Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám

Somogyi Néplap XLV. évfolyam, 188. szám NAPILAP Ara: 4,30 Ft 1989. augusztus 11., péntek Együttműködik a két pártbizottság Tolna megyei pártvezetők Somogybán Somogyi kezdeményezésre az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottságának tisztségviselői tegnap munkalátogatást tet­tek az MSZMP Somogy Me­gyei Bizottságán. Dr. Jánosi György és Sárái Árpád első titkárok kölcsönö­sen tájékoztatást adtak a kongresszusi felkészülés megyei tapasztalatairól és a további teendőkről. A megyei vezetők szót vál­tottak a régió társadalom- és gazdaságpolitikai feladatai­ról és gondjairól. A megbeszélések fő gondo­lata az volt, miként lehet a problémákat közösen megol­dani, az együttműködést pedig továbbfejleszteni. Megérett a Csabagyöngye Szüretelnek a bogiári kombinátban A Balatonboglári Mezőgaz­dasági Kombinát lengyeltóti kerületében a 300 hektáros szőlőültetvényben megkez­dődött a korai érésű Csaba­gyöngye szürete. 23 hektár­ról kezdték el szedni a ko­rántsem teljesen érett fürtö­ket. — Sajnos az utóbbi idők csapadékos időjárása miatt megkezdődött a szemek repe- dezése, nem is egyenletes az érés, így több sorra két nap múlva vissza kell térni — mondta Dankó József kerü- letvezetö. — A próbaszüret eredmé­nye alapján a mustfokkal elégedettek lehetünk, a 15 mustfok már elegendő a fel­dolgozáshoz — egészíti ki a szakmai tájékoztatót Lajos Lajos ágazat vezető. Tegnap 110-en kezdték meg a munkát, ma pedig már mintegy 190 dolgozó serény­kedik a sorok között. Ha kell, szombatra is megszervezik a szedést, mert ez a fajta pár nap alatt leérik, és már nem használható fel. A lengyeltóti kerület sző­lőültetvényei kiheverték a korábbi évek nagy fagyká­rait, a virágzáskori termés- becslés alapján 10 tonna kö­rüli termésre számítottak hektáronként. A kiváló nö­vényvédelmi munkák ellené­re a Csabagyöngye várhatóan csak 62 mázsa körüli termés­sel fizet. — Fő feladatunk a kitűnő borászati alapanyag veszte­ségmentes betakarítása, hi­szen mint muskotályos jelle­gű fajta, egyaránt szerves tartozéka a bor- és pezsgő­gyártásnak — fejezte be az ültetvény bemutatását Dan­kó József. Szakemberek döntenek Siófokon a felújításokról — A népgazdaság nehéz helyzete miatt a megye nem tudta ütemezés szerint bizto­sítani a Siófoknak járó pénzt — mondta dr. Gáti István tanácselnök tegnap a végre­hajtó bizottság ülésén — s az átmeneti fizetési gondokat bankban elhelyezett pén­zünk mozgósításával tudtuk csak megoldani. A költségve­tés tervezése és a fejlesztési pénzek felhasználása a legér­zékenyebb tükre a tanácsi munka megítélésének. Idei, feszített tempót követelő ter­vünk időarányos végrehajtá­sa jól sikerült. A testület az 1989. első félé­vi gazdálkodásról szóló ta­pasztalatokat vizsgálta felül. — A pénzügyi egyensúlyt a kedvezőtlen folyamatok elle­nére sikerült fenntartani — mondta Horváth László osz­tályvezető. — A tervezett bevételek 52,2 százaléka ke­rült a kasszába az első félév­ben. Üdülőhelyi díjakból 5300 nappal többet fizettek eddig, mint tavaly. A múlt félévben befejeződött a kór­ház új épületszárnyának a kivitelezése. A többi beruhá­zás megvalósítása is jó ütem­ben halad: az új iskola terüle­tének kisajátítása, a Bat­thyányi utcai szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítése. Most készíttetik a vasúti pá­lyaudvar környezetét század eleji hangulatba visszaállító rendezési tervet. Somogyi Gyula tanácsel­nök-helyettes javaslatot ter­jesztett elő: a tanácsi intéz­mények felújításának sor­rendjét bizottság határozza meg: objektív döntések te­gyék lehetővé, hogy a fontos­sági sorrend érvényesülhes­sen. — Szakemberek ítéljék meg: mennyibe kerül egy munka, ne kelljen egymillió forintos tervet elfogadni, ha egy vödör cementtel is meg­oldható a javítás — tette hoz­zá dr. Gáti István. A tanács központi gazdál­kodásában kiemelt feladat az idegenforgalom föltételeinek megteremtése. Elsőbbséget a működési és fenntartási fela­datok megoldása kap. Vala­mennyi felújítás várhatóan nem készül el. A határozat felhívja az önállóan gazdál­kodó intézmények figyelmét a költségvetés takarékos fel- használására, a pénzügyileg megalapozott döntésekre. (Czene) Marcali új tanácselnöke dr. Sütő László A város díszpolgárává választották dr. Ress Zoltánt Tegnap ülést tartott a Mar­cali Városi Tanács, és megvá­lasztotta a testület új elnö­két, dr. Sütő Lászlót, a nyu­galomba vonult dr. Ress Zol­tán utódját. Az ülésen részt vett dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke és ott volt dr. Grübl László, a városi pártbi­zottság első titkára is. Marcaliban azt követően, hogy dr. Ress Zoltán bejelen­tette nyugalomba vonulási szándékát, a jelölőbizottság négy személyt javasolt utód­jának. Közülük azonban csak dr. Sütő László vállalta a jelö­lést. Marcali új tanácselnöke harmincnégy éves. Lajosko- máromban született, jogtu­dományi egyetemet végzett és ügyvédjelöltként kezdte a munkát. Majd a marcali járá­si hivatalban, később pedig (napjainkig) a városi pártbi­zottságon dolgozott. Megválasztását követően kérdeztük: — Mi köti Marca­lihoz? — Az egyetem előtt pusz­tán éltem, mivel szüleim álla­mi gazdaságban dolgoztak. Számomra az első igazi em­berközeli közösséget Marcali jelentette. Meghatott a város nyíltsága, idegent befogadó szeretete és segíteni akarása. Feleségemmel együtt úgy éreztük, hogy szinte örültek az itteniek, hogy a várost választottuk letelepedési he­lyünknek, és ennek megfele­lően karoltak fel bennünket egyszerű emberek, vezetők egyaránt. Mindez annyira meghatott, hogy elhatároz­tuk, Marcalihoz kötjük sor­sunkat. — Hogyan került a jelöltek közé? — Erről a jelölőbizottság tudna többet mondani. Az én nevem először egy fórumon — több névvel együtt — merült fel, amikor a tanácselnököt az utódlásról kérdezték. — Ákkor ez találkozott a saját elképzelésével is? — Igen. Szerettem ugyanis a tanácsi hivatalnál dolgozni, különösen becsültem a lakos­sággal kapcsolatos munká­ját. Érdeklődtem a testületi demokrácia szélesítésének lehetőségei iránt. Moszkvá­ban — az SZKP Társadalom- tudományi Akadémián — a tanácsi demokrácia szélesí­téséről írtam államvizsga— dolgozatomat. Azt elemez­Dr. Sütő László tem, hogyan lehetne elérni, hogy a lakossága tanácson ne a szakigazgatási szervet, hanem az általa választott testületet értse. Arra a követ­keztetésre jutottam, hogy ehhez a testületnek főként nagyobb hatáskörrel és anya­gi erővel kell rendelkeznie. — Milyen esélyt adott ma­gának arra, hogy tanács­elnöknek választják? — Talán növelte az esélye­met, hogy tudják rólam, sze­retem a tanácsi munkát és érzek annyi erőt magamban, hogy a lakosság, a testület és az apparátus együttműködé­sét a város további fejlődése érdekében biztosítsam. — Nem volt nagy hátrány, hogy konkurencia nélkül lé­pett a pástra, és előző munka­helyét tekintve ,.ejtőernyős­nek” tarthatták? — A konkurencia nem ret­tentett volna vissza, bár tu­dom, nem lett volna könnyű dolgom, hiszen — mint ez a testületekkel történt beszél­getések folyamán kiderült — a lakosság egy része nem ismer. Egyébként ez is arra . ösztönöz, hogy az úgyneve­zett kis közösségeket jól megismerjem és