Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-22 / 224. szám
1989. szeptember 22., péntek Somogyi Néplap 3 A pazarlás látszólagos DemokratikuB Magyarországért Mozgalom Olcsóbban állítják helyre az utat Átalakulás: igen, visszarendeződés: nem Felháborodott hangú férfi telefonált a szerkesztőségünkbe amiatt, hogy Kaposvár Lenin utca, Damjanich és Beloiannisz utca közötti szakaszán most törik fel a vízvezetékcső lefektetése után már lebetonozott réteget. Ki fizeti meg ezt a plusz munkát? — tette föl olvasónk ^kérdést. A helyszíni szemle során bebizonyosodott, hogy igaz a hír, a Délviép ott dolgozó munkásai azonban csak any - nyit tudtak mondani, nincs pénz a teljes út leaszfalto- zására, s csak ezt a kis sávot aszfaltozzák le, ehhez azonban úgy kell kialakítani a betonozást, hogy öt centiméternyi hely legyen fölötte. Csák Roland, a városi tanács 1. számú gameszának vezetője azzal kezdte, hogy Ösztönözné a működő tőke beáramlását Amerikai kamara Magyarországon Az amerikai kereskedelmi miniszter, Robert Mosba- cher budapesti látogatása során annak a reményének adott hangot, hogy az Amerikai Kereskedelmi Kamara Kelet-Európábán elsőként Magyarországon kezdheti meg működését. Arról, hogy ez konkrétan mit jelent, az MTI munkatársa a Magyar Gazdasági Kamarában érdeklődött. Nanovfszky György főtitkárhelyettes elmondta: az amerikai kereskedelmi miniszter nyilatkozatában jelzett érdekképviseleti szervezethez hasonló már a világ számos országában működik. A létrehozandó amerikai magyar kamara is olyan funkciókat látna el, mint a már működő szervezetek, vagyis képviselné az amerikai cégek és vegyes vállalatok érdekeit Magyar- országon, tájékoztatást és referenciát nyújtana a magyar piaci viszonyokról, valamint közvetve ösztönözné az amerikai működőtőke beáramlását hazánkba. A szóban forgó szervezet létrehozására azonban várhatóan csak a jövő év elején kerül sor, mivel a működéséhez szükséges engedélyt csak ekkorra kaphatja meg az amerikai hatóságoktól. a szervezetük nem tudta átvenni ezt a munkát, mert rosszul betonozták le, s a Közúti Epítővállalat így nem tudta volna leaszfaltozni. Most a Délviép hozza helyre ezt a sávot, s aszfaltozza le. A lakók felháborodása jogos. Az itt élők megnyugtatására mondta el a gamesz vezetője, hogy a Beloiannisz és a Bajcsy-Zsi- linszky utca közötti szakaszon a Közúti Építővállalat teljes szélességben aszfalt- burkolattal fedi be az utat. Ez azért fontos, mert két buszjárat közlekedik ott. Kíváncsiak voltunk a 300- as vízvezetékcső rekonstrukcióját végző Délviép véleményére is. Kocsis Sándor, az 1. sz. fő-építésvezetőség vezetője elmagyarázta, hogy eredetileg az engedély a fél pálya felbontására szólt, olyan jól dolgoztak azonban, hogy erre nem volt szükség. A gamesz vezetője éppen ezért módosította az eredeti engedélyt. hogy nem félpálya-szélességben, hanem csak a járda melletti sávban aszfaltozzanak. Ehhez azonban valóban nem volt megfelelő az úgynevezett soványbetonozás. A feltörés és e sáv le- aszfaltozása azonban még mindig olcsóbb, mert nem kellett az aszfaltot három méter szélességben fölmaratni. Ez a költség pedig a Délviépet mint vállalkozót terheli. , _ A múlt. hét végén zászlót bontott a Demokratikus Magyarországért Mozgalom. A magyar politika szinte követhetetlenül változatos színterén eggyel több szervezet jelentette be megalakulását vagy céljában és módszereiben is sajátosat hirdet? Kikre és mire számít? Egyebek között erről beszélgettünk Gazsó Ferenc egyetemi tanárral, a mozgalom főtitkárával. — A Demokratikus Magyarországért Mozgalom vasárnap elfogadott alapító nyilatkozatának tervezete szerint politikai tömegmozgalom kezdi meg működését, amely azonban nem kíván párttá alakulni. Hogyan fog működni? — Politikai tömegszervezetünk nem pártjellegű, ideológiai, világnézeti elkötelezettséget nem vállal. Ugyanakkor részt kíván venni a magyar társadalom demokratikus átalakításában. Abból indultunk ki, hogy az emberek nagy része hallatni akarja a hangját,de nem feltétlenül kíván pártokhoz tartozni. Mi a politikai cselekvésben is részt akarunk venni, például a választási küzdelemben, minden lényeges kérdésben állást foglalunk — országos és helyi ügyekben egyaránt — és együttműködést tervezünk mindenkivel, aki elfogadja a mozgalmunk lényeges célját. Ez pedig nem más, mint a negyven év óta fennálló társadalmi, gazdasági rendszer gyökeres megváltoztatása és egy új társadalmi rendszer fölépítése. — ön a választási küzdelemben való részvételre utalt, Pozsgay Imre viszont kijelentette, hogy a mozgalom nem kíván ennek része lenni. Megmagyarázná ezt az ellentmondást? — A két dolog nem mond ellent egymásnak. A mozgalom, legalábbis a mostani elképzelés szerint, önálló jelölteket nem indít, vagyis nem lép föl választási pártként. Ugyanakkor közömbösen szemléli a választásokat, mert úgy gondoljuk: az a politikai mozgalom, amely nem foglal állást a demokratikus országgyűlési képviselőválasztások során, kizárja magát a politika színteréről. — Mégis: milyen konkrét formában képzelik el a választásokban való részvételt? Nemzeti választási lista lehetősége — Két dolgot emelnék ki magyarázatként. Egyrészt: a mozgalom őrködni kíván a választások demokratizmusán. Ám ez nemcsak azt jelenti, hogy ne lehessen csalás, ennél többről van szó. Arról, hogy a pártok küzdelme ne a személyeskedő támadások, egymást becsmérlő megnyilatkozások keretei közt történjen, hanem a politikai kultúra érvényesülésével. Másrészt: nem zárjuk ki a lehetőséget, hogy mozgalmunk megnevezi azokat, akiket fölfogása szerint támogatni érdemes a választásokon, függetlenül attól, hogy milyen párthoz tartoznak vagy éppen pártomkívüliként indultak. Gondolkozunk azon is, hogy érdemes lenne nemzeti választási listát javasolni és azt mondani, hogy ezek a jelöltek, a mozgalom értékítélete szerint olyan emberek, akikben a nemzet megbízhat és erre hivatkozva kérnénk a választópolgárok támogatását. — A szeptember 17-i alakuló ülés előtt ön azt nyilatkozta: „Mi csak a kezdeményező szerepét vállaltuk, a mozgalom majd megy a maga útján.” Nem gondolja, hogy a mostani helyzetben, amikor mind több szervezett politikai erő igyekszik befolyása alá vonni a választókat, egyáltalán mindenkit, nos ilyen körülmények között ad ön esélyt egy látszólag parttalan mozgalomnak? Az ^országot behálózó tevékenységrendszer — Mivel nem vagyunk párt, úgy gondoljuk, nincs szükségünk olyan szervezeti fegyelemre és centralizmusra, mint ami a pártok esetében szükségszerű. Helyi, területi csoportok, esetleg regionális választmányok alakulnak majd, ám ezek teljesen önállóan szervezik a tevékenységüket. Ám úgy érezzük: országos koordinációra szükség lesz, és ezt az országos választmány látja majd el. Ez, terveink szerint, úgy jön létre, hogy minden regionális választmány egy-két embert küld s az ily módon kialakuló országos választmány foglalkozna a koordinációt igénylő kérdésekkel. De ahhoz, hogy ez megvalósuljon, előbb létre kell jönnie a helyi csoportoknak. E hálózat bázisán, talán fél év múlva küldöttgyűlésen lehetne meghatározni a minimálisan szükséges országos képviseletet. Nem függetlenített apparátusra gondolunk, hanem legföljebb adminisztrációs teendőket ellátó szerény irodára. Megkezdődött a burgonyabetakarítás a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát nagykor- pádi gazdaságában. A 200 hektárnyi területről vetőburgonyát szednek föl a Ikombájnok. Az idén 22-23 tonnás^termésátlagra számítanak a szakemberek. Fotó: Jakab Judit — Kikre vonatkozik az a kijelentés, amely szerint volt, akit meghívtak az alakuló ülésre és volt, akit nem vállalnak? Egyáltalán: a mai magyar politikai életből melyek azok a szervezetek, erők, amelyekkel nem tud együttműködni a Demokratikus Magyarországért Mozgalom? Együttműködés, de nem minden áron — A kijelentés elvi jelentőségű volt, és arra vonatkozott, hogy semmiképpen nem kívánunk együttműködni és közösséget vállalni olyan szervezetekkel, amelyek a magyar társadalom radikális átalakítását fékezik, akadályozzák vagy éppen ellene dolgoznak. Másodrendű kérdés, hogy milyen színben lépnek föl és minek nevezik magukat. Széles mozgalom a mienk, de nem fogad be mindenkit és nem is óhajt mindenkivel szövetségre lépni. Ügy véljük: a magyar társadalom gyökeres átalakítása elengedhetetlen, ám az is tény, hogy ezt nem mindenki akarja. Az elhatárolódás nyilvánvaló; ezért is mondjuk meg világosan, hogy nem tártuk igényt azok közeledésére, akik alapvető céljainkkal nem értenek egyet. És nincs szükségünk olyan emberek beáramlására sem — tapasztalható ilyen törekvés —, aikik vagy hitelvesztettek vagy csak azért jönnek, mert mindenütt meg szektáik jelenni. — Az alakuló ülésen is elhangzott, hogy nem adnak semmiféle esélyt a visszarendeződésnek. A DMM hivatalos szövegétől függetlenül, az ön véleménye szerint, a magyarországi visz- szarendeződés eshetősége belpolitikai vagy külpolitikai feltételektől függ? A visszarendeződés nem fantomveszély — Nemcsak én, az alakuló nagygyűlés résztvevői is úgy ítélték meg, hogy ma a visz- szarendeződésnek elsősorban a belső viszonyainkkal ösz- szefüggő feltételei és. veszélyei vannak. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a már megbukott, ám hatalmi pozíciókkal rendelkező diktatórikus államszocializmusban a haszonélvező rétegeknek nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy alapvetően ne változzanak meg a dolgok. Hogy meg lehessen őrizni a kiváltságokat és a hatalmat. Ha ez veszélyben van, akkor az ellenállással számolni kell. Szerintem van visszarende- zési törekvés, s nyíltan meg is jelenik a magyar társadalomban. Szerencsére nem fegyveres, erőszakos formában, hanem a kijelentések szintjén. Vagyis nem fantomveszélyről van szó, hanem valós problémáról. Ugyanis nemcsak a fegyveres erőszakra támaszkodó visszarendezés indulhat el. hanem szociális demagógiával is lehet olyan kaotikus helyzetet teremteni, amelyben aztán „muszáj” rendet csinálni. Ez azért lehetséges, mert nagy az elégedetlenség, a tömeg unja, hogy megy a reformszöveg, ám az élet- színvonal csökken. Állandóan azt hallja, hogy a csőd felé megyünk, miközben mindenki a reformról beszél. És egyszercsak betelhet a pohár, s ha valaki ekkor kihasználja a nép elégedetlenségét — sztrájkokkal, tiltakozásokkal köny- nyen lehet olyan helyzetet teremteni, hogy az ország kormányozhatatlanná válik —, felléphet a rendcsinálás jelszavával. A rendcsinálás pedig magában rejti nemcsak a visszarendeződés veszélyét, hanem tényleges lehetőségét is. Ügy ítéljük meg — és ez nemcsak az én véleményem —, hogy Magyar- országon jelenleg a kormá- nyozhatatlanság lehet a visszarendeződés kiindulópontja. Választásokat minél előbb — De mi lehetne a kivezető út? Nem gondolja, hogy ezt éppen azok nem látják, akiknek megnyeréséért, szavazatáért a pártok sokasága verseng; a hallgatag többség hovatovább követni sem tudja a felgyorsult szöveget?! — Én is úgy gondolom, hogy egyfajta politikai túlkínálat van Magyarországon, s nehéz az egyszerű állampolgárnak eligazodnia. Fárasztja is az embereket, ez is tény. Ám a folyamat mégis pozitív irányú változást jelez, hiszen negyvenéves egypárti uralom után lépnek politikai porondra a különféle pártok és szervezetek. S addig meg is marad ez a túlkínálat, amíg az első megmérettetésre sor nem kerül. Azt hiszem, az első választás jelenti majd a cenzúrát, akkor kiderül, hogy mely pártok tevékenységére tart igényt a nép és melyekre nem. Ma még mindegyikük a legitimitás vágyával szervezkedik, ám senki sem legitim, hiszen nem mértek meg egyet sem közülük. Ma még egyetlen pártról sem mondható el, hogy a népfenség elvén nyugszik. Ennek a helyzetnek csak azzal tudunk véget vetni, ha kialakul a társadalom nyugodt, demokratikus működési rendje, ha a választásokon eldől, milyen pártok jutnak parlamenti képviselethez. Nekik vállalni kell a kormányzati felelősséget. Akik nem kapnak támogatást, a perifériára szorulnak. Ezért a mi mozgalmunk támogatja, hogy minél előbb legyenek választások amiatt is, hogy a mostani elég nehezen viselhető szakasz ne terhelje hosszasan a magyar társadalmat. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom arra törekszik, hogy a választást követően konszenzus alakuljon ki a pártok között az ország gazdasági, társadalmi fölemelkedéséhez leginkább célravezető megoldás keresésében. Király Ernő Töröljék «I a fiatalok vízumkényszerét! A, DEMISZ, az NSZK-be- li Junge Uniun (JU) és a Svéd Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség (SSU) közös felhívással fordul Európa kormányaihoz és parlamentjeihez. A három, kormányon lévő párthoz kötődő ifjúsági szervezet javasolja minden 18 év alatti fiatal számára a kötelező vízumbeszerzés azonnali eltörlését, továbbá minden 26 év alatti számára az azonnali és ingyenes vízumkiadás bevezetését, illetve hogy 1992-ig tegyenek lépéseket a vízumkényszer eltörlésére e korosztály számára is. A kezdeményezésről az ifjúsági szervezetek elnökei csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak be.
