Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-19 / 221. szám

2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 19., kedd Megegyezés született Magyar javaslatok az együttműködésre Szovjet nemzetiségi politika MI A TEENDŐ? (Folytatás az 1. oldalról.) ja a szűkített államfői jog­kört. Mindezt azzal támasz­tották alá, hogy az ET fel­oszlatása után az Elnöki Ta­nács elnökének megbízása az államfői jogikörrel meg­kérdőjelezné a tárgyalófe­lek hitelképességét, ameny- nyiben a problémára közjo­gi megoldást keresnek. Ki­fejtették: nem vitatják, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi elnöke esetében köztisztelet­ben álló személyről van szó, de nem személyben kell gondolkodni, hanem tiszte­letben kell tartani az alkot­mánymódosítás szellemét. * * « A politikai egyeztető tár­gyalások plenáris ülése este 9 óra előtt néhány perccel, a megállapodás aláírásával fejezte be munkáját. A do­kumentumot az MSZMP, az Gyertyákat és mécseseket gyújtottak szeptember 11-én a katyni emlékműnél meg­tartott megemlékezés részt­vevői. A második világhá­ború óta ez az első alkalom, Magyarország válaszút előtt áll, a politikai erők polari­zálódtak — ezt a közös vé­leményt érzékeltetik a Ma­gyarországról szóló hétfői tudósításaikban a prágai la­pok. Az újságok kivétel nél­kül beszámoltak a Pozsgay Imre vezette Demokratikus Magyarországért Mozgalom megalakulásáról, s a hat ve­zető lap közül csak egy, a Csehszlovák Néppárt orgá­numa, a Lidova Demokracie nem említi meg a Kádár János Társaság szerveződé­sét. A magyarországi politikai eseményeket nem egy alka­lommal nyíltan bíráló prá­gai napi sajtó egy ideje új módszert használ, az egy­mással szembenálló csopor­tosulások programjainak sú­lyozott ismertetésével igyek­szik bizonyítani azt a cseh­szlovák nézetet, miszerint Magyarországon megnőtt az ellenforradalom veszélye, a kommunista párt a belhar- cok és a külső támadások miatt már nem képes betöl­teni társadalmi vezető sze­repét. A lapok a helyzetet már címeikkel is érzékelte­tik, a CSKP lapja, a Rudé Právo „Magyarország válasz­úihoz ért”, a Csehszlovák Szocialista Párt lapja, á Svobodné Slovo „Az MSZMP nehézségekkel néz szembe”, a Mlada Fronta című ifjúsá­gi lap „Az erők poliraizáció- ja Magyarországon” címmel közölték tudósításaikat. A Rudé Právo a Pozsgay Imre vezette Demokratikus Magyarországért Mozgalom­ról azt írta: az elterjedt hí­Ellenzéki Kerékasztalhoz tar­tozó kilenc szervezet közül a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, a Független Kis­gazda-Földmunkás és Pol­gári Párt, a Keresztényde­mokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Ma­gyar Néppárt, valamint a harmadik oldalt alkotó tár­sadalmi szervezetek és moz­galmak képviselői látták el kézjegyükkel. A felek ki- nyilvántották, hogy az alap­megállapodásba foglalt el­veknek megfelelően a tár­gyalások a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek a megteremtését, a több­pártrendszeren alapuló de­mokratikus jogállam kiala­kítását, valamint a társa­dalmi, gazdasági válságból való kiút keresését szolgál­ják. Az úgynevezett sarka­latos, közjogi kérdésekben tehát politikai egyetértés született a résztvevők kö­zött. hogy Lengyelország-szerte megemlékeztek 1939. szep­tember 17-ről: a Szovjetunió ezen a napon támadott rá a Németország által imár lero­hant Lengyelországra rek szerint a mozgalomnak a reformerők egyfajta „tar­talékkapujává” kellene vál­nia, ahová átcsoportosulhat- námak, ha az MSZMP októ­beri kongresszusán nem si­kerülne megszerezniük a többséget: A mozgalom ala- kulóüilésének vitájáról a CSKP lapja azt tartotta ér­demesnek megjegyezni: ott elhangzott az is, hogy a marxista ideológia, a bolse- vizmus és a diktatórikus szo­cializmus válságban varr’ ' a marxista kommunizmus ne­gatív utópia, amelyet nem lehet elfogadni, sem megva­lósítani. Németh Miklósnak az alakuló üléshez küldött leveléből a Rudé Právo azt emelte ki, hogy Magyaror­szágon az utóbbi hetekben tovább mélyült a politikai, társadalmi és erkölcsi vál­ság, egyre több a türelmet­len indulat, a szélsőséges megnyilatkozás, bizonyos, po­litikai csoportok kizárólag maguknak igyekeznek meg­szerezni a hatalmat, Magyar- ország válaszúihoz jutott. A csehszlovák pártlap a Ká­dár János Társaság terve­zett megalakításáról beszá­molva Antoniewicz Roland- tói mindenekelőtt azt idézte, hogy Magyarország komoly válságban van, aktivizálódik az ellenforradalom is, az épületekről letépik a vörös csillagokat, sok ember el akarja távolítani az ország nevéből ,a köztársaság elől a „nép-” jelzőt. Mint a Rudé Právó megemlítette, a Kádár János társaság aktivistái til­takoznak az ellen, hogy az MSZMP-t, „szociáldemokra­(Folytatás az 1. oldalról) adott a konkrét tárgyalások­nak. Medgyessy Péter sze­rint a kelet—nyugati kap­csolatok új szakasza kezdő­dött meg azzal, hogy hazánk és Lengyelország a megkez­dett reformokkal integrá­lódni kíván a világgazda­ságba. Magyarország re­formfolyamataihoz támoga­tást szeretne kapni az Euró­pai Közösségtől. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy a Hu- szonnégyek és a közös piaci bizottság megértse helyze­tünket és törekvéseinket. Ebbe a folyamatba illeszke­dik bele a bizottsági alelnök mostani tárgyalássorozata. Mi politikai támogatást is Az Országház szinte va­lamennyi ülésterme foglalt volt hétfőn: a parlamenti szakbizottságok közül négy is összeült, hogy aktuális kérdéseket vitassanak meg a képviselők, illetve véle­ményt mondjanak a szep­tember 26-ai ülésszakra be­terjesztett napirend egyes javaslatairól. Az Országyűlés kulturális bizottságának tagjait Glatz Ferenc művelődési miniszter tájékoztatta a tárca profil­jának átalakításáról, illetve a kultúrpolitika intézmény­rendszerének felülvizsgála­táról. Ismertette egyebek kö­zött, hogy a minisztérium-- ban már megkezdte munká­ját az egyházi főosztály, amelyben a négy nagy egy­ház, illetve a szabadegyhá­zak képviseletében öt egy­házi személy gondozza tel­jes önállósággal az ügyeket. A tárcához került nemzeti­ségi-kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban azt emelte ki, hogy még ma sincs meg a ta párttá degradálják”, s úgy vélik, az MSZMP „egy­re inkább meghátrál a jobb­oldali erők előtt”. A többi prágai lap gya­korlatilag a Rudé Právóval megegyező tudósításokat kö­zölt, a Mlada Fronta azon­ban „Magyarország a politi­kai változások örvényében. Előrelátni? Nem lehet” cím­mel rövid kommentárt is megjelentetett. Ebben azt hangoztatta, bizonyos, hogy az ország további radikális reformok előtt áll, de azok konkrét formáját nehéz elő­relátni, a fő figyelem két szorosan összefüggő problé­mára, az MSZMP-n belüli fejlődésre és az MSZMP- nek a többpártrendszeren belüli jövendő helyére irá­nyul. A kommentár szerint megfigyelők úgy vélik, az MSZMP októberi kongiresz- szusán a reformkorok és a Münnich Ferenc Társaság éles összécsapása várható, mindenekelőtt a jövőbeli változások jellegének kérdé­sében. A lap az MSZMP KB pártpolitikai bizottsága elnökére hivatkozva azt ír­ta, egyelőre nem döntötték el, vajon a korábbiakhoz kapcsolódó kongresszusról lesz-e szó, vagy pedig egy szociáldemokrata típusú bal­oldali párt alakuló kongiresz- szusóról. Az ifjúsági lap azt hangoztatta, mindenesetre az októberi kongresszuson olyan sorsdöntő kérdésekre kell választ adni. mint az ország belpolitikai fejlődése, az MSZMP jövője, kilátásai a választásokon. várunk a Huszonnégyektől reformjainkhoz — mondta Medgyessy Péter —, továb­bá azt, hogy bátorítsák a tő­kebefektetéseket gazdasá­gunkba, szüntessék meg a hátrányos kereskedelmi megkülönböztetéseket, s mindezt pénzügyi megálla­podások is egészítsék ki. Ha­zánk nem egyszerűen libe­ralizált világpiaci nyitásra törekszik, hanem jól műkö­dő belső piacot is létre kí­ván hozni. A kormány re­méli, hogy az európai közös­ségekkel nem bürokratizá- lódnak el a kapcsolatok, és részükről nem alakul ki egy­fajta kivárási taktika. a megfelelő ereje, amivel a kormányzati politikának az különböző hatóságok rábír­nák e probléma — köztük nem utolsósorban a ci­gánykérdés — súlyának megfelelő kezelésére. A legnehezebb feladatok kö­zött említette a sporttal kap­csolatos tennivalókat, mond­ván: az eddigi sportbürok­rácia leépítése nagy figyel­met kíván azért, hogy a tö­meg- és a diáksport meg­kapja megfelelő rangját akár úgy is, hogy /a támo­gatást a versenysporttól fog­ják elvonni. A szociális és egészségügyi bizottság tagjai a hazai gyógyszerforgalmazás és -tá­mogatás megújítására kidol­gozott javaslatokat vitat­ták meg. A polémiában köz­ponti helyet foglalt el a ma­gángyógyszertárak létesíté­sének kérdésköre. Az Országgyűlés reform- ügyi bizottsága az adótörvé­nyek módosításáról érteke­zett. Békési László pénz­ügyminiszter bejelentette, hogy nem kerül októberben a parlament elé a kormány javaslata az adótörvények módosításáráli. A törvényja­vaslatok előkészítését olyan erőteljes vita kíséri, hogy a kormány időben nem tud elkészülni a munkával. Így várhatóan csak november­ben születik majd parlamen­ti döntés. A Bős—Nagymarossal fog­lalkozó ad hoc bizottság ülé­sén Udvari László, a vízlép­csőrendszer építésének kor­mánybiztosa kiemelte: jelen­leg a legszélesebb körben támogatott megoldási forma, hogy a magyar fél kezdemé­nyezze az államközi szerző­dés módosítását, a bősi erő­mű csúcsrajáratásénak, s a nagymarosi létesítmény épí­tésének elhagyását, s Bősnél az alapüzemmódú működte­tést. Az elmúlt évtizedek tart­hatatlanná vált nemzetiségi politikája láttán túlzás nél­kül állítható, hogy a Szov­jetunió népei, ezúttal egysé­gesen, sorsuk jobbra fordu­lását remélik az SZKP KB többször elhalasztott, de ma végre megnyíló, a nemzeti­ségi kérdésekkel foglalkozó ülésétől. A várakozást jelzi, hogy a szövetséges köztársa­ságok némelyikében — a balti államokban, Azerbaj­dzsánban — még a helyi legfelsőbb tanácsok ülését is a KB-ülés utánra halasztot­ták. A várakozás indokolt, hi­szen a nemzetiségek helyze­téről nem halasztható to­vább a párt egyértelmű ál­lásfoglalása. A - nyilvános­ságnak köszönhetően mára „a szovjet nép” — ha be­szélhetünk ilyenről — tuda­tára ébredt; az elmúlt év­tizedek visszafojtott nyuga­lomra kénySzerített soknem­zetiségű államában olyan feszültségek halmozódtak fel, amelyek mára fegyveres összeütközésekig fajultak — egyesek szerint a polgárhá­ború szélére sodorták az or­szágot. A vezetők indokolatlannak tartják a polgárháború em­legetését — de a társadalom széles rétegeiben él az ag­godalom, s ez a spontán gyűléseken kifejezésre is jut. Aggasztó, hogy a megúju­lás ötödik évében a mesz- heti törököket alig fél év­század alatt másodszor is kitelepülésre kényszérítet- ték, s az ország vezetése, bár mellettük állt, képtelen volt megvédeni érdekeiket. De míg a meszheti törökök helyzete egy új hazában, az Orosz Föderáció területén időlegesen megoldódott, Ka- rabah kérdésében még csak a jéghegy csúcsa látszik. Az örmény lakosság — nem kis túlzással — újabb örmény- programról beszél, míg Azebajdzsán, gazdag olajle­lőhelyei miatt a sérthetet­lensége tudatában, kevés kompromisszumkészséget mutat. Grúziában a légkör az áprilisi tragikus esemé­nyeket követően nem jutott nyugvópontra: az abházok- kal ugyan szünetel a fegy­veres konfliktus, de a ki­váltó okok továbbra is lé­teznek. Moldava a moldo- ván nép nemzéti törekvései nyomán lényegében ketté­szakadt: az orosz és más anyanyelvű lakosság politi­kai sztrájkkal válaszolt jo­gainak • a moldovánok általi vélt-valós megsértésére. A napokban alakult ukrán népfront, az Ukrán Népi Mozgalom ülésén ugyancsak élesen vetődött fel az anya­ország és a szövetséges köz­társaság viszonya: több mint ötvenmiliiós népről van szó, s még ha a Népi Mozgalom nem is tükrözné a többség véleményét, oda kell figyel­ni rá. A balti államok — bár velük kapcsolatban hang­zanak el a legkeményebb megjegyzések — kiváltságos helyzetben vannak. A harc nem is annyira ellenük, mint a kedvezőtlen példa ellen folyik: a Baltikum csendben célhoz juthat, de lehetőleg ne váljon köve­tendő példává. S ha azt hinnénk, hogy az Orosz Fö­deráció egységes, tévedünk: ott is autonóm köztársasá­gok és területek vannak, és ott él az a mintegy nyolc­van (!) nép, amelyet meg­fosztottak hazájától, nem­zeti kultúrájától, nyelvétől — de amely közül több még igényt tart a fennmaradás­ra. Nem is beszélve Észak kis létszámú népeiről, ame­lyek gyarmati sorban élték meg az elmúlt évtizedeket. Elterjedt nézet, hogy az egységes Szovjetuniónak először szét kell hullnia, hogy megszabaduljon a múlt rossz beidegződéseitől: vé­gig kell járnia a dezintegrá­ció fájdalmas folyamatát, hogy megtisztulva ismét egyesülhessen. A formát er­re az igazi kanföderáció ad­hatná meg, mely átmeneti államformaként sokat tehet­ne a népek öntudatának helyreállításáért. Hiszen a múlt nemcsak gazdasági, po­litikai problémákat szült, de mély nyomot hagyott az em­berek tudatában: a függő­ség, a tehetetlenség, az el­nyomás érzésétől legalább olyan fontos megszabadul­ni, mint annak intézményei­től. A nemzeti öntudatra éb­redés folyamata — amely Európa nyugati részén évti­zedekkel ezelőtt lezajlott — most kezdődött a Szovjet­unióban. Míg a fejlett világ az integráció felé tart, a megkésettségnek köszönhe­tően a Szovjetunió egyelő­re a szétesés felé halad. Ezt a folyamatot igyek­szik az SZKP ülése megaka­dályozni úgy, hogy hátat fordít a sztálini—brezsnyevi nagyhatalmi sovinizmus­nak, azonos rangra emeli a sok nemzetiségű ország min­den népét. A párt a múlt hónap közepén tette közzé nemzetiségi platformját, amely a jelenlegi föderatív felépítésen belül igyekszik új alapokra helyezni a nem­zetiségek viszonyát. Szó lesz a gazdasági önállóság, az állampolgárság, a nyelvhasz­nálat kérdéséről, a párt helyzetéről, a pártegység megőrzéséről. Magának az önállóságnak a biztosítása számos kérdést vet fel — egyebek között külpolitikai, biztonságpoli­tikai kérdéseket. Európa biztonsága, a Szovjetunióval szomszédos és baráti orszá­gok érdekei is azt kívánják, hogy ezek a kérdések meg­nyugtatóan rendeződjenek. A világnak erős, kiegyensú­lyozott politikai rendszerrel, fejlett gazdasággal rendel­kező Szovjetunióra van szüksége — az ehhez vezető út szabaddá tételét várja a KB-plénumtól az ország is. Kaszab Zsuzsa ZALA ri VOLÁN KESZTHELYI ÜZEMIGAZGATÓSÁGA intenzív „D”-kategóriás autóbusz-gépkocsi­vezetői tanfolyamot iszervez KIEMELT BÉREZÉSSEL. Keszthelyen és környékén lakó férfiak jelentkezését várjuk. Jelentkezési feltételek: — 20. életév betöltése — „B”-, illetve „B-, C”-kategóriás jogosítvány — büntetlen előélet. Il-es pályaalkalmassági eredm ínnyel rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet 1989. szeptember 25-ig az üzem- igazgatóság személyzeti vezetőjénél (KESZTHELY, Mártírok u. 2. Tel.: 12-730). (106591) A PRÁGAI SAJTÓ SZERINT Magyarország válaszút előtt áll Az Országgyűlés szakbizottságainak ülése

Next

/
Thumbnails
Contents