Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-14 / 244. szám

Somogyi Néplap XLV. évfolyam, 244. szám NAPILAP Ara: 5,30 Ft 1989. október 14., szombat MA A Béres-cseppek feltalálója — dr. Béres József — nyilatkozott la­punknak. A keszthelyi vállalkozók fórumán be­szélt arról, hogy miként alakult és alakul talál­mányának sorsa, miért lett más a minőség a Herbária „kiszerelésé­ben”. Legfrissebb infor­mációinkat „Béress-csepp ügyben” a 4. oldalon ad­juk közre Faragó László riportjában. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az ülés elején a testület kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tag­járól, dr. Gajdócsi Istvánról. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet hozott a bírósági cégnyilvántartás­ról és a cégek törvényességi felügyeletéről. A cégek bí­rósági nyilvántartása a meg­változott társadalmi és gaz­dasági viszonyok között tö­megessé vált. Ez tette indo­kolttá a jogintézmény újra­szabályozását, az 1985-ben meghozott törvényerejű ren­delettel. E jogintézmény funkciójában lényeges vál­tozást hozott a gazdasági társulásokról szóló 1988. évi VI. törvény, amely vala­mennyi gazdasági társaság esetében köt^ezővé, és egy­ben a megalakulás feltételé­vé tette a cégnyilvántartás­ba való bejegyzést. A tör­vény a cégbíróság hatáskö­rébe utalta a gazdasági tár­saságok törvényességi fel­ügyeletét is. Az 1989. évi törvényhozás újabb nagy jelentőségű, a gazdaság szerkezetének át­alakítására hivatott jogsza­bályokat alkotott, amelyek következtében 1990. január 1-jétől a gazdálkodó szerve­zetek feletti törvényességi felügyelet egységessé válik, tekintve, hogy a vállalatok és a szövetkezetek törvé­nyességi felügyeletét is a cégbíróság végzi. Az ezekre a körülmények­re tekintettel hozott tör­vényerejű rendelet 1990. ja­nuár 1-jén lép hatályba, és ezzel. egyidejűleg az 1985. évi 16. tvr., valamint az ezt (Folytatás a 2. oldalon.) Hiányszakma és szakmahiány A nyugdíjasokat is várják Nagyatádon A napokban tartotta szo­kásos nyugdíjastalálkozóját a Kiosz nagyatádi szerve­zete. Kovács Józsefné titkár egy évre visszatekintő és a jelenlegi helyzetet bemuta­tó beszámolóját nagy érdek­lődéssel fogadták a szerve­zet székházában. Sajnos, a kisiparosok létszámának to­vábbi csökkenéséről adott számot, mert az év eleji 491- ről 457-re apadt a lakosság mindennapos szolgáltatási szükségleteit kielégítő aktív szakemberek száma a város­ban és a városkörnyék köz­ségeiben. Elsősorban a kis településeken szembeötlő a csökkenés. Ennek okát a szervezet vezetősége abban látja, hogy a kis jövedelmű szakmákban — mint például a nőiszabó, lábbelijavító — visszaadják iparigazolvá­nyaikat. Őket ugyanis még a havi legalacsonyabb tari­fának számító 960 forintos társadalombiztosítási járu­lék is érzékenyen sújtja. Így nem csoda, hogy Bolháson, Nagykorpádon, Belegben, de még Háromfán is hiába ko­pogtatnak a megszokott mes­terhez, mert nem vállalja a munkát. Ezen csak sürgős központi intézkedéssel lehet — és kell is — változtatni. mert egy-egy település alap­vető szolgáltatói tevékeny­ség nélkül nem maradhat. A városban általában jobb a helyzet; egyes szakmákból — ilyen az árufuvarozó, fod­rász — túltengés is van. ugyanakkor itt is vannak hiányszakmák; lakatos, ci­pész, kalapos, esernyő javító, hogy csak néhányat említ­sünk belőlük. Szó esett a találkozón arról is, hogy ép­pen ezért szükség van min­den munkaképes nyugdíjas aktív közreműködésére. Ösz­tönző lehet, hogy 96 ezer fo­rintról 108 ezerre emelke­dett annak az összegnek a határa — a nyugdíj és a jövedelem együttes összege —, amely adómentes. Ez év­től nem kell fizetniük a ha­vi 350 forintos balesetbizto­sítási járulékot sem. A Kiosz vezetőségének kezdeményezése, javaslata alapján évente 4—5 ala­csonynyugdíjas kisiparos havi nyugdíját 300—400 fo­rinttal emelik. Az idén nyugdíjba vonult kilenc kis­iparost a Kiosz nőbizottsága külön is köszöntötte, s sze­rény ajándékkal kedveske­dett nekik. (Dorcsi) Sajtótájékoztató az MSZP-platformról Hozzá kell látni az új párt szervezéséhez Az MSZP kongresszusán sikerült egy baloldali, mar­xista elkötelezettségű tö­megpárt szervezeti kereteit és tartalmi alapjait létre­hozni. Az új párt eredmé­nyesen vehet részt a ma­gyar társadalom demokra­tizálásának folyamatában — mondotta Fábry Béla, az MSZP elnökségi tagja teg­nap, az MSZP népi demok­ratikus platformja nemzet­közi sajtótájékoztatóján, a Villányi úti választási köz­pontban. Hozzátette: véle­ménye szerint - ma csak a demokratikus erők összefo­gásával lehet a társadalmi válságot leküzdeni. Ebben a munkában az MSZP csak úgy vehet részt, ha önma­ga is demokratizálódik. Ez a folyamat zajlott le a kong- resszusbn. A további feladatokról szólva kifejtette, hogy a leg­fontosabbak a pártszervezés tennivalói és a háromoldalú tárgyalások folytatása a bé­kés átmenet biztosítása ér­dekében. A háromoldalú tárgyalásokon is kiemelt je­lentőségű a gazdasági kér­dések megvitatása, hiszen alapkérdés, hogy miként ke­rülünk ki a gazdasági vál­ságból. Az emberek többsé­(Folytatás a 2. oldalon.) Tájékoztató * és tagtoborzás Siófokon Weöres Sándor Holdbéli csónakos című diarabját mutatta be ia Csiky Gergely Színház. Képünkön; Vitéz László megnyitja az előadást. írásunk az 5. oldalon ol­vasható Az MSZMP Siófoki Váro­si Bizottsága tegnap átala­kult a Magyar Szocialista Párt szervezőbizottságává. Városi irodája fórumot szer­vezett, s ezen Siófok kong­resszusi küldöttei adtak szá­mot munkájukról. Giay László, a szervezőbizottság elnöke röviden tájékoztatta a megjelenteket a politika; folyamatokról, majd közöl­te: a városnak tegnap óta 20 MSZP-tagja van. , Tő­lünk is függ — mondta —, hogy sikerül-e létrehozni a térségben egy európai típusú baloldali szervezetei ’ Ezután dr. Házas József számolt be megválasztásuk óta végzett tevékenységük­ről. A megyei küldötscso portok nem tudták befolyá­solni a döntéseket — mond­ta többek között, de a bal­oldal egysége forgott kockán, s ő ezért kötött kompromisz- szumot. A küldöttek 87 százaléká­nak szavazata törvényessé tette az új vezetést — hang­súlyozta Ferenczi Miklós. — A legnagyobb értéknek azt j tartom, hogy formálisan lét­rejött a békés rendezlödés le- ! hetősége. i Volt, aki teljesen elhibá- : zottnak minősítette a kong- ; resszust, s megalkuvásnak a í kompromisszumot. Más a j munkásképviselet hiányát = kifogásolta. Egy 45-ös nyug- j díjas párttag arra kérte a jelenlevőket, hogy lépjenek be az MSZP-be. A mintegy száz megjelent közül többen hangoztatták: a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem tudtak erről dönteni, a szervezést azon­ban vállalják. Végül 23-an hitelesítették kézjegyükkel: vállalják az MSZP-tagságot. MEGYEI MSZP-FELHlVÁS Az MSZP kongresszusá­nak döntése értelmében fel­hívássá! fordulunk a meg­szűnt MSZMP Somogy me­gyében élő tagjaihoz, vala­mennyi baloldali gondolko­dású emberhez! 1989. október 11-én az MSZMP Somogy megyei végrehajtó bizottsága és pártbizottsága megszüntette tevékenységét. Azon elvtár­sakból, akik hitet tettek az új szocialista párt mellett, megyei szervezőbizottság alakult. A kongresszus döntése ér • telmében felhívjuk mind­azon elvtársainkat, akik az új szocialista párt szerve­zeti szabályzatát és prog­ramját jövőbeni politizálá­suk alapjaként elfogadják, nyilatkozzanak alapszerve zeteiknél csatlakozási szán­dékukról. Oj párt alakult, mert az MSZMP már nem volt al­kalmas a megújulásra. A kongresszus olyan progra­mot fogadott el, amely ma­gában hordozza a baloldalt- ság megőrizendő értékeit, épít a haladó gondolkodású emberek jobbító szándékú - ra. fszakít az „állampárti* gyakorlattal, elhatárolja ma­gát a diktatúra minden megnyilvánulásától. Törek­vésében legfőbb célként a társadalom valamennyi tag­jának érvényesülési lehető­ségét határozza meg, s en­nek megvalósítása érdeké­ben az emberközpontú poli­tikai gondolkodást és gya­korlatot helyezi előtérbe. A szocialista párt prog­ramja egyértelműen hitet tesz a demokratikus szo­cializmus mellett. Űj poli­tikai intézményrendszert határoz meg, s európai ér­telemben vett biztosítékok­kal rendelkező demokrati­kus jogállamot. Szükséges­nek -tartja a tulajdon re­formját, amely létbiztonsá­got teremt az egyén számá­ra. Garantálja a magántu - lajdon és a vállalkozások érvényesülését, a piacgazda­ságnak azon formáját vá­lasztja, -amely nincs ellen tétben a szociális biztonság igényével. Egyéni érdekeltség és tel jesítmény alapján igazságos jövedelemelosztást követel, az adózásnak csak azt a formáját tartja elfogadható­nak, amely nem szorítja vissza a teljesítményeket, s valódi érdekeltséget teremt. Olyan humánus társadalmat kíván teremteni, amely az embert tekinti 'legfőbb ér­téknek, s a múlt hibáin okulva küzd a család érde­keinek megőrzéséért, az idős emberek problémáinak megoldásáért. Alapvetőnek tekinti az egészséghez való jogot és a szociális bizton­ságot. . Képviselni kívánja a vi­dék Magyarországát, elis­merve, hogy az elmúlt 40 év Budapest-centrikus gon­dolkodása hátrányos hely­zetbe hozta falvaink lakói!. Az új szocialista párt a nép pártja kíván lenni. Re­formtörekvéseivel szolgálja a magyar nemzetet, a kö­zösségi és a jóléti társada­lom megvalósítását. Az új párt kongresszusa az áramlatok és platformok alkotóerejét bizonyította. A létrejött kompromisszum ténye is tanúsítja, hogy a monolitikus .egységgel törté­nő szakítás az űj pártban a fő kérdések elvi egységét megteremtette. A Magyar Szocialista Párt megyei szervezőbizottsága Paskai László Washingtonban Paskai László érsek, a ka­tolikus püspöki kar elnöke az Egyesült Államokban tett lelkipásztori útja során csü­törtökön Washingtonba ér­kezett. A bíboros tiszteleté­re az amerikai magyar szö­vetség vezetősége fogadást adott a törvényhozás épüle­tében. Paskai László kifej­tette: a magyarországi vál­tozások valósak, azok meg­érdemlik a Nyugat támoga­tását, nem lenne célszerű kivárni és halogatni a se­gítséget. NEGYVEN ÉV UTÁN Negyvenéves osztálytalálkozót tartottak a Göllében végzett gazdasági iskola diákjai. A találkozóra 21-en érkeztek meg. A Dél- Dunántúl első aranykalászos iskolája volt a göllei, és sajnos, csak két évfolyam vég­zett; a harmadik már nem fejezhette be az iskolát. Vétek Dezső, az egykori ifjúsági elnök is­mertette az iskola megalakulását és műkö­dését. 1945 őszén és 1946-ban az újjáépíté­si időszakban — a paraszti munka föllen­dítése, minőségi javítása érdekében — az újgazdák és a falusi parasztemberek fiait toborozva jött létre itt Göllében (eredetileg Nagyberkiben tervezték) a Dél-Dunántúl első gazdaképző iskolája. Aranykalászosgaz- da-képzés folyt itt. Az iskola igazgatója, Hausz Mihály gyalog járta a környező fal­vakat és toborozta a diákokat. Kezdetleges körülmények között — a mai általános iskolában — kezdődött meg a ta­nítás, a vidékiek részére bentlakással és konyhával. Sokat tett ezért az iskoláért a közművelődés irányítása mellett az akkori helyi vezetés, a jegyzőség, az elöljáróság és a göllei értelmiség is. A legtöbb parasztfia­tal Gölléből került a téli gazdasági iskolá­ba: az osztáyokban csaknem minden má­sodik diák göllei volt. A tanítás — az ak­kori mérce szerint — igen magas színvo­nalú volt. Az általános tudnivaló — a min­dennapi kérdések — az önképző gazdakör anyagát akár ma is taníthatnák. Az üzemi ismeretek, sőt a demokratikus ismeretek el* sajátítása segített eligazodni a világban. Bemard Jenő volt az egyetlen tanár, aki részt vett a találkozón. Emlékeket idézett a vasárnap esti kollégiumi beszélgetésekről, a politikai foglalkozásokról, a birkózások­ról, a gazdabálokról. A környék szellemi központja vöt az iskola. A padokból nem­csak gazdák kerültek ki, hanem állator­vos, tsz- és áfész-vezetők, tanácsi dolgozók is. A negyvenes évek végén „kulákképző- nek" titulálták az iskolát, ezért is meg­szüntették ezt a képzési formát. 1949-ben a téli estéken már csak ezüstkalászos-tan­folyamokat tartottak Göllében, Igáiban, Kisgyalánban, Fonóban, Büssüpen és ■ So- mogyszilba'n. Bemard Jenő végezetül el­mondta: örül neki, hogy a tanítványok megállták a helyüket az életben. A 21 diák beszámolóját követő beszélge­tések után a zsebekből előkerültek a jelvé­nyek, a bizonyítványok és fényképek — idézve a múltat. Ezen a múltidézésen el­gondolkodtam: nem kellene újraszervezni az ilyen képzési formát? Bodá Imre Ülést tartott az Elnöki Tanács

Next

/
Thumbnails
Contents