Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

Somogyi Néplap NAPILAP hhhhh XLV. évfolyam, 249. szám Ára: 4,30 Ft c’f * ' >---­' ~P* 1989. október 20., péntek _x— MF’O ^ * 1 Kivonulnak a pártszervezetek a munkahelyekről Megszavazta az Országgyűlés a párttörvényt Esztergomban lesz az alkotmánybíróság Az Országgyűlés a tegnapi ülésén elfo­gadta a párttörvényt, s nagy többséggel úgy döntött: ia pártok a jövő évtől a munkahelyeken nem szerveződhetnek. Azt azonban elvetették a honatyák, hogy a pártok ne kaphassanak támogatást ,a költ­ségvetésből. Elfogadta a Tisztelt Ház az alkotmánybíróságról szóló törvényt. Köz- felkiáltással fejezték ki szolidaritásukat Tőkés László református lelkésszel, a ugyanígy utasították el a nyilaspárt fel­hívását. A képviselőválasztásról szóló tör­vényjavaslat sokkal nagyobb vitát váltott ki, sőt .kortesbeszédek is elhangzottak. Többen kiálltak a vidék érdeke mellett. Az Országgyűlés a választójogi törvényről ma dönt. Tegnap reggel 9 órakor folytatta munkáját az Or­szággyűlés ülésszaka. A pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényjavaslat sorsát el­döntő határozathozatal előtt Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) kért szót. Emlékezte­tett arra: Tőkés László te­mesvári lelkészt a román hatóságok üldözik magyarsá­gáért, egyházi szolgálatáért, és mint embert is meghur­colják. Pénteken reggel bí­róság elé állítják, és fölte­hetően elítélik. A képviselő javasolta, hogy a parlament emelje fel szavát a a erdélyi lelkész üldöztetése ellen, és biztosítsa őt együttérzéséről. .Az Országyűlés közfelkiál­tással szolidaritását nyil- ánította ki Tőkés László vei késszel. | 1 Az elnök ezután bejelen­tette: a képviselőkhöz eljut­tatták azt a nyilatkozatter­vezetet, amely elítéli az új­ra, nyíltan jelentkező fa­siszta, nyilaskeresztes esz­mét. A nyilatkozatban meg­fogalmazottakat a képvise­lők közfelkiáltással elfo­gadták. A nyilatkozatot köz­zéteszik. 323 igen Szavazás következett: en­nek során, a képviselők a törvényjavaslatban szereplő két változat közül amellett döntöttek nagy többséggel, amelyik a választások előtt 90 nappal javasolja a mun­kahelyi pártszervezetek megszüntetését. Így az Or­szággyűlés határozata meg­tiltja, hogy a pártok szerve­zeteket hozzanak létre és működtessenek a munkahe­lyeken, továbbá, hogy, hiva­tásos katonák és rendőrök vezető párttisztségeket tölt­senek be. A képviselők mi­nősített többséggel azt is el­fogadták, hogy a pártok csak a tulajdonukban lévő va­gyont értékesíthetik, a ke­zelésükben állókat viszont nem. Végül a törvényjavaslat egészéről döntöttek: a pár­tok működését és gazdálko­dását szabályozó törvényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfo­gadták. Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tár­gyalása előtt szót kért Csip- kó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) képviselő. Az ellen­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott az MSZP elnöksége A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége szerdán este Nyers Rezső elnökleté­vel ülést tartott. A testület megvitatta a parlament ülé­sével összefüggő időszerű politikai kérdéseket. Vitát folytatott a párt agrárpoli­tikájáról. Tudomásul vette, hogy a párt agrárágazata vitaanyagot ad ki erről. A testület kialakította tag­jainak . munkamegosztását. Jóváhagyta a párt tagsági könyvét, amelyet november 8-ig minden alapszervezet­hez a szükséges számban el­juttatnak. Az elnökség a kongresz- szus határozatának megfele­lően szakértői bizottságot alakított a párt működésé­hez szükséges anyagi-tech­nikai feltételék tisztázására, az Országgyűlés és a Minisz­tertanács megbízottaival ez ügyben folytatandó tárgya­lásokra. A bizottság vezeté­sével Szántai Sárközi Amb­rust, a Központi Pénzügvi Ellenőrző Bizottság elnökét bízta meg. A kaposvári Ellenzéki Kerekasital programja Fáklyás felvonulás lesz Kaposváron A kaposvári Ellenzéki Kerekasztal tagszervezetei — a Fidesz, az FKgP, az MDF, az SZDSZ kaposvári szervezetei — elkészítették programjukat az október 23-i forradalom megünneplé­sére. Ma este 6 órakor a Ki­lián városi