Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-10 / 187. szám

1989. augusztus 10., csütörtök Somogyi Néplap Nyugatnémet vízi A 75 éves múlt tapasztalatai A DLRG (Deutsche Le­ben s - Rettung s -Ce se] 1 schaft) emblémáján látható sashoz hasonlóan árgus szemekkel figyel a szolgálat ügyeletét ellátó fiatalember. Nem is tudtuk szóra bírni, az ön­ként vállalt kötelesség min­denekelőtt! Kivált, ha ez külföldön történik, a 75 éves tapasztalat átadása közben. Így beszélgetőpartnernek maradt Cristian Schmidt, a Hessen tartományi, Gross- Gerau kerület vízi-mentő­szolgálata delegátusának vezetője, aki a jelentkezők részére az elsősegélynyújtó tanfolyamot vezeti és vizs­gáztat is egyúttal. Bekap­csolódott a társalgásba dr. Szöllősy József, a kaposvári önkéntes vízi-mentőszolgá­lat létrehívója is. — A DLRG 1913 óta mű­ködik Németországban, vízi- mentő-részlege külön tago­zódik a tengeri és a belvízi szolgálatra. Mi a belvízi szolgálat tagjai vagyunk — mondta Cristian Schmidt. — Három évvel ezelőtt vettem fel a kapcsolatot a német szervezettel, az idén jutottunk el a személyes részvételhez. Minden vá­gyam az, hogy a kiválóan működő szervezet mintájára alakítsuk át a hazai szolgá­latot — teszi hozzá dr. Szől- lősy József. Megérkeznek a délutáni tanfolyam résztvevői, kez­dődik a foglalkozás. Köz­ben Schmidt úr készségesen válaszol, ha kell, magyaráz is. Így tudtam meg, hogy a világon a legnagyobb önkén­tes vízi-mentőszolgálat az övék. it'lenleg mintegv 47n ezer tagot számlálnak. Ka­posvárra két turnusban jöt­tek, ők alkotják a második csoportot. A szolgálat tag­jai között egyaránt megta­lálhatók a tanulók, a tiszt­viselők, az orvosok és a szakmunkások. A Gross Ge- rau-i kerületben öt helyi csoport működik, összesen 1347 taggal. A jelöltek szorgalmasan gyakorolják az előírt felada­tokat. A vezető kezében a stopper könyörtelenül mu­tatja az időt. Az úszóigazol­ványok megszerzésének alapfeltétele a különböző szintidők teljesítése. Ter­mészetesen nem könnyed lu­bickolásról van szó, hiszen az imitált mentést a cselgán- csozókéra hasonlító öltözet­ben kell elvégezni. És a fo­gásokat is az előírásoknak megfelelően kell bemutatni, hiszen egy éles helyzetben nem lehet gondolkodni, azonnal kell cselekedni. — Kilencen voltak itt az első turnusban, jelenleg li­en vannak. A tanfolyamok vezetése, a gyakorlatok be­mutatása mellett állandó fi­gyelőszolgálatot is ellátnak, ugyanúgy, ahogy mi tesszük a hétvégeken — mondja dr. Szöllősy. Közben megtudom, ho­gyan lehet a sikertelenségek­ből is tanulni. Mert a szol­gálat alapítója szerint si­kertelenség az, hogy nem él­tek kellőképpen a lehető­séggel, kevés a jelentkező. Jövőre jobb propagandát kell kifejteni, hogy a szol­gálati tagságot igazoló, jár­tassági . bizonyítványokat minél többen megszerezzék. Á kisiparosok és az MNB egyezkedése A kisiparosok érdekvédel­mi szervezete méltánytalan­nak tartja, hogy az árufu­varozásban, illetve a sze­mélyszállításban dolgozó vállalkozók, ha munkájuk során devizához jutnak, ab: ból nem részesülnek. Ha­zánkban jelenleg a 160 ezer kisiparos közül mintegy 40 ezren foglalkoznak személy- szállítással és árufuvarozás­sal. Mind nagyobb azoknak a száma, akik külföldön