Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 12., kedd Menekültek az éjszakában (Folytatás az 1. oldalról) északi partján, a többi a Keleti pályaudvaron tartóz­kodik, közülük kettőt az osztrák vasutak küldtek. Az NDK-beli csoportok megér­kezése, regisztrálása és el­helyezkedése után folyama­tosan indítják a vonatokat a pályaudvarokról a határ- állomások felé. Közvetlenül éjfél után be­futottak az első NDK-s gépkocsik a kőszegi és a búcsúi határátkelőhöz, ahol kora délelőittig mintegy négyszáz NDK-állampolgár hagyta el az országot. A vártnál lényegesen keveseb­ben érkeztek a Vas megyei határállomáshoz, ahonnan az azonosítás után nyomban továbbutazhattak. Kora dél- előttig egyetlen más állam­polgárságú személy sem akarta kihasználni az NDK- soknak felkínált szabad tá­vozási lehetőséget. Nemzetközi sajtóvisszhang 0 órától kinyitották a határt az NDK-ból kivándorolni szándékozók, s hazánkban tartózkodók előtt. A kocsisor a sorompó felnyitására vár A hétfőn megjelenő nyu­gatnémet országos és tarto­mányi napilapok címoldala­it a magyar kormány nagy­lelkű döntése utáni hely­zetről szóló tudósítások töl­tik be. A lapok idézik a nyugatnémet kormány nyi­latkozatát: az NSZK kabi­netje sohasem fogja elfelej­teni Magyarországnak, amit most saját felelősségére tett a menekülttáborokban hete­kig összezsúfolódott némete­kért. A szociáldemokrata (SPD) Hamburger Morgenpost cí­mű nagy példányszámú új­ság „Hála Magyarország­nak” feliratú hírmagyaráza­tában rámutat: végre fellé­legezhetünk, de éppúgy re­mélni lehet, hogy véget ér Magyarországnak a német— német problémával való sú­lyos megterhelése is. Eb­ben az országban a ható­ságok és az állampolgárok szinte hihetetlen türelmet és megértést tanúsítottak. A húrt azonban nem szabad túlfeszíteni és ezt a jövő­ben világossá kell tenni az NSZK-ba áttelepülni szándé­kozó NDK-állampolgárok számára is. Üjabb tömeges kivándorlási rohamot Ma­gyarországon már nem tud­nának megengedni. Ezt tisz­teletben kell tartani. Ne­künk ezért az önzetlen se­gítségért Magyarországot nem megjutalmaznunk kell, az NSZK segíteni tartozik annak a Magyarországnak, amely épp most szabadul meg bürokratikus nyűgei­től. Márpedig ez valameny- nyiünknek a javát szolgál­ja — írja a hamburgi újság. AJ Die Welt című konzer­vatív napilap vezércikké­ben szintén rámutat: a ma­gyar lépést nem lehet elég­gé méltányolni. Itt nem egy­szerű problémáról volt szó, hanem olyanról, amely meg­terhelte az ország politikai vezetését, ráadásul egy olyan pillanatban, amikor forra­dalmi reformpolitikájának védelme közben a varsói szerződésbeli ortodox erők bírálatait is el kell háríta­nia. A jövőben mindent meg kell tennünk azért, hogy Magyarország a demokrácia felé vezető útjáról le ne sod­ródjon gazdasági okokból. Ez az NSZK magától értető­dő kötelessége is egyben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében az NDK-ból történő tömeges elvándorlás okait elemezve első helyen említi: az em­berek önálló, felelősségteljes életet szeretnének élni, sze­retnék valóban kipróbálni a bennük rejlő energiákat. Ez az, ami hiányzik. Az NSZK tévé- és rádió- állomásai vasárnap a késő esti, illetve éjszakai órák­ban egybehangzóan jelentet­ték: az utóbbi napokban lé­nyegesen megromlott Erich Honecker NDK-beli párt- és állami vezető egészségi álla­pota. Nyugati diplomaták az NSZEP tisztségviselőitől azt az értesülést szerezték, hogy az idős politikust csak most tájékoztatták teljes mélysé­gében a menekültáradatról. Ez is lehangoló hatást gya­korolt rá. Másfelől a politi­kai bizottságban erősödik a vele szembeni bírálat, mert állítólag helytelenül mérce fel a kivonulási mozgalom jelentőségét és mértékét. Sőt makacsságával csak fokozta a problémát — jelentette a ZDF televízió és az NDR észak-német rádió. „Menekültáradat az éjsza­kában. Sok ezer keletnémet vágott neki azonnal a határ­nak a magyar kormány zöld jelzése nyomán, a szabadsá­got választva” — így szá­mol be hétfőn első oldalon, főcímben a Corriere della Sera, és a legtöbb olasz lap a vasárnapi döntésről, amely megnyitotta a határt az NDK-menekültek előtt. Egyedül a kommunista párt­lap, a L’Unita közli csupán belső oldalain az eseményt, azt hangsúlyozva: a magyar kormány elsősorban emberi­ességi megfontolásokból hozta meg a döntést. Ez utóbbit a legtöbb hír magyarázó méltatja és úgy értékeli, mint a demokrati­kus jogállamiság felé tett újabb lépést. A Corriere del­la Sera figyelmét nem ke­rülte el, hogy Horn Gyula külügyminiszter nyilatkoza­ta polémikus élt is tartal­maz az NDK hatóságai felé, mert nem tanúsítottak kel­lő rugalmasságot a mene­kültek ügyében, miközben Magyarországon egyre tart­hatatlanabbá vált a helyzet. A Corriere, amely beszámol az NDK elítélő reagálá­sáról is, úgy látja: tovább nőtt ezzel a távolság Ma­gyarország és a Varsói Szer­ződés más államai között, miközben Magyarország „újabb lépéssel közeledett a szabad világhoz”. A prágai sajtó egyelőre kommentár nélkül, vélemé­nyét csupán a kiemelések­kel érzékeltetve számolt be arról, hogy Magyarország lehetővé tette a területén tartózkodó NDK-állampol- gároknak a továbbutazást nyugati országokba. A lapok többsége Magyar- ország egyoldalú döntése címmel, röviden számolt be a budapesti lépésről, közölve egyben az NDK hivatalos hírügynökségének reagálá­sát is. A Rudé Právo bu­dapesti tudósítója lapjában megjegyezte: körülbelül hat­vanezer NDK-állampolgár tartózkodik jelenleg Ma­gyarországon, s hozzátette, „érthetően arról van szó, hogy NDK-útlevéllel, a fo­gadó ország vízuma nélkül távozzanak nyugatra”. A prágai újságok közük, hogy a magyar kormány egyolda­lúan úgy döntött, ideiglene­sen felfüggeszti az 1969-es magyar—NDK kormánykö­zi megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát, lehe­tővé teszi — a lapok megfo­galmazása szerint — „az il­legálisan Magyarországon tartózkodó” NDK-állampol- gároknak, hogy kiutazzanak abba az országba, amely hajlandó befogadni őket. A lapok többsége idézi az ADN közleményét, mond­ván, hogy a hírügynökség „az NDK belügyeibe való közvetlen beavatkozásnak nevezte” az egyoldalú ma­gyar lépést. „Magyarország megnyi­totta a gátat k$let és nyu­gat között” — kezdte hely­színi jelentését a BBC tu­dósítója a magyar—osztrák határról a televízió hétfő reggeli hírmagazinjában. Va­sárnap este óta valamennyi brit rádió- és televízióállo­más hírei élén számol be a nagy kivonulásról, a késő éjjel áttördelt reggeli lapok első oldalas szalagcímek alatt tudósítottak az ese­ményről. „Csaknem olyan csodasze- rűen, mint a Vörös-tenger kettéválása, eltűnt a határ Magyarország és Ausztria között minden keletnémet útlevél tulajdonosa előtt. Amikor éjfélt ütött az óra, megadta a jelt olyan töme­ges kivándorlásra, amilyent nem láttak Kelet-Európábán a berlini fal felépítése óta” — kezdte jelentését a The Independent budapesti tu­dósítója. A brit lapok jellemző első oldalas főcímei: „Keletnéme­tek özönlenek Nyugatra — Magyarország megnyitja a határt a legnagyobb legális exodus előtt” (The Guardi­an), „Konvoj a szabadság felé” (Daily Mail), Hétezren úton a szabadságba (The Daily Telegraph), „A ma­gyarok megnyitják a határt nyugat felé” (The Times), „A nagy német exodus” (Daily Express). A szigetország elektroni­kus és nyomtatott tömegtá­jékoztatása rendkívül mele­gen méltatja a magyar kor­mány döntését. Kiemelik, hogy az NSZK vezető po­litikusai „soha el nem fe­lejthető humanitárius tett­nek”, az NDK hatóságai pe­dig „szerződésszegésnek” mi­nősítették a magyar határok megnyitását az NDK-állam- polgárok előtt. „Magyarországi rés a ber­lini falon”, „A magyarok megnyitják a határt az NDK-menekültek előtt” — ilyen címekkel számolnak be a hétfői lengyel napilapok a magyar kormánynak az NDK-menekültek ügyében hozott döntéséről. Valamennyi központi na­pilap a Magyar Távirati Iro­dára hivatkozva, kommentár nélkül, részletesen ismerteti a kormánynyilatkozatot és Horn Gyula külügyminiszter televíziós interjúját. A Zy- cie Warszawy bécsi hírében beszámol az NDK-áttelepü- lők ausztriai fogadásának előkészületeiről, míg aSztan- dar Mlodych című ifjúsági napilap azt a bonni előrejel­zést közit, mely szerint az ezredfordulóig 1,5 millió NDK-állampolgár NSZK-ba települését prognosztizálják és mintegy fél millió len­gyelre, szovjetre és magyar­ra számítanak. A szovjet külügyi szóvivő hétfői sajtóértekezletén tar­tózkodott attól, hogy kom­mentálja azt a magyar dön­tést, amely lehetővé teszi az országban tartózkodó NDK- állampolgárok Nyugatra tá­vozását, de ígéretet tett ar­ra, hogy kedden ismerteti a kérdéssel kapcsolatos szovjet álláspontot. Gennagyij Ge- raszimov szerint még korai a hétfőn hajnalban érvény­be lépett magyar döntést ér­tékelni. Elöljáróban csak annyit mondott: a fő gondot az NSZK-nak az az állás­pontja okozza, hogy nem is­meri el az NDK-állampol- gárságot, ami „olaj a tűzre”. Fiatal NDK-beliek egy csoportja elhagyja a magyar határt, s megérkezik Ausztriába Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző­bizottsága szeptember 12-ére, keddre összehívta a Köz­ponti Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Köz­ponti Bizottság hallgasson meg tájékoztatót a háromol­dalú politikai egyeztető tárgyalásokról, vitassa meg a kongresszusi beszámoló téziseit, a párt programnyilatko­zatáról és alapszabályáról szóló előterjesztést, valamint a kongresszussal összefüggő szervezeti kérdéseket. A Központi Bizottság napirendjére kerül a világgaz­dasági nyitással és az Európa-politikával összefüggő MSZMP-stratégia, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztató, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javaslat. A testület kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. (MTI) Moldavában véget érnek a politikai sztrájkok Moldavában véget érnek a politikai sztrájkok, s fo­kozatosan mindenütt újból megindul a munka. Erről számol be hétfői számának kisinyovi jelentésében a Pravda. Elsőként a vasúti szállítás, a feldolgozóipar és a leg­fontosabb építkezések dolgo­zói veszik fel ismét a mun­kát. Emlékezetes, hogy az időközben elfogadott nyelv­törvények tervezete ellen mintegy három héttel ezelőtt kezdtek sztrájkot a köztár­saság nem moldován anya­nyelvű lakosai. A Pravda megszólaltatja a sztrájkbizottság egyik társelnökét, V. Riljakovot, aki egyfelől osztotta a Mol- davai KP KB felhívásában tükröződő aggodalmakat, másfelől azonban sajnálko­zott, hogy Kisinyovban ezek­nek az aggodalmaknak nem korábban adtak ilyen nyil­vánosan hangot. Riljakov eredményesnek minősítette a sztrájkakciót, mert a törvények demokra- tikusabbak, mint amilyenek az eredeti tervezetek vol­tak. A sztrájkbizottság ja­vasolta a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának azt is, hogy politikai és jogi szak­értők elemezzék, vélemé­nyezzék az elfogadott törvé­nyeket. Mint ismeretes, ezt a követelésüket is teljesítet­ték. A háromhetes tiltakozás mérlegét megvonva Riljakov azt nyilatkozta, hogy a sztrájkok végül is az átala­kítás politikáját erősítették, megmutatták a munkásosz­tály kiállását a demokrati­kus társadalom megteremté­se mellett. Németh Miklós miniszterelnök szeptember 11-én hivatalá­ban fogadta Giovanni Agnelli-t, a Fiat Konszern elnökét Jelein: peresztrojka, kapitalizmus, szocializmus Az Egyesült Államoknak segítséget kell nyújtania a szovjet reformprogram meg­mentéséhez — mondotta vasárnapi sajtóértekezletén New Yorkban Borisz Jelcin. A radikális nézeteiről ismert szovjet képviselő — aki tíz­napos körutat tesz az Egye­sült Államokban — rendkí­vül sötét képet festett a je­lenlegi szovjet gazdasági helyzetről, és hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak fel kell használnia az amerikai demokrácia minden kedvező tapasztalatát. Jelcin jelezte: ezeket a problémákat fel akarja vet­ni magénak Bush elnöknek is, bár még nem kapott vá­laszt Washingtonból, hogy létrejöhet-e találkozójuk. A politikus kifejtette, hogy sze­rinte országa gazdasági, pénzügyi és politikai válság­ban van, s rendkívüli intéz­kedések révén lehet csak megállítani az életszínvonal csökkenését. A képviselő szerint Mihail Gorbacsov népszerűsége csök­kent az utóbbi időben, de vezetői posztját egyelőre nem fenyegeti közvetlen ve­szély. Gorbacsov elég erős ahhoz, mondta, hogy megfé­kezze ellenfeleit, de prog­ramjának meghirdetésekor sok problémát nem Látott előre, számos hibát is elkö­vetett. — A Szovjetunió többé nem áltathatja magát azzal, hogy utoléri és lekörözi a Nyugatot — folytatta Jelcin, aki szerint országának fel kell használnia az amerikai demokrácia kétszáz év alatt felhalmozott tapasztalatait, és ennek alapján kell meg­alkotnia a szocializmus új modelljét. Rámutatott, hogy a szovjet reformprogram megmentéséért az amerikai kormányzat is sokat tehet, például segélyek nyújtásá­val, a gazdasági együttmű­ködés bővítésével. Konkrét lépésként javasolta, hogy az amerikai kormányzat báto­rítsa a Szovjetuniót: tegye lehetővé az amerikai üzlet­emberek számára a közvet­len beruházásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents