Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-18 / 220. szám
OMOGYi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 220. szám Ára: 4,30 Ft c\ '^^ ^~ 1989. szeptember 18., hétfő ————————————— ................... ■ II——— !■■■! ■ ... .r.. ■ ■—fii — ■■■■ ■ .........'fa-l I * F üggetlen mozgalomként tevékenykednek Hegyegyűlést tartott a Népfront Az új elnök: dr. Kanyar József Gazdag útravalót visznek a somogyi küldöttek a kongresszusira, ugyanis a Hazafias Népfront megy egy ülésének harmincegy felszólalója sok okos javaslattal gazdagította a megyei bizottság programtervezetét, megfontoltan bírált és mondta el, hol és miben lehetne kiegészíteni a Somogyi Néplapban is közölt tervezetet. Ugyanez a nagy érdeklődés mutatkozott meg a népfront megyei testületéinek, kongresszusi küldötteinek és az Országos Tanács somogyi tagjainak megválasztásakor is. Rostás Károly megyei elnök nyitotta meg a megyegyűlést, amelyen részt vett dr. Kukorelli István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ügyvezető elnöke is. A középiskolás diákotL. hon (a volt oktatási igazgatóság) nagytermében, most először rendezett megyegyűlés résztvevői érdeklődéssel hallgatták dr. Novak Ferenc megyei népfronttitkár szóbeli kiegészítését, amelyet az előre kiadott írásos anyagokhoz fűzött. Leszögezte — elemezve a jelenlegi politikai helyzetet —, hogy a megkövült egy- pártrendszert a hazai földcsuszamlás megrengette, $ ez nem kerülte el a megbízható kiszolgálóvá lefokozott népfrontmozgalmat sem. Az új pártok, szervezetek egyik fele őket is a sutba dobni való politikai intézmények közé sorolja. — Az előző országos ve zetőségünk " fél esztendős helybenjáró6a és saját této- vaságunk révén előbb a szervezetté válás, az átalakulás esélyeit és következményeit mérlegeltük, majd visszatértünk az 1949-től elvett, elvesztett népfrontesz- méhez, s a megújulás mellett döntöttünk. Erre mondtak igent az idei tavasztól folyó helyi megújító-meg- erősítő választási gyűléseken azok, akik a váro&l, falusi testületeinkben kereken 4500-an vállalták önkéntesen a közösség szolgálatát. Vállalásuk bizonyság, hogy a népfront a megye népes és népszerű mozgalma. Változatlanul jelen vagyunk a települések közéletében. A higgadt, kulturált párbeszédet, a közvetlen politikai részvételt nemcsak a választásokkal megteremtő, a pártérdekektől nem befolyásolt mozgalomra a békés átmenet végigviteléhez nagyobb szükség van, mint bármikor újkori történelmünkben. A megyei titkár sorira véve a mozgalom tevékenységét, bizonyította, hogy ébren tartották a nemzettudatot, s (Folytatás a 3. oldalon) Pórt értekezlet Marcaliban A BELSŐ FORRÁST A LETISZTULÁS KÖVETI Mint cseppben a tenger, úgy tükröződött az MSZMP egészének belső helyzete a szombaton lezajlott marcali városi pártértekezletnek. A pártfórum célja az volt, hogy átfogó képet adjon a város és városkörnyék párttagságának véleményéről, mintegy munícióval látva el a terület kongresszusi küldötteit. A vita során egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a négy kongresszusi küldött nincs irigylésre méltó helyzetben. A mintegy húsz hozzászóló ugyanis legalább tízféle álláspontot és megközelítési módot képviselt. A Münnich Ferenc Társaságéhoz közelálló „kemény marxista" áramlattól a radikális reformerig jó néhány eltérő nézet hangot kapott. Az értekezlet során a vélemények jottányit sem közeledtek, mert kevés készség mutatkozott a toleranciára, mégis a zárszó perceire valamennyi résztvevő számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy nem feltétlenül ellenfelek azok, akik más véleményen vannak. A pártértekezleten dr. Griibl László, a városi párt- bizottság első titkára számolt be az 1988-as májusi pártértekezlet óta végzett politikai munkáról, s ösz- szegezte az MSZMP programnyilatkozat-tervezetével kapcsolatban lezajlott helyi vitákat. Beszámolójából kitűnt, hogy a városi pártbizottság munkamódszere alapjaiban változott, eltűnt a korábbi túlcentralizáltság, és egy sor formális elem, az ettől remélt eredmény mégis elmaradt, s számos jó kezdeményezés — például a lakóterületi politizáláshoz való átmenetet szolgáló politikai központok kialakítása — megtorpant. Számos önmegújító törekvés futott zátonyra a kialakult bizalmi válságban. Ennek okait elemezve az első titkár kiemelte, hogy az országos pártértekezlet politikai döntéseinek egy részén a társadalmi folyamatok gyorsan túlléptek, a párt vezetése több kérdésben defenzívába szorult. A romló gazdasági helyzet, az élet- színvonal csökkenése, s mindeközben a megfelelő kormányzati döntések elmaradása növelte az MSZMP-vel szembeni bizalmatlanságot is. Hallhattuk emellett, hogy számos marcali párttagnak okozott csalódást a városi pártértekezlet és a tisztújítás elmaradása. Mindennek része volt abban, hogy a májusi pártértekezlet óta a térségben (Folytatás a 3. oldalon.) Balatoni .Ősz Szántódpusztán szombaton megnyitották a Balatoni ősz rendezvénysorozatát. Az idén második alkalommal megrendezett szezonhosszabbító program a három parti megye összefogásával készült, s a tó szeptemberi vendégeinek kínál kellemes és hasznos időtöltést. A megnyitó színes forgatagáról és Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes megnyitójáról szól tudósításunk az 5. oldalon. Megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom A magyar társadalom fordulóponthoz érkezeit. Az elmúlt négy évtized bebizonyította a rendszer életképtelenségét, megérlelődött a rendszerváltás szüksége, a fordulat azonban még nem kezdődött el — hangsúlyozta Gazsó Ferenc, a Demokratikus Magyarországért (DMM) előkészítő bizottságának tagja, a mozgalom zásalőbon- tó nagygyűlésén szombaton, a zsúfolásig megtelt Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. Szólt arról is, hogy nemcsak a visszarendeződés veszélye fenyeget, hanem az is, hogy fogytán a társadalom türelme, a nép gyors változást akar, gazdasági fellendülést, a népfelség elvének érvényesülését. Ezt kívánja elősegíteni a mozgalom, amely együttműködésre törekszik valamennyi jó szándékú és-becsületes állampolgárral. A megnyitó ütán Sinkovits Imre színművész felolvasta a DMM ideiglenes működési szabályzatának és alapító nyilatkozatának tervezetét. A működési szabályzat egyebek közt rámutat, hogy a DMM politikai tömegmozgalom, tagjai a társadalom békés, demokratikus átalakítását tartják a legfontosabbnak. A mozgalom céljai megvalósítása érdekében helyi és országos politikai fórumokat, akciókat szervez. Egyenrangú együttműködést és támogatást ajánl minden szervezetnek a közös célok megvalósításában. Munkájában részt vehetnek más politikai szervezetek, pártok vagy mozgalmak tagjai is. Ezt követően Pozsgay Imre államminiszter tartott előadást. Bevezetőjében egyebek között arról szólt, hogy a Demokratikus Magyarországért Mozgalom — amely nem uj versenytársként jelentkezik a politikai színtéren — nemzeti egységért, közmegegyezésért kiált, s a diktatórikus szocializmusból, egy áUamszQcialista berendezkedésből a demokratikus jogállamba, alkotmányos viszonyokra való áttérést tűzte célul. A DMM nem fog perlekedni a pártokkal — mondotta —, nem kívánja kérdéssé tenni szerepüket, funkciójukat, új vállalásaikat a nemzet, az ország megújításáért. Valami mást akar- Tartalmat adni — ha teheti, éppen a néppel összefogva — annak a szándéknak, hogy az is jelen lehessen ebben a politikai átalakulásban, aki ma még nem tudja eldönteni, hogy pártokhoz csatlakozzon-e. A demokratikus átalakulás békés úton példátlan a magyar történelemben, de Kelet-Közép-Európa történelmében is. Ezért ez a mozgalom — elismerve más kezdeményezések jelentőségét — mindenekelőtt új dimenziójával kívánja megkülönböztetni magát a társadalomban. Cselekvési lehetőséget kíván teremteni a ma még hallgató népnek, hiszen egy lesütött szemmel járó társadalomnál veszedelmesebb dolog nincs a békés átmenetben. — A DMM — a nemzeti párbeszéd intézményeként — nem sajátítja ki más mozgalmak, párok politikai törekvéseit; egy civil társadalom öntudatát' próbálja építeni, az értelmiségre mindig is jellemző alázattal. Mi azt mondjuk: ifjúság, idő- sek, szegények, tisztes jólétben élők és vállalkozók, gondoljuk át együtt, tu- dunk-e magunkon segíteni. Az államminiszter ezután — végigtekintve a széksorokban ülő, különböző nézeteket valló ismert és ismeretlen hallgatóin — a tole(Folytatás a 3. oldalon.) Megemlékezés az 1919-es mártírokról Már pénteken elkezdődtek a megemlékezések a Somogy megyei és a Kaposvári Direktórium tagjai * kivégzésének 70. évfordulójáról. Kaposváron a Tóth Lajos Általános Iskola, a Szalma István Általános Iskola, az Élelmiszeripari Szakközépiskola, Igáiban a helyi általános iskola falán található emléktábláknál tisztelegtek a mártírok emlékére. A megyei Demisz a Nándas- di erdőben tartott megemlékezést. Tegnap délután a megye- székhelyen folytatódtak az ünnepi megemlékezések. A Latinca téren a Latinca Sándor munkásőregység emlékezett meg névadójáról. Lendvai Péter, a kaposvári ipari szakközépiskola tanulója Hamburger Jenő „La- tinca-ballada című versét szavalta el. Turbék János egységparancsnok-helyettes megemlékező szavai után a munkásőrök koszorút helyeztek el a névadó szobránál. Ezután a Mártírok terén folytatódott az ünnepség. Felső-Nemes Norbert, a Rendezvényiroda munkatársa Jan Kostra „Siratóének” című versét mondta el, majd állami és társadalmi szervezetek helyezték el a tisztelet koszorúit. A megyei pártbizottság nevében Kávé Istvánná és dr. Fenyő István, a városi pártbizottságtól Mi- halics Veronika és Bogdán Ottó, a megyei tanácstól Meitczger Istvánná és Stier Sándor, a városi tanácstól Vidák Gizella és Széles József helyezett él koszorút a szoborcsoport talapzatánál. Eljött ifjabb Tóth Lajos és családja is, hogy koszorút helyezzen el, majd a Latinca Sándor munkásőregység nevében Marosi János egységparancsnok és Turbék János egységparancsnok-helyettes koszorúzta meg a szoborcsoportot. F. G.
