórikus felfogású és módszerű sztálinista politikát akarták felváltani a demokratikus, nemzeti arculatú szocializmus gyakorlatával. Még sok mindent nem tisztázott a történelem — az ehhez vezető út egyik amelyet kémkedésért szabtak ki. A Legfelsőbb Bíróság most semmisítette meg—bűncselekmény hiányában — a halálos ítéletet. Ön tehát akkor az életet választotta: elment, de megmaradt magyarnak. így egyszerűen magyarnak, címke nélkül. Aztán hosszú szünet után júniusban hazaérkezett és most ismét itthon van. Az elmúlt négy hónap milyen politikai változását tapasztalta az Amerikából hazalátogatott magyar? — Amerikában és rendszeresen figyelemmel kísérem az itteni változásokat: sok barátom ontja az asztalomra a jelentéseket, a határozatokat, a riportokat. De tény, hogy még nem lakom itthon: remélem, előbb-utóbb visszaköltözöm. Apróságokban nem vagyok elég tájékozott, de a jelentős dolgokban igen, s az elmúlt négy hónap változásai hallatlan örömmel töltenek el. Bízom abban, hogy a Pozsgay-féle reformátorok a pártban becsületesen és komolyan gondolják azt, amit tesznek. Vagyis a pártideológia helyett ők a nemzetre szavaznak. A pártban történt változás — a megújulása — nagyon pozitív lépés; a világ is elismeri ezt. Ez az elismerés azt jelenti számomra, hogy úgy kell cselekedni, ahogy nekünk jó, de olyan módon, hogy az a világ megbecsülését is kivívja. A most zajló események mindkét követelménynek megfelelnek. Jó esély a közmegegyezésre — Manapság sok szó esik nálunk a demokráciáról, a közmegegyezésről. Miként látja, milyen esélyei vannak a nemzeti közmegegyezésnek? állomása éppen a dokumentumok megismerése. Október 21. Nagy Imre elvtársnak (Budapest) Kedves Nagy Imre Elvtárs! Mi, a „Somogyi összegezés” vita részvevői magunk és Somogyország dolgos népe nevében forró köszöntésünket küldjük Önnek, megyénk volt országgyűlési képviselőjének abból az alkalomból, hogy összejöttünk megvitatni népünk egyik legnagyobb sorskérdését, a paraszti jövendő útját. Innét kívánjuk, hogy Nagy Imre elvtárs mielőbb megkapja méltó helyét az ország politikai és gazdasági vezetésében, hazafiassága és nagy mezőgazdasági szaktudása minél előbb hasznot hajtson népünknek. Kaposvár, 1956. október 19. A vita résztvevői (Somogyi Néplap) — Ajánlatos, hogy komoly esélyei legyenek és szerintem azok is vannak, mert mi most mint a kötéltáncosok a magasban levő kötélen, egyensúlyozunk: ha innen egyszer leesünk, akkor fölkelni már nagyon nehéz lesz. Tehát amikor az esélyeket számba veszem, a vágy is beszél belőlem, nemcsak a racionális ítélet. Arra vágyom, hogy békésen sikerüljön ez, és úgy látom, hogy akik provokálhattak volna a nemzeti megbékélés meghiúsítására — vagyis a szélsőbalosok, a Münnich-társa- ságiak, a sztálinisták, a rákosisták —, azok kiszorultak a párt vezetéséből. így nem is lesz módjuk arra, hogy zavart keltsenek provokációval. Úgy látom, hogy provokáció nélkül vezetnek a dolgok békésen a demokrácia felé. —A demokráciának is megvannak a játékszabályai. Ön miként határozza meg ezeket? — A demokráciához elengedhetetlen a morális és a szellemi megújulás. A korrupció, amit ez a rendszer létrehozott, olyan fokot ért el, hogy az mérgezi már a lelkeket. Ezért mondom, hogy morális és szellemi megújulásra van szükség a játékszabályok betartása érdekében. így lehet csak a demokrácia négy alapelvének szellemében dolgozni. Melyik ez a négy alapelv? A legelső az, hogy a parlamentet hamisság nélkül tiszteljük: a titkos választást úgy kell rendezni, hogy minden felnőtt szavazhasson. A másik az, hogy akármelyik a többség a parlamentben, az ellenzéknek mindig legyen lehetősége tovább hangoztatni a szavát, még akkor is, ha egy miniatűr kisebbségről van szó. A harmadik az, hogy az emberek polgári jogait, emberi jogait, a Október 26. A DISZ Zrínyi Miklós Körének követelései Véleményünk szerint a párt Központi Vezetőségének és a kormánynak azonnal további intézkedéseket kell tenni. Ezért a DISZ Zrínyi Miklós Kör követeli: 1. A szovjet csapatok azonnal hagyják abba a harcot, és meghatározott, rövid időn belül hagyják el az ország területét. A párt és a kormány kérje a szovjet kormányt, hogy azonnal tárgyaljanak a magyar—szovjet kapcsolat rendezéséről és az egyenjogúság alapjára helyezéséről a marxizmus- leninizmus elvei alapján. 2. A párt Központi Vezetőségéből, a kormányból azonnal lépjenek ki mindazok, akik az elmúlt évek során bebizonyították, hogy képtelenek gazdasági, politikai funkciójuk ellátására. nemzetiségek jogait a kormány ne csak tisztelje, hanem védelmezze is. És végül a hatáskörök legyenek elosztva és elválasztva: a törvény- hozásba ne szólhasson bele a végrehajtó hatalom, a végrehajtó hatalom dolgába pedig az igazságügy, és az igazságügybe egyik sem. Más szóval a három hatalmi ágnak el kell válnia egymástól. Ezzel a közöttük levő harmónia létrehoz egy olyan kormányzást, amelyben nem lehet többé önkényuralom. Ez a demokrácia játékszabálya. Jól hangzik: magyar —Ebben a formálódó, átmeneti időszakban milyen a hírünk a világban? — A magyarság hírnevét csak a magyar nép együtt tudja magasan tartani. Egyes személyek hiába csinálnak valamit, az egész magyar nép magatartása az, amit megítél a világ. Ilyen jó hangzású a magyar név 1956-ban volt utoljára. Az őszinte és békés törekvést a demokrácia, a világ megbecsüli. Még a Szovjetunióban is jobban megbecsülnek így bennünket, mintha karba tett kézzel ülnénk. — Ón magyarként járta 1956 óta a világot: mit tett hírnevünk öregbítéséért? —A legfontosabb az volt, hogy kiadtunk hatvan könyvet angolul, és ezeket a Columbia Egyetem Kiadó Vállalata világszerte terjeszti. Ezekben a magyar történelemről, a magyar társadalomról tudományosan és magas színvonalon tárgyalunk. Ez az, ami írástudó körökben előkészítette már azt, hogy a magyarokról jó vélemény alakuljon ki. Addig ugyanis nagyon rosszul írtak a magyarokról. Mi most tucatjával küldtük szét ezeket a tudományos megalapozottsággal, angol nyelven írt. könyveket a világba. Úgy érzem, hogy ezzel megtettem a kötelességemet. Kiadtunk tíz magyar nyelvű könyvet is, főleg a forradalomról, két-három-négy évvel ezelőtt: akkor, amikor itthon még nem lehetett arról írni. Megmondom őszintén, ezeket azután becsempésztük az országba. Amit itthon nem lehetett megcsinálni, azt megcsináltuk külföldön. Most már jöhetnek be a könyvek minden további nélkük sőt itthon is fogunk kiadni magyarul könyveket. —Melyik kiadóval? — Egy könyvet a Zrínyi Katonai Kiadóval. Velük én tárgyaltam. A könyv a moszkvai magyar követség jelentéseit tartalmazza 1935 és 1941 között. Segíteni akarunk azzal is, hogy hozunk ki Amerikába tudósokat, fiatalokat, középkorúakat; tanuljanak angolul, tanulják meg az amerikai technológiát, ismerjék meg a világot. Nekünk mindig van két-három ösztöndíjasunk Amerikában. Azután azt is megmondhatom — bár ennek ma már kisebb a jelentősége —, hogy tavalyig nagyon komolyan támogattuk anyagilag a magyar szamizdatot. A Beszélő részére a szabad demokratáknak írógépet, számítógépeket stb. küldtünk, hogy nyomtathassanak. Volt, hogy elkobozták a gépeket, s mi egy-két hónap alatt pótoltuk azokat. Ma már erre nincs szükség. (Hétfői számunkban folytatjuk) Kercza Imre Ötvenhatos krónika 3. Nem azonosítjuk magunkat a fegyveres diverzánsokkal, de együtt- érzünk a 72 órája tüntető és függetlenségükért harcoló ifjúsággal és munkásokkal, Budapest dolgozóival, a honvédség tagjaival. Követeljük, hogy a kormány ezeknek a becsületes hazafiaknak teljes amnesztiát hirdessen. 4. Ahogy az ország népét csak ezeknek az intézkedéseknek a megtétele nyugtatja meg, Somogy megye népét is a következő intézkedésekkel nyugtathatják meg: a) A Megyei Pártbizottságból, a Megyei Tanácsból, a Somogyi Néplap Szerkesztőségéből és minden járási és helyi szervből azonnal lépjenek ki azok, akik az elmúlt években kompromittálták magukat, képtelenek a vezetésre. . b) Követeléseinket a nyomda azonnal nyomtassa ki, vele együtt a Megyei Pártbizottság válaszát, és terjesszék el az üzemekben, Kaposváron és az egész megyében. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság válasza... „A Megyei Párt-VB legmesszebbmenőkig egyetért azzal, hogy a rend helyreállítása után a személycserék megtörténjenek a Megyei Pártbizottságban, a Megyei Tanácsban és a Somogyi Néplap Szerkesztőségében, valamint a járási és helyi szervekben azon személyeket illetően, akik az elmúlt években kompromittálták magukat és képtelenek a vezetésre.” Somogy megyei Végrehajtó Bizottság (Somogyi Néplap) Október 28. Somogy megye népe! A közrend helyreállt! Legfontosabb politikai követeléseink megvalósultak. A szovjet csapatok kivonása megkezdődött. Az államvédelmi hatóságot feloszlatták. A magyar mezőkön új élet kezdődik. Egyenlő lehetőséget kapott a termeléshez mind az egyéni, mind a termelőszövetkezeti gazda. Mindegyik jövője egyformán biztosítva van. Vége a szégyenteljes falusi osztályharcnak. A parasztság szabadon létesíthet érdekképviseleti szerveket. A begyűjtés és a termelőszövetkezetből való kilépés törvényesen rendezett módját a kormány a közeli napokban közölni fogja. Legfontosabb feladatunk most a termelés minden vonalon való azonnali megindítása és biztosítása. Ennek érdekében tartózkodjunk mindenféle önkényeskedéstől mind személyekkel, mind a közvagyonnal szemben. A vitás személyi kérdéseket a Nemzeti Tanács a parasztság kívánságának megfelelően rendeztetni fogja. Bízzatok a Somogy megyei Nemzeti Tanácsban. Kaposvár, 1956. október 28. Somogy megyei Nemzeti Tanács (Somogyi Néplap) * * * A Szakszervezetek megyei Tanácsának követelései: 1. A rend helyreállításának érdekében megyénk szervezett dolgozói nevében követeljük, hogy a szovjet csapatok haladéktalanul hagyják el az ország területét! 2. Az újonnan megalakult kormány sűrgőssen kezdjen az egyenjogúság elve alapján tárgyalásokat a Szovejtu- nióval! 3. A szakszervezetek legyenek a pártoktól független érdekvédelmi szervei a dolgozóknak, mint a dolgozók legnagyobb szervezete. Alapszabályát a magyar sajátosságnak megfelelően dolgozza ki! 4. Követeljük, hogy a rent) helyreállítása után a SZOT haladéktalanul tűzzön ki demokratikus, titkos szakszervezeti választásokat! 5. Követeljük az alacsony keresetű dolgozók azonnali béremelését. A dolgozóknak szakmai képzettségének megfelelő igazságos bérezést! 6. Rendezzék az alacsony nyugdíjakat. A jogtalanul megvont nyugdíjakat azonnal folyósítsák! Követeljük új, igazságos nyugdíjrendszer kidolgozását! 7. Követeljük a 85 százalékos táppénz bevezetését! 8. Emeljék fel a családi pótlékot és egy gyermek után is folyósítsák! 9. Töröljék el az igazságtalan 4 százalékos gyermektelenségi adót! 10. Teljesen új alapokra helyezett Munka Törvénykönyvet követelünk! 11. Követeljük a 8 órás munkaidő feltétlen betartását, ezen túlmenően a munkaidő fokozott csökkentését! 12. Követeljük: vessenek véget a burkolt áremeléseknek! 13. Megfelelő szakembereket, megfelelő helyre! 14. Egészséges, korszerű üzemeket, egészségügyi és munkavédelmi felszereléseket a munkahelyekre! 15. A területi bizottságok kidolgozzák szakmai sjátosságnak megfelelő követeléseiket és haladéktalanul eljuttatják a központokhoz. Kaposvár, 1956. október 26. (Somogyi Néplap November 2. A Megyei Forradalmi Tanács határozata alapján a kaposvári és járási rendőrkapitányság átköltözik a volt ÁVH épületébe. A rendőrkapitányság épületét pedig lakásoknak utalják ki. A Megyei Forradalmi Tanács tárgyal a honvédséggel, hogy a hadsereg irodáit, klubjait telepítsék ki a laktanyákba. A felszabaduló épületeket szintén lakásoknak utalják ki. A Forradalmi Tanács rendelkezése továbbá, hogy az összes körzeti párthelyiségeket lakásnak alakítsák át. Minderről a végrehajtási utasítás rövidesen megjelenik. (Szabad Somogy)
