Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-10 / 187. szám

XLV. évfolyam, 187. szám NAPILAP Ára: 4,30 Ft 1989. augusztus 10., csütörtök mrim Holnap megkezdődik a csapatcsökkentés Eladják a megüresedett szovjet laktanyákat Felhőszakadás volt Tabon és Siófokon Tengőd utcáin iszapréteg (Munkatársunk telefonje­lentése.) A Magyar Néphadsereg életének időszerű kérdései­ről tartottak sajtótájékozta­tót tegnap délelőtt Budapes­ten, a Honvédelmi Miniszté­riumban. Egyebek között be- jelenteték, hogy alkotmá­nyunk ünnepén délelőtt fél 9-kor a Kossuth téren 21. alkalommal rendezik meg az ünnepélyes tisztavatást. A különböző hazai, szovjet­unióbeli és lengyel főiskolák tanulói közül 827-en mond­ják el a fogadalom új szö­vegét. Az újonnan avatandó tiszték között ott lesz az a két somogyi fiatal is, aki vörösdiplomával végzett. Varga Károly programterve­ző és Vígh Tibor tüzármár- nök főhadnagyként indulhat csapatszolgálatra. Az idén nem lesz vízi és légi parádé. Az esti tűzijá­ték viszont nem marad el: huszonötödször láthatják az érdeklődők. A látványosság­hoz 10,5 tonna pirotechnikai eszközt használnak föl. A bemutató este 10-kor kezdő­dik és 30 percig tart. Az augusztusi állomány­váltásról Kovács Lajos ez­redes számolt be. Tőle hal­lottuk, hogy a sorkatonák autgusztus 14-én, a határ­őrök 18-án, míg az építő alakulatoknál levő katonák 24-én szerelnek le. összesen 27 900-an. 480 sorkatonát a harckészültség fenntartása miatt visszatartottak. A be­vonulások 29-én és 30-án lesznek. 31 800 újoncot hív­tak be, köztük 980 előfelvé- telis. Bár az új honvédelmi törvény szerint csak a rend­őr-, illetve tűzoltótiszti isko­lákra jelentkezetteknek, a művészeti főiskolásoknak és a teológiára felvetteknek kell tanulmányaik megkez­dése előtt letölteniük a sor­katonai szolgálatot, szerve­zési okok miatt azonban 1992-ig máshova felvetteket is behívhatnak tanulmá­nyaik megkezdése előtt. Az előfelvételiseket egyébként a korábbi 24 helyett 12 helyőrségbe vonultatják be. (Ezek között somogyi nincs.) Lehetőleg oda, ahol majd tanulni fognak. Dr. Szabó Egon vezérőr­nagy bejelentette, hogy hol­nap reggel megkezdődik a Magyar Néphadsereg csapat­csökkentése. Szabadszálláson felszámolják az ott állomá­sozó harckocsidandárt. A döntésre nem csak politikai szándékaink miatt került sor. A hadsereg költségveté­sét 5 milliárd forinttal csök­kentették, így az ésszerűség is a leszerelés mellett szól. A csapatcsökkentés kap­csán Tömösváry Zsigmondi alezredes szólt a szovjet csa­patok kivonása folytán meg­üresedett laktanyákról. El­mondta, hogy valamennyit eladják. Ezekre pályázatot írnak ki, de az elbírálások­nál elsődlegességet élveznek a településfejlesztési érde­kek. Két laktanya sorsa már eldöntött. Az esztergomi szovjet katonai kórház épü­letét visszakapja az égyház, a gödöllői Grassalkovich kastélyt pedig idegenforgal­mi célokra ajánlják. A nagykanizsai Götze Ist­ván nyugállományú vezérőr­nagy bejelentette, hogy meg­alakult a Bajtársi Érdekvé­delmi Egyesület, amely ér­dekképviseleti szerv, és bárki tagja lehet. Egy kér­dés kapcsán elmondta, sem­miféle kapcsolatuk nincs a Münnich Ferenc Társaság­gal, ők egyszerűen csak a katonák és a polgári alkal­mazottak érdekeit akarják képviselni. A tájékoztató nagy figye­lemmel kísért bejelentése volt, mely szerint július­ban 46 ceglédi sorkatona egy tízoldalas memorandumot szerkesztett, abban a szol­gálatukkal kapcsolatos kifo­gásukat soroLták föl. Leve­lüket elküldték a miniszté­riumnak és több alternatív szervezetnek. Dr. Szabó Egon vezérőrnagy ennek kapcsán elmondta, hogy a dokumen­tumot közérdekű bejelentés­ként kezelték. Nem folytat­tak az ügyben nyomozást, noha bizonyos részletek miatt ez indokolt lehetett volna. A Fővárosi Katonai Ügyészség képviselője arról szólt, hogy egyetlen aláírót sem vontak felelősségre. Néhány felvetés jogos volt, ezekkel