Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám

2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 4., hétfő Erdélyi körök országos tanácskozása A romániai magyar ki­sebbség jogi, kulturális, egy­szóval nemzetiségi létét fe­nyegető diszkriminációja az úgynevezett Ceausescu-íéle „aranykorszakban” felgyor­sult és a központi vezetés által irányított, előre meg­tervezett forgatókönyv sze­rint zajlik — jelentette ki Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke a magyaror­szági erdélyi körök és egye­sületek első országos tanács­kozásán. A kétnapos rendez­vény megnyitóján, szomba­ton a szegedi József Attila Tudományegyetemen az Or­szággyűlés elnöke beszélt ar­ról is, hogy az utóbbi évek­ben a féktelen magyar-elle- nesség már nyíltan is a hi­vatalos politika szintjére emelkedett. Egy újabb, a szocialista országokban pél­da nélkül álló elem is fel­merült a kétoldalú viszony­ban: a burkolt katonai fe­nyegetés. Erre a magyar kor­mányköröknek higgadtan, de határozottan kell reagálniuk. Minden higgadtság és tár­gyilagosság mellett sem ért­hető ugyanakkor — hangoz­tatta Szűrös Mátyás —, hogy miért várja a magyar had­sereg vezetése magyarországi látogatásra azt a román ve­zetői (családi) klánhoz tar­tozó tábornokot, aki beszé­deiben és a hírhedt „Érdé lyi ősi román föld" című könyvében nyíltan uszít a magyarság ellen, és a legal- páribb hangnemben sértege­ti a magyar népet. A továbbiakban egyebek között arról szólt, hogy a magyar—román viszony ja­vulása alapvető érdekünk Nem mondhatunk le u két­oldalú tárgyalások nyújtotta lehetőségekről, de illúziókat nem táplálhatunk. A menekültkérdésben még sok a tennivaló, ezek között említette Szűrös Mátvás a kormány hamarosan létre­jövő nemzetiségi kollégiu­mát, az Országgyűlés kül­ügyi bizottsága mellett mű­ködő nemzetiségi albizottság megalakításának szüksé­gességét. Az előadást követően drá­mai pillanatokat éltek át a tanácskozás résztvevői. Magnókazettáról hallhatták annak az erdélyi édesanyá­nak a hangját, akinek fiát állítólagos borjúvágás miat.1 bevitték a rendőrségre, s onnan élve már nem jött ki . . . Németh Géza református lelkész, az Erdélyi Szövetség társelnöke 12 pontban fog­lalta össze, mj a teendő az Erdély-ügyben. Ma, 28 évvel az alakuló csúcsértekezlet után ismét Belgrádban ül össze az el nem kötelezett országok csúcskonferenciája, hogy megpróbáljon választ találni a fejlődő, s jórészt végzete­sen eladósodott orságok gondjaira. Az 1961 szeptem­berében megtartott első belgrádi csúcskonferencia óta nagyra nőttek az akkor elültetett emlékfák, s tere­bélyesedett maga a mozga­lom is: 28 évvel ezelőtt még csak 25 küldöttség képvisel­tette magát a tanácskozá­son, most 172 delegáció iga­zolta vissza részvételét. Merőben más, jóval ked­vezőbb világpolitikai hely­zetben tanácskozhatnak a tömbön kívüli országok, de ez természetesen nem je­lenti azt, hogy a regionális problémákat megoldottnak tekinthetnék. Irak és Irán képviselője például jelen lesz a tanácskozáson, de egyelőre nem sok remény van arra, hogy közvetlen (Folytatás az 1. oldalról.) A SZOT és a kormány között elmérgesedett vitával kapcsolatba^ a Központi Bi­zottság a kormány álláspont­jával ért egyet, mert a konfliktus vállalása nélkül egv-két éven belül a teljes csőd következne be. Hozzá­tette viszont, hogy elen­gedhetetlen a kellő összhang kialakítása a társadalmi, az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat között. Az igazság az, hogy a pártnak nem volt és még most sem alakult ki tisztességes szak- szervezeti politikája, holott a KB elismerte ennek szük­ségességét. Végezetül szólt arról, hogy a Központi Bizottság elnapolta két szakszervezeti KB-tag — Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Kovács László, a bányászszakszerve­zet főtitkára — lemondási kérelmének megtárgyalá­sát. A plenáris ülés záróak­kordjaként a .reformkori Az új lengyel kormány megalakításáról folytatott tárgyalásokat Varsóban Ta- deusz Mazowiecki, a Szoli­daritás-párti miniszterel­nök és a LBMP két vezető politikusa: a párt kb első titkára, Mieczuslaw Ra- kowski és Marian Orze- chowski, a LEMP KB PB tagja, a LEMP parlamenti csoportjának elnöke. találkozót tartanának. A dél­afrikai helyzet javult ugyan, de Pretoria rendezési ígére­teit joggal vonják kétségbe a fekete-afrikai országok. A latin-amerikai országokat a kábítószerháború köti le, a ciprusi rendezés pedig csu­pán vágyálom még. Afga­nisztánban változatlanul he­ves harcok dúlnak. Bejrútot pedig teljesen szétlőtték már a szemben álló fegyveresek. Az el nem kötelezettek mindazonáltal nagy siker­ként könyvelhetik el, hogy 28 évvel ezelőtt megfogal­mazott tíz alapelvük mára a nemzetközi kapcsolatok ál­talánosan elfogadott alapel­vévé vált. Az 1986-os hara- rei csúcstalálkozó óta nagy­mértékben enyhült a két nagyhatalom viszonya, ami lehetővé tette számos regio­nális válsággóc felszámolá­sát: létrejött- a tűzszünet Irak és Irán. között, a szov­jet csapatok kivonultak Af­ganisztánból, s megállapo­mozgalom két tagja mondta el rövid előadásban gondo­latait. Lovászi József a re­formkörök helyzetét, a Sze­ged óta megtett utat vázol­ta. Szántó Miklós — a ta­nácskozás legidősebbje — elsősorban a reformkori thozgalom jelentőségét tag­lalta. A szekcióülések a késő délutáni órákban fejeződtek be. Az esti plenáris . ülést megelőző vacsorán Németh Miklós, az MSZMP Elnöksé­gének tagja, a Miniszterta­nács elnöke mondott pohár- köszöntőt. Leszögezte: azok­kal halad együtt, akik fele­lősséget éreznek a nép, a nemzet, a társadalom iránt, s egyértelműen elkötelezet­tek a modellváltás prog­ramja mellett. Hosszasan fejtegette a párt megújulásának és választá­si győzelmének esélyeit, részletesen taglalva ebben a folyamatban a reformkori mozgalom szerepét. Rakowski és Orzechowski a szombati tárgyalások utón Mazowieckivel optimistán nyilatkoztak a LEMP rész­vételéről a kormányban Részletek ismertetése nél­kül úgy fogalmaztak: a bel­ügyi és a nemzetvédelmi tárcán kívül más miniszte­ri bársonyszékről is szó volt, s végeredményben „az or­szág életének minden lénye­dást kötöttek a namíbiai rendezésről. A terjedelmes elvi nyilat­kozattervezetben tehát — mint az előkészítő munka során kitűnt — most inkább a korunk mindennapos problémáira, a környezet- szennyezésre, terrorizmusra összpontosítanak majd, s nem a hangzatos elvi és po­litikai nyilatkozatokra. „Gaz­dasági témák, a fejlődő or­szágok 1,3 trillió dolláros adóssághalmaza lesz a csúcs- értekezlet vezető témája” — mondotta Budimir Loncsar jugoszláv külügyminiszter az előkészítő munkával kap­csolatban. Először lesz napi­renden a környezetvédelem kérdése: lesz olyan javaslat is, amely összekapcsolja ezt a problémát az adósságvál­sággal. Eszerint a fejlődő országok lehetőséget kapná­nak arra, hogy adósságaik egy részét leírják, ha az ösz- szeget környezetvédelemre fordítják. A nyilatkozattervezettel Kijelentette: bízik a re­formok megvalósulásában, s hogy azokban az MSZMP meghatározó tényezőkén* képes közreműködni. Véle­ménye Szerint, a reform­korok nem a kizárólagos­ságra, hanem minden, a jö­vőért, a felemelkedésért tenni akaró erővel együtt­működésre törekednek. s így meghatározó tényezővé válnak a pártkongresszuson, akkor a plénumot követően a párt talpra fog állni, és figyelmét a választásokra koncentrálhatja. Az esti plenáris ülés kez­detén ismertették Horn Gyula külügyminiszternek a tanácskozás résztvevőihez küldött levelét. Horn Gyula meggyőződése szerint a re­formkorok és alapszerveze­tek kezdeményezései, törek­vései segíthetik a párt ki­jutását a mostani súlyos helyzetből. A reformkorok tevékenységében az új típuT sú marxista párt kialakulá­sának egyik fő zálogát ér­zékeli. ges területén a LEMP kép­viseletet kap a kormányban: a kormányfő ajánlata rea­lista, megfelel a LEMP tár­sadalmi, politikai súlyának és kielégítheti a párttagság igényeit". Mindketten jelez­ték ugyanakkor: bár a konkrét tárcákról volt szó, az ajánlat kedvező, de vég­leges megállapodás még nincs. kapcsolatban a belgrádi elő­készítő találkozón számos változtatást javasoltak, de egjsetértés van a lényeges pontokat illetően. A mozga­lom korszerűsítését általá­nos , megítélés szerint az te­szi szükségessé, hogy a nyolcvanas évek végén jó­részt túljutottak az eredeti célokon: a tömbeHenes po­litikán és a gyarmattartók elleni felszabadító harcon. Tudatában vannak tehát a nemzetközi változások mély­ségének és jelentőségének, s ezt úgy értékelik, hogy a nagyhatalmak elismerték a mozgalom egyik alapgondo­latát, a tárgyalásos rendezés elvét a szembenállás kon­cepciója helyett. A korszerűsítés részleteit illetően természetesen sok elképzelés létezik: van olyan elgondolás, hogy a mozga­lom akkor lesz hatékonyabb, ha több új állandó intéz­ményt hoznak létre. Ezt szá­mosán ellenzik, főként a vendéglátó jugoszlávok, s Az AP amerikai hírügy­nökség a Pozsgay Imre köré tömörülő reformszárny ku­darcaként értékelte szombat reggeli jelentésében az MSZMP KB előző este véget ért ülésén- hozott döntést, hogy az MSZMP — a refor­merek javaslatával szemben — nem vonul ki a munka­helyekről. Az AP idézte ugyanakkor a KB állásfog­lalásának azt a részét, amely szerint más pártok is zöld utat kapnak a munkahelye­ken való működésre. A hírügynökség másfelől egy magát megnevezni nem kívánó MSZMP-forrásra hi­vatkozva azt írta, hogy a reformkörök szombaton nyí­ló tanácskozására a Közpon­ti Bizottság 113 tagjából mindössze 20-an kaptak meghívást, „annak jeléül, hogy a legfelső vezetés nem arra hivatkoznak, hogy az el nem kötelezettek sosem bürokratikus irodák révén vívtak ki maguk számára tekintélyes helyet a világpo­litikában. Maga a mozgalom egyébként rendkívül színes: léteznek kontinensméretű országok, mint India, telje­sen kiszolgáltatott miniálla­mok, , gazdagabb olajorszá­gok, teljesen elnyomorodott afrikai államok, kábítószer­láncolatba keveredett orszá­gok, népi kapitalista rend­szerek,, s olyan ortodox ál­lamok, mint a KNDK. Még az alapító Jugoszláviában sem egységes a mozgalom megítélése: Szlovéniában és Horvátországban úgy vélik, hogy inkább Európára kel­lene figyelni, s nem a har­madik világra. A tömbszemlélet háttérbe szorulását mutatja egyéb­ként az is, hogy számos olyan állam, amely katonai szerző­déshez tartozik, vendégként most első ízben részt vehet a csúcstalálkozón. Köztük van hazánk, de Kanada, egész egyhatoda tekinthető a reformok iránt teljesen el­kötelezettnek". A TASZSZ szovjet hírügy­nökség röviden, kommen­táló megjegyzés nélkül tudó­sított a KB üléséről, kiemel­ve a KB-tagok többségének véleményét, miszerint az MSZMP-nek nem szabad ki­vonulnia a munkahelyekről. A londoni The Times szombati száma kommentárt szentelt a magyar belpoliti­kai helyzetnek. Szerzője úgy véli, hogy a jelenlegi hely­zetben nincs olyan politikai erő, amely kész lenne a döntő lépést felvállalni Ma­gyarország gazdasági válsá­gának megoldására. Bár sürgős cselekvés lenne szük­séges, a hatalmi harc a pár­tokon belül és nemzetig szin­ten zavarodottságot szül. Norvégia, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária és az NDK szintén most elő­ször lesz jelen a konferen­cián. A vendégstátusz egyéb­ként megkülönböztetendő a megfigyelői minőségtől: ez utóbbiak, például Brazília, teljes jogú tagok is lehetné­nek, ha erre igényt tartaná­nak. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ebben az el­lentmondásos és cseppfolyós helyzetben miért kereste a kapcsolatot az el nem köte­lezettekkel Magyarország, s a többi vendégstátuszt élve­ző állam. Ezzel kapcsolatban Fodor Erika, a Külügymi­nisztérium osztályvezető-he­lyettese leszögezte: „Közvetlen gazdasági elő­nyünk nem származik a ven­dégstátuszból. Kezdeménye­zésünk az új magyar külpo­litikai gondolkodásmódot tükrözi. A mozgalom elvei, célkitűzései az új helyzetben azért találkoznak a nemzet­közi közvélemény fokozódó érdeklődésével, mert túlmu­tatnak a blokkpolitikán, s . ami még érdekesebb, tagad­ják Európa kettéosztottsá- gát.” B. Walkó György Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása Nagygyűléssel fejeződött be az MSZMP la.lt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke ségének tagja reformköreinek tanácskozása. A találkozón felszó- és Pozsgay Imre(képünkön), az MSZMP elnök­MTI TELEFOTO — E. Várkonyi Péter LENGYELORSZÁG Kormányalakítási tárgyalások Grósz Károly Finnországba utazott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká ­ra vasárnap délután — a finn kormány meghívására — Finn­országba utazott. Kíséretében van Kemenes Ernő, az Országos Tervhiva­tal elnöke, Kovács László, az MSZMP KB tagja, külügymi- nisztériumi államtitkár, Thürmer Gyula, az MSZMP főtit­kárának külpolitikai tanácsadója. A delegációhoz Helsinki­ben csatlakozik Hargita Árpád, hazánk finnországi nagykö­vete. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ivá- nyi Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a KB titkára, Kimmel Emil, a KB Iroda és Szokai Imre, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Katariina Nienenmaa, a Finn Köztársaság ma­gyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Grosz Károlyt, az MSZMP főtitkárát a F'erihcgy 2. repülőté­ren Iványi Pál, az MSZMP PIB tagja, a KB titkára búcsúz­tatta MTI TELEFOTO — Kovács Attila Külföldi kommentárok a magyar helyzetről Belgrádi csúcs a megújulás jegyében

Next

/
Thumbnails
Contents