Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-08 / 185. szám
2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 8., kedd Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága CEAUSESCU SÖTÉT FÖLDIÉ (Folytatás az 1. oldalról.) galom programtervezete Somogy megyében. Somogy megválasztandó 37 kongresz- szusi küldöttének fölkészülésében azonban majd az az anyag ad segítséget, amelyet a pártbizotság szeptember eleji ülésén fogadnak el. A testület tagjai alaposan megvitatták az elhangzottakat, támogatva azt a javaslatot, hogy a pártkongresz- szus után egy pártértekezletet tartsanak. Gál József azt ajánlotta, hogy tartsanak egy nagygyűlést, politikai aktívát, hol mindenki elmondhatja, mit vár a kongresszusi küldöttekről. Proity István sürgette az elmúlt 15- 20 év átfogó elemzését, az akkor hozott határozatok felülvizsgálatát, s a már nem időszerűek hatályon kívül helyezését. Tolnai Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy át kell gondolni a pártszervek struktúráját. Dr. Németh Jenő csatlakozva Gál József javaslatához, azt ajánlotta, hogy tartson a megyei párt- bizottság egy tájékoztatót a kongresszus előtt. Ezen vegyenek részt a pártszervezetek, a platformok képviselői, a megyei pártbizottsági tagok, a kongresszusi küldöttek. Itt számot kell adni a kongresszusi küldöttválasztásokról, a tagság véleményéről. A somogyi kongresszusi küldöttek három szóvivője is mondja el tapasztalatait azért, hogy utolsó ellenőrzésiként az alapszervezetek képviselői ismertetni tudják majd a tagsággal. Sárdi Árpád vitazárójában azt javasolta, hogy a testület s. szeptember eleji ülésen döntsön arról, milyen formában mutassák be a küldötteket, milyen munícióval lássák el őket. A megyei pártbizottság tagjai kivétel nélkül egyetértettek azzal, hogy a kong- ressíus előtt csak akkor tartsanak megyei pártértekezle- tet, ha az idén képviselőválasztások lesznek. Ezután dr. Fenyő István titkár előterjesztésében — alapos vita után — állásfoglalást fogadott el a testület augusztus 20-a megünnepléséről ; egy ellenszavazattal és két tartózkodással. Filotásné Zanati Zsuzsanna javaslatára a testület a A bizalomvesztést még nem sikerült megállítani Az MSZMP KB szóvivője az időszaki választásokról A hét végén megtartott időszaki választásokkal ösz- szefüggésben a nyugati sajtó az ellenzék „földcsuszamlásszerű” győzelméről beszél, amely előrevetíti az országos választásokon várható eredményeket is. Erről kérdezte Major Lászlót, az MSZMP KB szóvivőjét az MTI munkatársa. — Pártunk választási eredményével magam is elégedetlen vagyok, és azt komoly figyelmeztetésként fogom fel. Arra vonatkozó erőteljes jelzésnek tekintem, hogy az MSZMP iránti bizalomvesztést még nem sikerült megállítani — jelentette ki. — Az elmúlt évtizedek súlyos terheit cipeljük, miközben még nem tudtuk megfelelő formában „hitelesíteni” azokat a nagy formátumú változtatásokat, reformokat, amelyeket ez a párt az 1988-as májusi pártértekezlet után kezdeményezett. Azt mondhatom tehát, hogy a jelenlegi választásokat inkább egy erős elutasítási attitűd jellemezte, mintsem egy más program, egy más koncepció választása. Ezzel a helyzettel természetesen szembe kell néznünk, sürgősen levonva a konzekvenciákat is. óvnám azonban magunkat és másokat is attól, hogy olyan messzemenő következtetéseket vonjanak le, mint amilyenre az ön kérdése is utal. — Milyen konzekvenciákat kell levonnia az MSZMPnek a választási eredményekből? — Mindenekelőtt azt, hogy következetesen végig kell vinnünk a reformokat. Ennek fontos állomása lesz az MSZMP ez év október elejére összehívott kongresz- szusa, amelynek e reformok pontosabb és részletesebb kimunkálására kell irányulnia, beleértve a megvalósítás „menetrendjét” is. Különösen fontos, hogy képesek legyünk a gaztaságot kimozdítani a holtpontról, és ennek révén, az emberek, a választópolgárok számára belátható időn belül konkrét, a helyzetüket, életkörülményeiket javító lépésekre is sor kerülhessen. Itt jegyzem meg: sürgetőnek tartom, hogy az MSZMP — a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig — mindinkább élő, eleven kontaktusba kerüljön potenciális választóival, és az úgynevezett „nagypolitika” mellett az embereket nap mint nap foglalkoztató kérdésekre is érdemi válaszokat adjon. Álljon a szükséges változások élére, söpörje félre a szükséges és lehetséges változások útjában lévő akadályokat. — A konzekvenciák közé sorolom azt is, hogy le kell küzdenünk a sorainkban tapasztalt kishitűséget, megszabadítva a párttagságot egy kívülről egyre agresszívadban ránk erőltetett bűntudattól és az ezzel járó bénultságtól — hangsúlyozta Major László. Ehhez sürgősen rendezni kell viszonyunkat saját múltunkhoz, világossá téve, hogy mi az, amitől elhatárolódunk és mi az, £ mit ma is vállalható és megőrzendő értéknek tartunk Vissza kell utasítanunk a múlt globális, árnyalatlan tagadását és ennek ürügyén a már helyenként nyíltan is lábra kapott antikommu- nizmust és szocializmus-el- lenességet. Hátrálva nem lehet győzelmet aratni. Mielőbb meg kell szabadulnunk — saját elhatározásunk alapján — attól, ami terhel bennünket, illetve azoktól, akik hátráltatják elképzeléseink megvalósítását. De a demagógiának, az alaptalan vádaskodásnak nem engedhetünk. Mindehhez nélkülözhetetlen a párton belüli egység és szolidaritás mielőbbi helyreállítása. — Mivel magyarázza a választópolgárok nagyarányú távolmaradását, érdektelenségét? — Nem beszélnék érdektelenségről, és különben sincs se jogunk, se okunk a választópolgároknak szemrehányást tenni. A távolmaradás magas aránya, úgy gondolom, valamennyi politikai szervezetnek szól. Az emberek jelentős része, miközben szinte havonta alakulnak új politikai tömörülések, úgy érzik — és nem Az MDF elnöksége pozitívan értékelte A Magyar Demokrata Fórum elnöksége hétfői ülésén örömmel nyugtázta és pozitívan ítélte meg a hétvégén lezajlott időtóizi választásokat. Úgy látja, hogy a választók nagy többsége támogatja a helyi szervezer tek által jelölteket, illetve az MDF programját. Egyebek között erről beszélt Szabad György, az MDF elnökségének tagja az MTI munkatársának kérdéseire válaszolva. Mint mondta, a választások igazolták az MDF reményeit. Az elnökség ennek ismeretében önhittség nélkül tekint az elkövetkező országos választások elé, hiszen az MDF számára nyújtott támogatás a magyar nép többsége részéről a demokrácia igenlését jelenti. Az' elnökség tisztában van azzal, hogy az elkövetkező választásokon más demokratikus, ellenzéki erőkkel is osztoznia kell az eredményekben, ám bízik abban, hogy ezek az erők képesek lesznek együttesen az ország demokratikus megújítására. Az MDF úgy ítéli meg, hogy egy megújuló és demokratikus többpártrendszert vállaló MSZMP- nek is szerepe lesz Magyar- ország szabad választásokra épülő közéletében. Az elnökség nem szabott feltételeket a. jelöltállításhoz, de természetesnek vette, hogy az egyes szervezetek olyan programmal állnak elő, amely összhangban áll az MDF országos szervezetének programjával. Az elnökség megítélése szerint a választásokig nincs realitása a koalíciónak, utána pedig az akkori politikai körülmények határozzák majd meg, hogy a különböző pártok között milyen kapcsolatok alakulnak ki. Amennyiben a pártközi tárgyalások megegyezéssel végződnek, remény van a pártok közötti korrekt viszony kialakítására, demokratikus versengésre és együttműködésre. Az elnökség úgy határozott, hogy az időközi választások tapasztalatairól augusztus 9-én, szerdán tájékoztatja a hazai és a nemzetközi képviselőit az MDF Ó utcai központjában. (MTI) Központi Bizottság figyelmébe ajánlotta, hogy minél sürgősebben hozzák nyilvánosságra a KB kongresszusi tézistervezetét. Dr. Fenyő István tájékoztatót tartott az Oktatási Igazgatóság helyzetéről és az épület hasznosításáról, Kovács József titkár pedig az apparátus létszámcsökkentésről. Egy ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta a megyei pártbizottság azt a javaslatot, hogy a szervezeti fölépítéssel foglalkozó ideiglenes munkabizottság folytassa tevékenységét, s alakítson ki állásfoglalást a megyei pártszervezet fölépítésére. Lajos Géza is ok nélkül —, hogy kívül- reked a dolgok alakításán, befolyásolásán. Az ügyek nagyobbrészt rá való hivatkozással, de helyette döntetnek el. Ebből is okulnunk kell, hiszen az emberek bizalmának a visszaszerzése csak a velük együtt és általuk folytatott politizálás útján lehetséges. — Véleménye szerint mikor kerülhetnek sorra az országgyűlési képviselőválasztások, és hogyan ítéli meg ön az MSZMP esélyeit? — A választások kiírásáról a politikai és jogi feltételek megteremtésével párhuzamosan az Elnöki Tanácsnak, illetve szükség esetén a parlamentnek kell döntenie. Ma még korai lenne az időpontról bármit is mondani, mint ahogyan az MSZMP választási szereplése is annak a függvénye, hogyan tudunk előrehaladni egy új alapokon álló bizalomépítésben. Ügy vélem, hogy a demokratikus szocializmus eszménye hazánkban — hosszabb távon — széles körű támogatásra számíthat. A megújuló MSZMP pedig a békés, demokratikus átmenet, a belső és külső biztonság szilárd támasza, a számítható szerves fejlődés fő tényezője maradhat — mondotta végezetül a párt szóvivője. Vajon Ceausescu elnök Romániája valóban olyan szörnyű, mint csaknem mindenki, köztük Károly brit herceg is mondja? Egy olyan országban, ahol a külföldiekkel való beszélgetés büntetendő vétség, nem sok románt találni, aki válaszra hajlandó. A látogató még így is gyorsan megtanul két dolgot: először, hogy Románia szörnyűségét valóban nehéz eltúlozni, másodszor, hogy az ország tele van kis meglepetésekkel is. Ahogy az ember előre olvassa, az élelmiszerüzletek üresek. És valóban azok, eltekintve az ecetes savanyúságtól és száraz kenyértől. Ennek fő oka az, hogy sok élelmiszert exportálnak, de az is, hogy a feketepiac — amely talán a legátfogóbb egész Kelet-Európábán —' forgalmaz minden megmaradót. A románok mind tudják, hogy az élelem egyszerűen a hátsó ajtón tűnik el. Bár a külföldi valuta birtoklása bűncselekmény, az ország tele van pénzváltókkal, akiknek a jelek szerint nem gond dollárhoz jutni (a hivatalos árfolyam tízszeresén). A külföldiekkel a legtöbb tranzakció nem pénzben, hanem Kent cigarettában bonyolódik le. Semmilyen más cigaretta nem jó — nem tudni, miért. A legtöbb nyugati újságíró nem juthat be az országba, vízumkérelmét újra még újra elutasítják. Ám a „turisták” szerezhetnek vízumot a repülőtéren, bérelhetnek autót, és teljes utazási szabadságot élvezhetnek. A vidéki országutak tele vannak rendőri eljenőrző pontokkal, ahol senki nem bajlódik leállításokkal. De a Securitate, Románia híres titkosrendőrsége gyakran föltűnik, rendszerint paro- disztikus módon. Árpikor a rendőrök úgy döntenek, hogy nyomába szegődnek a gyanús nyugatinak, Humprey Bogart-féle viharkabátot és napszemüveget viselnek, bármilyen is az idő. A Securitate figyelemre méltóan őrzi ama mintegy 30 román író és volt párttag otthonát, akik nyilvánosan titakoztak. Gheorghe Apostol volt miniszterelnök háTöbb mint százan sérültek meg '.augusztus 6-án éjjel a brit fővárosban, a West Ealing állomás közelében, amikor az Oxford és Paddington között közlekedő expressz eddig ismeretlen okból kisiklott zánál, aki nemrég aláírt egy tiltakozó levelet, mert „tisztességes emberként akar meghalni”, egy angolul beszélő civil ruhás rendőr megakadályozza a látogatókat, hogy belépjenek a kertkapun. Közben egy másik fényképeket készít, a harmadik adóvevőt vesz elő, föltehetőleg azért, hogy riassza a' rendőrőrsöt. Hasonló rendőrcsapat vette kezelésbe korábban a brit nagykövetet is, amikor az meg akart látogatni egy ellenzékit. Ceausescu őrültségének két leghíresebb eleme, a falurendezés és az adósságvisszafizetési program egyszerre megfelel és nem felel meg a róla szóló híreknek. A „területrendezési törvény”, amelynek célja mintegy 2 millió ember lakótömbökbe költöztetése (több mint 6000 falu lerombolásával), 1974 óta szerepel a tervekben. Amikor az ezzel kapcsolatos propaganda tavaly hirtelen komoly lett, a magyarok hangosan panaszkodtak az erdélyi magyar falvakat érő fenyegetés miatt. Valójában úgy tűnik, e falvak közül ténylegesen csak egyet-kettőt gyalultak le. Ugyanakkor Bukarest körül csaknem minden falut megsemmisítettek, és maga a főváros is bizonyosan megszenvedi, hogy a szecessziós stílusú házak betontömböknek adják át a helyüket. A Bukarestre összpontosítást sok megfigyelő annak tulajdonítja, hogy Ceausescu ritkán hagyja el a várost. Ceausescu közelmúltbeli dicsekvése, hogy Románia minden keményvaluta-adós- ságát visszafizette, hamis volt: egy kis adósság még maradt. Az állítás akkor hangzott el, amikor Romániára nagy nyugati nyomás nehezedett, hogy jobban viselkedjen az emberi jogok terén. A nyilatkozatot és a jövőbeli hitelfelvételt megtiltó új törvényt Bukarestben úgy tekintették, hogy Ceausescu kihirdeti a Nyugattól való függetlenségét. Ám csaknem ugyanakkor Ceausescu könyörgött a legnagyobb kedvezmény státusának visszaállításáért azon a román—amerikai gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó értekezleten, dacára annak, hogy tavaly önként lemondott e kedvezményről, Egy román menekült szerint Ceausescu uralma „a legmesterségesebb személyi kultusz a kommunizmus történetében”. Miközben arcképe díszít minden középületet, a jelek szerint még olyan vonakodó csodálatra sem ösztönöz, mint amilyent Sztálin iránt tanúsított sok orosz (a grúzokról nem is beszélve). Nevének említése csak grimaszokat idéz elő; még a központi bizottság tagjai is magazinokat olvasnak beszédei alatt. Bukarestben dolgozó nyugatiak szerint Ceausescu és klánjának más tagjai csak a Securitate segítségével monopolizálják a csúcsposztokat; ha távozik, a Securitate fogja meghatározni utódját. Van-e remény jobb időkre most, hogy a bénító adósságvisszafizetés erőfeszítésnek vége? A kétmilliárd dolláros mérlegtöbblettel Causescu megpróbálhatja helyreállítani az infrastruktúrát és növelni az életszín* .vonalat. Ehelyett azt a szándékát jelentette be, hogy növeli az exportot a harmadik világba. Ez sajátos módon igaz: sokak szerint egész országát exportálta a harmadik világba, és még azon is túl. (The Economist — MTI-Press) (Ford.: Vas Zoltán)
