Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-13 / 243. szám

Somogyi Néplap XLV. évfolyam, 243. szám NAPILAP Ára: 4,30 Ft 1989. október 13., péntek A JÖVŐ KÉPVISELŐJE NEM „KIJÁRÓEMBER” Németh Miklós találkozója Franz Vranitzky kancellárral Vita a sarkalatos törvényekről A somogyi országgyűlési képviselők és a Nemzeti Ke­rékasztal pártjainak megyei képviselői tanácskoztak teg­nap a jövő héten az Ország- gyűlés elé kerülő „sarkala­tos” törvényekről. Mint Pásztohy András, a képvi­selőcsoport vezetője meg­nyitójában elmondta, nem valamiféle kirekesztő szán­dékot jelez, hogy a megbe­szélésre ebben a körben ke­rült sor. A képviselők ké­szek valamennyi szervezet vagy párt véleményét és ja­vaslatait meghallgatni e fon­tos kérdésekkel kapcsolat­ban. A jogállamiságra való át­térés, valamint a békés át­menet garanciáit jelentő tör­vények kiindulópontja az alkotmánymódosítás. Ezzel kapcsolatban nem annyira konkrét vélemények, mint egymást erősítő elvi kinyi­latkoztatások hangzottak el. A kulcsszavak most is a fe­lelősség, a nemzeti sorsfor­duló, az Európához való föl­zárkózás utolsó lehetősége vagy a népakarat voltak. Az ünnepi beszédekbe illő meg­fogalmazások mellett tapasz­talható volt — s nemcsak az alkotmány témakörében —a részben érthető, ám ugyan­ilyen mértékben túlzó gya­nakvás és bizalmatlanság. Horváth László, az MDF balatonfenyvesi szervezeté­től föltette a kérdést: „Kit képviselnek a képviselők: pártot vagy választóikat?” Aki a jelenlevők közül is­merte a képviselők megany- nyi vívódását, a parlament megújult munkastílusát, egyetértett abban: már rosszindulattal sem érheti a képviselőket az a vád, hogy valamiféle „felülről diktált” pártérdeket védenének. Az első markáns vélemé­nyek a köztársasági elnök választásának időpontjával és módjával kapcsolatban hangzottak el. E kérdésben a Nemzeti Kerekasztal részt­vevői kompromisszumot kö­töttek. Mint a kaposvári MDF színeiben jelen levő Paksi Miklós mondta: az ellenérzések nem a népsza­vazás tényével függenek össze, hanem egy esetlegés új hatalmi monopólium lét­rejöttének lehetőségével. A köztársasági elnökválasztás elhalasztásáért aláírásokat gyűjtő SZDSZ úgy ítéli meg, hogy a népszavazás sürgeté­se az MSZP érdeke, mivel Pozsgay Imre személyében csak neki van közismert, így esélyes jelöltje. Az ugyan­csak az MDF-et képviselő Szabados Péter ennek kap­csán rámutatott, hogy a kér­désben azért született komp­romisszum, mert az űj or­szággyűlési választásokat a köztársasági elnöknek kell kiírnia. Mint mondta, a köztársasági elnöki tisztség létrehozása azért is lénye­ges, hogy mielőbb szűnjön meg a sokszor a parlament feje fölött törvénykező El­nöki Tanács. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló tör­vénytervezettel kapcsolat­ban az ismert ellenzéki vé­lemények hanzottak el. Ezek lényegükben egybeestek a független országgyűlési kép­viselők csoportjának állás- foglalásával is, amelyet Reidl János képviselő tol­mácsolt. Munkahelyen ne szerveződhessenek pártok, a volt MSZMP vagyonáról pedig történjen meg a tisz­tességes elszámolás. A részt­vevők eltérő érvanyaggal, ám egyhangúlag kiálltak a munkásőrség jogutód nélkü­li megszüntetése mellett. Csikeri József (MDF) sze­rint az elmúlt években be­léjük ivódott félelmek miatt sokan máig sem merik ki­mondani, hogy nem kell a munkásőrség. Ö egyébként helyi önkormányzati szer­veknek alárendelt rendőrsé­get sürgetett. Mint várható volt, a leg­markánsabb vita a válasz­tójogi törvény tervezetével kapcsolatban alakult ki. Hódos Győző, az MDF ka­posvári szervezetének veze­tője megfontolandó ellent­mondásra hívta föl a fi­gyelmet: arra, hogy miköz­ben a szavazás titkos, az ajánláshoz a személyi szá­mot is meg kell adni. Mint mondta, vélhetően nehéz lesz elérni, hogy az állam­polgárok a nevüket merjék adni. S bár így ez a nyílt szavazással lesz egyenlő, el­ismerte, hogy jobb módszert nem tudna javasolni. Sokan állást foglaltak a „területi vagy politikai képviseleti elv” vitában. „Ha többpárti # demokráciát akarunk — "mondta Reidl János, akkor a pártokat kell erősíteni, el­érve, hogy a képviseleti jo­gok a pártokon keresztül is érvényesüljenek”. Dr. Horváth Ferenc kép­viselő a területi elv mellett állt ki, úgy vélve, hogy a Nemzeti Kerékasztallal kö­zösen született megállapodás nem számol a vidék érdeké­vel. Gyanította például, hogy az új képviseleti rend­szerben a megyei érdek képviselete, Kaposvár túlsú­lyos lesz. A politikai kép­viselet elleni érvei közt so­rakoztatta föl, hogy az or­szág lakosságának csak mintegy ötödé párttag, s azt is, hogy nem hiszi, hogy az új, választókörzeti beosztás alapján egy képviselő egy­aránt tud majd foglalkozni balatoni és — mondjuk — pogányszentpéteri érdekek­kel. Dr. Kolber István, a me­gyei tanács törvényességi és jogi főosztályának veze­tője ennek kapcsán emlé­keztetett arra, hogy a jövő képviselője már nem első­sorban a helyi, hanem az össznemzeti érdekek képvi­selője kell legyen. Paksi Miklós a lényegre tapintva mondta: a képviselőt a jö­vőben már nem tekinthet­jük afféle „kijáróembernek”, aki járdaügyet és hasonló­kat „elintéz”. A területi érdekeket — mondta — az önkormányzatoknak kell majd érvényesíteniük, a képviselőnek pedig túl kell látnia szűkebb lakóhelye ügyein. A szerteágazó és több új hangsúlyt hozó vitában szá­mos egyéb vélemény is el­hangzott, minden résztvevő megerősítette azonban, hogy ' a parlament elé kerülő sar­kalatos törvények összessé­gükben garanciát jelentenek a politikai pluralizmus ki- teljesedésére, a valódi esély- egyenlőség megteremtésére. B. F Németh Miklós miniszter- elnök — szerdán Ladislav Adameccel, a csehszlovák kormányfővel folytatott megbeszélései után — teg­nap a Sopron közelében lé­vő Balf községben Franz Vranitzky osztrák kancellár­ral találkozott. A rövid, né­hány órás munkatalálkozón — amely délben kezdődött — a magyar és az osztrák kormányfő a bős-nagymaro­si vízlépcsőrendszer ügyét vitatta meg. A csütörtöki magyar— osztrák kormányfői megbe­széléseken a bős—nagyma­rosi erőmű mellett más kér­dések is szóba kerültek. A tanácskozás napirendjén szerepelt az 1995-re terve­zett közös bécs—budapesti világkiállítás ügye, ezenkí­vül a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott a ma­gyarországi reformfolyamat helyzetéről. A tárgyalások befejezté­vel Németh Miklós és Franz Vranitzky tájékoztatták az újságírókat a megbeszélések­ről. Franz Vranitzky elmond­ta : részletes tájékoztatót ka­pott az új párt, a Magyar Szocialista Párt programjáé­ról, s azt osztrák szempont­ból is rendkívül érdekesnek találta. Véleménye szerint a két ország között — gazda­sági, politikai, kulturális té­ren — a kapcsolatok továb­bi felértékelődésére lehet számítani. A kancellár sze­rint az MSZP programjában kialakított szocializmuskép meglehetősen közeli ahhoz a felfogáshoz, amelyet az Oszt­rák Szocialista Párt is ma­gáénak vall. Ezért megálla­Csütörtökön háromnapos látogatásra Budapestre ér­kezett dr. Hanis-Jochen Vo­gel., a Német Szociáldemok­rata Párt, valamint a párt parlamenti csoportjának el­nöke — ezúttal utóbbi mi­nőségben. A látogatást a Német Szociáldemokrata Párt kezdeményezte. A párt­elnök kíséretében van több parlamenti képviselő, illetve podtak magyar tárgyaló- partnerével abban, hogy a jövőben a pártközi kapcso­latokat is fejleszteni, mélyí­teni fogják. A tárgyalásokon gazda­sági kérdések is szóba kerül­tek, így a bős—nagymarosi erőmű, valamint a' közösen megrendezendő Budapest— Bécs világkiállítás ügye. Párizsban decemberben szü­letik meg a döntés arról, hogy megkapja-e a két fő­város az 1995-ös világkiál­lítás rendezési jogát. A tár­gyaláson — mint az osztrák kancellár — mondotta, mind­ketten megerősítették azt a szándékot, hogy kedvező döntés esetén a két ország megrendezi a világkiállítást. Áttérve a bős—nagymarosi erőművel kapcsolatos kér­désekre, Vranitzky rámuta­tott: ha a létesítmény a ter­vezett formában nem épül meg, az természetesen kiha­tással lesz az osztrák gazda­ságra. A két kormány között ez ügyben azonban május­ban már megállapodás jött a Német Szakszervezeti Szövetség néhány képvise­lője. Az NSZK-beli politikuso­kat a Ferihegyi repülőtéren Réger Anitái, az Országgyű­lés külügyi bizottságának titkára fogadta. Jelen, volt Alexander Arnot, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. létre, így valószínűleg erre az esetre sikerül áthidaló megoldást találniuk. Az osztrák kancellár által közölteket Németh Miklós kiegészítette. Hangoztatta, hogy a két ország kapcsola­tát nem határozhatják meg alapvetően a vitás kérdések. A magyar—osztrák viszony­ra ez ugyanis nem jellemző. A vízi erőmű kérdése eddig sem zavarta és a jövőben sem fogja zavarni a kapcso­latok fejlődését. A korrekt együttműködéshez termé­szetesen az is hozzátartozik, hogy a magyar kormányfő időről időre pontosan tájé­koztatja osztrák partnerét a magyar .álláspontról. El­mondta azt is, hogy a beru­házás kérdését a magyar kormány e hónap végéig véglegesen le szeretné zár­ni azért, hogy sem a cseh­szlovák, sem az osztrák, sem pedig a magyar vállalatok ne maradjanak tovább bi­zonytalanságban. (Folytatás a 2. oldalon.) A delegáció a repülőtér­ről a Hősök terére hajta­tott és dr. Hans-Jochen Vo­gel koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművé­nél. Késő délptán Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés elnöke fogadta dr. Hans-Jochen Vö­gelt és kíséretét a Parla­mentben. Budapestre érkezett Dr. Hans-Joehen Veget MAGYAR—SZOVJET ÜZLETKÖTÉS AZ MSZP ÁLLÁSPONTJA: Jönnek az ötajtós Szamarak Folytatni kell a háromoldalú tárgyalásokat! Jövőre 31 ezer Lada sze­mélygépkocsi érkezik ha­zánkba, 'köztük 8 ezer olyan Szamara, amelyhez hason­lóak már futnak útjainkon. Kétezer ötajtós Szamara is jön, továbbá ezer Niva, a többi a hagyományos 1300-as és 1500-as Lada-változat. Minderről csütörtökön kö­töttek szerződést a Mogürt és a szovjet VÁZ autógyár képviselői. A megállapodás összértéke meghaladja a 113 millió rubelt. Ebből mintegy 50 millió rubelt tesz ki a magyar iparvállalatok koo­perációs részegységszállítása a szovjet autógyárnak. Az alkatrészekért gépkocsikat kapunk. A Mogürt további Lada autók behozataláról is foly­tat tárgyalásokat, akár csak a gyártási kooperáció bőví­téséről. Ez utóbbiban a Ba­kony Művek, az ELzett, a Remix, az MMG Automati­ka Művek és a Tungsram is érdekelt. A Mogürt-nél az MTI kér­désére válaszolva elmond­ták: tavaly csaknem 32 ezer Lada gépkocsi, továbbá két­ezer Niva, ezer Volga, 500 Moszkvics és mintegy 300 UAZ terepjáró érkezett ha­zánkba, összesen 126,5 mil­lió rubelért. Az idén a ke­ret szűkült: Ladából 30 700, Nivából 500, Volgából ezer, Moszkvicsból 800 és UAZ­ból 500 jött be (110 millió rubel értékben). A magyar exportszállítmányok legna­gyobb tételét az Ikarus bu­szok jelentik; ezekből ta­valy 7435-öt exportáltunk, 502 millió rubelért, az idén viszont már csak 5400-at, 380 millió rubelért. Ezenkí­vül a partnerek kölcsönösen szállítottak és szállítanak egymásnak alkatrészeket, la­kókocsikat, haszonjárműve­ket is. A járműszállítások mérséklődésének oka közis­mert : a magyar—szovjet árucsere-forgalomban mu­tatkozó tetemes magyar ak­tívum. Rögtönzött sajtótájékoz­tatót rendezett tegnap az MSZP székházában Kosa Ferenc és Fábry Béla, az újonnan alakult párt két el­nökségi tagja. Mindenekelőtt Kosa Fe­renc kívánta tisztázni a Jo- miuri Simbun japán napi­lapban adott interjújával kapcsolatos félreértéseket. (Az interjú teljes szövegét lapunk 2. oldalán közöljük. A szerk..) A nagy port fel­vert üggyel kapcsolatban el­mondta : csaknem négyórás interjút adott a japán új­ságírónak, ám a lapban ’ megjelent cikk tényeiben, tartalmában, részleteiben, sugallatában és hangulatá­ban élesen eltért a szóban elhangzottaktól. így például olyan, pártvezetők közötti ellentéteket „hallott ki” a japán lap Kosa Ferenc sza­vaiból, amelyekről ő nem szólt, s amelyeknek nincs valóságalapjuk. Kosa Ferenc azonnal felvette a kapcsola­tot a lap igazgatójával, Iinu- ma úrral, kérve, hogy az új­ságíró a hű tartalomnak és hangulatnak megfelelően hozza nyilvánosságra a vele készült interjút, ugyanabban a lapban. Sajnálatos, hogy az amúgy is torzított cikk­ből a különböző sajtóorgá­numok — a későbbi rövidí­tések folytán — olyan része­ket emeltek ki, amelyek még inkább elferdítették az ere­deti mondanivalót. Kosa Ferenc készségét fe­jezte ki, hogy minden vét­len sajtóorgánumtól — így a Magyar Rádiótól és a Ma­gyar Távirati Irodától, ame­lyeket a csütörtök déli kró­nikában elhangzott nyilatko­zatában esetleges ferdítéssel vádolt — elnézést kérjen. Ezt követően Fábry Béla, az MSZP elnökségének tag­ja, aki egyúttal a közép­szintű tárgyalások MSZP- küldöttségének egyik veze­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents