Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
1989. augusztus 12., szombat 5 RÁDIÓJEGYZET ÉJSZAKAI Bálvánvosi zsákutca SZEXMÁNIA „Ti kapuk, jó gazdát találjatok! Szegénynek, gazdagnak egyformán nyíljatok!" Nem tudok — s tán nem is akarok? — elfogulatlan lenni. Bálványos túl közel van a szívemhez: nyaranta itt gyerekeskedtem nagy- szüleimnél, s ifjú felnőttkoromban rövid ideig tanítottam is a falu gyermekeit. örömmel hallottam a hírt a 80-as évek elején, hogy Bálványost üdülőfaluvá nyilvánították. Ügy képzeltem akkor, hogy ez lesz az út a fejlődéshez. 1989 nyara van, és elkeseredve sétálok 'a községben. Mert községgé lett a falu: elveszítette falusi melegségét, báját. Nem csak a tanács, a felső tagozatos iskola, a fiatalok jó része költözött . el innen, hanem valami más is .. . — A harmincas években még 23 iparos élt a faluban, ma egy sincs — kesereg a 80 éves Szunyogh János. — De nem csak ez a baj! A helybeliek ma már nem igazán érzik magukénak ezt a falut. Mindenki szalad a pénz után, hajtja magát, a falu meg csak sorvad. Hol van már az Üj utca (Petőfi utca) pora, amit minden nyári este fölsöpörtek a helybeliek? Hol vannak a gondozott udvarok, a házak? Csak kevés a valóban ápolt épület, az emberséges meleget árasztó otthon. Mitől üdülőfalu Bálványos? A falubeliek nem is tudják. Amikor híre ment, hogy az lesz, büszkék lettek, aztán szépen lelohadt minden. Akkor jó néhány elhagyott ház talált gazdára: más tájakról érkeztek ide emberek hétvégi nyaralót venni. „Ti kapuk, jó gazdát találjatok ...” olvasom egy különlegesen szép kapu feliratát. Kútvölgyi Mihály családjával a házat re (ide zi Emese ősanyánk a kemence mellett tár, amelyik alkalmas lenne kerámia- és fafaragóműhely létrehozására. Sőt a legfelső szintjén még lakásokat is ki lehetne alakítani! Több, Erdélyből áttelepült művész szíves-örömest jött volná Bálványosra, sőt a kistelepülések kulturális segítésére felesküdött Kós Károly Czéh, valamint Ma- kovecz Imre építész tervezői csoportja is fellelkesült a dolgon. Péterfi László szobrászművész, a magyar népművészeti egyesület elnöke is mellénk állt. Közben kitaláltuk, hogy a terület kiválóan alkalmas lenne arra, hogy itt rendezzük be a magyar nyelvterület „kapumúzeumát”, amely egyedülálló látványosság lett volna. A balatonföldvári tanácsülésnek kiállítást rendeztünk, bemutattuk, hogy körülbelül mire lehetne számítani. Mindenki lelkesedett: a tanácselnök, a tsz-elnök, az áfész-elnök, s azt hittük, hogy álmaink valóra válhatnak. Aztán jött a fordulat... Leomló elképzelések Mindenki akarta és mégis zsákutcába torkollott az ügy. „Ti kapuk, jó gazdát.. S nemcsak azért került Bálványos zsákutcába, mert a megye talán legszebb szerpentinje a faluban véget ér. — Szerettük volna, ha létrejön a dolog — mondja Tóth János, a balatonföldvári közös tanács elnöke. — Ezzel újabb munkalehetőségeket tudtunk volna teremteni a helybelieknek. Hiszen a kerámiaüzemhez és a famegmunkáláshoz emberek kellenek, a termékeket pedig a Balaton partján árusították volna. Nem tudom, mi a helyzet, miért akadt el az ügy. A település üdülőfalu jellegét elsősor ban az egyéni törekvések kívánják megadni: két magárvállalkozó is fantáziát lát a dologban. Űjra üzemel az Agasvár panzió, s az egykori Satzger-féle kastélyt is megvették, hogy vendéglőt, panziót, sportcentrumot ala- kítsahak ki belőle. Ügy tudom, a tetőt kicserélték — a falak állagmegóvására ez jó —, de pénzügyi gondok miatt egyelőre áll az építkezés. — Bálványost