vál­lalnak munkát, bekapcsolód­nak a nemzetközi árufuva­rozásba, az ő bevételük he­tente átlagosan 3000 márka. Arra is megvan a jogi lehe­tőség hogy a külföldi ál­lampolgár a taxit igénybe véve a határon túlra vites­se magát. Ilyen a fuvardíjat természetszerűen ugyancsak valutában fizeti. A jelenlegi szabályok sze­rint azonban a magyar vál­lalkozó nem jut hozzá ehhez a bevételhez; a külföldi fu­varoztató valamelyik ma­gyar banknak küldi meg a devizát, a kisiparos pedig annak forintértékét veheti át. Arra ugyan megvan a lehetőség, hogy ha a deviza- engedéllyel rendelkező . kis­iparos külföldön dolgozik, a hivatalosan járó napidíj- megtakarítás 75 százalékát elhelyezhesse devizaszámlá­jára; ám ezt a szállító kis­iparosok méltánytalanul iparosok méltánytalannak tartják, hiszen a szálláskölt­ségre és az ólelmiszer-vásár- lásra szánt összeget a kis­iparos csak akkor takarít­hatja meg — a gyakorlat szerint —, ha magyar kon- zerven él és a kocsiban al­szik. Ugyanakkor az egyedi külkereskedelmi engedél­lyel rendelkező kisiparosok visszavásárolhatják deviza- bevételük 10 százalékát, és így mód van arra, hogy azt korszerű gépek vásárlására fordítsák. A magyar szállító kisipa­rosok éppen ezért követelik, hogy devizabevételük egy részét valutában kapják meg, és azt szabadon használhas­sák fel például arra, hogy új tehergépjárművet vásá­roljanak. A Magyar Nemzeti Bank és' a KIOSZ Személy- és Te­herfuvarozók Országos Szak­mai Tagozata megkezdte a tárgyalásokat a helyzet ren­dezésére, ám egyelőre nem sikerült megállapodni: a kis­iparosok mintegy 20 száza­lékos devizavisszatérítési igényét az MNB túlzottnak tartja. lentok a Desedán A foglalkozás szünetében kikapcsolódásképp magán­emberi benyomásairól kér­deztem Cristian Schmidt urat. — Igen vegyes előérzettel érkeztem Magyarországra. A „keleti blokk” nálunk még nem igazán ismert, il­letve az információk a be­nyomásaim alapján nem tel­jesen valósak. Nagyon kel­lemesen csalódtam. Már két­szer voltam Lengyelország­ban, de az önök országa sok­kal nyitottabb, az emberek sokkal közvetlenebbek. Re­mélem, még sokszor eljöhe­tek ide, nemcsak a tapaszta­lataink átadására, hanem magánemberként is, kikap­csolódásra. Szeretnék töb­bet megismerni ebből a szép országból. — Kik támogatják az önök szervezetét? — A Mitsubishi cég autó­buszán közlekedünk, az elő­ző csoport hozott magával bemutató jelleggel egy élet­mentő készüléket, amelyet a Drager cég biztosított szá­mukra. Ilyen szponzoraink vannak. De a szolgálat tel­jesen önkéntes — tette hoz­zá Schmidt úr. További terveiről kérdez­ve Szöllősy doktor elmond­ta, hogy előrehaladott tár­gyalásaik vannak a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola testnevelés tanszékével, hi­szen a tanítói hivatás szer­ves része lehet a vízzel való együttélésre megtanítani a felnövekvő nemzedéket. Az itt tapasztalt szervezési és technikai feladatokat a ma­gyar viszonyoknak megfele­lően kell átvenni és haszno­sítani, hiszen nem kell kita­lálni olyasmit, ami már 75 éve tökéletesen működik. A parti figyelő továbbra is rezzenéstelenül tűri a perzselő nap melegét, táv­csövével végigpásztázza a strandot, szemmel követi a csónakáz'ókat. Éberen vigyáz, baj ne történhessen. Ugyan­úgy mint otthon, az NSZK- ban. Mészáros Tamás Fotó: Jakab Judit VISSZHANG KERESZTÚR MÁRIÁRÓL NÉZVE A július 21-i számukban Balatonkeresztúri változások címmel a közös tanács fejlesztéséről írtak. E szerint Bala- tonújlakon bővítik az óvodát. Balatonkeresztúron a község minden utcájába be van vezetve a gáz, készül a templom melletti parkoló és közpark, amihez a BIB másfél millióval járult hozzá. Befejezés előtt áll a szennyvízcsatorna építése: építenek pedagógus szolgálati lakást — ehhez a megyéi tanács 180 ezer forinttal járul hozzá —, gyönyörű kultúr- ház épül a Balatonmáriától egy km-re levő iskola mellett, s a község minden utcája aszfaltozott. Balatonmária társközség fejlesztése abból áll, hogy a Touring Hotel nevét Hotel Máriára változtatták, s megen­gedték, hogy a fizető nagy strandon három maszek bor­kimérő bódét építsen. De nemcsak, hogy terv nincs Bala­tonmária fejlesztésére, de a vasúti aluljáró megépítését sem szorgalmazták, pedig a 17 millió forint is megvolt (feléi a MÁV; másik felét a megyei tanács viselte volna BIB- segítséggel), a helyi tanácsot semmi sem terhelte volna. A felüljáró építését is lemondta a balatonkeresztúri tanács azzal az indokkal, hogy rontja a környezetet. Pedig a déli parton több is van, Siófokon nemrég készült el a második. Így most a kb. 800 méteres pályaszakaszon semmilyen át­járási lehetőség nincs. Az utasoknak csaknem egy kilo­métert kell gyalogolniuk, vagy hogy ezt elkerüljék, sokan a betonkerítést ugorják' át, vagy a másik sínen levő vona­tok alatt bujkálnak, A tanács jövedelmének nagyobbik részét a máriaiak adják, de mit kapnak belőlfe? Miért nem építenek egy közös kultúrházat a tanácsház folytatásaként, ahova eredetileg is tervezték? így érthető a máriaiak mind erősebb vágya: kiválni a keresztúri tanácsból, önállósulni, mint Balaton- berény, mert a székhelyközség csak kihasználja a társ­község anyagi erejét. Jó volna, ha a megyei tanács is na­gyobb figyelmet fordítana Balatonmária fejlesztésére, és több tanácsot és segítséget adna a helyi tanácsnak. Berkes József Balatonmária-fürdő, Fűzfa u. 4. Az utóbbi időben többen is megkongatták a vészha­rangot a Széchenyi-hegyi úttörővaaút fölött. Urbán Lajos, a MÁV elnök-vezér­igazgatója az MTI-nek el­mondta: alaptalanok a hí­resztelések, a MÁV nem szándékozik felszámolni a kisvasutat, s korábban sem voltak ilyen elképzelések, bár illetéktelenek ez ügyben már adtak félreérthető nyi­latkozatokat. Az azonban bizonyos, hogy az úttörővasút leromlott mű­szaki állapotán mindenkép­pen segíteni kell. A pályán tartós sebességkorlátozásokat kellett bevezetni; vannak olyan szakaszok, ahol a maximális óránkénti sebes­ség csupán 10 kilométer. A MÁV Tervező Intézet két évvel ezelőtt elkészített egy rekonstrukciós tervet, ám ez meglehetősen túlzott volt: a MÁV anyagi helyzetéhez ké­pest irreális, több mint 300 millió forintos ráfordítást irányzott elő. Az idén a MÁV vezetője műszaki szak­emberekkel megvizsgáltatta a pályát, s kiderült, jóval szerényebb mértékű felújí­tás is elegendő a biztonsá­gos közlekedéshez. A -re­konstrukció már megkezdő­dött, ennek során elsősorban a pályát korszerűsítik, hi­szen az alagút és a hidak, sőt