Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-08 / 185. szám
1989. augusztus 8., kedd Somogyi Néplap 5 Panyola jó nyolcszáz lelkes község a Felső-Tisza vidékén, a Szamos mellett, pontosabban a Szamosháton. Alig hiszem, hogy a mi megyénkben sokan akadnának, akiknek ismerős e falu neve, Veszprémben és Szombathelyen viszont már biztosan többen vannak. Ama híres-hírhedt 1970-es árvíz után főként e két városból jöttek ide emberek, hogy a medréből messze kilépett Szamos okozta kárt enyhítsék, s ismét építsenek ... Űj utcákat teremtettek akkor, melyek ma nevükben őrzik a dunántúli ácsok, kőművesek szorgalmát, jó szándékát, emlékezetét... Mint tapasztaltam, őrzik még az itt lakóik is. Török István nyugalmazott tanító, volt iskolaigazgató útmutató emlékezete szépen igazolja ezt... Ö még somogyiakra is emlékezik, mégpedig a Pal- miro Togliatti Megyei Könyvtár szakembereire, mert vállalásuk és ajándékuk nyomán szerveződött újjá akkor az árvíz verte község könyvtára. A falu közös bibliotékájában, a nagy polcon ma is ott van egy kemény borítójú emlékkönyv, benne Szita Ferencnek és munkatársainak a gondos tervrajzával, meleg hangú ajánló soraival. Az akkori, sorsot, vagyont és kitartást próbáló napokat őrzi tehát az emlékezet. A falukép viszont szervesülni látszik már, a sátortetős házakból álló utcában nemzedék nevelődött fel. A házak előtti otthonos kispadok is — mögöttük gondos asszonykezeket dicsérő virágos keitekkel — £zt idézik, hogy a falu tudomásul vette: árvíz után épült részeivel végérvényesen megváltozott korábbi elrendeződése. A Veszprémi utcában az egyik első porta a tanító úré, aki annak idején a községházán legelsőként vállalt itt házhelyet, s példája nyomán jött csak a többi panyolai kárvallott újra települni. Tudván, hogy az igazgató úr is — aki tanácstagjuk volt, sőt társadalmi tanácselnökhelyettes is — sokat vesztett, mert a templom melletti ősi tanítólakot szintén elmosta a Szamos árja. Tehát Török István háza is igazi panyolai porta már. A nyitott verandát dúsan keretezi, nyáron is hűs árnyékban tartja a szőlőlugas. Hátul a kertben, a szépen gondozott vetemények fölött kéklik már a fákon a szilva, a vidék jeles gyümölcse! Ebből főzik a bágyadtan aranyló, finom zamatú, eper- és akácfahordókban érlelt szatmári szilvóriu- mot... Hajdan, debreceni egyetemistaként még rendelhettünk ilyenből a Nagytemplom környéki vendéglőkben és a távolabbi, kiskocsmákban. íze ma is a régi ám a színe többnyire fehér, mert csak demizsonok- ban érlelik tovább, és egyeduralmát megosztotta a környéken ugyancsak bő párlatot csordító almapálinkával. Török István tanító úr nemcsak portája jussán panyolai, hanem személyében is, noha az Alföld déli részéről került a Tiszántúl északkeleti szegletébe, mégpedig Hódmezővásárhelyről. Cipős, városi ifjú létére ide kötötte a csizmát követelő mesterasszonyává lett tanító férje mellett... A Tisza felől kerekedett nyári zivatar a szobába parancsolt bennünket, ahol a termetes, polgári ebédlőasztal mellett beszélgetve évek, emlékek peregtek. A köz- szolgálat, a népművelés tisztes állomásai. Szó esett a nagy szamosi áradásról, meg arról, hogy olykor-olykor később is követelt áldozatot hamis „kottyintóival” az egyébként szelíd folyó, amely — bocsánat az átköltésért — szinte kínálja magáról, hogy „Szamos vize folyik csendesen”. És sajnos szennyesen! Mert a romániai oldalról már úgy érkezik az országba, s igen elszánt vízimádó legyen az, aki ma megfürdik benne... Török István tanító urat kérdeztem arról is, hogy mi tette Panyolát és a környékbeli Szabolcstól, Beregtől határolt — falvakat jellegzetesen szatmárivá. Nincs különös titok. A hagyományok tették a szolid jómód TV-NÉZŐ szatmári sár ... Egyik képviselője ő ama Nagykőrösről indult néptanító generációnak, amely csendes, de erős hittel, nagy kitartással, a hivatásnak és a Jcöznek nyújtott következetes szolgálattal látta el tisztét mindig. Évfolyamtársa volt a Szennában gyökeret eresztett Fekete László tanító úrnak is. Évente rendre megtartják még találkozójukat, ha erejük, egészségük engedi a messzi utazást, az ország különböző pontjairól. A harmincas évek közepén érkezett Szatmárba. Mint mondta, az állami iskolai elhelyezkedéshez komoly összeköttetés kellett volna, ugyanakkor a távoli, szatmári református felekezeti iskola vonzó javadalmazást ígért. Meg az a hír is eljutott az ifjú tanítójelölt fülébe, hogy a korábbi „mesternek” igen szép „já- nya” van. A hajdani szép tanítóleány — Ircsi néni — ma már szelíd arcú nagymama, meglehet huncut mosollyal hallgatta kint a konyhában a régi históriát, miközben tűzhelye felől finom illatok szivárogtak a szoba felé, mert a pecsenyék, a házi sütemények és mindenféle e vidéki étkek és a még elviselhető szegénység közötti átmenetben; a református hitben és szorgalomban való megmaradással. Fájlalja, hogy mégis folyamatos lett az elvándorlás a faluból — főleg a fiatalabb generációk részéről —, mert Bereg, Szabolcs és Szatmár közös gondja az, hogy kevés e vidéken a megtartó munkalehetőség. S aki marad, annak bizony keményen kell dolgoznia. Az élet tehát nem idilli a Szamosháton sem. A folyó is csak az először ideérkezőnek mutatja kedves, szelíd arcát, a zabolázó töltések bokrai-fái között... A vízparti árnyékban, a csendben az idevalók emlékezete fel-felidézi még azt a nehéz esztendőt is, amikor elöntötte a környéket, meg azt az időt, amikor vize még tiszta volt és fürdésre csábított. Ám mégis büszkén mutatják az erre járónak, s intik, hogy el ne menjen Panyoláról úgy, hogy ne üldögélne kissé a kertek alatt folydogáló jó, öreg Szamos partján. írta és fényképezte: Tröszt Tibor BALATONI SZEMÉTGONDOK A legutóbbi Péntek Délután című tv-műsorban 15 percet szenteltek a Balaton déli partja szemétszállítási gondjainak. A Pánics György álltai összeállított 15 perc látleletnek elegendő, de félek, ettől a beteg nem fog meggyógyulni. A hivatásos üdültetőnek nem áll szándékában hozzájárulni az új szeméttelep megépítéséhez. Inkább tudomásul veszi az áremelést és fizet vagy fizettet, mint legutóbb tette az üdülőhelyi díj áthárításával. A nyaraJótulajdosös, aki 20—30 napot tölt a tó partján, értetlenül áll, a majd háromszorosára emelt szemétszállítási díj előtt. És külön matematikatanárt keres ismerősei körében, hogy a Somogy Megyei Kertészeti és Településtisztasági Vállalat nevében nyilatkozó Ig- náczy Györgyné magyarázatát megértse, hogyan is aránylik a hónapokhoz a szemét mennyisége és a fizetendő díj. Az a nyaralótulajdonos, aki mintegy 60 napon át nyaraltat kül- és belföldieket, kacag az évi 490 forintos szemétszállítási díjon. A magánvendéglátásban hivatalosan ugyan ellenőrizhetetlen az az információ, hogy egy éjszakára, egy férőhelyért 30 D-márkát kérnek és kapnak. Természetesen ezek a tulajdonosok a műsorban nem kívántak megszólalni. Fonyód tanácselnöke, dr. Komáromi István, igazán nagyvonalúan szerepelt, hiszen az interjú bevezetőjében elismerte, hogy az általa irányított testület határozatában tette kötelezővé Fonyód térségében a szolgáltatás igénybevételét. Ö is egyetértett azzal, hogy az ilyen teher nem az egyenlőség jegyében fogant, s hozzátette, hogy bé kell építeni az új típusú üdülőhelyi díjba. Tehát az üdülőhelyi díj emelkedését a szemétszállítás költségeinek viselése érdekében fogják deklarálni. És ezt majd megint tízezrek nem fogják érteni. Sajnos úgy érzem, ettől még nem lesz tisztább a Balatoíü-part. Nem lesz kevesebb a szemetelő, sem otthon, sem a közterületen. Ha az 1982-iben megállapított 190 forintos díj ez évben egyszerre 490-re emelkedett, akkor mi várható jövőre? Mert jövőre még ke-, vesebb lesz az állami költségvetésből a hozzájárulás? A Balatonon képződő állami bevételből legalább a KÖZGÉLÜ beruházásokat kellene megvalósítani, mert ellenkező esetben nem nagyon lesz kit idecsábitani és .nyaraltatni. A szemétszállítás és elhelyezés közcélú és közérdekű feladat! (Mészáros) Új hetilapok és folyóiratok A lapengedélyezési eljárás megszűnéséig — június közepéig — mintegy 250 engedélyt adott ki a Minisztertanács Hivatala egyebek között önálló városi lapok, független politikai, társadalompolitikai hetilapok, szak- kiadványok, szórakoztató és hobbi újságok indítására. Az MT Hivatalához június 21. óta csak a lapindítás szándékát rögzítő bejelentést kell megküldeni, amelyet nyilvántartásba vesznek. %• A legújabb kiadványok egyike a „Magyarok” című folyóirat, amely a szekszárdi Babits Kiadó gondozásában látott napvilágot. Az irodalmi és társadalompolitikai lap elsősorban a határainkon túl élő magyarság számára készül, példányait eljuttatják Ausztráliába és az amerikai kontinensre is. Az első számban a1 novellák, versek és politikai vitacikkek mellett a ADRIENN TÁNCOL Kellemes Baiaton-parti est. Hétvége, langymeleg szellő, lágyan fodrozódó hullámok, romantika. Mi kell még? A fonyódi péntek este mindehhez számtalan szórakozási lehetőséget kínál, nehéz is a választás A sok közül a legkülönlegesebb, a leginkább csábító a disco- hajó, a Badacsony katamarán fedélzetén. Zene, tánc, ital, mulatozás, mindez a Balaton kellős közepén. Rajta hát! Negyed tízre összejöttünk páran, kalandra éhes, szórakozni vágyó üdülők. Horgonyt fel, indulás! Az öbölből kiérve a disz- kós fölhergeli masináját, szól a zeyg, villognak a fények. Az özönvíz előtti, hosszúkás fémhangszórókból torz dallamok kúsznak elő, s pár perc múlva felismerhetővé válik a tíz évvel ezelőtt népszerű együttes akkor híres száma. Még néhány nosztalgiaszám és maga a disc-jockey lép a mikrofonhoz. Hadarva üdvözli az egybegyűlteket, a kilencven százalékban német és holland közönségnek ékes magyar nyelven bekonferálja a következő számot, majd előrukkol a szenzációval: „felettünk a fedélzeten Adrienn táncol”. Valóban. Fiatal fürdőruhás lány ropja egymaga táncát, s mi fárfiak jólesően fellé- legzünk: ez igen! Adrienn jól táncol, emellett jó alakja van, legalább van ami feledteti a torz, rossz zenét, a millió szúnyogot, és a büfé szenzációs árait. (Fél deci kommersz konyak 75 forint.) A látványra sokaknak megjön a kedve, gyorsan benépesül a „táncparkett”. Tánc közben időnként lopva Adriennre pillantunk, aki pár perc múlva eltűnik. No persze neki is kell pihenés, nem lehet két órán át megállás nélkül járni. Közben a katamarán méltóságteljesen megfordul és lassan visszakúszik a kikötőbe. magyarok őstörténetének újabb kutatásairól szóló tanulmány olvasható, s megkezdték a pusztulásra ítélt erdélyi falvak „lexikoná- nak” ismertetését. A közelmúltban városi rangot kapott Mezőberény- ben a helyi tanács kiadásában jelent meg a város kiadványának első száma „Kisváros” címmel. A lap híreket, információkat közöl a város és a környező települések életéről. Az első kiadványban egyháztörténsti témájú írások, szépirodalmi művek is helyet kaptak. A „Kisváros” havonta jelenik meg. A fővárosban Pestimre indított önálló lapot. A „Pest- imrei Napló” közösségi információs újság, amelyből a városrész lakói egyebek között megtudhatják, milyen a XVIII. kerületben a közbiztonság helyzete. Adrienn már nem táncol. Lenge kabátkában a büfé előtt üldögél, fázósan húzza össze magát. Már senki sem táncol, nincs miért. A zene nem lett jobb s Adrienn sem derít jobb kedvre senkit. Megkönnyebbülten sóhajt fel a rászedett társaság háromnegyed tizenegy kor,’amikor kiköt a hajó>, s egyem- berként indulunk a még nyitva tartó büfébe, borítsa feledés homályba a ma esti kudarcot. Kárpótol majd a Gyöngyhalász diszkója. Szól a zene, tisztán, érthetően a legfrissebb számokkal, két lány váltja egymást a pódiumon, megállás^ nélkül ropják. A tömött táncparkett közepén, összezsúfolódva egymást lökdösve, izzadton Adrienn táncol... (Varga)