nem azért fejlesztettük, mert üdülőfaluvá nyilvánították, hanem azért, mert szükség volt a fejlesztésekre — tájékoztat bennünket dr. Kiss Pál vb-titkár. — Szilárd burkolatot kapott a Petőfi utca, a Kossuth utcára csatlakozó utaknál 80—120 méter sárrázót építettünk. Az áfész- szel karöltve új ABC-t kapott a falu, kezdeményeztük a „Ciffra-kastély” parkerdejének természetvédelmi területté nyilvánítását. Tavaly ősszel kezdtük, s hamarosan befejezzük a település ellátását egészséges ivóvízzel, és sor kerül az elektromos hálózat rekonstrukciójára is. A termelőszövetkezet elnöke Tóth Lajos: — A magtárra van vevőnk. Félmillió forintot ígért érte, s 8—10 személynek tud majd munkát biztosítani. Lakatosműhelyében külföldi megrendelésre akar termékeket gyártani. Az idegenforgalmi ajánlat pénz nélkül nem valósítható meg. A kerámia és a fafaragványok készítésében nem látok akkora lehetőséget. — Megmondom őszintén, elvesztettem a kedvemet — kesereg Kútvölgyi Mihály. — Mindhárom művészbarátom megtalálta már a számítását, de továbbra is vannak, akik látnának fantáziát ebben a dologban. Igaz, hogy a pénz egy részét, amelyet ide szántak, már elköltötték Pesten — a Leonardo da Vinci utcában készítettek egy kiállítótermet —, de még mindig vannak lehetőségek! Persze csak akkor, ha a falu is akarja! Bálványos. Üdülőfalu. Dombokkal körülhatárolt völgyben. Zsákutcában. Gyarmati László Az emberek újabban leginkább a szexről szeretnek beszélgetni. Ügy tetszik, a politika háttérbe szorul. Hiába az újjáalakuló és a frissiben szerveződő pártok minden erősködése, a nép kezd érdektelenné válni, vagy most még érdektelenebb, mint azelőtt volt. Mit beszéljenek a platformokról meg a pluralizmusról, amikor a kétgyermekes családok tekintélyes hányadában még a kétezer forintot sem éri el az egy főre jutó jövedelem. Csoda, hogy ezek az emberek nem mennek el a választásra? Néhány hónappal ezelőtt, amikor megkezdődött a Danubius rádió éjszakai, magyar nyelvű adása, talán a szerkesztők sem gondolták, hogy esténként majd úgy záporoznak a kérdések. Az emberek későn fekszenek, vagy egyszerűen az ágyuk mellé teszik a telefonit és úgy társalognak. Nem véletlenül nevezték egy tájékoztatón intim rádiónak a Danubiust, arról nem is beszélve, hogy a műsorvezetők rendre pikáns kérdésekkel állnak elő, nem zavartatják magukat, még csak nem is nevetik ki a beszélgetőpartnert. Mindenki elmondhatja a véleményét, teljes a szólásszabadság. Kedden éjszaka Rangos Katalin szerkesztő meghívta a stúdióba a tévé moszkvai tudósítóját. Természetesen a glaszncszty jegyében, mert odaát is beszélnek az emberek a szexről, sőt egyre inkább csak arról beszélnek ... Divat lett a rádióban és a tévében megszólaltatni a kiküldött riportereket. A reform itt is érezteti hatását; évekkel ezelőtt a hazatért tudósítót néhány hétre talán még hibernálták is, emlékezetéből kitöröltek minden szépen és jót, amit odakint látott (a moszkvai tudósítóval persze könnyebb helyzetben voltak), és csak azután engedték a nép közé. Nehogy fertőzzön. Mára, a korszerű technika eredményeként, kipusztult ez a vírus. Hardy Mihály ügyesen és megfontoltan csevegett a szexről, az orosz nőkről, és többször is hozzátette a mondandójához, hogy a történteket, amelyeket közreadott, újságban, folyóiratokban olvasta és nem a saját tapasztalatait meséli. . Ez csökkentett valamit a történetek értékéből, mégiscsak más azt a telefonálót hallgatni, aki saját emlékeire hagyatkozva duruzsolja szexőrületét a mikrofonba. Nem