Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-08 / 185. szám

2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 8., kedd Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága CEAUSESCU SÖTÉT FÖLDIÉ (Folytatás az 1. oldalról.) galom programtervezete So­mogy megyében. Somogy megválasztandó 37 kongresz- szusi küldöttének fölkészülé­sében azonban majd az az anyag ad segítséget, amelyet a pártbizotság szeptember eleji ülésén fogadnak el. A testület tagjai alaposan megvitatták az elhangzotta­kat, támogatva azt a javas­latot, hogy a pártkongresz- szus után egy pártértekezle­tet tartsanak. Gál József azt ajánlotta, hogy tartsanak egy nagygyűlést, politikai aktívát, hol mindenki el­mondhatja, mit vár a kong­resszusi küldöttekről. Proity István sürgette az elmúlt 15- 20 év átfogó elemzését, az akkor hozott határozatok fe­lülvizsgálatát, s a már nem időszerűek hatályon kívül helyezését. Tolnai Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy át kell gondolni a pártszervek struk­túráját. Dr. Németh Jenő csatlakozva Gál József ja­vaslatához, azt ajánlotta, hogy tartson a megyei párt- bizottság egy tájékoztatót a kongresszus előtt. Ezen ve­gyenek részt a pártszerveze­tek, a platformok képviselői, a megyei pártbizottsági ta­gok, a kongresszusi küldöt­tek. Itt számot kell adni a kongresszusi küldöttválasz­tásokról, a tagság vélemé­nyéről. A somogyi kong­resszusi küldöttek három szóvivője is mondja el ta­pasztalatait azért, hogy utolsó ellenőrzésiként az alapszervezetek képviselői ismertetni tudják majd a tagsággal. Sárdi Árpád vitazárójában azt javasolta, hogy a testü­let s. szeptember eleji ülésen döntsön arról, milyen for­mában mutassák be a kül­dötteket, milyen munícióval lássák el őket. A megyei pártbizottság tagjai kivétel nélkül egyet­értettek azzal, hogy a kong- ressíus előtt csak akkor tart­sanak megyei pártértekezle- tet, ha az idén képviselővá­lasztások lesznek. Ezután dr. Fenyő István titkár előterjesztésében — alapos vita után — állásfog­lalást fogadott el a testület augusztus 20-a megünneplé­séről ; egy ellenszavazattal és két tartózkodással. Filotásné Zanati Zsuzsan­na javaslatára a testület a A bizalomvesztést még nem sikerült megállítani Az MSZMP KB szóvivője az időszaki választásokról A hét végén megtartott időszaki választásokkal ösz- szefüggésben a nyugati saj­tó az ellenzék „földcsuszam­lásszerű” győzelméről beszél, amely előrevetíti az országos választásokon várható ered­ményeket is. Erről kérdezte Major Lászlót, az MSZMP KB szóvivőjét az MTI mun­katársa. — Pártunk választási ered­ményével magam is elége­detlen vagyok, és azt ko­moly figyelmeztetésként fo­gom fel. Arra vonatkozó erőteljes jelzésnek tekintem, hogy az MSZMP iránti bi­zalomvesztést még nem si­került megállítani — jelen­tette ki. — Az elmúlt évti­zedek súlyos terheit cipel­jük, miközben még nem tudtuk megfelelő formában „hitelesíteni” azokat a nagy formátumú változtatásokat, reformokat, amelyeket ez a párt az 1988-as májusi párt­értekezlet után kezdeménye­zett. Azt mondhatom tehát, hogy a jelenlegi választáso­kat inkább egy erős elutasí­tási attitűd jellemezte, mint­sem egy más program, egy más koncepció választása. Ezzel a helyzettel természe­tesen szembe kell néznünk, sürgősen levonva a konzek­venciákat is. óvnám azon­ban magunkat és másokat is attól, hogy olyan messze­menő következtetéseket von­janak le, mint amilyenre az ön kérdése is utal. — Milyen konzekvenciá­kat kell levonnia az MSZMP­nek a választási eredmé­nyekből? — Mindenekelőtt azt, hogy következetesen végig kell vinnünk a reformokat. Ennek fontos állomása lesz az MSZMP ez év október elejére összehívott kongresz- szusa, amelynek e reformok pontosabb és részletesebb kimunkálására kell irányul­nia, beleértve a megvalósí­tás „menetrendjét” is. Külö­nösen fontos, hogy képesek legyünk a gaztaságot kimoz­dítani a holtpontról, és en­nek révén, az emberek, a választópolgárok számára belátható időn belül konk­rét, a helyzetüket, életkö­rülményeiket javító lépések­re is sor kerülhessen. Itt jegyzem meg: sürgetőnek tartom, hogy az MSZMP — a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig — mind­inkább élő, eleven kontak­tusba kerüljön potenciális választóival, és az úgyneve­zett „nagypolitika” mellett az embereket nap mint nap foglalkoztató kérdésekre is érdemi válaszokat adjon. Álljon a szükséges változá­sok élére, söpörje félre a szükséges és lehetséges vál­tozások útjában lévő akadá­lyokat. — A konzekvenciák közé sorolom azt is, hogy le kell küzdenünk a sorainkban ta­pasztalt kishitűséget, meg­szabadítva a párttagságot egy kívülről egyre agresszí­vadban ránk erőltetett bűn­tudattól és az ezzel járó bé­nultságtól — hangsúlyozta Major László. Ehhez sürgő­sen rendezni kell viszonyun­kat saját múltunkhoz, vilá­gossá téve, hogy mi az, ami­től elhatárolódunk és mi az, £ mit ma is vállalható és megőrzendő értéknek tar­tunk Vissza kell utasítanunk a múlt globális, árnyalatlan tagadását és ennek ürügyén a már helyenként nyíltan is lábra kapott antikommu- nizmust és szocializmus-el- lenességet. Hátrálva nem lehet győzelmet aratni. Mi­előbb meg kell szabadul­nunk — saját elhatározá­sunk alapján — attól, ami terhel bennünket, illetve azoktól, akik hátráltatják elképzeléseink megvalósítá­sát. De a demagógiának, az alaptalan vádaskodásnak nem engedhetünk. Mindeh­hez nélkülözhetetlen a párton belüli egység és szo­lidaritás mielőbbi helyreállí­tása. — Mivel magyarázza a választópolgárok nagyará­nyú távolmaradását, érdek­telenségét? — Nem beszélnék érdek­telenségről, és különben sincs se jogunk, se okunk a választópolgároknak szem­rehányást tenni. A távolma­radás magas aránya, úgy gondolom, valamennyi po­litikai szervezetnek szól. Az emberek jelentős része, mi­közben szinte havonta ala­kulnak új politikai tömörü­lések, úgy érzik — és nem Az MDF elnöksége pozitívan értékelte A Magyar Demokrata Fó­rum elnöksége hétfői ülé­sén örömmel nyugtázta és pozitívan ítélte meg a hét­végén lezajlott időtóizi vá­lasztásokat. Úgy látja, hogy a választók nagy többsége támogatja a helyi szervezer tek által jelölteket, illetve az MDF programját. Egye­bek között erről beszélt Sza­bad György, az MDF elnök­ségének tagja az MTI mun­katársának kérdéseire vá­laszolva. Mint mondta, a választá­sok igazolták az MDF re­ményeit. Az elnökség ennek ismeretében önhittség nélkül tekint az elkövetkező orszá­gos választások elé, hiszen az MDF számára nyújtott támogatás a magyar nép többsége részéről a demok­rácia igenlését jelenti. Az' elnökség tisztában van az­zal, hogy az elkövetkező vá­lasztásokon más demokrati­kus, ellenzéki erőkkel is osztoznia kell az eredmé­nyekben, ám bízik abban, hogy ezek az erők képesek lesznek együttesen az or­szág demokratikus megújí­tására. Az MDF úgy ítéli meg, hogy egy megújuló és demokratikus többpárt­rendszert vállaló MSZMP- nek is szerepe lesz Magyar- ország szabad választások­ra épülő közéletében. Az elnökség nem szabott feltételeket a. jelöltállításhoz, de természetesnek vette, hogy az egyes szervezetek olyan programmal állnak elő, amely összhangban áll az MDF országos szerveze­tének programjával. Az el­nökség megítélése szerint a választásokig nincs realitása a koalíciónak, utána pedig az akkori politikai körülmé­nyek határozzák majd meg, hogy a különböző pártok kö­zött milyen kapcsolatok ala­kulnak ki. Amennyiben a pártközi tárgyalások meg­egyezéssel végződnek, re­mény van a pártok közötti korrekt viszony kialakítá­sára, demokratikus versen­gésre és együttműködésre. Az elnökség úgy határo­zott, hogy az időközi vá­lasztások tapasztalatairól augusztus 9-én, szerdán tá­jékoztatja a hazai és a nem­zetközi képviselőit az MDF Ó utcai központjában. (MTI) Központi Bizottság figyel­mébe ajánlotta, hogy minél sürgősebben hozzák nyilvá­nosságra a KB kongresszusi tézistervezetét. Dr. Fenyő István tájékoz­tatót tartott az Oktatási Igazgatóság helyzetéről és az épület hasznosításáról, Ko­vács József titkár pedig az apparátus létszámcsökken­tésről. Egy ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta a megyei pártbizottság azt a javaslatot, hogy a szerve­zeti fölépítéssel foglalkozó ideiglenes munkabizottság folytassa tevékenységét, s alakítson ki állásfoglalást a megyei pártszervezet fölépí­tésére. Lajos Géza is ok nélkül —, hogy kívül- reked a dolgok alakításán, befolyásolásán. Az ügyek nagyobbrészt rá való hivat­kozással, de helyette döntet­nek el. Ebből is okulnunk kell, hiszen az emberek bi­zalmának a visszaszerzése csak a velük együtt és ál­taluk folytatott politizálás útján lehetséges. — Véleménye szerint mi­kor kerülhetnek sorra az országgyűlési képviselővá­lasztások, és hogyan ítéli meg ön az MSZMP esélye­it? — A választások kiírásá­ról a politikai és jogi felté­telek megteremtésével pár­huzamosan az Elnöki Ta­nácsnak, illetve szükség esetén a parlamentnek kell döntenie. Ma még korai len­ne az időpontról bármit is mondani, mint ahogyan az MSZMP választási szereplé­se is annak a függvénye, hogyan tudunk előrehalad­ni egy új alapokon álló bi­zalomépítésben. Ügy vélem, hogy a demokratikus szocia­lizmus eszménye hazánkban — hosszabb távon — széles körű támogatásra számíthat. A megújuló MSZMP pedig a békés, demokratikus át­menet, a belső és külső biz­tonság szilárd támasza, a számítható szerves fejlődés fő tényezője maradhat — mondotta végezetül a párt szóvivője. Vajon Ceausescu elnök Romániája valóban olyan szörnyű, mint csaknem min­denki, köztük Károly brit herceg is mondja? Egy olyan országban, ahol a kül­földiekkel való beszélgetés büntetendő vétség, nem sok románt találni, aki válaszra hajlandó. A látogató még így is gyorsan megtanul két dolgot: először, hogy Ro­mánia szörnyűségét való­ban nehéz eltúlozni, má­sodszor, hogy az ország te­le van kis meglepetésekkel is. Ahogy az ember előre ol­vassa, az élelmiszerüzletek üresek. És valóban azok, el­tekintve az ecetes savanyú­ságtól és száraz kenyértől. Ennek fő oka az, hogy sok élelmiszert exportálnak, de az is, hogy a feketepiac — amely talán a legátfogóbb egész Kelet-Európábán —' forgalmaz minden megma­radót. A románok mind tud­ják, hogy az élelem egysze­rűen a hátsó ajtón tűnik el. Bár a külföldi valuta bir­toklása bűncselekmény, az ország tele van pénzváltók­kal, akiknek a jelek szerint nem gond dollárhoz jutni (a hivatalos árfolyam tízszere­sén). A külföldiekkel a leg­több tranzakció nem pénz­ben, hanem Kent cigarettá­ban bonyolódik le. Semmi­lyen más cigaretta nem jó — nem tudni, miért. A legtöbb nyugati újság­író nem juthat be az ország­ba, vízumkérelmét újra még újra elutasítják. Ám a „tu­risták” szerezhetnek vízu­mot a repülőtéren, bérelhet­nek autót, és teljes utazási szabadságot élvezhetnek. A vidéki országutak tele van­nak rendőri eljenőrző pon­tokkal, ahol senki nem baj­lódik leállításokkal. De a Securitate, Románia híres titkosrendőrsége gyakran föltűnik, rendszerint paro- disztikus módon. Árpikor a rendőrök úgy döntenek, hogy nyomába szegődnek a gya­nús nyugatinak, Humprey Bogart-féle viharkabátot és napszemüveget viselnek, bár­milyen is az idő. A Securitate figyelemre méltóan őrzi ama mintegy 30 román író és volt párttag otthonát, akik nyilvánosan titakoztak. Gheorghe Apos­tol volt miniszterelnök há­Több mint százan sérültek meg '.augusztus 6-án éjjel a brit fővárosban, a West Ealing állomás közelében, amikor az Oxford és Paddington között közlekedő expressz eddig is­meretlen okból kisiklott zánál, aki nemrég aláírt egy tiltakozó levelet, mert „tisz­tességes emberként akar meghalni”, egy angolul be­szélő civil ruhás rendőr megakadályozza a látogató­kat, hogy belépjenek a kert­kapun. Közben egy másik fényképeket készít, a har­madik adóvevőt vesz elő, föltehetőleg azért, hogy ri­assza a' rendőrőrsöt. Ha­sonló rendőrcsapat vette kezelésbe korábban a brit nagykövetet is, amikor az meg akart látogatni egy ellenzékit. Ceausescu őrültségének két leghíresebb eleme, a fa­lurendezés és az adósság­visszafizetési program egy­szerre megfelel és nem felel meg a róla szóló híreknek. A „területrendezési tör­vény”, amelynek célja mint­egy 2 millió ember lakó­tömbökbe költöztetése (több mint 6000 falu lerombolásá­val), 1974 óta szerepel a tervekben. Amikor az ezzel kapcsolatos propaganda ta­valy hirtelen komoly lett, a magyarok hangosan pa­naszkodtak az erdélyi ma­gyar falvakat érő fenyegetés miatt. Valójában úgy tűnik, e falvak közül ténylegesen csak egyet-kettőt gyalultak le. Ugyanakkor Bukarest körül csaknem minden fa­lut megsemmisítettek, és maga a főváros is bizonyo­san megszenvedi, hogy a szecessziós stílusú házak be­tontömböknek adják át a helyüket. A Bukarestre össz­pontosítást sok megfigyelő annak tulajdonítja, hogy Ceausescu ritkán hagyja el a várost. Ceausescu közelmúltbeli dicsekvése, hogy Románia minden keményvaluta-adós- ságát visszafizette, hamis volt: egy kis adósság még maradt. Az állítás akkor hangzott el, amikor Romá­niára nagy nyugati nyomás nehezedett, hogy jobban vi­selkedjen az emberi jogok terén. A nyilatkozatot és a jövőbeli hitelfelvételt meg­tiltó új törvényt Bukarest­ben úgy tekintették, hogy Ceausescu kihirdeti a Nyu­gattól való függetlenségét. Ám csaknem ugyanakkor Ceausescu könyörgött a leg­nagyobb kedvezmény stá­tusának visszaállításáért azon a román—amerikai gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó értekezleten, da­cára annak, hogy tavaly ön­ként lemondott e kedvez­ményről, Egy román menekült sze­rint Ceausescu uralma „a legmesterségesebb személyi kultusz a kommunizmus tör­ténetében”. Miközben arc­képe díszít minden középü­letet, a jelek szerint még olyan vonakodó csodálatra sem ösztönöz, mint amilyent Sztálin iránt tanúsított sok orosz (a grúzokról nem is beszélve). Nevének említése csak grimaszokat idéz elő; még a központi bizottság tagjai is magazinokat ol­vasnak beszédei alatt. Buka­restben dolgozó nyugatiak szerint Ceausescu és klán­jának más tagjai csak a Securitate segítségével mo­nopolizálják a csúcsposzto­kat; ha távozik, a Securita­te fogja meghatározni utód­ját. Van-e remény jobb idők­re most, hogy a bénító adós­ságvisszafizetés erőfeszítés­nek vége? A kétmilliárd dolláros mérlegtöbblettel Causescu megpróbálhatja helyreállítani az infrastruk­túrát és növelni az életszín* .vonalat. Ehelyett azt a szán­dékát jelentette be, hogy nö­veli az exportot a harmadik világba. Ez sajátos módon igaz: sokak szerint egész országát exportálta a har­madik világba, és még azon is túl. (The Economist — MTI-Press) (Ford.: Vas Zoltán)

Next

/
Thumbnails
Contents