Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 12., szombat Fáradozások NDK-menedékkérők ügyében HETl ESEMÉNYKRÓNIKA AUGUSZTUS 5. SZOMBAT: Mongólia és az Európai Közösség felvette a idiplomáciai kapcsolatot. — Alexan­der Dubcek, ivóit pártvezetö és Oldrich Cernik volt kormányfő felszólította a Varsói Szerződés tagállamait: ítéljék el az 1968-as csehszlovákiai bevonulást. — A Rudé Právo élesen .bírálta a csehszlovák ellenzéket. — Jaime Paz Zamora Bolívia új elnöke. — Goulding ENSZ-főtitkárhelyettes Szíriában és Izraelben tárgyal a túszügyről. __ A UGUSZTUS 6. VASÄRNAP: Közép-amerikai csúcs­találkozó kezdődött a hondurasi Telában. — Az ADN keletnémet hírügynökség közleményben figyelmeztette állampolgárait, hogy ne keressenek menedéket az NSZK külföldi képviseletein. — ,Eduard Sevardnadze Kabulba látogatott. — Herman Cohen államtitkár sze­mélyében J15 év óta először járt magas rangú amerikai diplomata Addisz-Abebában. AUGUSZTUS 7. HÉTFŐ: Lemondott David Lange, Űj- Zéland miniszterelnöke, 'Geoffrey Palmer az új kor­mányfő. — Lech Walesa koalíciót javasolt a LEMP-pel eddig szövetséges Ikét kisebb pártnak. — Genfben be­fejeződött a hadászati fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások újabb szakasza. Jan Foj- tik ideológiai iKB-titkár azzal vádolja a csehszlovák ellenzéket, hogy a csehszlovákiai bevanulás évforduló­ján zavargásokat tervez. AUGUSZTUS 18. KEDD: Megállapodás Hondurasban arról, hogy leszerelik a nicaraguai kontrákat. — Kaifu Tosikit választották meg a japán Liberális Demokrata Párt új vezetőjévé, aki így automatikusan kormányfő is. — Éles szópárbaj az NDK és az NSZK között a menekültek ügyében. *— A moszkvai Pravda bírálja az MSZMP-t. — Kínában CIA-kapcsolatokkal vádolják a Soros Alapítványt. — Katonai 'programmal fellőtték az amerikai Columbia űrsiklót. AUGUSZTUS 9. SZERDA: A LEMP szerint kormány­zati válsághoz vezethet Lech Walesa koalíciójs javas­lata. t— A LEMP két szövetséges pártja váratlanul hajlandó a javaslatról tárgyalni, így a LEMP kisebb­ségbe kerülhet. — iBusih elnök módosítja a túszüggyel kapcsolatos álláspontját és hajlik a tárgyalásokra. A NATO (hivatalosan elítéli Bulgáriát a török kisebbség­gel szembeni bánásmódja miatt. AUGUSZTUS 10. CSÜTÖRTÖK: A phenjani párt lapja élesen támadta a „peresztrojkát” és Magyarországot.— Moszkva szerint Ausztria a semlegességét veszélyezteti, ha belép az Európai Gazdasági Közösségbe. — Colin Powellt, egy fekete bőrű tábornokot kíván kinevezni Bush elnök az amerikai (vezérkar élére. AUGUSZTUS 11. PÉNTEK: Az Egyesült Államok haj­landó Iránnal tárgyalni a. túszügyben. — Szeptember­ben szovjet parlamenti küldöttség utazik Kínába. A hét kérdése Az NSZK kormányának és külügyminisztériumának szó­vivői pénteken teljes diszk­réciót kértek azokkal a bu­dapesti diplomáciai erőfe­szítésekkel kapcsolatban, amelyek az NSZK nagykö­vetségén tartózkodó és az NSZK-ba távozni kívánó NDK-állampolgárok helyze­tének megoldására irányul­nak. A szövetségi kormány képviselőinek rendszeres sajtóértekezletén Norbert Schäfer, a bonni kabinet szóvivője a külügyminiszté­rium illetékeséhez, Hans Schumacher külügyi szóvi­vőhöz utalta annak a kér­désnek a megválaszolását, hogy az NSZK miként érté­keli a dr. Nagy Károly ez­redes előző napi budapesti belügyminisztériumi sajtó- értekezletén elhangzottakat az NDK-állampolgárok hely­zetének kezelésére vonatko­zólag. Schumacher — a kérdés közvetlen megválaszolása elől kitérve — rendkívül ér­zékenynek és nehéznek mi­Prágai tavasz A lengyel szenátus elítélő határozata A Varsói Szerződés öt tag­államának 1968-as csehszlo­vákiai beavatkozását elítélő határozatot fogadott el pén­teken a lengyel parlament felsőháza, a szenátus. A 99 százalékban Szolida­ritás-többségű szenátus sze­rint az 1968-as beavatkozás súlyosan sértett olyan alap­vető jogokat, mint minden nemzet önrendelkezési joga és ellentétes volt az alapve­tő emberi jogokkal is. A len­gyel szenátorok szerint a 21 évvel ezelőtti fegyveres be­avatkozásra a lengyel társa­dalom akarata ellenére ke­rült sor. A lengyel szenátus határo­zata az első olyan hivatalos állásfoglalás, amelyben az 1968-as beavatkozásban részt vevő egyik VSZ-tagország elítéli a Dubcek-féle rend­szer erőszakos felszámolását. nősítette a problémát. Ez — megállapítása szerint — az NSZK kormányától megkö­veteli, hogy a legnagyobb mértékű diszkrécióval és fe­lelősségtudattal járjon el diplomáciai síkon. Az NSZK hírközlése — el­sősorban a telvízió és a rá­dió — tényszerűen ismertet­te a budapesti nemzetközi sajtóértekezleten elhangzot­takat. Mind a ZDF tévéállo­más, mind a Deutschlend- funk, az NSZK országos rá­dióadója idézte az ezredes­nek azt a közlését, hogy hu­manitárius megfontolásból először csak figyelmeztetik, de nem büntetik meg azo­kat az NDK-állampolgáro- kat, akiket a magyar határ­őrizeti szervek tetten érnek határátlépési kísérlet köz­ben. Útlevelükbe csak az is­mételt menekülési kísérlet­nél bélyegeznek be megjegy­zést. A Deutschlandfunk pénte­ki jelentésében megjegyezte, hogy az NDK hírközlése nem tért ki az első határ- átlépési kísérletnél tanúsí­tandó humanitárius magyar Csehszlovákiában az ellen­zék a szakszervezeti mozga­lom pluralizálására, új, füg­getlen érdekvédelmi szer­vezetek megteremtésére tö­rekszik, amit a Práce című csehszlovák szakszervezeti lap pénteken elutasít. A Práce cikkében bírálta a Demokratikus Kezdemé­nyezés elnevezésű ellenzéki csoportot, amiért az prog­ramjába vette a szakszerve­zeti pluralizmus megterem­tését, független érdekvédel­mi szervezetek létesítését. Védelmébe véve a jelenlegi, szigorúan központosított egy­séges szakszervezeti gya­korlatot, azt hangoztatta, hogy a polgári Csehszlová kia szakszervezeteinek el­aprózottsága és megosztott­sága, az ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatok tették szükségessé az egységes moz­galom megteremtését. Az írásból az is kitűnik, hogy magatartásra, és csak az in­telmeket ismertette. Pénteki nyilatkozatában mind Wolf­gang Mischnick, a Szabad- demokrata Párt (FDP) par­lamenti csoportjának elnöke, mind pedig a szociáldemok­rata' (SPD) dr. Jürgen Schmude képviselő, a né­metországi evangélikus egy­ház elöljárója mértéktartás­ra és józanságra intette a nyugatnémet közvéleményt és a sajtót az NDK-mene- kültek problémájának keze­lésében. A Süddeutsche Zeitung, című tekintélyes müncheni napilap pénteki számának belgrádi tudósításában azt ajánlotta Magyarországnak, hogy a menekültek ügyében kövesse Jugoszlávia gyakor­latát. Jugoszlávia ugyanis, amely már 1960-ban csatla­kozott az ENSZ menekült- ügyi megállapodásához, a gyakorlatban a belgrádi ENSZ-menekültbiztosra ru­házta át azt a jogát, hogy a megállapodás keretében dömfsön a politikai mene­kültek státusának elismeré- sérők az ellenzéki csoport a párt vezető szerepében és az an­nak ellenőrzése alatt álló egységes szakszervezeti moz­galomban látja a szakszerve­zeti pluralizmus megterem­tésének fő akadályát. A Prá­ce célzott arra, hogy a cseh­szlovák ellenzék más szo­cialista országok szakszerve­zeti reformtörekvéseit te­kinti példának. A Práce ugyanebben a számában interjút közölt Ibrahim Zakarijával, a Szak- szervezeti Világszövetség fő­titkárával, aki szintén védel­mébe vette az egységes szak­szervezeti központ gyakor­latát. Zakarija, nyilvánvaló utalásként a lengyelországi és a kibontakozó magyaror­szági szakszervezeti plura­lizmusra, bírálta azokat a tö­rekvéseket, amelyek az egy­séges szakszervezeti köz­pont felszámolását vették célba. Mitől félnek a bolgár tö­rökök? Bulgáriában ez idő sze­rint nincsenek nemzetiségi törökök — mégis óriási cso­portokban menekülnek az anyaországba. „Törökország óriási hely, de nem tudnék ott élni” — jelentette ki Kalinov, a buszvezető, aki ugyancsak az átmenekülök közé tartozik, és mégis Tö­rökországot választotta. Ve­le együtt a szomszédos fa­luban több ezren várják azt, hogy kijussanak Bulgáriá­ból, ahol egyszerűen nem ismerik el török mivoltukat Az amerikai kongresszus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának küldöttsége 10-én, az SS—20-as közepes hatótávolságú rakéták le­szerelését szolgáló telepén végzett munkával ismerke­dik és bolgárokként kezelik őket. Bulgáriában ez idő szerint 900 ezer és másfél millió kö­zé teszik a törökök számát. Az egyik tengerparti kisvá­ros polgármestere elmondot­ta, hogy a város mintegy 900 lakosából 560-nn távoztak és mindössze tíz család vállal­kozott arra, hogy maradjon. Egy átlagos bolgár állam­polgár szemével igen nehéz felfogni, miért távozik a vil­lával, kerttel, biztos megél­hetéssel rendelkező török az országból. Ök is tudják, hogy a török nemzetiségűek az ország talán leggazdagabb lakosait alkotják, hiszen a zöldség- és gyümölcstermesz­téssel alaposan megszedik magukat. Ennek ellenére azért utaz­nak el Bulgáriából, mert fél­nek. Nemcsak a kapitalista „restrikcióktól”, hanem a muzulmán fundamentaliz­mus korlátozásaitól is tar­tanak. Bulgáriában a több száz­ezer ember távozása komoly gazdasági gondokat okozott és mind a mai napig nem hajlandóak Szófiában elhin­ni, hogy a. törökországi ki­sebbség irányába gyakorolt politikájuk ilyen nagyság- rendű politikai-gazdasági kérdéssel függ össze. Először azt mondották, hogy a bulgáriai törökökre nézve az első kényszerítő in­tézkedés a nevek megváltoz­tatása volt 1984 végén és 1985 elején. Másfelől azt is emlegetik, hogy a bolgár mi­lícia még azt is ellenőrzi, miként folyik a törököknél a körülmetélés gyakorlata és adott esetben meg is aka­dályozzák ezt. A bolgár tiszt­ségviselők azt hajtogatják, hogy állampolgáraik a ki­utazó vízum lejárta után ha­zatérnek, de ez aligha való­színű. Naponta — legalábbis a rendelkezésre álló szám­adatok szerint — legfeljebb harmincán térnek haza, de a távozók száma ennél jó­val magasabb. A bolgár hivatalos tiszt­ségviselők egyelőre nem tud­nak mit kezdeni a szabadon és üresen hagyott házakkal, telkekkel — máris fontolgat­ják azonban, hogy a mező- gazdaság fejlesztése érde­kében ezeket értékesítik. A törökökről amúgy nincs szó. II. János Pál pápa nyári re­zidenciáján fogadta augusz­tus 10-én Bronislaw Gere- mek-et, a Szolidaritás len­gyel szakszervezet parla­menti csoportjainak vezető­jét. És Adam Michnik-et, a Szolidaritás parlamenti kép­viselőjét Észak-koreai értékelés Magyarországról A Kukcse Szenghvál („Nemzetközi Élet”) című KNDK-folyóirat „A szocia­lizmus ügyének ártó veszé­lyes fejlemények” címmel magyarországi elemzést kö­zöl és ebben azt állítja, hogy az MSZMP „reakciós eszmé­ket olt á lakosságba”. A fo­lyóirat bevezetésül Nagy Imre újratemetésére emlé­keztet, majd a Romania Li­bera című román lapot, Jan Fojtikot, a CSKP KB tagját és Joachim Herrhant, a NSZEP PB tagját idézve, el­lenforradalommal fenyegető és a szocializmus felszámo­lására irányúiénak minősíti a közelmúlt magyarországi eseményeit. — Jelenleg — fejtegeti a lap — az MSZMP a politi­kai pluralizmust hangoztat­va lemond az államigazga­tás és az egész társadalom fölött gyakorolt vezető és el­lenőrző szerepéről, forra­dalmi küldetéséről. Az MSZMP-n kívül mintegy tíz párt jött létre, amelyek a hatalom megragadására Argentína nem ad el rakétákat Romániának Argentína nem adott el és nem tervez eladni Con­dor— 2 középhatósávolságú rakétákat Romániának — mondta Domingo Cavallo argentin külügyminiszter az MTI dél-amerikai tudósító­jának, Simó Endrének vála­szolva Buenos Aires-ban tartott szombati nemzetközi sajtóértekezleten. Az argen­tin diplomácia vezetője ez­zel nemcsak Argentina bu­dapesti nagykövetének az ügyre vonatkozó korábbi nyilatkozatát erősítette meg, de országa szándékait ille­tően is egyértelműen fogal­mazott. törekszenek. Feloszlott a párt utánpótlását biztosító KISZ. A magyar szocialista- ellenes erők azt hangoztat­ják, hogy a szocialista or­szágokban nem létezik de­mokrácia és szabadság. A néphatalmat rendőrállam­nak nevezik és ragaszkod­nak ahhoz, hogy az alkot­mányból töröljék a szocializ­mus kifejezést. Világos — írja a folyóirat —, hogy mi lesz a következménye an­nak, ha nem hiúsítják meg e kísérleteket. — Magyarországnak az a becsvágya — idézi a szerző a Scinteia című lapot —, hogy kisajátítsa a felelőssé­get a Romániában élő ma­gyar nemzetiség sorsáért. Április közepén Magyaror­szág beavatkozott Csehszlo­vákia ügyeibe is, azzal, hogy a televízióban kétszer is közvetítették a 68-as prágai tavasz főszereplőjével ké­szített interjút. — A jelenle­gi magyarországi helyzet sú­lyos tanulságokat hordoz: a kommunistáknak és a nemzetközi munkásosztály­nak a végsőkig harcolniuk kell a szocializmus és a kommunizmus győzelméért. Csehszlovák ellenzék — szakszervezeti pluralizmus

Next

/
Thumbnails
Contents