kell neki elhinni, bárki kigúnyolhatja, de talán így életszerűbbek a történések. Lux Elvira szexológus és Módos Péter is végigcsevegte az adást. Mindketten rendszeres résztvevői a Danubiusnak. Az embereknek szükségük van tanácsra, kell aki pátyolgassa őket; ha már arra vállalkoztak, hogy ország-világ előtt kiteregetik a magánéletüket, legalább szakszerű intelmeket kapjanak. Politikai tanácsadók még nincsenek. Senkinek sem jutott eszébe, hogy rengetegen nem tudnak eligazodni a különféle programok között, .nem ismerik a pártok* vezetőit, holott ilyen útmutatásra rövidesen szükség lesz. Persze lehet, hogy efféle műsort unalmasnak tartana a hallgatóság, és káromkodva szidná a szerkesztő felmenőit, hogy szórakozzanak mással. A szex nem megy ki a divatból, persze, mert még mindig erre költik a legkevesebb pénzt az emberek. Faragó László INKÁBB FILMZENÉT SZEREZ A kápolna megmentője Beszélgetés Balázs Ferenccel — Eltart még egy ideig, amíg mind a helyére kerül — mondja a fotós-újságíró. Budapesten dolgozik, és több könyve jelent meg. Fotók Kalotaszeg, Felföld, Szat- márbereg, Nyárád, Küküllő- mente népi faragásairól, motívumkincseiről. Az „ígéret kapájában” — 1981-től igyekszem mindent lefotózni, ami még megmenthető a magyar nyelvterület fafaragó kultúrájából — mondja. — Hogyan kerültem Bálványosra? Családi örökség révén 150 ezer forinthoz jutottam, s keresni kezdtem egy vidéki portát. Kaposvárról Galicz János barátom hívott fel, hogy tud Bálványoson egy eladó házat. Bálványos? Addig csak azt tudtam, hogy Erdélyben van egy ilyen település. Lejöttem, s nagyon megtetszett a környék. A házat lassacskán átalakítjuk; erdélyi barátaimmal felújítottuk a kemencét, ök agyagot kértek, s a falu tanácstagja, Pete József vezette el őket egy helyre. Tir- nován Ari szobrászművész például nem volt hajlandó Ceausescu többszörös életnagyságú szobrát elkészíteni, ezért (is) kellett eljönnie Romániából. Ö fedezte fel, hogy Bálványoson milyen kiváló minőségű az agyag. Ebből jött az ötlet: ha van itt agyag, s a környéken rengeteg az erdő, ezzel már lehetne valamit kezdeni. Hallgattuk az István a királyt, s közben megálmodtunk valamit. Itt, Bálványoson van egy elhagyott, hatalmas magBalázs Ferenc. Maga a név nem sokat mond. Hiszen mindenki Balázs Fecó- ként ismerte meg ... Igen, egyszerűen csak így: Fecó. Nemrégiben Kaposváron, az ifiparkban lépett föl. Rövid műsora nagy sikert aratott. Föllépése után beszélgettünk pályafutása kezdetéről, a jelenről és a jövőről. Fáradtnak, megviseltnek látszik. Hová tűnt az egykori fiatalos lendület? A bürokráciával és a magyar könnyűzenei élet „mindenhatóival” folytatott több éves kemény küzdelem őt sem kímélte. A szélmalomharc nyomait magán .viseli: arcán mélyebbek lettek a vonások ... Együtt próbáljuk felidézni, hogyan kezdődött a zenei pályafutása. — 1968-ban — amikor még középiskolás voltam — tagja. lettem a zenei gimnázium együttesének. Még ez évben a Neoton zenekarba kerültem, három évig voltam a tagja. 1972-ben Radies Bélával megalapítottuk az első magyar hard-rock zenekart, a Taurus Ex-T-t. A csapat rövid életű volt. 1974-ben Ausztriában és az NSZK-ban dolgoztam a vendéglátóiparban, — Miért ment kidföldre? Az anyagiak vonzották? — Részben. Valamint szükség volt arra, hogy újra feltöltődjek. Két év elteltével visszajöttem Magyar- országra. Megalap ítottam a Korái együttes, amelyik két évig Koncz Zsuzsa kísérőzenekara volt. Majd eljött 1978, az áttörés éve. Május eisern a budai Ifjúsági Parkban több ezer rajongó előtt mutatkozott be az újjászervezett Korái együttes. Hatalmas sikert arattunk. A következő években négy nagylemezünk jelent meg. Ezekből mintegy félmilliót adtak el. Háromból aranylemez lett, azaz egy-egy lemezből több mint 100 ezer darab fogyott el. 1985-ben megjelent két szólólemezem, a Register és a Best of Bach. Az év végén feloszlott a Korái együttes. Azóta ritkán lépek föl a nyilvánosság előtt, inkább filmzenéket írok. Néhány ezek közül: Böszörményi Géza: Laura, Gyarmathy Lívia: Vakvilágban, Erdős Pál: Gondviselés. A nyolc évszak című tv-sorozatnak is én voltam a zeneszerzője. Nemrég fejeződött be Erdős Pál: A pókok című NSZK—magyar kooprodukcióban készülő filmjének a forgatása. Magyarországon augusztus második felében fogják bemutatni a filmet. Vas megyében, Sárvártól nem messze, Sitkén található egy kápolna, amely nagyon leromlott állapotban volt. 1986-tól kezdődően minden __éyben rendezünk egy könnyűzenei fesztivált; teljes bevételét a kápolna felújítására fordítjuk. A koncerteken mindig több tízezren vesznek részt. Azt hiszem, itt maga a zene csupán másodlagos. A legfontosabb a zenészek és a közönség összefogása, hogy közös erővel megmentsenek egy régi, elhanyagolt kápolnát. Az idén szeptember 16-án Rendezik meg a fesztivált. Az esemény érdekessége, hogy eredeti szereposztásiban felújítják az István, a király-t. Előtte Balázs Ferenc mutatja be orgonán félórás beatműsoromat. — Mi lett az egykori Korái együttes tagjaival? — Dorozsmai Péter egy stúdió tulajdonosa, ahol fiatal együttesek készítik fölvételeiket. Néha az East *. ültesse. jatsz*n. i ekele Tibor a Rockszinház színésze lett. Ha ideje engedi, akkor Dorozsmai Péternek segít. Fischer László abba*- hagyta a zenélést, maszek lett. — Sokan beszélik, hogy av mai rockzene válságban van. Önnek is ez a véleménye? — A mostani magyar rockzenéhez nem tudok és nem is akarok hozzászólni. Egy értékét vesztett, hitetlen világban élünk. És ezt hűen tükrözi a mai magyar rockzene is. Az embereket nem érdekli az igényesebb zene. Se idejük, se türelmük nincs hozzá. Érthető, hiszen most a megélhetés az elsődleges, és ez egyre több embernek jelent gondot. A legfogékonyabb réteg, a 15—16 évesek, egyfajta zenei irányzatra koncentrálódnak. Ennek megfelelően a magyar könnyűzene teljesen átalakult szórakoztatóiparrá! Manapság már alig lehet találkozni igényesebb zenét játszó együttessel. A régi nagy sztárok, mint például Presser Gábor, távol tartják magukat ettől a semmitmondó szórakoztató zenétől. Nekünk már nincs miről nyilatkoznunk. Mindenki megtalálja a maga számításait más — a színház, filmszakma — területén. — Milyen tervei vannak? — Még ez évben szeretnék kiadni egy aranyalbumot, amelyen az egykori sikerek szólalnának meg. Szintén ez évben szeretném megjelentetni azt a nagylemezt, melyen szintetizátoron Liszt-feldolgozások hallhatók. Valamikor majd egy saját szólólemezt is szeretnék elkészíteni. Természetesen nem szakadok el a filmszakmától, továbbra is írok filmzenéket. — Beszélgetésünk elején említette, hogy csak ritkán lép a közönség elé. Most mégis föllépett. — En*ek két oka van: egyrészt a Polip-rock magazin hívott meg erre az estére. A másik ok pedig az, hogy már nagyon régen voltam Kaposváron. Szeretem ezt a várost. Búcsúzunk egymástól, közben arra kér, hogy el ne felejtsem leírni: szeptember 16-án a sitkei kápolna megmentéséért rendezendő rockzenei fesztiválra Somogyból is várják az érdeklődőket. Fenyő Gábor
