Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-29 / 203. szám

Kongresszusi küldöttválasztás Botéban \ % ■ ■ Érvek és nem szólamok ütköztek Királyi vendég Budapesten Hazánkba látogatott a thaiföldi trónörökös Konferencia a falusi turizmusról Lépni — de hová, hogyan? A kaposvári városkörnyék ,1. számú pártválasztási ke­lletének tegnap Batéban ‘megtartott küldöttválasztó gyűlése több szempontból is különbözött a napokban me- gyeszerte zajló hasonló ese­ményektől. Az itt kialakult vita határvonala nem a vál­tozások előtt értetlenül állók és a reformerek között hú­zódott. Mind az öt jelöltre a megújulást igenlő, ugyanak­kor mindenfajta heveske­déstől mentes alapállás volt jellemző. Véleményük több kérdésben különbözött ugyan, csakhogy álláspontju­kat mindannyiszor érvekkel és nem régi vagy újdivatú szólamokkal támasztották alá. Figyelemre méltó az is, hogy bár a jelöltek iskolai végzettsége közéleti szerep­lésben való jártassága között nagy különbségek voltak, ez korántsem tette „lefutottá” a versengést. A politikailag kevésbé képzett jelöltek is tudtak megfontolandót, sőt nemegyszer meglepően újat mondani. . ».= Valamennyi egyéni prog­ram sarkalatos kérdése volt a város és falu közti kü­lönbségek csökkentése, il­letve egy új agrárpolitika ki­dolgozása. E téma ez eset­ben mégsem fajult sérel­mektől és indulatoktól fűtött vagdalkozássá. Az egyik je­lölt ki is mondta: most nem a helyi vagy rétegkérdések taglalása a legfontosabb, hi­szen országos sorskérdések­ről és a párt jövőjéről van szó. Elhangzott az is, hogy ha a párt nem akarja elve­szíteni a vidéket, az agrár­ágazatot, föl kell vállalnia számos gond megoldását a falvak fejlődésétől, az ag­rárolló megszüntetéséig. Az egyik résztvevőnek kétsé­gei voltak, hogy a kongresz- szusig az MSZMP jelenlegi helyzetében képes lehet-e e kérdések beható taglalására vagy méginkább megvála­szolására. Hiszen most ön­maga újjáteremtése köti le energiáit. Két jelölt is javasolta az úgynevezett pártoló tagság intézményének bevezetését. Mint utaltak rá, ez a lazább kötődési forma lényegében csak a jelenlegi felemás helyzetet tenné egyértelmű­vé. Hiszen a párt mai tag­jainak is csak egy része él aktív pártéletet... Egybehangzó volt a véle­mény: tarthatatlan, hogy a pártnak nincs kialakult if­júságpolitikája. Ezzel kapcso­latban önálló ifjúsági tago­zatok létrehozását javasol­ták. Számos eltérő álláspont ütközött azzal kapcsolatban, hogy a munkahelyen vagy a területen folyjék-e a politi­zálás. Abban mindenki egyetértett, hogy a politikai csatározások elsősorban a területen fognak zajlani, volt azonban, aki úgy látta, hogy e kérdés merev szabá­lyozása helyett az egyes munkahelyekre és közössé­gekre kell bízni annak el­döntését: munkaidő után hol politizáljanak. Az egyik résztvevő lényegre tapintóan jegyezte meg: arról vitat­kozunk, hol politizáljunk, va­lójában csak arról van szó, hogy legyenek-e olyan párt- szervezetek, amelyeket a munkahely tart fenn. Számos továbbgondolásra érdemes, ám inkább tanácsi vagy kép­viselőválasztás fórumára illő javaslat is elhangzott. Ilyenek voltak a konkrét gazdasági problémák megol­dását a kongresszustól váró fölvetések, s az az érdekes indítvány, amely seriffrend­szer bevezetésétől reméli a közbiztonság javulását. Mint elhangzott, minden település lakóinak meg kell adni a jogot, hogy az általuk kí­vánt közbiztonsági szintnek megfelelően döntsenek pél­dául arról, hogy a faluban hány rendőr legyen. Az egyik jelölt kertelés nélkül bevallotta: az alap­szervezeti munka kérdésein túl kevés témáról tudna a kongresszuson érdemben véleményt formálni. „Ez azért van, mert rám ezenkí­vül eddig nem sokat bíztak. Most önálló gondolatokat várnak tőlem, miközben év­tizedekig csak végre kellett hajtani, amit mások kitalál­tak. A »nagypolitikáról« annyit tudhattam, amit tud­ni engedtek.” Egyszerű sza­vai a párt megújulásának egyik legnagyobb gondjára utaltak. A 634 párttagot képviselő küldöttgyűlés végül kétfor­dulós titkos szavazás során Baranyó Károlyt, a szentba- lázsi tsz elnökét választotta kongresszusi küldötté. B. F. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke augusztus 28-án a Parlamentben fogadta, a négynapos hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Maha Vadzsiralongkorn herceget, thai­földi trónörököst, aki külföldön a thaiföldi királyság legma­gasabb képviselője Hétfőtől négy napon át is­mét királyi vendége van Bu­dapestnek: Straub F. Brú­nónak, az Elnöki Tanács el­nökének meghívására hiva­talos látogatásra hazánkba érkezett Maha Vadzsiralong­korn herceg, a Thaiföldi Ki­rályság trónörököse. A kirá­lyi herceg kíséretében van Mecsai Rucsupan, a Minisz­terelnöki Hivatal minisztere, tárca nélküli miniszter, Sut- tiswat IJridaikon, Thaiföld budapesti nagykövete és Wikrom Koompairodzsana nagykövet, a külügyminisz­térium európai ügyeinek fe­lelőse, Őfelsége külön repülőgé­pen röviddel délelőtt 11 óra után szállít le a Ferihegyi repülőtéren, zuhogó esőben. A komorra fordult időjárás némi csúszást okozott a lá­togatás percre beosztott for­gatókönyvében. A mintegy félórás késés ellenére azon­ban az események a magas szintű látogatok fogadtatási szertartásának megfelelően, gördülékenyen peregtek. A magas rangú vendéget köz­vetlenül a megérkezés után, a légi kikötő betonján kö­szöntötte vendéglátója, Straub F. Brúnó, majd in­nen a Kossuth Lajos térre hajtattak. ---------------­( Folytatás a 2. oldalon) Miért éppen most kell a falusi turizmus fejlesztésé­nek lehetőségeiről tárgyalni, amikor sem az államnak, sem az állampolgároknak nincs pénze rá? Hát éppen ezért! Állította mindezt gon­dolatébresztő felszólalása elején dr. Csáky Csaba cím­zetes egyetemi docens, a Falusi Turizmus-szövetség ügyvezető elnöke. Tegnap késő délután Ba- latonföldváron a Somogy Megyei Tanács oktatási köz­pontjában mintegy 70 részt­vevőéi megkezdődött az az országos szakmai konfe­rencia, amely a falusi tu­rizmus fejlesztésének lehe­tőségeit, az előbbrelépés lép­csőfokait hivatott megjelöl­ni. S. Hegedűs László, a Város- és Községvédő, -szé­pítő Egyesületek Szövetsé­gének elnöke, Láng István akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára és dr._ Csáki Csaba egyaránt annak" a véleményének adott hangot, hogy itt és most is szükség van az ösz- szefogásra, együttgondolko­dásra. S épp a külföldi pél­dák adják az optimizmust, amelynek ismeretében a magyarországi falusi turiz­must is fejleszteni kell. Az NSZK-ban és Ausztriában válságba került mezőgazda- sági termelést e válságból épp a falusi turizmus fej­lesztésével tudták kivezetni. Nem arról van szó elsősor­ban, hogy az államnak vagy az állampolgárnak most nagy pénzösszegeket kellene befektetnie, inkább arról, hogy az anyagi és szellemi lehetőségeket kell jobban ki­használni. Sokan azt hiszik, hogy a falusi turizmusnak hazánk­ban nincsenek hagyomá­nyai. Pedig nem új dolog, de az elmúlt évtizedekben szét­romboltuk, s most újjá kel­lene építeni. A népgazdaság egyik legfontosabb ágazata a turizmus; mi sem hagy­hatjuk kihasználatlanul. Dr. Csáki Csaba „csak” két ki­adványt mutatott be az 1930- 40-es évekből. Az egyik a falusi vendéglátás mester­ségét igyekszik ecsetelni, a másik pedig 700 'oldalon a magyarországi tájakat és turisztikai lehetőségeket propagálja katalógusszerű­en. A viszonylag olcsón nyu­galmat, pihenést remélők ma is szívesen forgatnák a katalógust, hogy hazánk gyö­nyörű tájainak egyes falvai­ban hol találhatnak szállást és látnivalót. E kongresszus­nak (is) egyik feladata'lehet a szükséges adatok össze- gyűjtése, illetve a határozat- hozatal egy ilyen kötet meg­jelentetéséről. Az egyhetes tanácskozás során az adóztatás módjáról, más országok tapasztalatai­ról, a háztáji termelés alter­natívájáról is szó lesz, sőt szerepel a programban ki­rándulás Somogyszentpálra. s a jövő szombat—vasárnap Auszitriába, Stájerországba. A konferencia résztvevőit tegnap köszöntötte dr. Gye- nesei István, a Somogy Me gyei Tanács elnöke is. (Gyarmati) Ülést tartott az Országgyűlés terv­és költségvetési bizottsága Ülést tartott tegnap az Országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága. A testü­let Puskás Sándor elnökleté­vel tájékoztatót hallgatott meg a költségvetés végrehaj­tásáról, tárgyalt az állami számvevőszékről, valamint az egyes értékpapírok for­galomba hozataláról, for­galmazásáról szóló törvény- javaslatokról. Először Movik Lászlóné HÁROM HAPIG KAPOSVÁRON í f Nashua díjlovagló-világkupa (Pest megye) interpelláció­jával foglalkoztak a képvise­lők. Movik Lászlóné az Or­szággyűlés júniusi ülésszakán a tanácsi dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerének megszüntetését, illetve meg­változtatását indítványozta. Akkor az interpellációra adott pénzügyminiszteri vá­laszt az Országgyűlés nem fogadta el. Békési László pénzügyminiszter továbbra sem tartotta indokoltnak a tanácsi dolgozók anyagi ér­dekeltségi rendszerének megszüntetését. Ez ugyanis főleg azokat a dolgozókat érintené, akik az adóhátralé­kok beszedésével foglalkoz­nak. A költségvetés nem en­gedheti meg magának, hogy tovább nőjön az adóhátralé­kok nagysága. Jelenleg mintegy 2 milliárd forintnyi hátralékkal tartozik a taná­csoknak a lakosság. A pénz­ügyminiszter kompromisz- szumos javaslatot tett: a je­lenlegi érdekeltségi rend­szer addig maradjon érvény­ben, amíg egy új, a mosta­ninál korszerűbb szisztémát ki nem dolgoznak. A javas­latot az interpelláló képvise­lőnő, majd a bizottság is el­fogadta. (Folytatás a 2. oldalon.) bajnokság, amelynek Bala- tonfenyves volt a házgazdá­ja. A sor most egy újabb je­lentős erőpróbával bővül, Kaposváron az agrártudo­mányi egyetemen péntektől vasárnapig tart a Nashua díjlovagló-világkupa; ennek Somogy megye fővárosa má­sodszor rendezője. A tizen­négy fordulós világkupának ez lesz a hatodik versenye. Az előkészületekről lapunk 4. oldalán számolunk be. 1989 a Magyar Lovasszö­vetség nagy éve — mondta tegnap Miklós László főtit­kár, a kőröshegyi Flekken- . csárdában tartott sajtótájé­koztatón. Az események so­rát a Nemzetközi Lovasszö­vetség kongresszusa nyitot­ta meg, amelynek Budapest adott otthont. Ezt követte a hortobágyi díjugrató-világ­kupa, az Unyban megrende­zett díj ugrató-világkupa, legfrissebb eseményként pe­dig a kebtesfogathajtó-világ­HULL A SZILVA A FÁRÓL... A rázógép pontos munkát végez a Bár­dibükki Állami Gaz­daság nyolcvanhat hektáros szilvásá­ban. A termés rög­tön az osztályozóba, a válogatóba kerül. A gazdaság $záz va­gon gyümölcsre szá­mít — ennek nagyobb hányadát exportál­ják. Fotó: Jakab Judit

Next

/
Thumbnails
Contents