maguk a szerelvények is jó állapotban vannak. Na­gyobb teherbírású síneket fektetnek le, s ahol szüksé­ges, átrostálják az ágyaza­tot, kicserélik a talpfákat. Eddig már több mint 2,5 ki­lométeren felújították a pá­lyát, a munka jövőre befe­jeződik. A MÁV tehát mindenkép­pen fenntarja a kisvasutat, amely barátságos szerelvé­nyeivel már szerves részévé vált a budai hegyvidéknek, de keresi a lehetőségeket a gazdaságosabb üzemeltetés­re. Egyelőre ugyanis csak veszteséget termel az úttörő- vasút, mégpedig évente nö­vekvő mértékű veszteség ke­letkezik, tavaly már több mint 15 millió forint volt. Ennek egyik oka, hogy az igen alacsony menetjegyárak ellenére csökken az utasok száma. Valamikor évente 750 ezer látogatót fogadott az erdei vasút, 1987 óta pe­dig alig 350 ezret. A MÁV vezetése úgy dön­tött: az eddigiektől eltérő módon kell a kisvasutat üzemeltetni, reklámozni s vonzóbbá tenni. A fő .tevé­kenység — a személyszállí­tás — nem tehető nyeresé­gessé, ám a kapcsolódó szol­gáltatások, az idegenforgal­mi szerep erősítése révén igenis csökkenteni lehet a veszteséget. Már folynak az előkészítő munkálatok az új szervezeti forma kidolgozá­sára. A tervek szerint 1990. ja­nuár 1-jétől' a MÁV leány­vállalataként vagy más ön­álló elszámolású egységként működik a kisvasút, s tág lehetőségeket kap arra, hogy megteremtse a színvo­nalas, és egyúttal jól jöve­delmező- idegenforgalmi, ven­déglátó és egyéb szolgálta­tások feltételeit. Sokféle, ed­dig nem kellőképpen vagy egyáltalán nem kihasznált lehetőség kínálkozik: lehet például ajándéküzletet, gyorsfbüfét nyitni, panziót kialakítani, sportpályát léte­síteni. A két végállomáson lévő, hosszú idő óta zárva tartó éttermet is hasznosíta­ni kell. Az ötletgazdag üze­meltetéssel belátható időn belül önfinanszírozóvá vál­hat a kisvasút. Az ötletgaz­dákat, a társadalmi munkát vállalókat, a befektetni szán­dékozó partnereket 'várja a MÁV, néhánnyal, így pél­dául a Hungária Biztosító­val már meg is kezdte az üzleti tárgyalásokat. íovábbra is megmarad a kisvasút oktató, nevelő funk­ciója. A cél változatlan: mi­nél több gyermek ismerje, kedvelje meg a vasutat, s szokja meg a pontos, szor­galmas, lelkiismeretes mun­kát. Az úttörővasút jövőjével foglalkozó tanácskozáson több ízben felvetődött, indo- -kolt-e ezt a nevet megtar­tani. A MÁV vezetője sze­rint a kisvasút nyitva áll minden_10—14 éves kisgye­rek előtt, a felvételnél nem a (bármilyen) mozgalmi tag­ság alapján kell dönteni. Természetesen mindenki sza­badon élhet mozgalmi éle­tet, de szigorúan a szolgá­lati időn kívül. Gondolkod­nak a névváltoztatáson, ám a névadást nem sajátítja ki magának a MÁV. Bárki be­küldheti ötletét a vezérigaz­gatóságra, s a legtalálóbb nevet viseli majd a jövőben a budai hegyvidéken ka­nyargó kisvasút. Ajánlat a vas­• műszaki kisáruházból! — benzinmotoros áramfejlesztő 55 000 Ft — Briggs négyütemű kapálógépmotor 14 200 Ft — Briggs fűnyíró 20 500 Ft — benzinmotoros fűgyűjtős fűnyíró 13 000 Ft — gázkészülékék széles választékban Kisáruházunknál ingyenes parkolási lehetőség áll kedves vásárlóink A I a ^ rendelkezésére! KAPOSVÁR, Noszlopy G. u. 3. (106318) A MÁV ragaszkodik az úttörővasuthoz

Next

/
Thumbnails
Contents