Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

4 Somogyi Néplap 1989. szeptember 8., péntek Ilyenkor — ősz táján — a zöldségek, gyü­mölcsök betakarításakor értékelhetjük iga­zán egész évi, a ház körüli veteményesben vagy a hétvégi telken végzett munkánkat. Amatőrök és profik fogják meg az ásó- és kapanyelet, öntözik, permetezik, óvják­védik dédelgetett kedvenceiket. A növé­nyekkel való foglalkozásra sok embert a szükség * visz rá; olcsóbb és jobb ízű a saját magunk által termelt cseresznye, al­ma, szilva, és szívesebben szedünk kaprot, petrezselymet és zellerlevelet ' saját kis­kertünkből. Minden kertbarát arra törekszik, hogy mi­nél egészségesebb zöldségek-gyümölcsök ke­rüljenek az asztalra, télire a kamrába vagy a fagyasztóládába. Sokan a gyermekkorból hozott ismeretekkel fognak hozzá a ker­tészkedéshez, de szép számmal akadnak olyanok is, akik szakkönyvekből, folyó­iratokból lesik el a szükséges ismereteket. A televízióból is jól ismert Bálint gazda Minden héten szüret címmel írott, s a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában meg­jelent kötetét mindenki haszonnal forgat­hatja. A szerző 52 növényt mutat be. Olyano­kat, amelyek a legtöbb kertben előfordul­nak, s amelyek fontos alapanyagai a csa­ládi konyhának. Ezen túl néhány virág is megtalálható könyvében. Olvashatunk töb­bek között az amarilliszről, a nárciszról, s megtudjuk, hogyan hajtathatunk krókusz­hagy rrtagumökat. Dr. Bálint György a hónapok előrehalad­tával a vetési-nyílási-érési időben ismerteti meg olvasóival a növényeket. A szűkös terjedelem miatt — a több számból — csupán egyetlenegy jut minden hétre. A rövid jellemzés után — melyben rövid tör­téneti áttekintéssel is találkozunk — a termesztés következik, majd a felhasználás. Minden .portréhoz egy fekete-fehér fotó tár­sul, így még sokrétűbb lesz a növényekről összegyűlt információ; ennek az amatőrök örülnék leginkább. A szüret elmúltával talán több idő ma­rad az efféle szakirodalom tanulmányozá­sára. A jövő évi kertészkedéshez remek iránytű lehet Bálint gazda kötete. Az ő szavaival ajánljuk figyelmükbe: „Nem szándékoztam a bemutatott növé­nyekről monográfiát írni, hsizen ez nem az én műfajom, hanem a specialistáké. Min­den termény leírásánál azokat a lényeges tudnivalókat emeltem ki, amelyeket a csa­ládi ház és a hétvégi telek kertjének meg­művelésénél fontosnak ítéltem meg. Mel­lőztem a nagyüzemi, de még a piacra ter­melő kiskerti módszereket és eljárásokat is, hogy ezzel egyszerűbbé, áttekinthetőbbé (...) tegyem könyvemet”. L. S. Szezonvég a kempingekben A HIDEG ELRIASZTOTTA A SÁTOROZÓKAT Kevesebb volt a hazai vendég HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.: 11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társ­községeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete' is. Mernye (rendelő). Tel.: 1. Nagybajom (eü. központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Tab (egészségház), Kos­suth u. 60. Tel.: 20-620. Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024 (a töb­bi településnek, beleértve Mosdóst is.) Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonf öldvár (rendelő). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rendelő). Tel.: 40-276. Boglárlelle (rendelő), Vi­kar Béla u. 4. Teli.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyan­ott. Fonyód (rendelő). Tel.: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászat a kórház­ban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rende­lő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rendelő), Bajcsy- Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8—12-ig. Andocs (rendelő), Ady u. 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.:72-053. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-222, nyitva 8-tól 20 óráig, szombaton 8-tól 14 óráig, vasárnap 8-tól 14 órá­ig. Kaposvár, szolgáltatóház, tel.: 13-440, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Bog­lárlelle, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—13 óráig. Ba­latoni öldvár, Petőfi u. 2. Tel,: 40-091, nyitva 8—20- ig, szombaton 8—14-ig. Barcs, Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva 8—20-ig, szomba­ton. 8—14 óráig. Csurgó, Cso­konai u. 4. TeL: 17., nyitva 1 7.30— 19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig, Fonyód, Szent István u. 24. Teli: 61-322, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig, Marcali, Rákó­czi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig, Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11-004, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasár­nap 8—14 óráig. Tab: Kos­suth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szomba­ton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tar­tási időn túl ügyeleti szol­gálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 67-es (szolgáltató­ház) gyógyszertárát. Állatorvosi ügyelet Barcsi kerület: dr. Sipos Imre, Csokonyavisonta (tel.: 41), dr. Kővári Imre, Barcs, Barátság u. 30. (tel.: 300). Kaposvári kerület: dr. Molnár József, Kiskorpád, Vörösmarty||U. 37., dr. Hild József, Szehtgáloskér (tel.: 2), dr. IJomlósi Dezső, Osz- topán (tel.: 9), dr. Kovács Géza, Baté (tel.: 76-385), dr. Matasovszky László, Fonó (tel.: 76-217), dr. Vető And­rás, Kaposvár, Micsurin u. 15. (tel.: 19-320). Marcali kerület: dr. Sava- nyó József, Böhönye (tel.: 70), dr. Szűcs Gábor, Buzsák (tel.: 13), dr. Benczik Vin­ce, Marcali, Berzsenyi u. 98. (tel.: 396), dr. Lukács Csa­ba, Fonyód, Badacsony u. 36. tel.: 60-953). Nagyatádi kerület: dr. Szabadkai Miklós, Segesd tel.: 4), dr. Hollós János, Lábod tel.: Nagyatád, pos­ta), dr. Hegyi Flórián, Ber- zence tel.: 20). Siófoki kerület: dr. Mi- kóla József, Karád (tel.: 6b dr. Szigethy László, Siófok, Szépvölgyi u. 21. (tel.: 11- 494), dr. Gergye János, Ga- más (tel.: 4), dr. Weisz Bé­la, Bedegkér (tel.: 2). Az ügyelet 1989. szeptem­ber 9-én reggel 8 órától szeptember 11-én reggel 8 óráig tart. A Balaton Rádió szerint a hét elején mindössze tizen­két magyar vendége volt a Baiaton-parti kempingeknek. Aligha csodálkozhatunk ezen,, hiszen a hirtelenjében ‘lehűlt levegő igencsak elriasztotta a sátorozni vágyókat. Kivált a hazai kirándulókat, mert külföldről még mindig szép Óriás hajó a történelem hajnalán Ez pedig nem más, mint a történelem hajnalán ké­szült óriás teherhajó — mu­tat az idegenvezető Nagy- Britamoia egyik legfurcsább múzeumi tárgyára. Az egyet­len tölgyfa törzséből hihe­tetlen ügyességgel kivájt ha­talmas csónak „mindössze” 2400 éves . .. Amit a látogató Hull vá­ros múzeumában először megpillant, az olyan, mint egy kerekek nélküli autó­busz: hosszú, sokablakos fémszerkezet. Az ablakok mögött pedig az úgynevezett Hasholme csónak nedvesen csillogó teste látható. Mind a „tartály”, mind an­nak tartalma egyedülálló. A „'tartály” voltaképpen tudo­mányos laboratórium, ame­lyet egyetlen tárgy megóvá­sára terveztek és készítet­tek. A „hajólabor” maga is kiállítási tárgy, amely — a kíváncsiskodók pillantásaitól sem zavartatva — óvja, tar­tósítja a Hasholme csónakot, a brit szigetek legrégebbi vízi járművét. — A világon először mi készítettünk ilyen méretű tartósító laboratóriumot — magyarázza David Crowther régész-szakértő. — Mai tar­tósítási ismereteink és mód­szereink csúcspontjára jutot­tunk el vele, és állandó el- • lenőrzéssel igyekszünk meg­győződni arról, hogy nem követtünk el hibát. Crowther és munkatársai tavaly kezdték tartósító vegyszerékkel permetezni a 12,4 méter hosszú, feketére pácolódott hajót, amelyet 24 évszázaddal ezelőtt áruszál­lításra használtak a Humber folyón. A szakértők megál­lapítása szerint Közép-Ang­ina keleti felének akkori la­kóiról mindent lehet monda­ná, csak azt nem, hogy vad­emberek lettek volna. — Egészen modemek ne­vezhető társadalom létezhe­tett akkoriban — mondja Crowther. — A legkülönbö­zőbb dolgokkal kereskedtek a folyók mentén. A mai Hull maga valamiféle nehézipari központ lehetett, vas-meg­munkálással, kerámiakészí­téssel és más -iparágakkal. A történelem előtti óriás- hajót Hulltól északra, a Hasholme farmon öt éve ta­lálták — merő véletlenség- ből — csatornázás közben. Az ottan nedves agyag két évezredig megőrizte a csó­nakot, de aztán gyors köz­belépésre volt szükség, ne­hogy száradás közben szét­porlad jón a szabad levegőn. Először egy úszómedence ví­zébe merítették az értékes leletet, aztán készítették el a csónak méreteihez igazodó labort, amelyet csak az épü­let egyik falának kibontásá­val, tudtak bejuttatni a mú­zeumba. A „busz” széles ablakain át megtekinthető az acél- bölcsőben nyugvó csónak, amelyre forró polieitilén-gly- kol viaszt permeteznek — a tervek szerint még egy év­tizedig — abban a remény­ben, hogy idővel ez az anyag veszi át a vízmolekulák he­lyét a fa belsejében. Közben Crowther apró részletekből, „mozaikokból” kikövetkeztette a hajóépítő társadalom bonyolult szer­kezetét, és összerakta a csó­nak utolsó útjának drámai történetét. Mint kitűnt, mar­hahúst és fát szállított. A régész szerint időszámítá­sunk előtt 450-ben már a hatalmas tölgy kivágása is nagy szervezést igényelhe­tett. A faóriás akkor nyolc­száz éves és 24 méter ma­gas lehetett..őseink a 2,8 tonnás fatörzset görgőkön juttatták el a folyóig. Ott vájták ki és faragták meg a törzset: a munka szépsége ma is jól érzékelhető. A csó­nak egyik végére fardeszkát illesztettek: most is ott van. — Ehhez hasonló csóna­kok valóságos flottája köz­lekedhetett akkoriban, bár nyilván nem minden jármű dicsekedett ilyen hatalmas méretekkel — mondja Crow­ther. — E hosszú, keskeny és nehezen irányítható mositrum kezelése egyáltalán nem volt egyszerű. Valószí­nűleg áz árapállyal végeztet­ték el a munka dandárját: Mezei Marianne számmal érkeznek hozzánk. A hollandok az idén szinte elárasztották az országot, ezt bizonyítják azok az adatok is, amelyeket Tóth Pétertől, a Siotour Deseda kemping­jének vezetőjétől tudtunk meg. Ezek szerint a vendé­gek felét szinte minden nap a Hollandiából jött kirándu­lók tették ki, de volt olyan időszak, amikor szinte csak a jellegzetes sárga rendszá­mú autókkal volt tele a Ka­posvár melletti kemping. A 38 ezer négyzetméteres Deseda kempinget tavaly nyitották meg, akkor a leg­forgalmasabb nyári napon sem volt kétszáz ide látoga­tónál több. Az idén viszont a portásoknak, a pénztáro­soknak és a vezető — kar­bantartó telepőr — tisztet is betöltő Tóth Péternek alig maradt ideje a pihenésre, mert sokszor több mint há­romszázan vendégeskedtek a szép környezetű kemping­ben. A vizesblokk, vagyis a mosdó-fürdő helyiség és a vécé is bírta a vendégek rohamát, s a vezető öröm­mel mondja, hogy a csapok fogantyúi és a többi lesze­relhető, mozgatható alkat­részből alig vittek magukkal néhányat szuvenírként. Elő­fordult az is, hogy egy tár­saság véletlenül kitört egy tükröt a mosdóban', de mind­járt ki is fizették a kárt. Mindenesetre a tervezett másik vizesblokkra rövide­sen szükség lesz, mert a ven­dégek nem szívlelik a zsú­foltságot és ha a Desedán is órákat kell majd állni a mosdónál, akkor más kem­pinget keresnek. A Siotour többi kemping­jében is nagy volt a forga­lom, bár dr. Kovács Miklós gazdasági igazgatóhelyettes kérdésünkre arról számolt be, hogy valamivel keveseb­ben kempingeztek náluk az idén, mint tavaly. A vissza­esés csak tizedszázalékban mérhető. A vendégek viszont átlagosan több éjszakát töl­töttek náluk, mint a meg­előző időszakban: egy kirán­dulóra csaknem kilenc nap jutott. A még nyitva . tartó kem­pingek is néhány napon be­liül bezárnak. A Siotour kempingjei a becslések szerint 50—80 szá­zalékos kihasználtsággal üzemeltek, az idén, pontos adatok természetesen csak zárás után állnak majd ren­delkezésre. Ebben az évben is nőtt a tőkés országokból hozzánk érkezők száma, ke­vesebb szocialista országbeli vedég jött lakókocsival vagy sátorral Somogyba, viszont jelentősen csökkent a hazai országjárók száma. Ügy lát­szik a görög tengerpart so- ■ kaiknak nagyobb vonzerőt je­lent, mint a Balaton. (Faragó) Kora őszi teendők Az almástermésű gyü­mölcsfákon megyénk vala­mennyi részén nagyobb mértékű vértetű-szaporodás tapasztalható. A vértetű-te- lepeket fehér színű, viaszos, vattaszerű bevonat takarja, erről a fertőzés könnyen fel­iismerhető. A fertőzöttség teljes fel­számolása nem megy egyik napról a másikra. Jelenleg és a továbbiakban is csak fokozatos gyérítésükről, il­letve egyedsűrűségük mér­sékléséről lehet szó. Erre a célra most, illetve a telepek észlelésekor házikertekben és kisüzemekben a Pirimor 50 WP készítmény a legalkal­masabb 0,1 százalékos tö­ménységben. A hatékonyság növelése céljából úgyneve­zett teljes permetlébevonást szükséges kialakítani a fer­tőzött növényi felületeken. A fertőzött fákat kora ta­vasszal, illetve rügypattanás­kor Novenda vagy Ágról ké­szítménnyel kell majd ázta- tásszerűen permetezni, mely­nek következtében egyed­számuk jelentős mértékben csökken. A következő perme­tezések során ismét a Piri­mor 50 WP felhasználása ke­rül előtérbe. Egészen addig, amíg a,vértetűtelepek el nem tűnnek a gyümölcsfákról. Fontos teendő a málnások­ban — ahol még nem vé­gezték el — a letermett ét károsítókkal fertőzött vesz- szők eltávolítása és elégeté­se, majd az ez évi záróper­metezés elvégzése. A mecha­nikai és vegyszeres kezelés a málna két veszedelmes ká- rosítója, a málnavessző- szúnyog és a didimellás vesszőfoltosság ellen irá­nyul, és a jövő évi biztonsá­gosabb termesztést szolgálja. A javasolt permetlé-kombi- náció: rézoxiklorid 50 WP 0,4 százalékos + Unifosz 50 EC 0,1 százalékos oldata. A permetlé hatásának fokozása érdekében tapadást elősegí­tő készítmény (Nonit) hasz­nálata is szükséges. NÖVÉNYVÉDELEM

Next

/
Thumbnails
Contents