a levél nélkül is fog­lalkoztak az illetékesek. Ma három magasabb egy­ségnél folytatnak kísérlete­ket a hadsereg átszervezésé­re. Ennek eredményéről a kísérletek befejezése után tájékoztatót tartanak. Nem elképzelhetetlen, hogy a sorkatonák a laktanyában tárolhatják majd a civilru­hájukat, a kiképzések után szabadidejüket a laktanya falain kívül tölthetik. Ma már stoppolni sem tilos, és a saját kocsijuk a helyőr­ségben parkolhat. . Nagy Jenő Csaknem egy óra hosz- szat tartó felhőszakadás volt tegnap délelőtt Tabon és térségében. A városon átve­zető útszakaszon és a mel­lékutakon hömpölygött az esővíz, mert a csatornák és az árkok nem tudták befo­gadni az áradatot. Az úttest­re hordott iszapréteg több helyen lelassította a for­galmat, a gépkocsik csak lépésben tudtak közlekedni. A Kisfaludy utca végén ker­teket, udvarokat öntött el a medréből kilépett Kis- Koppány-patak, de 10 cen­timéter magas víz töltötte meg a tanács épületének alagsorát is. Az itt dolgo­zók és a gamesz emberei vödrökkel merték a helyi­ségekből a vizet. Tengőd valamennyi ut­cáját is vastag iszapréteg borította tegndp délután. A vihar elvonulása után a tabi költségvetési üzem munkagépei megkezdték az utak tisztítását. Ma az iszap­pal eldugaszolt átereszeket nyitják meg, és a vihar okozta egyéb károk helyre- állításán dolgoznak. Kedden éjjel és tegnap hajnalban ítéletidő tombolt Siófokon és környékén. Mint a megyei tűzoltóság ügyele­tesétől megtudtuk, Zamár- diban az autóskemping mel­letti ABC raktárát és eladó­terét elöntötte a víz. Siófo­kon a Kőolajipari Vállalat sajtolójából szivattyúztak ki a tűzoltók mintegy 300 köbméternyi vizet. Kaposváron ugyancsak nagy vihar volt. Az Állami Biztosítóhoz tegnap 13 kár- bejelentés érkezett. Első­sorban villámcsapások okoz­tak károkat, és a házak te­tőszerkezetét rongálta meg a vihar. A Hungária Bizto­sítóhoz eddig nem érkezett kárbejelentés. A nagy vihar ellenére néni akadt dolguk Kaposváron a tűzoltóknak. A Dédász Üzemigazgató­ság szakembereinek sem volt munkájuk. A megye te­rületén nagyobb üzemzavar szerencsére sehol nem tör­tént. ZÁHONYBAN ÁLLNAK. A VAGONOK A zákány! üzem még kihasználatlan Folytatódik a Csipi-csipsz sitori Aratják még a zabot, rozsot Javában tart a munka a Somogy Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­latnál. Dr. Tóth Károly igaz­gató elmondta, hogy ezek­ben a napokban néhány gazdaságban még aratják a zabot és a rozsot, de a ga- bonabetakarítasról az eddi­giek alapján már most ked­vező tapasztalatokat sze­reztek. Őszi árpából a tervezett mennyiséget vásárolták föl, jóllehet kevesebb termett, mint tavaly. A búzából a tervezett mennyiség nyolc­van százaléka került eddig a vállalat raktáraiba. Elő­szőr fordul elő, hogy az át­vételt követően külön táro­lási feltételeket tudnak biz­tosítani az úgynevezett ma­lomi búzának. A minőség nagyon jó. Gond csak ott adódott, ahol nem tudták a termést optimális időben betakarítani. Néhány gaz- * daságban ugyanis repcét, borsót, búzát és mustárma­got egyaránt termesztettek. Ezek összeértek, a borsót és a repcét kellett először le­aratni, a búza „másodlagos"’ lett. Mire azt is kombájnol- hatták volna, beköszöntött az esős idő, s ez rontotta a j minőséget. Valamennyi gazdasággal meg tudtak egyezni a minő­ségi és pénzügyi kérdések­ben. Akik kérték, azoknak készpénzben fizették az elő­leget is, de aki elfogadta a váltót, az azt kapott. Ütemesen folytatódik az exportszállítás, bár Záhony­nál ismét akkora a torlódás, hogy nehézkesen megy az átrakodás és ez gondokat okozhat. A MÁV minden segítséget megad a válla­latnak. Az idén a Szovjet­unióba és- az NDK-ba szál­lítják a kenyérnek valót. Kevesebb zöldség, gyü­mölcs és konzerv fogy az üzletekben. Statisztikákkal bizonyítja ezt Hetesi Ferenc, a Zöldért főkönyvelője. Az okokat nem kell sokáig ke­resni. A jövedelmek csök­kenésével arányosan nő a kiskerttulajdonosok, kertész- kedők száma, ugyanakkor az árak emelkedése miatt inkább befőznek télire a háziasszonyok, mintsem kon- zerveket vásároljanak. Mindez arra kényszeríti a vállalatot, hogy újabb fog­lalatosságokat keressen a nyereségességének megőr­zéséhez. — Korábban több fejlesz­tési elképzelésükről is hallottunk. Mi valósult meg ezekből, illetve mi lett a tervek sorsa. Kezdjük a sort talán az úgynevezett Csipi- csipsz sztorival. — Tavaly Jugoszláviá­ban nagyon kevés burgonya termett, nálunk viszont re­kord volt. Egy ottani élel­miszeripari vállalattal meg­egyeztünk: mi adunk nyers burgonyát, ők ellentételként pedig zsírban pirított bur­gonyaszeleteket szállítanak. Most tervezzük, hogy Nagy­atádon, a burgonyatermelés központjában létrehozunk egy hasonló üzemet. Több céggel is tárgyaltunk. Egy NSZK-beli vállalkozásnak tetszik az ötlet, azonnal szál­lítaná a gyártósort. Csak­hogy nekünk akkor lenne igazán üzlet az üzlet, ha a Csipi-csipszhez hasonló ter­mék hatvan százalékát valu­táért tudnánk eladni, ennyit átvenne a partner. Bízunk abban, hogy meg tudunk egyezni. Ha nem, akkor más partnert keresünk. Az üze­met mindenképpen meg­csináljuk, mert ha sok bur­gonya terem, akkor a fölös­leget fel tudjuk dolgozni. A Zöldértnek van egy te­lepe» Zákányban. Amióta megszűnt itt a szeszfőzde, a lerakat, azóta kalandossá vált a sorsa. Volt itt már mindenféle üzem. Gyártot­tak burgonyapelyhet, amely- lyel önhibájukon kívül „fü- rödtek be”, nyitottak varro­dát, bérbe adták a Napsu­gárnak, s az visszalépett... A kálváriát hosszasan lehet­ne sorolni. Tény, hogy a ti­zenötmillió forint értékben nyilvántartott, valójában hatvanmilliót is megérő te­lep ma kihasználatlanul áll. Báli Gyula igazgatóval már többször beszélgettünk ar­ról, hogy a rendkívül jó adottságai miatt — közel az országhatár, iparvágány van, állnak az üzemépüle­tek, raktárak, betonozott az udvar, van munkaerő — mindenképpen hasznosítani kellene. Csakhogy nem könnyű a döntés, mit is csi­náljanak itt. Hetesi Ferenc érveket és ellenérveket so­rol. Szóba került egy tartó­sítóüzem létesítése, de en­nek ma már nincs létjogo­sultsága. A nagy konzerv­gyárak sem tudják eladni késztermékeiket. A környé­ken sok a gyümölcs, ez látszólag indokolná egy gyümölcslékészítő üzem beindítását. Csakhogy a piac telítődött. A nagy gyártók is gondban vannak a készle­teikkel. — Nagyon sokan kerestek meg bennünket külföldről is. A szóbeli megállapodá­sokat azonban eddig még egyetlen szerződés sem kö­vette. Most a Bio-Cooppal vagyunk előrehaladott tár­gyalásokban. ök ömlesztve szállítanak zöldségféléket külföldre, s ezért gyógy­szeralapanyagot hoznak be. Kölcsönös érdekünk lenne, hogy ezeket a terményeket megtisztítva, korszerű cso­magolásban, kis tételekben adjuk el. A zákányi telep az adottságai folytán megfelel­ne a feldolgozásra. A na­pokban helyszíni bejárást tartunk velük. A tervek mellett beszél­jünk a tényekről is. A Zöld­ért tavaly 61 millióról 57- re csökkentette a költsége­it. Többek között a sió­foki lerakatukban megszün­tették a zöldség és gyümölcs forgalmazását, Fonyódról látják el a déli partot. A korszerű siófoki telepet pe­dig raktározásra használ­ják. Kiadják a hűtőkamrá­kat, méghozzá úgy, hogy a bérlőnek szolgáltatásokat is nyújtanak. Jobb sorsra len­ne érdemes ez a telep. Volt is külföldi jelentkező, de környezetvédelmi okokból itt semmiféle feldolgozó üzem nem létesülhet. (Kár, hogy egy korábbi elhibázott döntés miatt ott kellett fel­építeni, s nem Kaposvárra került. Ebben azonban a Zöldért vétlen.) Most egy külkereskedelmi vállalattal tárgyalnak az ésszerűbb hasznosításról. A Zöldért tovább keresi a lehetőségeket, annak szelle­mében, ami az igazgató iro­dájában olvasható: „Akidol­gozni akar, az módszert, aki nem, az kifogást keres!” N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents