Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám
1989. szeptember 4., hétfő Somogyi Néplap 5 A jó iskola segíti behozni a hátrányokat Program a pedagógusok bérének rendezésére (Folytatás az 1. oldalról) akadályait, s azok felszámolásának eszközeit sorolva Glatz Ferenc beszélt a nyugati nyelvek oktatásának nagyszabású programjáról. Ennek része a nyelvszakos tanárok képzési létszámának az egyetemeken két és félszeresére, a főiskolákon hatszorosára történő emelése, az orosz nyelvtanárok fokozatos átképzése, az idegen ajkú oktatók fogadása, foglalkoztatása. Hasonlóképpen fontosnak ítélte azokat a munkálatokat is, amelyek célja a magyar iskolarendszernek és a hazai diplomáknak az európai követelményekhez való illesztése. — Az elmúlt negyven esztendő — mondotta — az iskolában elsősorban eszközt látott a társadalom ideológiai-politikai átnevelésére, s uz egységes politikai gondolkodás kialakítására. Az iskola szerintünk — hangsúlyozta — nem ,a pártpolitika ideológiai céljainak lebontására hivatott intézmény, nem is egyszerűen a pedagógiai kísérletek tárgya, mint ahogy nem is a gyermekek számára berendezett ismeretterjesztő tanfolvam- együttes. Az iskola a helyi Az ég is siratja, hogy vége a diá'knyárnak, a felejthetetlen vakációnak. Vasárnap reggel még nem kellett korán kelniük a kisdiákoknak, a középiskolásoknak; délután tartották a tanévnyitó ünnepségeket a megyeszékhelyen. Somogyjádon viszont már szombaton várták a pedagógusok a gyerekeket, fölkészítve őket a hétfői tanévkezdésre. Az ünnepélyes tanévnyitó egybeesik az első iskolai munkanappal, vagyis hétfőn fogadják először a diákokat. Mihály falvi László, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese tegnap is a munkahelyén volt. Glatz Ferenc művelődési miniszter szombaton-- az országos tanévnyitón nem váratlan, de meglepő bejelentést tett: az idei rendkívüli béremelésekkel együtt 1990. január 1-jétől a pedagógusok fizetését mintegy hatvan százalékkal társadalom, a helyi közösség, a település oktatási-nevelési és első számú művelődési intézménye, és egyben a helyi társadalom demokratizmusának, nyitottságának a biztosítója. Közösségi és össztársadalmi érdek, hogy okos, színvonalas munkaerő hagyja el padjait, és ilyen vezetők választódjanak ki. Ennek viszont az a feltétele, hogy a kiválasztódás, az érvényesülés társadalmi származástól függetlenül történjék. A jó iskolarendszer segítsen az egyéni hátrányok behozásában, ugyanakkor tegye lehetővé az egyéni tulajdonságok kifejlesztését. Az iskola a társadalmi mobilitás, a közösség legkiválóbbjainak kiválasztási eszköze kell legyen. A társadalomnak, benne mind a helyi, mind az országos pénzügy; vezetésnek — folytatta Glatz Ferenc — meg kell érteni, hogy nem valamiféle luxus az iskolák felszereltségének javításáért, a tárgyi feltételeik megteremtéséért indított akciósorozat. Kiemelt támogatást kell kapnia a diáksport fejlesztésének, az iskolakönyvtárok gazdagításának, a számítógéppark, a szertárok, a nyelvi laboratóriumok szervezésének. Ezek nem fényűző pénzkiadások a gazdaemelik. Mit szólnak a hírhez abban a gimnáziumban, ahol az elmúlt tanévben sztrájkkal hívták föl a kormány figyelmét a pedagógusok a megélhetés nehézségeire? — A magam véleményét mondhatom el csupán, hiszen kollégáimmal majd csak hétfőn találkozom. Elégedett vagyok a kormány kezdeti lépésével, s azzal az ígérettel, hogy 1992-ig utolérik a pedagógusok az anyagi ágazat szellemi dolgozóinak az átlagbérét, a tizenötezer forintot. Hozzáfűzöm, ha az ő fizetésük tovább emelkedik, követni kívánjuk a megbecsülés mértékét Ahhoz, hogy idáig eljutottunk, úgy vélem, nekünk, a Táncsics Mihály Gimnázium tanárainak is közünk volt, mi is tettünk érte valamit. (1980-as adatok szerint a Táncsics Mihály Gimnáziumban az átlagbér 7800 forint volt.) Új képzési forma az újsági válságban lévő Magyar- országon, hanem a válságból való kilábalás legfontosabb eszközei. Kiemelten foglalkozott a miniszter a jó iskola legfontosabb tényezőivel, a pedagógusokkal, s azokkal a tennivalókkal, amelyek célja a tanári hivatás tekinté- lyénak visszaállítása. Elmondta, hogy felülvizsgálják a tanárképzés 1949-ben bevezetett rendszerét, s dolgoznak a tudományegyetemeken belüli tanárképző intézetek felállításán. Ez utóbbiak feladata lenne a pedagógiai jellegű tárgyak oktatásának ellátása, az ország adott területén a szakmai felügyelet gyakorlása, s ezek tartanák kézben az egységes rendszerré, fejlesztendő tanári továbbképzést. A ma tanítók döntő többsége — mondotta — egy, ma már meghaladott centralizált és ideológiai-politikai szempontok alapján feldolgozott szakmai artvagot sajátíthatott el az egyetemeken. Ki kell alakítani ezért számukra az intézményes önképzést, az új ismeretekhez, összefüggésekhez való hozzájutást, s nem utolsósorban gondoskodni kel! azokról az anyagi feltételekről, amelyek megengedik, donság a kaposvári 512. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Itt tegnap délután Vidák Gizella, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a pedagógusokat, a diákokat, köztük is megkühogy szellemi újratermelésükre is áldozhassanak. Ezért is dolgozott ki a művelődési kormányzat — bár a sztrájkokkal nem értett egyet — egy hároméves tervet a pedagógusbéreknek az értelmiségi fizetésekhez képest tapasztalható 70—100 százalékos elmaradottságának behozására — mondotta a miniszter. Majd bejlenteíte: a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat szerint a pedagógusok bére 1990. január 1-jétől a szokásos 4—6 százalékos automatizmus helyett az 1989. évi bértömeg 20 százalékával emelkedik. A pedagógusok ezenkívül rendkívüli, 4 milliárd forintnyi fizetésemelésben részesülnek, ez három és félszer több, mint a mostani szeptemberi béremelés. Ezen intézkedésekkel eayütt tehát -a pedagógusok béremelése összesen mintegy 60 százalék körül lesz. Végezetül a miniszter kiemelte: mind a kormányt, mind a tárcát politikai szándék vezette az országos tanévnyitó színhelyének megválasztásakor. Mi — mondotta — az 1990-es évek Magyar- országán egy sokszínű, az lönböztetett figyelemmel azokat, akik az első évfolyamon az iparművészeti szakközépiskolában kezdik meg tanulmányaikat. A kát tanulócsoportba huszonhárom diákot vettek föl kregyének, csoportok gazdasági és szellemi törekvéseinek szabad teret adó társadalmat képzelünk el. olyant, amely tisztában van azzal, hogy az egyéni szabadság feltétele a másik véleményének szabadsága, s ennek alapja az intézményesített türelem. Ebben a társadalomképben az egyházak igen erős színekkel lehetnek jelen. Az egyházakban azt a közösségmegtartó intézmény- együttest látjuk, amelyben népeinket évszázadokkal ezelőtt először tanították az olvasásra, írásra, s amely- keretet adott a közösségszervező értelmiség nevelésének. A huszadik század végén, ma is szüksége van a társadalomnak azokra a hagyományőrző és közösségmegtartó intézményekre, amelyek közül az egyház oly maradandónak bizonyult. A most végre a helyére, a művelődési tárcához visszakerült egyházpolitika alapja: minden egyház feletti ellenőrző funkciót feladni, s az egyháznak, mint a magyar állampolgárok kulturális, szociális és lelki életszükségleteinek kielégítésére szolgáló intézménynek a jogos támogatást megadni — jelentette ki a miniszter. rámia, illetve textiltervező szakra. A városi tanács elnökhelyettese arra is utalt, hogy a képzéssel sikerül tovább gazdagítani a megye képzőművészeti életét. A kaposvári új középiskolai diákotthonba nyolcvanegy diák költözött be tegnap. A Forradalmárok tere 2. .szám- alatt korábban az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgatósága működött. Az elsők között érkezett Varga Beáta Bu- zsákról, a Munkácsy gimnázium és egészségügyi szak- középiskola harmadikos tanulója. Nemcsak neki volt meglepetés a kétágyas, szépen berendezett szoba, hanem a szüleinek is, akik elkísérték Kaposvárra. * — Nem panaszkodhattunk a Damjanich* utcai, Gver- gyai Albert kollégiumra, de nem is számítottunk ilyen kényelemre —' mondták, amikor körülnéztek. Horányi Barna Orvos írók r I f rr es képzőművészek találkozója Tizenöt éve alakult meg a Magyar Orvos írók és Képzőművészek Köre. Évenkénti találkozóját már ötödik alkalommal rendezik meg Somogybán. A kör szervező alelnöke, dr, Csapiáros Zsuzsa a péntektől tegnapig Siófokon tartott rendezvény házigazdája. Németh László, Illés Endre, Csehov, Paszternák mai követői hivatásukat, a beteg emberek gyógyítását tartják a legfontosabbnak. Szabadidejükben azonban tollat, ecsetet fognak, hogy a lélekgyógvítást a művészet segítségével folytassák. Húsz kiállító mutatta be ezúttal képzőművészeti alkotásait. A festmények, grafikák, kisplasztikák között néhány egészen kiváló is van. írásaikból huszonhatan olvastak fel: esszéket, novellákat, verseket, humoreszkeket. Csapiáros Zsuzsa szerint az idei találkozó is szolgálta a célt, hogy a fárasztó hétköznapok után megmutathassák egymásnak műveiket. s ápolhassák az emberi és szakmai kapcsolatot. — Mi úgy fogalmazunk.: amatőrök vagyunk — mondta a kör elnöke, aki „civilben" megyei profetikus főorvos —, jóllehet közöttünk is vannak szép számmal, akik rendszeresen publikálnak. Kaposvárról az idén Csap- táros Zuzsán kívül csak dr. Tarján László vett részt a találkozón. Az első ilyen találkozót én szerveztem Debrecenben 15 éve —- mondta dr. Han- kiss János professzor. — Még korábban, egy 1966-ban rendezett nemzetközi kongresszuson, Debrecenben vetődött fel az orvos írók világszövetségének gondolata. Később a mi példánk alapján szervezték át csoportjukat a franciák és az olaszok. Mi ugyanis nemcsak orvosokat, hanem állatorvosokat és gyógyszerészeket is hívunk. Nálunk azok az egészségügyben dolgozók találnak közösségre, akik a művészettel is aktívan foglalkoznak. — Magyarország eddig két alkalommal rendezett ebben a témakörben - nemzetközi találkozót — egészítette ki dr. Konkoly Thege Aladár, a kör elnöke —, a legutóbbit nyolc éve Balatonfüreden. Jövőre itt, Siófokon lesz hasonló. Ez az idei amolyan főpróba is az 1990-es nagy találkozó előtt. Gy. L. Az érkezés pillanatai az uj kollégiumba, Kaposváron a Forradalmárok terén Szombat—vasárnapi tanévnyitók Visszhang a béremelésről a Táncsics Gimnáziumban IPARMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLY KAPOSVÁRON Befejexte adósát a Balaton Channel Októbertől városi tévé Siófokon Vasárnap sugárzott ebben az évben utolsó alkalommal műsort Sióinkon a Balaton Channel Kft. tévéprogramja, a Tv-S. A rövid idő alatt népszerűvé vált műsor hiányzik majd a lakosságnak. Dr. Kovács Péter fő- szerkesztőt kérdeztük: — Mi az oka a leállásának, és hogyan képzelik a jövőt? — Elfogyott a sugárzásra szánt pénzünk, jóllehet szeptember közepéig szerettünk volna még adni, s azt követően mindenképpen tartottunk volna egy kis szünetet. Nehéz, de sikeres időszak van mögöttünk. A Balaton Channel Kft. megalakulása igen gyors volt: néhány hét alatt mindent elintéztünk, és a Sió Tv július elsején megkezdhette adását. Most majdnem egy hónapra leéltünk : a gyors indítás miatt csak annyi reklámot sikerült szereznünk, amennyi eddig életben tartott bennünket. Nincs még pontos számításunk arról, hogy mekkora volt a bevételünk és kiadásunk, de a kettő körülbelül kiegyenlíti egymást. Tehát nem leszünk veszteségesek, s ez nem csekélység. Főleg úgy, hogy a nyári stáb nagy része profi tévésekből állt; nekik köszönhető a színvonalas műsor és az, hogy a helybeli kollégák is beletanultak a televíziózás kulisz- szatitkaiba. A műszaki felszereltségünk sem volt teljesen tökéletes. Az egy hónap alatt most az lesz a legnagyobb feladat, hogy végső formájában elkészítsük a stúdiónkat. Ránk is fér némi pihenés, hiszen a nyáron kora reggeltől késő éjszakáig dolgoztunk. — A Sió Tv nyáron reggel 8—10-ig, este 20—24 óráig sugárzott. Az itt lakók jelentős része szinte csak ezt a programot nézte, hiszen műsorszerkezetében, színvonalában hasonlított már a Siófok környékén jól fogható műholdas adásokhoz. A helyieket a legjobban az zavarta, hogy túl sok volt az ismétlés: naponta játszották ugyanazokat a videóklipeket és szinte hetente ismételtek filmeket . . . — Amikor elindítottuk a műsort, arra számítottunk, hogy a vendégek hetente- kéthetente cserélődnek. Ezért nem gondoltuk, hogy az ismétlés ekkora „gondot’ okoz majd. A másik és talán döntőbb ok ennél is egyszerűbb: kevesen tudják, hogy filmet szerezni nem ,is olyan egyszerű. Úgy, hogy a jogdíját is ki tudjuk fizetni. Sokan telefonáltak hozzánk, hogy nagy kazettakészletük van. szívesen a rendelkezésünkre bocsátanak. Csakhogy ez jogikig nem járható út: a nézőszámnak megfelelő ;n nekünk igen nagy összegű jogdíjakat kell kifizetnünk. Egy kereskedelmi televízió pedig csak addig, nyújtózkodhat, ameddig a takarója, azaz a pénze ér. Amennyi bevételünk a reklámokból' volt, annyival gazdálkodhattunk. Az idei két hónapra körülbelül egymillió forintunk volt. Ha egv divatos Schwur- zenegger-film vetítésének a jogát vettük volna meg, akkor egész nyáron csak ezt az égy filmet vetíthettük volna. Viszonylag olcsó, de azért jó filmeket vettünk. — Milyenek a visszajelzések? Mekkora térségben látták a nézők az adásokat? — A Balaton keleti medencéjének környékén megfelelő antennákkal fogható volt az adásunk, de szinte egészen elképesztő egyedi esetekről is kaptunk jelzéseket. Levél érkezett például az ausztriai Burgenlandból s egy pozsonyi tv-toronv dolgozóitól, hogy fogták az adásunkat. Voltak, akik a íónyódi Vár-hegyen és Má- riaíürdőn is néztek bennünket. Látták a Tv-S adásait a gazdagréti közösségi antennarendszerhez tartozók is — Hogyan képzelik el ok- tóberban az újraindulást? — Megváltozott profillal kezdünk: nem a szórakoztatást, hanem a várospolitikai célokat tekintjük a legfontosabb feladatunknak. Városi tévéként üzemelünk, s helyi gondokkal igyekszünk foglalkozni. Vizsgáljuk majd többek között az idegenforgalom tapasztalatait, a közműellátottságot, az oktatásügy gondjait. Egyenes adásban fórumok szervezésére is vállalkozunk, ahol a város vezetői mellett helyet kapnak a lakosság: képviselői, és telefonon bárki kérdéseket tehet föl az illetékes'eknek. Összefoglalókat készítünk például a Siófoki Bányász hazai és idegenbeli mérkőzéseiről. Valószínűleg hétfőn esténként jelentkezünk majd, hetente egy alkalommal. A hagyományosan városinak tartott televíziózás mellett télen is szeretnénk egv kicsit folytatni a nyáron bevált műsorszerkezetből a szórakoztatást. Ha lehet, télen is vetítünk majd filmeket. Gyarmati László