művelődési köz­pontban kezdődik az ese­ménysorozat. Ott mutatják be kiállításon Vallató Géza Repeszgránát rövidmegál­lásból című készülő könyvé­nek alapdokumentumait. Dr. Szili Ferenc főlevéltáros vezeti az író és a közönség közötti eszmecserét. Október 22-én, vasárnap délután 4 órakor a kapos­vári Nyugati, Keleti és a várdai temetőben egyidejű­leg koszorúzás és gyertya- gyújtás lesz a forradalom ál­dozatainak sírjánál. Az Ellenzéki Kerekasztal tagszervezetei október 23- ra, hétfőre tervezik a leg­gazdagabb programot. Dél­előtt 10 órakor koszorúzás lesz Nagy Imre mártír ma­gyar miniszterelnök szülő­házánál (Május 1. utca 77.), majd pedig 11 órakor a Le­nin utca 14. szám alatti pártbizottsági épület falá­nál emlékcsokrokat raknak le és gyertyát gyújtanak az elesettek emlékére. Békés fáklyás felvonulás­ra szól a rendelők meghí­vója délután 5 órakor a Kossuth térre. A program szerint a résztvevők végig­járják a kaposvári esemé­nyek színhelyeit. Az útvgnal a következő: Kossuth tér, Petőfi tér, Budai Nagy An­tal, Zalka Máté utca, lakta­nyák, Tóth Lajos, Május 1. Engels, Beloiannisz utca, s végül a volt iparosszékház. A helyi ellenzéki szerveze­tek képviselői és visszaem- lékezők mondanak beszédet. A rendezők azt kérik, hogy a fáklyát a helyszínen vásá­rolják meg, s egyforintoso­kat is hozzanak magukkal. Az MSZP Kaposvári Vá­rosi Szervezőbizottsága fel­hívást adott ki. Ebben le­szögezi, hogy azonosulva a kongresszus állásfoglalásá­val, október 23-át a nem­zeti megbékélés eszméjéből kiindulva ünnepnek, nem­zeti emléknapnak tekinti: „Emlékezzünk ezen a na­pon arra, miként tudja el­torzítani a társadalmat és állampolgárait minden, dik­tatúra. Ez a nap figyelmeztes­sen arra, hogy az erőszak bármely formájának alkal­mazása politikai törekvések érvényesítésére vagy elfoj­tására nem eredményezhet mást, mint az egymás irán­ti gyűlölet szítását. Ezért javasoljuk tagjaink­nak, hogy egyéni meggyő­ződésük szerint kezdemé­nyezzenek közösségeikben megemlékezést, és a nem­zeti megbékélés jegyében vegyenek részt más szerve­zetek programjain.” Ünnepi megemlékezést tart október 23-án délután 5 órakor a siófoki Dél-ba­latoni Kulturális Központ­ban a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete. Ezt követően a római katolikus templomban gyászmisén em­lékeznek meg a forradalom siófoki mártírjairól. Parlamenti tudósítónk jelenti. A képviselők frakciók­ba tömörülve próbálnak na­gyobb nyomatékot adni sza­vuknak. Ügy gondolhatnánk, e frakciókban a hasonló né­zeteket valló honatyák gyűl­nek össze. A független kép­viselők frakciójának az egyik szünetben zajlott ülé­se — melyen a somogyi képviselők közül Simon Er­nőnél és Reidl Jánost láttuk viszont — mégis megosztott­ságot mutatott. — Mi az, ami összeköti e nyilvánvalóan több kérdés­ről eltérően vélekedő képvi­selőket? — kérdeztük dr. Eke Károlyt, a független frakció vezetőjét. — Az a meggyőződésünk, hogy pártok nélkül is lehet képviselni a lakosság érde­keit a parlamentben. Annál is inkább, mert az emberek nagy része pártonkívüli, sőt magát a politikától elhatá­roló. — A függetlenség megle­hetősen relativ fogalom ... — Konkrétan arról van szó, hogy a parlamentben működő egyéb politikai frakcióktól 'kívánjuk ma­gunkat elkülöníteni. — A független frakció te­hát arra számít, hogy a parlamenti pártcsatározások­nál álláspontja lesz a mér­leg nyelve? — Nem a mérleg nyelve leszünk, hanem maga a mérleg! Létszámunk 100 kö­rül van, ez azonban még várhatóan növekszik, hiszen más frakcióktól, illetve pár­tokból kilépett képviselők keresnek meg bennünket csatlakozási szándékukkal. Frakciók és álláspontok Egy bosszúállást hirdető röplap nyomán — Eszerint csak párton- kívüliek lehetnek a csoport tagjai? — Nem, csupán az a kö­vetelmény, hogy a képviselő más pártok által támogatott frakcióban ne legyen elkö­telezett. Az esetleges párt­tagság a parlamenti szava­zásokat illetően nem vonja kétségbe a függetlenséget. — Ügy tudom, Király Zol­tán tagja a független cso­portnak, egyszersmind az ellenzéki frakciót vezeti. — Király Zoltán elkülö­nült a független csoporttól azáltal, hogy elvállalta az ellenzéki csoport vezetését. Végül is meglehet, hogy lesz kérdés, amiben más frak­ciókkal megegyezik majd az álláspontunk. Mi azonban nem pártérdeknek megfele­lően, hanem legjobb szemé­lyes meggyőződésünk alap­ján voksolunk. A független frakció ülésén vendégként vett részt Há­mori Csaba, az MSZP újon­nan alakult, több mint 100 tagot számláló parlamenti frakciójának vezetője. — Mi volt a benyomása? — Kétségeim vannak e függetlenség tartalmát és teljességét illetően, mégis tiszteletben tartom, ha ez a csoport így definiálja ön­magát. — Az MSZP frakció mun­kája összetettebb, tevékeny­ségének tétje nagyobb lesz, mint a volt MSZMP frak­cióé. Milyen parlamenti harcmodort kíván kialakíta­ni az MSZP? — Nem a harcon van a hangsúly, hanem azon, hogy az MSZP parlamenti cso­portja kontstruktív legyen. Régi szabály, hogy a politi­kában az kerül jobb hely­zetbe, aki kezdeményez, mégpedig úgy, hogy ellen­feleit nem igyekszik lejá­ratni, hanem a lehetősége­ket használja ki. Ilyen új szellemű csoportmunkát szeretnénk kialakítani, ta­nulva másoktól, s tagjaink tapasztalataira alapozva. — A teremben ülő egyes párttagképviselők alapállá­sát ismerve, kizárható-e, hogy idővel az MSZMP frakció is megalakul? — Én úgy gondolom, hogy ilyen frakció nem lesz, hi­szen a kongresszus azt rög­zítette, hogy az MSZP új pártként az MSZMP jog­utódja. Aki tehát netán ilyesmit szervez, valami egé­szen mást szeretne. Föltéte­lezem, hogy nemcsak nosz­talgia vezeti őket, hiszen az a politikában nem eredmé­nyes. Egy ilyen törekvés rö­vid távon találhat támoga­tókra. ám hosszabb távon nem lehet sikeres. Ez csak az új párt szerveződésének gondjait szaporítja. — A képviselők, akik most a köztársaságielnök-válasz­tás elhalasztása mellett kar­doskodnak, azonosulnak az­zal a vélelemmel, hogy a választás az MSZP-nek sür­gős. — Azt hiszem, hogy eb­ben a vitában nem a sza­vak első jelentése számított. Közállapotainkat látva, az a véleményem, hogy ha vala­mit megtehetünk olyan in­tézmények bevezetésével, amelyek hosszú távúak és stabilizáló hatásúak, akkor azt tegyük meg. Ez a jelölt személyétől független állás­pontom. Az MSZP-hez tar­tozó képviselőként is azt vallom, hogy az ország ér­dekeit kell szem előtt tar­tani. Márpedig az ország nyugalmat és egyértelmű kivezető útmutatást kíván. Ennek megfelel a hatalmi ágak szétválasztásában, a jogállamiságban a köztársa- ságielnök-dntézmény. Ha pe­dig erre megfelelő szemé­lyek találtatnak, akkor ezt be kell vezetni. Az MSZP kongresszusa megerősítette Pozsgay Imre jelölését. Én őt teljes meggyőződésemmel támogatom, s nem szemé­lyes vagy pártpolitikai, ha­nem a nemzeti érdekből ki­indulva. Az Országház előtt egy fiatalember nekem is ke­zembe nyomta a Magyar Október Párt felhívását. „Képviselők, mutassátok meg, hogy nem vagytok bá­bok ...” A „Magyar Nyilas­keresztes Párt” bosszúállást ígérő röplapja már ijesztő. Akkor is, ha csupán néhány őrült provokációjáról van szó. Dr. Schöner Alfréd főrab­bit arról kérdeztük, e szennyirattal kapcsolatban miben lát veszélyt. — Azáltal, hogy az orszá­gos lapokban ez publicitást kapott, már nem tekinthet­jük néhány ember felelőtlen provokációjának. Ezek után már nem hallgathatunk. Ha nem emeljük fel szavunkat és nem cselekszünk, az ügy nemzetközi hatásai is belát- hatatlanokká válhatnak. A magyar társadalom egészé­nek kell reagálnia, hogy ne kérdőjeleződhessen meg a demokratikus átalakulás hi­tele és iránya. Ha ilyen cso­port «létezhet, az már nem demokrácia lenne, hanem anarchia. — A „Nyilaspárt'' — ha egyáltalán létezik ilyen — egyértelműen alkotmány- és törvényellenes, lényegében tehát rendőrségi ügy ... — Gaál miniszterhelyettes úr arról tájékoztatott, hogy nagy erőkkel folyik a nyo­mozás, melynek eredmé­nyét nyilvánosságra is hoz­zák. Rendőrségi ügynél mé­gis többről van szó. Min­denki — s nemcsak a nyila­sok rémtetteit megtapasz­talt emberek — számára megnyugtató választ kell adnunk. Hogy vannak olyan eszközök, amelyekkel elejét lehet venni e gyom bur­jánzásának. Nem szabad hallgatni vagy lekicsinyelni a veszélyt! Bíró Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents