Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-12 / 215. szám
2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 12., kedd Menekültek az éjszakában (Folytatás az 1. oldalról) északi partján, a többi a Keleti pályaudvaron tartózkodik, közülük kettőt az osztrák vasutak küldtek. Az NDK-beli csoportok megérkezése, regisztrálása és elhelyezkedése után folyamatosan indítják a vonatokat a pályaudvarokról a határ- állomások felé. Közvetlenül éjfél után befutottak az első NDK-s gépkocsik a kőszegi és a búcsúi határátkelőhöz, ahol kora délelőittig mintegy négyszáz NDK-állampolgár hagyta el az országot. A vártnál lényegesen kevesebben érkeztek a Vas megyei határállomáshoz, ahonnan az azonosítás után nyomban továbbutazhattak. Kora dél- előttig egyetlen más állampolgárságú személy sem akarta kihasználni az NDK- soknak felkínált szabad távozási lehetőséget. Nemzetközi sajtóvisszhang 0 órától kinyitották a határt az NDK-ból kivándorolni szándékozók, s hazánkban tartózkodók előtt. A kocsisor a sorompó felnyitására vár A hétfőn megjelenő nyugatnémet országos és tartományi napilapok címoldalait a magyar kormány nagylelkű döntése utáni helyzetről szóló tudósítások töltik be. A lapok idézik a nyugatnémet kormány nyilatkozatát: az NSZK kabinetje sohasem fogja elfelejteni Magyarországnak, amit most saját felelősségére tett a menekülttáborokban hetekig összezsúfolódott németekért. A szociáldemokrata (SPD) Hamburger Morgenpost című nagy példányszámú újság „Hála Magyarországnak” feliratú hírmagyarázatában rámutat: végre fellélegezhetünk, de éppúgy remélni lehet, hogy véget ér Magyarországnak a német— német problémával való súlyos megterhelése is. Ebben az országban a hatóságok és az állampolgárok szinte hihetetlen türelmet és megértést tanúsítottak. A húrt azonban nem szabad túlfeszíteni és ezt a jövőben világossá kell tenni az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok számára is. Üjabb tömeges kivándorlási rohamot Magyarországon már nem tudnának megengedni. Ezt tiszteletben kell tartani. Nekünk ezért az önzetlen segítségért Magyarországot nem megjutalmaznunk kell, az NSZK segíteni tartozik annak a Magyarországnak, amely épp most szabadul meg bürokratikus nyűgeitől. Márpedig ez valameny- nyiünknek a javát szolgálja — írja a hamburgi újság. AJ Die Welt című konzervatív napilap vezércikkében szintén rámutat: a magyar lépést nem lehet eléggé méltányolni. Itt nem egyszerű problémáról volt szó, hanem olyanról, amely megterhelte az ország politikai vezetését, ráadásul egy olyan pillanatban, amikor forradalmi reformpolitikájának védelme közben a varsói szerződésbeli ortodox erők bírálatait is el kell hárítania. A jövőben mindent meg kell tennünk azért, hogy Magyarország a demokrácia felé vezető útjáról le ne sodródjon gazdasági okokból. Ez az NSZK magától értetődő kötelessége is egyben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében az NDK-ból történő tömeges elvándorlás okait elemezve első helyen említi: az emberek önálló, felelősségteljes életet szeretnének élni, szeretnék valóban kipróbálni a bennük rejlő energiákat. Ez az, ami hiányzik. Az NSZK tévé- és rádió- állomásai vasárnap a késő esti, illetve éjszakai órákban egybehangzóan jelentették: az utóbbi napokban lényegesen megromlott Erich Honecker NDK-beli párt- és állami vezető egészségi állapota. Nyugati diplomaták az NSZEP tisztségviselőitől azt az értesülést szerezték, hogy az idős politikust csak most tájékoztatták teljes mélységében a menekültáradatról. Ez is lehangoló hatást gyakorolt rá. Másfelől a politikai bizottságban erősödik a vele szembeni bírálat, mert állítólag helytelenül mérce fel a kivonulási mozgalom jelentőségét és mértékét. Sőt makacsságával csak fokozta a problémát — jelentette a ZDF televízió és az NDR észak-német rádió. „Menekültáradat az éjszakában. Sok ezer keletnémet vágott neki azonnal a határnak a magyar kormány zöld jelzése nyomán, a szabadságot választva” — így számol be hétfőn első oldalon, főcímben a Corriere della Sera, és a legtöbb olasz lap a vasárnapi döntésről, amely megnyitotta a határt az NDK-menekültek előtt. Egyedül a kommunista pártlap, a L’Unita közli csupán belső oldalain az eseményt, azt hangsúlyozva: a magyar kormány elsősorban emberiességi megfontolásokból hozta meg a döntést. Ez utóbbit a legtöbb hír magyarázó méltatja és úgy értékeli, mint a demokratikus jogállamiság felé tett újabb lépést. A Corriere della Sera figyelmét nem kerülte el, hogy Horn Gyula külügyminiszter nyilatkozata polémikus élt is tartalmaz az NDK hatóságai felé, mert nem tanúsítottak kellő rugalmasságot a menekültek ügyében, miközben Magyarországon egyre tarthatatlanabbá vált a helyzet. A Corriere, amely beszámol az NDK elítélő reagálásáról is, úgy látja: tovább nőtt ezzel a távolság Magyarország és a Varsói Szerződés más államai között, miközben Magyarország „újabb lépéssel közeledett a szabad világhoz”. A prágai sajtó egyelőre kommentár nélkül, véleményét csupán a kiemelésekkel érzékeltetve számolt be arról, hogy Magyarország lehetővé tette a területén tartózkodó NDK-állampol- gároknak a továbbutazást nyugati országokba. A lapok többsége Magyar- ország egyoldalú döntése címmel, röviden számolt be a budapesti lépésről, közölve egyben az NDK hivatalos hírügynökségének reagálását is. A Rudé Právo budapesti tudósítója lapjában megjegyezte: körülbelül hatvanezer NDK-állampolgár tartózkodik jelenleg Magyarországon, s hozzátette, „érthetően arról van szó, hogy NDK-útlevéllel, a fogadó ország vízuma nélkül távozzanak nyugatra”. A prágai újságok közük, hogy a magyar kormány egyoldalúan úgy döntött, ideiglenesen felfüggeszti az 1969-es magyar—NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát, lehetővé teszi — a lapok megfogalmazása szerint — „az illegálisan Magyarországon tartózkodó” NDK-állampol- gároknak, hogy kiutazzanak abba az országba, amely hajlandó befogadni őket. A lapok többsége idézi az ADN közleményét, mondván, hogy a hírügynökség „az NDK belügyeibe való közvetlen beavatkozásnak nevezte” az egyoldalú magyar lépést. „Magyarország megnyitotta a gátat k$let és nyugat között” — kezdte helyszíni jelentését a BBC tudósítója a magyar—osztrák határról a televízió hétfő reggeli hírmagazinjában. Vasárnap este óta valamennyi brit rádió- és televízióállomás hírei élén számol be a nagy kivonulásról, a késő éjjel áttördelt reggeli lapok első oldalas szalagcímek alatt tudósítottak az eseményről. „Csaknem olyan csodasze- rűen, mint a Vörös-tenger kettéválása, eltűnt a határ Magyarország és Ausztria között minden keletnémet útlevél tulajdonosa előtt. Amikor éjfélt ütött az óra, megadta a jelt olyan tömeges kivándorlásra, amilyent nem láttak Kelet-Európábán a berlini fal felépítése óta” — kezdte jelentését a The Independent budapesti tudósítója. A brit lapok jellemző első oldalas főcímei: „Keletnémetek özönlenek Nyugatra — Magyarország megnyitja a határt a legnagyobb legális exodus előtt” (The Guardian), „Konvoj a szabadság felé” (Daily Mail), Hétezren úton a szabadságba (The Daily Telegraph), „A magyarok megnyitják a határt nyugat felé” (The Times), „A nagy német exodus” (Daily Express). A szigetország elektronikus és nyomtatott tömegtájékoztatása rendkívül melegen méltatja a magyar kormány döntését. Kiemelik, hogy az NSZK vezető politikusai „soha el nem felejthető humanitárius tettnek”, az NDK hatóságai pedig „szerződésszegésnek” minősítették a magyar határok megnyitását az NDK-állam- polgárok előtt. „Magyarországi rés a berlini falon”, „A magyarok megnyitják a határt az NDK-menekültek előtt” — ilyen címekkel számolnak be a hétfői lengyel napilapok a magyar kormánynak az NDK-menekültek ügyében hozott döntéséről. Valamennyi központi napilap a Magyar Távirati Irodára hivatkozva, kommentár nélkül, részletesen ismerteti a kormánynyilatkozatot és Horn Gyula külügyminiszter televíziós interjúját. A Zy- cie Warszawy bécsi hírében beszámol az NDK-áttelepü- lők ausztriai fogadásának előkészületeiről, míg aSztan- dar Mlodych című ifjúsági napilap azt a bonni előrejelzést közit, mely szerint az ezredfordulóig 1,5 millió NDK-állampolgár NSZK-ba települését prognosztizálják és mintegy fél millió lengyelre, szovjetre és magyarra számítanak. A szovjet külügyi szóvivő hétfői sajtóértekezletén tartózkodott attól, hogy kommentálja azt a magyar döntést, amely lehetővé teszi az országban tartózkodó NDK- állampolgárok Nyugatra távozását, de ígéretet tett arra, hogy kedden ismerteti a kérdéssel kapcsolatos szovjet álláspontot. Gennagyij Ge- raszimov szerint még korai a hétfőn hajnalban érvénybe lépett magyar döntést értékelni. Elöljáróban csak annyit mondott: a fő gondot az NSZK-nak az az álláspontja okozza, hogy nem ismeri el az NDK-állampol- gárságot, ami „olaj a tűzre”. Fiatal NDK-beliek egy csoportja elhagyja a magyar határt, s megérkezik Ausztriába Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intézőbizottsága szeptember 12-ére, keddre összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bizottság hallgasson meg tájékoztatót a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, vitassa meg a kongresszusi beszámoló téziseit, a párt programnyilatkozatáról és alapszabályáról szóló előterjesztést, valamint a kongresszussal összefüggő szervezeti kérdéseket. A Központi Bizottság napirendjére kerül a világgazdasági nyitással és az Európa-politikával összefüggő MSZMP-stratégia, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztató, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javaslat. A testület kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. (MTI) Moldavában véget érnek a politikai sztrájkok Moldavában véget érnek a politikai sztrájkok, s fokozatosan mindenütt újból megindul a munka. Erről számol be hétfői számának kisinyovi jelentésében a Pravda. Elsőként a vasúti szállítás, a feldolgozóipar és a legfontosabb építkezések dolgozói veszik fel ismét a munkát. Emlékezetes, hogy az időközben elfogadott nyelvtörvények tervezete ellen mintegy három héttel ezelőtt kezdtek sztrájkot a köztársaság nem moldován anyanyelvű lakosai. A Pravda megszólaltatja a sztrájkbizottság egyik társelnökét, V. Riljakovot, aki egyfelől osztotta a Mol- davai KP KB felhívásában tükröződő aggodalmakat, másfelől azonban sajnálkozott, hogy Kisinyovban ezeknek az aggodalmaknak nem korábban adtak ilyen nyilvánosan hangot. Riljakov eredményesnek minősítette a sztrájkakciót, mert a törvények demokra- tikusabbak, mint amilyenek az eredeti tervezetek voltak. A sztrájkbizottság javasolta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának azt is, hogy politikai és jogi szakértők elemezzék, véleményezzék az elfogadott törvényeket. Mint ismeretes, ezt a követelésüket is teljesítették. A háromhetes tiltakozás mérlegét megvonva Riljakov azt nyilatkozta, hogy a sztrájkok végül is az átalakítás politikáját erősítették, megmutatták a munkásosztály kiállását a demokratikus társadalom megteremtése mellett. Németh Miklós miniszterelnök szeptember 11-én hivatalában fogadta Giovanni Agnelli-t, a Fiat Konszern elnökét Jelein: peresztrojka, kapitalizmus, szocializmus Az Egyesült Államoknak segítséget kell nyújtania a szovjet reformprogram megmentéséhez — mondotta vasárnapi sajtóértekezletén New Yorkban Borisz Jelcin. A radikális nézeteiről ismert szovjet képviselő — aki tíznapos körutat tesz az Egyesült Államokban — rendkívül sötét képet festett a jelenlegi szovjet gazdasági helyzetről, és hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak fel kell használnia az amerikai demokrácia minden kedvező tapasztalatát. Jelcin jelezte: ezeket a problémákat fel akarja vetni magénak Bush elnöknek is, bár még nem kapott választ Washingtonból, hogy létrejöhet-e találkozójuk. A politikus kifejtette, hogy szerinte országa gazdasági, pénzügyi és politikai válságban van, s rendkívüli intézkedések révén lehet csak megállítani az életszínvonal csökkenését. A képviselő szerint Mihail Gorbacsov népszerűsége csökkent az utóbbi időben, de vezetői posztját egyelőre nem fenyegeti közvetlen veszély. Gorbacsov elég erős ahhoz, mondta, hogy megfékezze ellenfeleit, de programjának meghirdetésekor sok problémát nem Látott előre, számos hibát is elkövetett. — A Szovjetunió többé nem áltathatja magát azzal, hogy utoléri és lekörözi a Nyugatot — folytatta Jelcin, aki szerint országának fel kell használnia az amerikai demokrácia kétszáz év alatt felhalmozott tapasztalatait, és ennek alapján kell megalkotnia a szocializmus új modelljét. Rámutatott, hogy a szovjet reformprogram megmentéséért az amerikai kormányzat is sokat tehet, például segélyek nyújtásával, a gazdasági együttműködés bővítésével. Konkrét lépésként javasolta, hogy az amerikai kormányzat bátorítsa a Szovjetuniót: tegye lehetővé az amerikai üzletemberek számára a közvetlen beruházásokat.