Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
Somogyi Néplap 1989. október 16., hétfő Meghatározó szerep a jövőben is (Folytatás az 1. oldalról) sítette az Országgyűlés jövő heti ülését, amelyen alkotmányos sorskérdésekben kell dönteni. Annak a véleményének adott hangot, hogy a sarkalatos törvények megalkotását megelőző politikai egyeztető tárgyalások erősítették a törvényelőkészítés társadalmi bázisát, még akkor is, ha sok képviselő önállóságának korlátozását látja ebben. E felfogás szellemében üdvözölte a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalását, amely az alkotmányozással összefüggő kérdésekben éppúgy figyelmeztet a napi politikai érdekekre alapozó szűklátókörűség veszélyeire, mint a közmegegyezés érdekében szükséges kompromisszumok elkerülhetetlenségére. Rámutatott : a közmegegyezés csa.k az Országgyűlés nagy jelentőségű törvényalkotó munkája után válik teljessé. Szombaton délután kért szót Pozsgay Imre államminiszter, az MSZP elnökségének tagja, a Hazafias Népfront korábbi főtitkára, aki hangoztatta: egy új párt, a Magyar Szocialista Párt képviseletében is vállalta a részvételt ezen a fórumon. Az MSZP múlt heti kongresszusáról szólva rámutatott: az új párt megalakulása fordulat értékű, nagy horderejű történelmi eseménye ennek az országnak, világos bizonyítvány arról, hogy a pártállam és állampárt konstrukció lebomlott, szétesett. Ezzel együtt az új magyar államiság megteremtésének lehetősége áll előttünk. Az államminiszter kijelentette: egy percig sem szakadt el ettől a mozgalomtól, egy percig sem szünetelt az az erős kapocs, amely 1982 és 1988 között jött létre közte és a mozgalom között. Vasárnap kért szót Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszter, akit több felszólaló a HNF köztársaságiéi - nök-jelöltjének javasolt az előző napon. A népfrontmozgalomról szólva Kulcsár Kálmán úgy vélekedett, hogy a HNF pártokon felülemelkedve — de azokkal együttműködve — alkalmas erő lehet az integrálásra, a progresszív erők összefogására. Az alkotmányozás folyamatáról kifejtette: az 1949-es alkotmány elvágta azt a fonalat is, amely Európához, s azt is, amely a magyar múlthoz kötött minket. Ezt most helyre kívánjuk állítani — mondotta. A kongresszus korábbi felszólalóihoz hasonlóan a miniszter is nagy fontosságot tulajdonított az önkormányzatoknak. Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a békés átmenet politikai „játékszabályait” megállapító sarkalatos törvények előkészítésében a népfront nagy segítséget nyújtott. A miniszter- elnökhöz hasonlóan ő is azt kérte, hogy az Országgyűlés álljon e törvények mellé, mert ezek nélkül nem lesz kibontakozás. Az önkormányzatok kiépítésének lehetőségeivel foglalkozott elsősorban felszólalásában Horváth István belügyminiszter is. Kitért az önkormányzatok szabályozási koncepciójának már eddig is legvitatottabb elemére, a megyék szerepére is. Kifejtette: a megyék sorsa, haladó vagy reakciós volta nagyon régóta áll a viták kereszttüzében, ezért nehéz megszabadulni a megyék szerepéről kialakult előítéletektől. Mint ahogy nehéz kiigazodni abban is: alul miért érezték úgy, hogy a megyék inkább a kormányzat végrehajtószerveként működtek, semmint a települések, helyi tanácsok érdekeinek képviselői, felül pedig éppen fordítva látták. Mindezeket fi- > gyelembe véve is annak a véleményének adott hangot: az állam felépítésében a középszint nem mellőzhető, ezért a kérdés ma nem az, hogy szükség van-e megyére, hanem az, hogy milyen megyére van szükség? A vita zárásaként Kuko- relli István, összegezte a másfél nap során felvetődött gondolatokat, javaslatokat. A Hazafias Népfront IX. kongresszusa ezt követően nagy többséggel elfogadta az Országos Tanács beszámolóját, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, a mozgalom jövőtervét, az elhangzott szóbeli kiegészítésekkel, illetve Kukorelli István vitazárójával együtt. A tanácskozás tudomásul vette a történelmi bizottság jelentését is a népfront történetéről. Mintegy háromórás vita után a küldöttek elfogadták a Hazafias Népfront alapszabályát. Az új alapszabály értelmében a Hazafias Népfront tömegmozgalomként működő társadalmi szervezet, amely az önkormányzati szervek, illetve az azokra épülő független, demokratikus, szociális biztonságot nyújtó jogállam megteremtésén munkálkodik. Egyúttal kezdeményezi a pártok közötti együttműködést. Újdonságnak számít az alapszabályban az a kitétel, miszerint a népfront vezetőségében csak olyan személyek tölthetnek be tisztséget, akik nem vesznek részt valamely párt országos testületében. Az alapszabály értelmében a Hazafias Népfront központi vezető testületéi: a kongresszus, az országos tanács és az országos elnökség, míg a tisztségviselők: elnök, ügyvezető elnök, hét alelnök, ügyvezető titkár, valamint két titkár. Új testület az Országos Tanács mellett működő tanácsadó testület, amely a tudományos, művészeti élet, az egyházak és a nemzetiségi szövetségek kiemelkedő sze- személyiségeiből verbuválódik. Nyílt szavazással, elsöprő többséggel Kukorelli Istvánt választotta ügyvezető elnökévé a Hazafias Népfront IX. kongresszusa. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének 37 éves egyetemi tanára 1989 áprilisától ugyanezt a posztot töltötte be a népfrontban. A jelölési vita közben Szokolay Sándor zeneszerző — aki Kulcsár Kálmán mellett a másik HNF-elnök- jelölt volt — úgy döntött: visszalép. Miután egyetlen jelölt maradt, nyílt szavazással döntött a kongresz- szus: túlnyomó többséggel (12 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett) elnökévé választotta Kulcsár Kálmánt. A késő esti órákban kezdődött meg a népfront IX. kongresszusán a köztársasá- gielnök-jelölt személyéről a vita. A kongresszus a népfront köztársaságielnök-je- •löltjévé — nyílt szavazással — 411 szavazattal Kulcsár Kálmánt választotta meg. Pozsgay Imre 131 szavazatot kapott, 29-en tartózkodtak a szavazástól. Nyers—Vogel találkozó A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke példa nélkül álló, történelmi eseménynek tartja azt, hogy egy kormányon tevő párt olyan mélyreható minőségi változtatást tudott végrehaj- ' tani, mint a Magyar Szocialista Párttá átalakult MSZMP. Hans-Jochen Vogel nagyra értékeli a kongresz- szus eredményeit, s teljes mértékben elismeri az új párt szocialista jellegét. Egyebek közt erről esett szó Nyers Rezső és Hans-Jochen Vogel találkozóján. A nyugatnémet politikus az SPD parlamenti csoportjának elnökeként, küldöttség élén tartózkodott a hét végén Budapesten. Az igen baráti légkörű találkozón Nyers Rezső tájékoztatást adott a kongresszus lefolyásáról. Vogel hangsúlyozta: az SPD ösztönzi a változásokat, s emellett a kiszámíthatóság megőrzését is fontosnak tartja. A találkozón röviden szóba kerültek gazdasági kérdések is. FIDESZ-kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) mán a szekcióvezetők ösz- szefoglalták a szombat esti viták eredményeit. A Fidesz legfontosabb állásfoglalásait tartalmazó prearrrbulum került ezután terítékre; ezt a kongresszus résztvevői elfogadták. A szöveg egyebek mellett azt tartalmazza, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége megalakulásától kezdve megalkuvás nélkül vett részt a pártállam elleni, a szabad választásokért való küzdelemben. Egyetlen, lehetőséget látnak a válság leküzdésére: nyugati típusú polgári demokrácia és piac- gazdaság megteremtését. A vallás- és lelkiismereti szabadsággal foglalkozó szekció amellett foglalt állást, hogy az állam és egyház elválasztása alapvető. Az egyházaknak jogi szlemé- lyiségeknek kell lenniük, s szükséges, hogy az egyházi fizetésekhez nyújtott állami hozzájárulás megszűnjön. A Fidesz katonapolitikájának Jényege, hogy a néphadsereg ismét honvédséggé válva, s fő feladata a haza védelme legyen. Ehhez első lépésként csökkenteni kell a katonai kiadásokat, depoli- tizálni a hadsereget, a lehetőség szerint humanizálni a katonai szolgálatot. Vastapssal fogadták a kongresszus résztvevői Király Bélának, ári 1956-os nemzetőrség parancsnokának megjelenését és felszólalását. Ö a történelmi folyamatosságot hangoztatva felidézte 1848 márciusi, majd 1956 októberi ifjúinak és a mai fiatalságnak a tevékenységét. Király Bélát a kongresszus a Fidesz tiszteletbeli tagjává választotta. A szervezeti és működési szabályzat módosítását követően a kongresszus megválasztotta a Fidesz új, 13 tagú választmányát. A kongresszus öt tartózkodással és hat ellenszavazattal határozatot hozott arról, hogy a Fidesz indul az 1990. évi parlamenti képviselői választásokon. MDF-VITAFÓRUM A tulajdonnal rendelkező polgári réteg kiszélesítését, a kis- és középegzisztenciák megerősítését, a lakó- és munkahelyi önkéntes közösségek támogatását helyezi előtérbe a Magyar Demokrata Fórum gazdaság- politikai programja, amit egy héttel a szervezet országos gyűlése előtt a vasárnap Szombathelyen megrendezett vitafórumon hoztak nyilvánosságra. A Magyar Demokrata Fórum elnöksége, választmánya és a vidéki szervezetek elnökeiből álló elnökök gyűlése vasárnap ülést tartott a budapesti Műszaki Egyetemen. E tanácskozáson döntöttek az önálló köztársaságiéi nők-jel ölt állítása mellett; erre a posztra Für Lajost, az MDF elnökségének tagját jelöljék. Für Lajos jelölését az országos gyűlés elé terjesztik. Az 1956-oa népfelkeléssel összefüggő Elítélések orvoslása A társadalmi szervezetek vagyona Az Országgyűlés kedden kezdődő, s a szeptemberi ülésszak folytatásaként jegyzett ülésén a sarkalatos törvények megvitatása mellett napirendjére tűzi az 1956-os népfelkeléssel ösz- szefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a Pénzügyminisztérium tájékoztatóját a társadalmi szervezetek vagyonáról. „Az 1956. október 23. és 1963. április 4. között, a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűn- cselekmény, valamint az ezzel bűnhalmazatban — harci cselekmény során — elkövetett emberölés, rablás, közveszélyokozás vagy személy elleni erőszak miatti elítélések semmisnek tekintendők.” Így rendelkezik az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat első paragrafusa. A népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűncselekmények egyedi felülvizsgálata nem lehetséges, viszont a megtorlás áldozatainak rehabilitálása kiemelkedő politikai jelentőségű. Ezért ■ indokolt, hogy erről az Országgyűlés törvényt alkosson. A mindössze hét paragrafusból álló törvény megah kotását az 1956-os események valósághű, mai értékelése is alátámasztja. Ennek kinyilatkoztatása magas szintű jogszabályban az egyik állomás a közmegegyezéshez és a társadalmi megbékéléshez vezető úton. A megemlékezés az 1956-os népfelkelés során, a társadalmi átalakulás és függetlenség érdekében fellépőkről, valamint a jóvátétel a megtorlások áldozatainak nem gesztusértékű elhatározás. Annak kinyilvánításáról van szó, hogy a politikai bűncselekmények miatti elítéléseknek nem volt í°8' alapjuk. Nem minősülhet bűncselekménynek az 1956- os népfelkelés résztvevőinek magatartása, akik a nemzet boldogulása érdekében, a diktatórikus felfogású és módszerű sztálinista politikát kívánták felváltani a demokratikus, nemzeti arculatú szocializmus gyakorlatával. A hatalmi ágak szétválasztásának követelményére tekint éttel nem lenne helyes a korabeli elítéléseket a büntetőeljárási jog kategóriái szerint minősíteni. A megalapozatlan és törvény- sértő ítéletet a bíróság eljárásjogi értelemben megsemmisíti. Az Országyűlés azonban nem a bíróság jogkörében jár el és nem az elítélések megalapozottságát, törvényességét vizsgálja. Azzal, hogy az elítéléseket semmisnek tekinti, az elítélteket jogilag. erkölcsileg és politikailag rehabilitálja. A törvényjavaslat azért határozza meg azt az időtartamot, amelyen belül az elkövetett bűncselekmények semmisségét a törvény mondja ki, mert a semmisÉDOSZ-KONGRESSZUS Szombaton tartotta 47. kongresszusát az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete Budapesten, a Gorkij fasori székházban. A több mint 200 ezer dolgozót képviselő 248 küldött megvitatta az élelmezésipar dolgozóinak helyzetét, értékelte az érdekvédelmi munka eredményeit. Megtárgyalták . és elfogadták az egyes szakmák önálló szakszervezeteiből alakuló Élelmezésipari Dolgozók Szövetségének alapszabályát, s megalakították a tagszakszervezetekből álló szakmai szövetséget. A kongresszuson jelen volt és felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. A SZOT főtitkára a szak- szervezeti mozgalomnak a tagság akaratát kifejező átalakítását sürgette. A vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy az élelmiszeripari ágazatokban sajátos, az itteni feltételeket, adottságokat figyelembe vevő érdekvédelemre van szükség; nagyobb átfeszítéseket kell tenni a rossz műszaki feltételek javítására. A kongresszus a késő esti órákban választotta meg a szövetség vezetőségét. Megalakult az új szakmai szövetség, az Élelmezésipari Dolgozók Szövetsége. A küldöttek megválasztották az új szervezet főtitkárának dr. Szilágyi Lászlót és titkárának Vanek Bélát. (MTI) ség megállapításánál az elkövetés időpontja az irányadó. Az 1956. október 23. és 1963. április 4. között elkövetett ilyen jellegű cselekményeknek a népfelkeléssel való összefüggése általában nyilvánvaló, egyéni mérlegelést nem igényel. Az 1963. április 4-dike alkalmából meghirdetett- általános közkegyelem a politikai konszolidáció kezdetét jelentette. így az ezt követően elkövetett politikai bűncselekmények esetén már csak egyéni felülvizsgálat során dönthető el, hogy az összefüggésben volt-e még a népfelkeléssel. A törvénnyel összefüggésben indokolt, hogy az Országgyűlés állást foglaljon az internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról is. Az Országgyűlés szeptemberben — Király Zoltán (Csongrád megye, 5. vk.) képviselő indítványát elfogadva — úgy határozott, hogy a pénzügyminiszter tájékoztassa a tisztelt házat a társadalmi szervezetek vagyonáról. E határozatnak megfelelően elkészült a beszámoló, amely — szárny oknál fogva — nem teljes körű, adatai néhány esetben megbízhatatlanok és az állóeszközök bruttó értékének feltüntetése miatt torz árakat mutat ki. A társadalmi szervek működési, fenntartási és beruházási támogatására 1968- ■tól 47,4 milliárd forintot fordított a költségvetés. Ebből 38,7 milliárdot működtetésre, fenntartásra, 8,7 milliárdot pedig beruházásra használtak fel. Ebből az összegből 1974-től 22,6 milliárd forint támogatást kapott az MSZMP és a KISZ. A társadalmi szervektől kapott információk szerint a volt MSZMP ingatlantulajdonnal egyáltalán nem rendelkezik. 1166 épület kizárólagos kezelője volt, 1475 épület kezelői jogát más szervekkel megosztva gyakorolta. Az ingatlanok bruttó értéke 7,6 milliárd forint. A volt KISZ és az úttörő- szövetség kezelésében és tulajdonában 65 ingatlant tartottak számon, bruttó értékük tavaly december 31-én 2,3 rrlilliárd forint volt, jelenleg 1,7 milliárd forint. A Hazafias Népfront kezelésében és tulajdonában 57 ingatlant tartanak nyilván, ezek bruttó értéke tavaly év végi adat szerint 278 millió forint volt, az idén 303,8 millió forint. Az Országos Béketanács kezelésében és használatában 1— 1 ingatlan van, 10 millió forint bruttó értékben. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 12 ingatlan tulajdon-, kezelői és használati jogával rendelkezik 128,6 millió forint bruttó értékben. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1—1 ingatlan kezelője és használója, ezek értéke 2,9 millió forint, bruttóban. A Vöröskereszt 31 ingatlan tulajdon- és kezelői jogával rendelkezik, amelyek bruttó értéke tavaly év végén 17 millió, az idén 49,2 millió forint. A Szakszervezetek Országos Tanácsa 39 ingatlant kezel. A tulajdonáról nem számolt be azzal az indoklással, hogy tulajdona a szakszervezeti tagdíjakból származik. A kezelésében lévő ingatlanok bruttó értéke — nyilvántartása szerint — 339,6 millió forint. A SZOT azonban az ingatlanok jelentős részét 100 forintos eszmei értéken tartja nyilván.