segítsem, komolyan vegyem észrevéte- ■ leiket. Egyetértek azzal, hogy a körülményeket tekintve tarthatnának „ejtőernyős­nek”, ám szerencsére el­mondtam, hogy több — a je­lenleginél nagyobb anyagi előnyöket kínáló — állás kö- •zött választhattam. Nem anyagi érvényesülés kérdése tehát számomra a tanácsel- • nökség. — Mit tartalmaz a prog­ramja és mit tart jelenleg a Dr. Ress Zoltán le^na^yobb gondnak Marca­— Az elkövetkező időben szeretnék a „kis dolgoknak” is nagy hangsúlyt adni, mert ez az emberek közérzete szempontjából igen fontos. Lényegesnek tartom, hogy jól működtessük a meglévő infrastruktúrát, az egészség­ügyet, az oktatást és munka­helyeket teremtsünk. Val­' lom: szükség van arra, hogy mind több időt töltsünk az emberek között, ezért én minden lehetőséget igyek­szem megragadni, hogy talál­kozhassak választóimmal. Persze a nagy dolgok — így a beruházások—sem elhanya­golhatók. Én ma a legna­gyobb gondnak és feladatnak azt tartom, hogy befejezzük a kórházépítést, a postafejlesz­tést, megvalósítsuk az elkép­zelésekben szereplő gyógy­szállót. Persze a gondokról csak akkor lehet megbízható képem, ha belelátok a tanácsi gazdálkodásba, megismerem a város pénzügyi helyzetét. Elődömtől úgy értesültem, ma e téren kielégítő a helyzet. Persze ez relatív dolog, hi­szen tudjuk, sok mindenre nem jut pénz, amire kellene. Egyébként a pénzszűke a tanácselnöki munka egyik legveszélyesebb buktatója. A pénzügyi egyensúlyt tehát meg kell őriznünk. — Lesz-e megbízható kon­trollja? — Remélem, hogy igen. Ugyanis a város politikai, társadalmi szerveivel — be­leértve az alternatívokat is — igen szoros kapcsolatot aka­rok kiépíteni. — Innen akar nyugdíjba menni? — Ez nem tőlem függne elsősorban, hanem a válasz­tóimtól. De a jogszabály sem teszi lehetővé, hogy mint nyugdíjastól köszönjenek el tőlem, hiszen csak tíz évig tölthető be egy ilyen funkció. Én pedig negyvenöt évesen nem szeretnék nyugdíjba vonulni. Dr. Ress Zoltánnak — az. • elődnek — azonban megada­tott, hogy tanácselnökként vonuljon nyugdíjba, mégpe­dig olyan megbecsülés, köze­pette, amilyen nem sok veze­tőnek adatik meg. Könnyes búcsúzás volt ez, elérzéke- nyült a távozó és meghatód­tak azok is, akik elköszöntek tőle. Hosszan sorolhatnánk dr. Ress Zoltán érdemeit, ám így- is csak töredékét mond­hatnánk el annak, amit tevé­kenysége (életműve) elisme­réseként a tanácsülésen elso­roltak. Egy bizonyos: dr. Ress Zoltán arra fordította min­den energiáját, hogy válasz­tóinak olyan lakhelyet bizto­sítson, ahol jól érzik magu­kat. Ezért egyszerre volt kemény és emberséges, pihe­nést nem ismerő, lakosság­szerető, várostervező és jó közigazgatási szakember. Nem vitás — noha ezt tagad­ja — abban, hogy Marcali Somogy északnyugati részé­nek fejlett regionális köz­pontjává vált, neki igen nagy része van. Nemcsak barátai, munkatársai mondták el ezt, hanem dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke is, ami­kor a város első tanácselnö­kének tevékenységét méltat­ta. — Sokat kapott a megyei tanács testületé is — főként a tanácsi munka korszerűsíté­se terén — Ress Zoltántól. Most e testület és az appará­tus nevében fejezem kiköszö- netemet, és kívánok jó pihe­nést — mondotta többek kö­zött dr. Gyenesei István. A nyugalomba vonult ta­nácselnök egész munkássá­gát a marcali tanács a legna.- gyobb kitüntetéssel ismerte el: a város díszpolgárává vá­lasztotta dr. Ress Zoltánt. Ezt csak azok érdemlik ki, akik több évtizeden át kie­melkedő munkát végeznek a város és környéke fejleszté­séért, Szegedi Nándor Fotó: Király Béla

Next

/
Thumbnails
Contents