Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám

2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 13., szerda A fö irány: Sopron és Hegyeshalom (Folytatás az 1. oldalról.) ellenes kampányát, atíúMF a ÜgVijft távirati iroda sze­rint ösztönözte a kiutazáso­kat. A szovjet szóvivő utalt arra, hogy a berlini kor­mány megvalósítja a helsin­ki megállapodásokat, s ígv as NPK-ból áttelepülő ál­lampolgárok száma fokoza­tosan növekszik, tavaly el­érte az 50 ezret. Egyúttal ér­elismerően szólt a magyar kormány döntéséről. 8? NOfí-polgárök kiutazásának engedélyezéséről. Mindkét szóvivő utalt arra, hogy Bush elnök hamarosan ál­landó jelleggel megadhatja Magyarországnak a legna­gyobb kedvezményt, azaz a normális kereskedelmi fel­tételeket. A két szóvivő egybehang­zó állásfoglalása szerint Wa­Elindult az osztrák buszkaraván, amelyik az NDK-beli me­nekülteket szállította el a zugligeti táborból tésre adta, hogy Moszkva a legális úton történő kiván­dorlást támogatja. Geraszi- mov kitért az NDK-bell hi­vatalos hírügynökség, az ADN kommentárjára is, amely elutasította az NSZK magatartását és „sajnálkozá­sát fejezte ki a magyar lé­pés” miatt. Az MTI-nek az ügy kapcsán kiadott nyilat­kozatából a szovjet szóvivő azt emelte ki, hogy a ma­gyar fél nem vállal felelős­séget a kialakult helyzetért. Hétfőn mind a Fehér Ház, mind az amerikai külügy­minisztérium szóvivője igen shiington „melegen üdvözli a magyar kormány humanitá­rius döntését... az egyolda­lú lépés bátran megoldott egy fenyegető méretűnek ígérkező humanitáriénus problémát. Eljárásával a magyar kormány tanúságot tett elkötelezettségéről az emberi jogok és a mozgás- szabadság mellett — össz­hangban az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet ajánlásaival. Tud­juk, hogy ez nehéz döntés volt Magyarország számára — de ez volt a helyes dön­tés. „ÚJ FÓRUM" „Üj Fórum” néven függet­len országos szervezet ala­kult az, NDK-bart — jelen­tette a Reuter brit hírügy­nökség egyházi forrásokra hivatkozva. A dokumehtum sürgeti a reformokat, és hangsúlyozza, hogy az NDK állampolgá­rainak tömeges kivándorlá­sa is a változások szükséges­ségét támasztja alá. A refor­mok érdekében az „Üj Fó­rum” párbeszédre szólítja fel a berlini vezetést. Az NDK külügyminisztériumának jegyzéke Az NDK külüsvminiszté­riuma kedden jegyzéket jut­tatott el a Magyar Népköz- társaság Külügyminisztériu­mához a Magyarországról Ausztrián át az NSZK-ba távozó NDK-állampolgárok ügyével kapcsolatban. A jegyzék szerint: „A Német Demokratikus Köztársaság kormánya meg­ütközéssel vette tudomásul a Magyar Népköztársaság kora mányának azt a döntését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság polgárainak ér­vényes útiokmányak nélkül lehetővé teszi a kiutazást harmadik államokba- Ehhez a lépéshez kapcsolódik, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya ideiglenesen ha­tályon kívül helyezte az fütíü. június 20-án kelt, a vízum­mentes utazásokról szóló egyezmény 6. és 8. cikkelyét, továbbá a hozzá tartozó jegy­zőkönyvet. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya meg­állapítja, hogy ezek a do­kumentumok mindkét félre egyformán kötelezők. Sem a fentebb megnevezett két­oldalú, nemzetközi jogi meg­állapodások, sem az 1969. május 23-án kelt bécsi kon­venció a szerződésjogról, amelyhez mindkét ország csatlakozott, nem tartalmaz­za a vállalt kötelezettségek egyik fél általi egyoldalú felfüggesztésének lehetősé­gét. Ennélfogva a nemzetkö­zi jognak az az alaptétele érvényesül, miszerint a meg­kötött szerződéseket be kell tartani, azokat jóhiszeműen teljesíteni kell. Ennek alapján a magyar eljárás nemzetközi jogi szer­ződések egyértelmű megsér­tését, s ezzel összefüggésben a Német Demokratikus Köz­társaság alapvető érdekeinek megsértését jelenti, A kiala­kult helyzetért a magyar fél viseli a felelősséget, Mind a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterének augusz­tus 31-én Berlinben folyta­tott tárgyalásain, mind az NDK külügyminisztériumá­nak szeptember 4-én kelt jegyzékében, mind pedig az NDK külügyminisztere ál­tal szeptember 8-én küldött hivatalos táviratban konkrét és konstruktiv javaslatok fo^almasódtak meg a kiala­kult problémák egyetér­tésben történő megoldására­A Magyar Népköztársaság haladéktalan és átfogó tájé­koztatást kapott a Német Oe- mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti megállapodásról. Mint ismeretes, ez a megállapo­dás azt eredményezte, hogy szeptemher 8-án vatameny-' nyi NDK-polgár elhagyta az NSZK állandó berlini kép­viseletét és visszatért ottho­nába. Az NDK változatlanul azt vallja, hogy ez a meg­oldás a Magyarországon tar­tózkodó NPK-állampolgá- rokra is alkalmazható lett volna. Az NDK és Magyar- ország közötti nemzetközi jogi szerződések betartása esetén nem alakult volna ki olyan helyzet, amelyet a Magyar Népköztársaság hi­vatalos képviselői rendkívü­linek minősítettek. A Német Demokratikus Köztársaság megerősíti azt az álláspontját, miszerint az NDK-állampolgárok harma­dik államokba való kiuta­zásának engedélyezése érvé­nyes NDK-útiokmányok nél­kül a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásá­nak megsértését jelenti. Egyúttal annak a jogtalan követelésnek a malmára hajtja a vizet, amellyel a Német Szövetségi Köztársa­ság a nemzetközi joggal el­lentétesen „oltalmi kötele­zettséget” gyakorol az NDK állampolgárai fölött. A Német Demokratikus Köztársaság elvárja a Ma­gyar Népköztársaság azon döntésének azonnali vissza­vonását, amely egyoldalúan hatályon kívül helyezte a vízummentes utazásokról szóló egyezmény egyes ré­szeit. A Német Demokratikus Köztársaság megerősíti azt a szándékát, hogy a barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés, valamint a gyakor­latban bevált szerződési rendszer alapján folytatja a baráti kapcsolatok fejleszté­sét, Ez szolgálja mindkét állam alapvető érdekeit, a szocializmus erősítését és a béke biztosítását,” Megalakult a Mazowiecki’kermány A lengyel par lament alsó- háza kedden délután elsöp­rő fölénnyel, a jelen levő 415 képviselő 4Q2 szavaza­tával, 13 tartózkodás mellett jóváhagyta a Szolidaritás alakította, Szolidaritás—Pa­rasztpárt—Demokrata Párt összetételű koalíciós kor­mányt, amelyben 4 minisz­teri poszt, köztük a nem­zetvédelmi és a belügyi a Kengyel Egyesült Munkás­ártot képviselő politikuso­é. A szavazást megelőzően, a kormányfő expozéja után a parlamentben jelen levő va­lamennyi politikai erő par­lamenti csoportja támogatá­sáról hiztosttotta Mazomec- Hi kormányát, függetlenül attól, hogy a LEMP és két keresztény csoport képvise­lői a kormányprogram né­hány megfogalmazásával szemben kételyeiknek is hangot adtak. A lengyel alsóház keddi döntése azt jelenti, hogy a háború óta először és a szo­cialista táborban elsőként Lengyelországban nem kom­munista formányfő vezette kabinet jött létre, olyan, amelyben nem a kommunis­ta párt ellenőrzi a minisz­teri tárcák többségét. Bár a Lengyel Egyesült Munkás­párt változatlanul az alsó­ház legerősebb pártja 173 képviselővel, megelőzve a 161 képviselőt küldő Szoli­daritást, a Parasztpárt 70 és a Demokrata Párt 27 kép­viselőjét is maga mellett tudó Szolidaritás kényelmes többséggel rendelkezik a 400 fős alsóházban. A Szolidari­tás a LEMP támogatása nél­kül is kormányképes, annál is inkább, mivel a parla­ment felsőháza, a szenátus 100 helyéből 99 a Szolidari­tás szenátoraié. Lengyelország új kormá­nyában háromhetes alkudo­zás után 11 minisztere van a Szolidaritásnak: a mezőgaz­dasági és a külkereskedelmi tárca kivételével valameny- nyi gazdasági minisztérium a Szolidaritásé és a Szolidari­tás javasolta, magát függet­lennek valló katolikus kül­ügyminiszter Is a Szolidari­tás táborát erősíti. A LEMP a Parasztpárthoz hasonlóan 4 minisztérium irányítását kapta meg, Az A képviselők elsöprő több­séggel jóváhagyták a Szoii- daritás-párti kormányt eddigi nemzetvédelmi és bel­ügyminiszter — Florian Si- wicki és Czeslaw Kiszczak. mindketten a LEMP KB PB tagjai —, az kormányban is megtarthatták eddigi mi­niszteri bársonyszékeiket. A LEMP-é lett ezen kívül a nem kevésbé fontos külke­reskedelmi tárca és a köz­lekedési minisztérium veze­tő posztja is. A Parasztpárt adja a Ma zowlecki-kormány mező- gazdasági, igazságügyi, egészségügyi és környezet- védelmi miniszterét. A De- mökrata Párt képviselője fogja irányítani a belkeres­kedelmi tárcát, a .jövőben létrejövő távközlési minisz­tériumot és a tudományos műszaki fejlesztésért felelős államhivatalt. A Mazowlecki-kabinetnek 4 miniszterelnök-helyettese lesz, úgy, hogy egy-egy mi­niszter tölti be ezt a posz­tot valamennyi párt nevé­ben. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt is fontos sikert könyvelhetett el kedden az­zal, hogy az alsóház a köz- társasági elnök javaslatára Wladislaw Bakát, a LEMP KB PB tagját választotta meg döntő fölénnyel a nem­zeti bank új elnökének, bár Baka a 8ö-hs évek elején már betöltötte ezt a posz­tot. SÁRKÖZY TAMÁS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Ligaesov Berlinben Program a gazdasági deregulációra Szeptember 15-től csak a Gazdasági Deregulációs Ta­nács véleményével ellátott jogszabály-tervezeteket ter­jeszthetnek a Miniszterta­nács elé a gazdasági főható­ságok — jelentette be ked­di sajtótájékoztatóján Sár- közy Tamás igazságügymi- niszter-helyettes, deregulá­ciós kormánybiztos. Mint mondta: a jogtudósokból ál­ló 15 tagú tanácsot a kor­mány azért hívta életre, hogy közreműködjön a túl­szabályozás megszüntetésé­ben és a piacgazdasági vi­szonyok fejlesztésében: csökkentse az állami be­avatkozást, a gazdálkodás, a vállalkozás kötöttségeit, s lényegesen javítsa a gazdál­kodók lehetőségeit. A Minisztertanács dere­gulációs programja kü­lönbséget tesz a már meg­lévő és a leendő jogszabá­lyok között. Ez év december 31-ig a kormányhatározat­ban felsorolt minisztériu­moknak — indoklással el­látva — nyilatkozniuk kell, melyik korábbi jogszabályai­kat kívánják a jövőben is hatályban tartani. Minden olyan minisztertanácsi ren­delet és határozat, minisz­teri rendelet és államtitká­ri rendelkezés, amelynek módosításáról, megújításá­ról a Deregulációs Tanácsot nem tájékoztatják, legké­sőbb 1990. májusában ha­tályát veszti. A módosított, vagy újra szövegezett jog­szabályokat a Deregulációs Tanács véleményezi, s a kormánybiztos március 1-jé- ig nyilatkozik, egyetért-e az­zal, vagy sem. Érdemi véle­ménykülönbség esetén a Mi­nisztertanács- hoz végső döntést. A radikális jogszabály-fe­lülvizsgálatot az indokolja, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény nem érintette a hatályba lépése előtti joganyagot, ezért szá­mos olyan rendelet, rendel­kezés, utasítás és jogi irány- mutatás érvényesül a gya­korlatban, amely már e tör­vény elveinek sem felel meg. Ez utóbbi belső szabá­lyok (körlevelek, leiratok stb.) is — amelyek száma több tízezerre tehető — ha­tályukat veszítik, hiszen a magyar gazdaságot elsősor­ban ezek, és nem a magas szintű jogszabályok korlá­tozzák — mondotta a kor­mánybiztos. A gazdasági deregulációt egyben fel kell használni a magyar gazdasági jognak a közös piaci szabályozáshoz való közelítésére, ahogy te­szik ezt számos országban. A jogalkotóknak ismerniük kell, hogy az eléjük kerülő jogszabálytervezetek össz­hangban vannak-e az EGK szabályaival, s ha nincsenek, annak mi az oka, s mi lehet a következménye. A jogi felülvizsgálat nem terjed ki a műszaki előírá sokra, szabványokra, ám a kormánybiztos nem tar­totta kizártnak, hogy a vá­lasztásokat követően az uj Országgyűlés elfogadjon egy deregulációs törvényt, amely már a monopolhelyzetben lévő vállalatok túlszabályo­zásával szemben is fellép. Az érdemi dereguláció ter­mészetesen elsősorban az új gazdasági törvényhozás fel­adata. Az igazságügyi kor­mányzat elkészítette a gaz­dasági törvényhozás há­roméves tervét, amely mó­dot ad a végrehajtási jog­szabályok dzsungelének át­tekintésére és a felesleges kötöttségek leépítésére. Sárközy Tamás végezetül utalt arra, hogy a gazdasági dereguláció szoros kapcsolat­ban van. — és lesz — a Bel­ügyminisztérium által irá­nyítandó közigazgatási de­regulációval, amelyről az il­letékes belügyminiszter-he­lyettes a későbbiekben min­den bizonnyal tájékoztatja a sajtó képviselőit. A kormánybiztos kérdé­sekre válaszolva elmondta: mivel hazánkban a jogsza­bályoknak semmilyen meg­bízható nyilvántartása nincs, 40—60 ezerre becsülhe­tő a gazdaságra közvetlenül ható jogszabályok száma. Ugyancsak nem lehet előre látni, hány munkahely szű­nik meg a dereguláció ered­ményeként. Hozzáfűzte azonban, hogy a jogászokra nagy szükség van más terü­leteken, elsősorban a köz- igazgatási bíráskodásban, a cégbíróságokon, illetve a bankokban, különböző gaz­dasági szervezeteknél. Sárközy Tamás megismé­telte: csak az ezt követően benyújtandó jogszabályter­vezeteket véleményezik. Mi­vel az új adótörvényeket a Pénzügyminisztérium már a kormány elé terjesztette, ar­ról a Deregulációs Tanács még nem nyilvánított véle­ményt. (MTI) Kedden délelőtt szovjet pártküldöttség élén Berlinbe érkezett Jegor Ligaesov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára. A főleg mező- gazdasági szakértőkből álló küldöttség négy napon át folytat tárgyalásokat az NSZEP KB illetékeseivel, megvitatva a mezőgazdasági és a szövetségi pártpolitika terén gyűjtött tapasztalato­kat. A programban szerepel több mezőgazdasági létesít­mény meglátogatása is. FELHÍVÁS! A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR értesíti az 1989. évi kampányra felvett dolgozóit, hogy a répafeldolgozás SZEPTEMBER 18-ÁN INDUL. A műszakok kezdése: I. műszak 18-án 6 órakor II. műszak 18-án 13 órakor III. műszak 18-án 21 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents