Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-17 / 246. szám

1989. október 17., kedd Somogyi Néplap 5 tunk. Petro Lizanyec tan­székvezető mutatta be az in­tézményt — magyarul. 1964- től négyszázan végeztek itt, ugyanis levelező oktatás is folyik. A kilencfős tanszék 1988. január 14-től a hunga­rológiai központ szerepét is betölti a Szovjetunióban. Le- ningrádban tervezték meg­nyitni, ám Köpeczi Béla művelődési miniszter járt közbe, hogy Kárpátalja szel­lemi központjában működ­hessen az intézmény. A magyar filológiai tan­szék kapcsolatot tart magyar egyetemekkel, nyelvészek­kel, meghívott előadója volt az ungvári állami egyetem­nek Ortutay Gyula, Lőrin- cze Lajos, Benkő Lóránt, Szabolcsi Miklós, Klaniczay Tibor — többek között. A kapcsolatok elmélyítése, ápo­lása azt kívánná — javasol­ta Petro Lizanyec —, hogy aspirantúrára Ungvárra is jelentkezzenek magyar fia­talok. Az egyetem, illetve a hungarológiai központ, mi­vel a személyek által össze­fonódik tevékenysége, a hagyományos tantárgyak mellett nagy hangsúlyt he­lyez a kárpátaljai magya­rok hagyományainak fölku­tatására, a néprajzi gyűjtés­re. Segítséget kérve ehhez a munkához, Petro Lizanyec professzor szóvá tette: tehe­tünk-e annak érdekében, hogy hozzájussanak egy gyorsmásológéphez. Szere­pet szánnak a gépnek a néprajzi gyűjtőívek sokszo­rosításában is. A tanszék hallgatói és ok­Emléktábl a-avatás Nagyszőlősön tatói a hungarológiai köz­pont számára megkezdték a nyelvjárások gyűjtését — újságolták, kiadásra készítik elő a kárpátaljai magyarok nyelvjárásénak atlaszát. Két­százhúsz ív terjedelműre ter­vezik. A népi építészeti em­lékek felkutatása és azok megőrzése szintén az inté­zet feladata. Ungvár neveze­tessége az értékes skanzen, ám a vidéken több tájházat is szeretnének berendezni. A harmincöt éves átlagkorú tanszékgárda oktatója, Hor­váth Katalin így summázta tevékenységüket: — Nem­csak az eszünkkel, hanem a lelkűnkkel is dolgozunk. A kárpátaljai magyar írók sorában is hasonlót tapasz­talhattunk. Hatágú síp cím­mel a napokban jelent meg antológiájuk, magyar támo­gatással. — Sokat foglalkoznak ve­lünk Magyarországon — mondta Balia D. Károly. — A folyóiratok, újságok rend­szeresen publikálják írása­inkat. Kárpátalját fölfe­dezték az előadóművészek, a kárpátaljai magyarok befo­gadóképessége már-már el­érte a telítettség állapotát. Divat is van emögött, ezt látnunk kell. Itthon és túl is. Ez tán érthető, s ha ez a hullám levonul, a tartós, tartalmas kapcsolat fenn­tarthatja a (további érdeklő­dést, az együttműködést a kárpátaljai magyarokkal. Horányi Barna Magyarok Kárpátalján Kárpát-Ukrajna, Kárpá- tontúli terület, Kárpátalja. Elnevezésben nincs hiány. A Kárpáti Igaz Szó az Ukraj­nai Kommunista Párt Kár- pátontúli Területi Bizottsá­gának és a Népképviselők Területi Tanácsának a lap­ja. Legelterjedtebb a Kár­pátalja megnevezés. De hogy merre is fekszik, miről ne­vezetes Munkács, Huszt, Ungvár, Nagyszőlős, itthon meglehetősen tétova vála­szokat kaptam az 1945 után nevelkedett generációk kép­viselőitől. Tájékozatlansá­guknak csupán egy magya­rázata lehetséges: nem taní­tották meg őket a történe­lemre. Kérdést kérdésre halmoz­tunk az ungvári egyetem hungarológiai tanszékének nyugdíjba készülő profesz- szorasszonyának, akivel a Kárpátaljai Magyar írók Szövetségében találkoztunk. A tapasztalatgyűjtés kölcsö­nös volt, ám nem várt mó­don buggyant ki belőle a kérdés: mennyire ismerik Magyarországon Kárpátal­ját. Elmesélte, hogy az utób­bi években többet utazván hazánkban, nemcsak ismerő­söket és barátokat szerzett, hanem belénk látva fölis­merte tájékozatlanságunkat is. A Berzsenyi Dániel Irodal­mi és Művészeti Társaság Ungvári mezőgazdasági vá­sár. Az elárusító népviselet­ben tizenegy író és újságíró tag­ja négy napot töltött Kár­pátalján. Október 6-án hiva­talosak voltunk Nagyszőlő­sön Perényi Zsigmond em­léktáblájának avatására. Az 1848-as szabadságharc vér­tanújáról emlékeztek meg azon a napon, amikor Arad­ra is gondoltunk. Miskolci kórussal énekeltük együtt a Szózatot a felújított kastély udvarán, ahol Gorkij szob­ra áll. A Csemadok, a cseh­szlovákiai magyarok egye­sületének képviselőivel együtt helyeztük el a meg­emlékezés virágait az em­léktáblánál, ahoil Fodor And­rás két versét olvasta fői. Petőfi és Bartók szellemét idézte, s hogy miért éppen Bartókét, arra a helyszín ad választ. A gyermek Bartók első szerzeményeit itt je­gyezte le. Édesanyja 1889- től 1892-ig Nagyszőlősön ta­nított. Nagyszőlős nevezetes nap­ja volt október 6. A Bartók Béla Művelődési Kör kezde­ményezte az emléktábla el­helyezését, amelynek ava­tásán jelen lehettünk. Kos­suthot idéző sorokat olvas­hatunk az emléktáblán. „Neked, te kimagasló alak, ki abból az időből oly pá­ratlan állasz, neked leboru­lok az emléked előtt. Mes­terem !” Rögtönzött író—olvasó ta­lálkozó követte az ünnepsé­get, Fodoron kívül Kosa Csaba, Tamás Menyhért és Leskó László mutatkozott be a kárpátaljai magyar olva­sóknak. Ungvárról Munkácson át vezetett az utunk Nagysző­lősre. Nevében hordozza a dombokon bőven termő bor­gyümölcsöt, amelyet október elején szüreteltek a környé­ken azok a diákok is, akik­kel Beregszászon ismerked­tem meg. Kedvelt fagylalt­jukat kanalazgatták az ut­cán, autóbuszra várva. A közös nyelv használatá­ban nem különböztünk, gye­rekes megilletődöttségünk- nél az ismeretlen előtti za­varuk erősebb volt. Beregszászon — olvastam egy kirakatba elhelyezett plakáton — gyűjtést szervez­tek, mielőtt szobrot kíván­nak emelni Petőfi tiszteleté­re. Elkészült már Illyésé, melyet a Kőbányai Sörgyár ajándékozott a településnek, az avatásra az elmúlt na­pokban került sor. Beregrákos palócok lakta Ungvári cégér. A görög ka­tolikus templomban pravo­szláv misét tartanak települését elhagyva tárulta szemünk elé Munkács vára. Az útról, közelről szinte el­vész a vár az alját körül­vevő palánkok mögött, ko­rábban meg sem álltak itt a kirándulók buszai. Az Ung-folyó szeli ketté a várost, Ungvárt. Városnéző sétáinkon sok magyar ajkú segített útbaigazítani a ven­dégeket. Hány magyar élhet Kárpátalján — kérdezősköd­tünk itt is, ott is. Csupán becsült számot hallottunk. Olyan százharmincezerre te­szik a magyar ajkúakat, ám ennél jóval többre becsülik. Az új népszámlálás majd hitelesíti a becsült számot, magyarázta Balia D. Károly költő, útikalauzunk. Szőlőhegy meredek útján poroszkáltunk az ungvári állami egyetemre, ahol a ma­gyar tanszék vendégei voL Utcai árus az Ung-folyó partján Ossiefogfak a kokain-frontorsxágok Harc a fehér halál ellen LEMEZEN AZ EGÉSZ VILÁG A gyilkos szer, a fehér halál — a feldolgozott ko­kainpor. Beszippantása át­meneti eufóriát később az­tán gyors testi és szellemi leépülést, túladagolva pedig gyakorta halált okoz. A fe­hér halál ellen hirdetett nemzetközi hadjáratot szep­temberben Bush amerikai elnök, s a kábítószermaffia elleni közös fellépésről ta­nácskoztak Peruban a ter­melő országok első számú vezetői. A kokain-frontországokból kerül ki a világtermelés döntő hányada: Peruban termelik a kokalevél 60, Bo­líviában 22, Kolumbiában 15 százalékát. Kolumbia a feldolgozásban és az illegá­lis kereskedelem megszer­vezésében vezet, a minden­ható medellini és cali maf­fia urai a világ leggazda­gabb emberei közé számíta­nak. Ezekben az országok­ban a rendőrök gyakran ké­rik át magukat a kábító­szerüldözés területére. Tud­ják, ha félrenéznek, anya­gilag máris megalapozták jövőjüket. A korrupció szá­lai átszövik e társadalma­kat. S a kokainországok ter; melési eredményeit számba véve ugyancsak megdöbben­tő képlet bontakozik ki: az illegális, fekete jövedelmek elengedhetetlenek e gazda­ságok működtetéséhez. A perui dolgozók felének (!) a narkóüzlet ad munkát, igaz, minimális jövedelmet, nyomorúságos megélhetést. Kolumbia gazdaságába évi 900 millió dollárt pumpál a maffia, ha a civil kormány­zat efogadná, kifizetnék az ország teljes külföldi adós­ságát. Bolíviában a „máso­dik gazdaság” nagyobb be­vételt hoz, mint a legális nemzeti jövedelem. A kokaintermelő orszá­gokban éppen ezért vitat­hatónak tartják Bush elnök drogcárjának, William Ben- nettnek a véleményét,, mi­szerint szabályos „háborút” kell vívni a termelők, a csempészek és a fogyasztók ellen egyaránt. Kétlik, hogy az erőszakos, katonai mód­szerek, a tiltás hozná meg a remélt eredményt. Kolum­bia, Peru és Bolívia vezetői jó ideje azit igyekeznek tu­datosítani: mindenekelőtt gazdasági kérdésről van itt szó. Amíg az andesi parasztok más megélhetési forrást nem találnak, addig földjei­ken ugyanazt fogják ter­melni, mint atyáik és nagy­atyáik évszázadok óta. Ér­dekeltekké kellene tenni őket abban, vélik a szakem­berek, hogy valami mást termeljenek, csakhogy a ká­vé, a gabona és más helyet­tesítő mezőgazdasági ter­mékek ára stagnál vagy zu­han. S egyikük sem olyan hálás, mint a kokacserje, amelyet 40 naponként, éventen 9—10-szer lehet szüretelni, s fél hektár ter­méséből 400 gramm tiszta kokain készül. A latin-amerikai államok vezetői ezért Washingtontól mindenekelőtt gazdasági se­gítséget kérnek, a legális első gazdaság támogatását. Tőkeelszívás helyett új be­ruházásokat, hogy a drog­maffia jól fizető állásai el­lenében kínálhassanak alter­natívát. De például a leg­utóbb ígért amerikai segély­program összegét megemel­ték ugyan 250-ről 500 millió dollárra, ennek döntő há­nyadéit azonban katonai se­gélyként kapná Lima, Bo­gota és La Paz. A törékeny latin-amerikai demokráciák nemzeti szuverenitásukat féltik a felajánlott amerikai katonai közreműködéstől. A perui Ica városában rendkívüli biztonsági intéz­kedések közepette, több ezer katona védelmében ülésező latin-amerikai államfőik az­zal persze egyetértettek, hogy valamiféle összehan­golt nemzetközi fellépésre szükség van, a termelő-köz- vetítő-fogyasztó országok együttműködése elengedhe­tetlen, például a határókon átívelő narkoterrorizmus visszaszorítására. Csak mos­tanában kezdenek rádöb­benni az illegális laborató­riumok barbár működésének beláthatatlan környezetvé­delmi kihatásaira: vegysze­rek és adalékanyagok liter- milliói szennyezik Dél-Ame- rika vízrendszerét. Valamennyi latin-amerikai ország érdekelt hát a kábí­tószerellenes küzdelemben. Az icai találkozón az is fel­vetődött, hogy nem elegen­dő csupán Latin-Amerika és az Egyesült Államok össze­fogása. Számítanak az ENSZ, valamint az Európai Közösségek támogatáséra. Ugyancsak kérik ama or­szágok közreműködését, amelyek terelő útvonalként, de fogyasztóként is egyre inkább számításba jöhetnek. Ezért szorgalmazzák, hogy a mind gyakrabban tranzitút­vonalként szolgáló keleti­európai államokat, így a Szovjetuniót is meg kellene hívni a 90 napon belül ösz- szeülő Észak—Dél kokain- konfrenciára. Elekes Éva A 26 kötetes Encyclopedia Britannica legújabb kiadá­sát nemrég bemutatták a sajtónak a New York-i Tu­dományos Akadémián. Aki­nek lelki szemei előtt vas­kos lexikonkötetek jelennek meg e hír hallatán, téved. A Britannica Software Inc.- nek, az Encyclopedia Britan­nica leányvállalatának kép­viselője csak egyetlen mág­neslemezt hozott magával. Igaz, ez az egy valóban kü­lönleges volt: elfért rajta az enciklopédia több tízezer oldalnyi szövege. Ennyi in­formáció tárolásához a je­lenleg kapható mágnesleme­zekből 1800-ra lett volna szükség. A bemutatott egyetlen mágneslemez 600 megaby- te-os memóriájában egy 9 millió elemből álló szóalap mellett megtalálható a Webs­ter szótár 65 ezer címszava is. Hatvan fős atkotócsoport másfél évig dolgozott ezen a találmányon, amely új korszak kezdetét jelzi a XVII. század óta gyakorlati­lag változatlan felépítésű lexikonok történetében. Az írott adatokon kívül a le­mez hangokat, színes ábrá­kat, mozgó illusztrációkat tárol, elővarázsolható róla például Kennedy elnök be­iktatási beszéde, Bach és Bizet zenéje, madarak éne­ke. hangszerek, sőt egy mü- ezzin hangja is. Az IBM-számítógépekre épülő rendszer hatalmas előnye, hogy az egyes cím­szavakhoz kapcsolt, hivat­kozási rendszer is jól hasz­nálható. Egy adat kikeresé­se után előhívható az ese­ménnyel kapcsolatos többi információ is, újabb cím­szavak, időrendi táblázatok, összefoglaló anyagok. A XXI. század enciklopé­diájának nevezett rendszer forradalmasíthatja az 1990-es évek oktatását. Standely D. Frank, a Britanniáé Softwa­re Inc. elnöke szerint a több médiumot ötvöző módszer megkönnyíti a diákok szá­mára a tananyag megérté­sét, az események közötti összefüggések felismerését. A lexikon-lemez a Comp­ton, s Multimedia Encyclo­pedia elnevezéssel kerül for­galmazásra. Most még csak könyvtárak és intézetek ré­szére kezdik meg az árusí­tását, de a jövő év elején már magánszemélyek is megvehetik, 895 dollárért.

Next

/
Thumbnails
Contents