Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

1989. augusztus 25., péntek Somogyi Néplap 5 Állatorvosi vándorgyűlés Előadások, konzultációk, kiállítások az állattenyésztési karon Negyedik alkalommal ren­dezi meg a szervezőbizott­ság hazánkban az állatorvo­si toxikológiai vándorgyű­lést, melynek tegnap és ma a Pannon Agrártudományi Egyetem Állatenyésztési Kara ad otthont Kaposvá­ron. Tegnap a megnyitón dr. Horn Péter rektor köszön­tötte a megjelenteket, majd Simon Ferenc egyetemi ta­nár, a vándorgyűlés elnöke nyitotta meg a kétnapos ren­dezvényt. Simon Ferenc be­szédében kitért arra, hogy a magyar állategészségügy te­vékenysége az utóbbi 35 év három periódusa során leg­főképpen mire irányult. A terápia, a megelőzés után most harmadikként a minő­ség — a biztonság —, a gaz- - daságosság kell hogy áthas­sa munkájukat. Az Európá­hoz való felzárkózásunknak ez az egyik záloga. Javasol­ta a vándorgyűlésnek, hogy foglalkozzanak környeze­tünk toxikológiai ártalmai­nak felmérésével, az egész­ségvédelemmel, az élelme­zésegészségüggyel is, majd a záró plenáris ülésen ha- tározatilag is alkossanak vé­leményt e tárgykörökben. A délelőtti ülésszak első előadója, Ábrahám Kálmán, a környezetvédelem aktuá­lis kérdéseit taglalta. Papó- csi László miniszterhelyet­tes a toxikológia élelmi- szeripari szerepéről szólt, Láng István, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kára a mezőgazdaság ener giahelyzetéről és a biológiai • melléktermékekről tartott előadást. Körtvélyes István miniszterhelyettes az állat­gyógyszerek témakörével foglalkozott, Somogyi Árpád a toxikus anyagok nemzet­közi megítélését elemezte. A délelőtti ülésszak Ko­vács Imre főigazgató elő­adásával zárult, aki a nö­vényvédő szerekről és a ter­mékek és a minőség össze­függéseiről szólt. Délután már inkább a ki­zárólag szakmai jellegű elő­adásokat (^Ugathatták a résztvevők. S szünetben a konferenciaterem előteré­ben a gyógyszerkiállítást és termékbemutatót tanulmá­nyozhatták a szakemberek. A kiállítók között egyaránt megtalálhattuk a hazai gyógyszergyárak termékeit, valamint a külföldi cégeket, esetenként termékeikkel együtt. A különböző állatgyógy­szereket forgalmazó és al­kalmazó vállalatok is be­mutatkoztak, hiszen ma már szerves résztvevői annak a csoportmunkának, amelyet úgy nevezünk: állattenyész­tés. A mai nap során szekció­ülésekkel folytatta munká­ját a IV. Állatorvosi Toxi­kológiai Vándorgyűlés. 12 előadás foglalkozik a kör­nyezet- és állatvédelem to­xikológiai vonatkozásaival, 13 előadás és két poszter dolgozza fel a gyógyszer­mérgezések témakörét. Na­gyon fontos problémakört tárgyalnak a takarmányere­detű mérgezésekkel foglal­kozó szekcióban, különös te­kintettel a fuzarium kárté­telére. Külön előadássorozat fog­lalkozik az élelmiszertoxi- kológiával és a peszticidek mérgezéseivel. Nagy feladatot vállalt ma­gára, de már az első na­pon sikert könyvelhet el a Pannon Egyetem, hiszen az érdeklődők reprezentáns képviselői az állatorvosi szakmának szerte az or­szágban. Az állattenyésztési kar szakmai elismerését di­cséri a kétnapos rendez­vénysorozat. (Mészáros) Feszttvá Ház A vár festőién komor falai tövében skót dudá­sok, jelmeznek tűnő öltö­zetben gárdisták, katona­zenekar, katonák — egy­szóval a Military Tattoo — nemcsak látványos, de zajos előadása. A várhegy tövében, a gyö­nyörű parkban egészen másfajta előadás: orosz, grúz, örmény, ukrán tán­cosok ropják, a közönség nem kis örömére, nemze­ti táncaikat. Edinburgh- on eluralkodott a feszti­válláz — írják igazán nem gúnyosan, inkább kissé irigykedve a londo­ni lapok. Amit Skócia fővárosa augusztus utolsó három hetében immáron 43 esz­tendeje rendez, az vala­mennyi fesztivált felül­múl. Imponálóak az ada­gok: csak a színházi és zenei előadások száma meghaladja a 9 ezret; 422 drámát, 98 vígjáté­kot, 38 zenés darabot mutatnak be; ezen kí­vül 72 kabaréelőadást, 45 fölolvasóestet, 42 gyer­mekműsort talál az ér­deklődő a programban, s ehhez képest igazán elenyésző a 9 operabemu­tató és a 2 cirkusz-shoiv. Nem szerepel ebben az összessítésben a viszony­lag kisebb hagyományra visszatekintő- filmfeszti­vál, a dzsesszfesztivál, és a jelentőségében koránt­sem utolsó helyre kíván­kozó könyv-fesztivál sem. S mondani sem kell, ezekben a hetekben a ki­állítótermek, galériák képzőművészeti bemuta­tói is illeszkednek a nem­zetközi seregszemle ke­retébe. ötszáznégy tár­sulat érkezik a három hét alatt, szerencsére nem egyszerre, hiszen már csak a szállásgondok mi­att is valamilyen „menet­rendre" kényszerülnek. Minden, előadásra alkal­mas — és néha alkal­matlan — hely felérté­kelődik: az idén még a repülőtér sem maradt ki. Igaz, itt „csak” kiállítást rendeznek, mégpedig a francia forradalom 200. évfordulója alkalmából: az Eif fel-toronyról ké­szült fotók tárlatát. Az idén a szokásosnál is „délibb" a hangulat. „A spanyol kultúra aranykora” a fesztivál egyik központi témája. 400 spanyol zenész, tán­cos és színész érkezett, s még a krakkói társulat is Calderón darabot játszik (Andrzej Wajda rendezé­sében). A Skót Nemzeti Galéria El Greco kiállí­tást hirdet, s az egyik pa tinás színházban a spa­nyol nemzeti balett elő­adásaira tódul a nép. A másik központi té­ma a francia forradalom bicentenáriuma. A rende­zők úgy gondolták, hogy augusztusra már min­denkinek elege van a Bastille ostromából, s így a fő eseményt, az 1789- es dalok zenéjére épülő új balett-opera (L’UnAn) bemutatóját augusztus 26-ra, az emberi jogok ki­áltványának 200 születés­napjára időzítették. A filmfesztiválon mi magyarok is jelen va­gyunk: a zsűritagok kö­zött is, s a filmek verse­nyében is — Dobray György K—l, Tímár Pé­ter Mielőtt befejezi röp­tét a denevér és Engedi Ildikó Az én huszadik századom című munkái­val; s a fiatal * filmmű­vészek klubjában három magyar főiskolás filmet vetítettek. Folyóirat-tallozó JOGI TANÁCS ü fegyver nélküli. Illetve a polgári szolgálatról Az 1976. évi honvédelmi törvény 1989. (VIH. 1.) évi módosításáról. „A fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat bevezetéséről” Az utóbbi szyk esztendő­ben annyira megnőtt az új lapok, folyóiratok száma, hogy szinte már képtelenség mindet figyelemmel követni. S nemcsak a politikai-köz­életi kiadványokkal van így, hanem az irodalmi-kulturá- ■ ■is jellegűekkel is. Itt van például a Magyarok, amelynek júliusban már a harmadik száma jelent meg, ds még ehhez is csak vélet­lenszerűen jutottam hozzá. Ez persze jót is jelent: mindjárt nagy az érdeklő­dése szekszárdi Babits Ki­adó gondozásában, Bairtis Ferenc főszerkesztésében in­dult folyóirat iránt, amely, címével elsősorban nem az 1945 utáni években létező hasonló elnevezésű lapra kíván utalni, hanem a vi­lág minden részére szétszó­ródott, mégis összetartozó magyarságra. E szám sok érdekes közleménye közül a legizgalmasabb alighanem Glatz Ferenc esszéje: A ..nemzetállam” zsákutcája, amely a Magyarok a Kár­pát-medencében c. könyv második kiadásának elősza­vaként íródott. Nincs itt tér minden lényeges gondolat ismertetésére, annyit azon­ban feltétlenül ki kell emel­ni, hogy a szerző véleménye szerint a Kárpát-medence térségében az „1918 előtti államalakulatok a maguk korában jobban megfeleltek az itteni népek érdekeinek, mint az 1919 utáni kisálla­miság”, mert egy, a szük­ségleteknek megfelelő mun­kaerőpiacot. és munkaszer­vezetet jelentettek. Egy má­sik tézis szerint, „ahol eny- nyire kevert etnikumú tár­sadalmak élnek, az ún. nem­zeti-állami rendszer rossz államszerveződési forma. A történész következtetése: je­lenbeli alternatívaként csak a valamilyen önkéntes szö­vetségi rendszer kínálkozik megoldásként”. Az esszének szinte minden gondolata to­vábbgondolkodásra', s nem­egyszer vitára késztet. Kér­dés az is, hogy a hajdani Duna-konföderációs, majd a szocialista táboros elképze­lések milyen reális XXI. századi variációt kínálnak. Félő, hogy a szövetség to­vábbra is utópia marad, ak­kora a széttagoltság, s az alig indokolható magyarel- lenesség is. A magyarság helyzete ma már a köztudatban; sem a mai ország területén élők sorsát jelenti, hanem mint­egy 15 millió emberét. Ez a' gondolat régóta jelen van a Forrásban, amely júliusi számát a Kecs­keméten augusztus 6—10. között megrendezett VI. Anyanyelvi Konferencia kö­szöntésére állította össze. A „nemzetközi” magyar számból most két interjút ajánlok elolvasásra. Juhász Gyula akadémikussal, a Ma­gyarság kutató Intézet igaz­gatójával Ács Zoltán be­szélget a világ összmagyar- ságáról. Zelei Miklós Ilia Mihály szegedi irodalomtörténésszel beszélget. Ilia pályakezdése óta. kutatja az egész ma­gyarság kultúráját és irodal­mát. s amikor ő szerkesz­tette a Tiszatájat, akkor lett a lap ennek az egyetemes magyarság gondolatnak az első igazi képviselője. V. G. A módosított honvédelmi törvény, rögzíti, hogy a sor- és tartalékos katonai szolgálat lehet fegyveres vagy fegyver nélküli. A fegyver nélküli katonai szolgálatot a hadköteles lel­kiismereti okból, engedély alapján teljesítheti. Erre nem kaphat engedélyt az a hadköteles, akinek fegyver- tartási engedélye van. A sorköteles a fegyver nélkü­li katonai, illetőleg a pol­gári szolgálat teljesítése Iránti kérelmét a katonai nyilvántartásba vételtől a sorozáson való személyes megjelenéséig, de legkésőbb a katonai eskü letételéig terjesztheti elő. E határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A tartalékos hadköteles ké­relmét a tartalékos katonai szolgálatra való behívó pa­rancs kézbesítését megelőző napig terjesztheti elő. A sor-, illetőleg tartalékos ka­tonai szolgálat ideje alatt nem lehet beadni fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálat iránti ké­relmet. A kérelemről a had­kiegészítési és területvédel­mi parancsnok — az előírt bizottság véleményére ala­pozva — a kérelem beadá­sát követő sorozástól szá­mított 90 .napon belül ha­tároz. A határozat ellen fel­lebbezésnek nincs helye, de kérheti a hadköteles a ha­tározat bírósági felülvizs­gálatát. Ennek a kérelem­nek halasztó hatálya van. Az elutasító határozatot a bíróság helybenhagyhatja, hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. A fegyver nélküli kato­nai. illetőleg a polgári szol­gálat teljesítése iránti ké­relmet írásban vagy szóban lehet előterjeszteni az állan­dó lakóhely szerint illetékes hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokságon. En­nek a kérelemnek tartal­maznia kell: a hadköteles nevét, születési helyét és állandó lakhelyét, valamint azt, hogy miért kéri a fegy­ver nélküli katonai vagy polgári szolgálat teljesíté­sének engedélyezését. A ké­relemhez csatolni — szó­beli előterjesztésénél pe­dig átadni — kell az önélet­rajzot, a kérelemben foglal­tak igazolására alkalmas más iratokat. A fegyver nél­küli katonai, illetőleg a pol­gári szolgálat teljesítése iránti kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mente­síti. A törvény alapján az 1989-ben már besorozott sorköteles a fegyver nélküli katonai vagy polgári szol­gálat iránt július 31-ig ter­jeszthetett elő kérelmet. Ezt a határidőt azonban a had­kiegészítési és területvédel­mi parancsnok egy alka­lommal további 90 nappal meghosszabbíthatja. A f egy vernéikül i sorkato­nai szolgálat legfeljebb 24, a polgári szolgálat 28 hó­napig tart. A tartalékos had­köteles katonai és polgári szolgálatának együttes idő­tartama nem haladhatja meg a 28 hónapot. Az a had­köteles, aki 24 hónapos fegy­ver nélküli sorkatonai szolgálatot teljesített, had­köteles korban még össze­sen 4 hónapi fegyver nélkü­li tartalékos katonai szolgá­latra hívható be. A polgári szolgálatot a kijelölt polgá­ri munkahelyen — szolgá­lati-félbeszakítás esetét ki­véve — megszakítás nélkül kell teljesíteni. A polgári szolgálatot legkorábban a 18. életév betöltését köve­tően, legkésőbb annak az év­nek a december 31-ig kell megkezdeni, amelyben a polgári szolgálatot teljesítő a 23. évét betölti. Az a pol­gári szolgálatot teljesítő, akinek a szolgálat teljesíté­se iránti kérelmével kap­csolatos eljárás a 23. élet­évének betöltése után feje­ződött be, aki szolgálatha­lasztásban részesült, illetve akinek a szolgálat teljesíté­sét félbeszakították, an­nak az évnek a december 31. napjáig kötelezhető pol­gári szolgálat megkezdésé- re-folytatására, amelyben a 28. évét, ha a szolgálat ha­lasztásra vagy szolgálat fél­beszakítására tanulmányi ok miatt kerül sor, a 30 élet­évét betölti. A polgári szolgálat a fog­lalkoztatónál munkavégzés céljából történő megjele­néssel kezdődik. Ezt első­sorban egészségügyi vagy szociális jellegű munkavég­zéssel kell teljesíteni. Et­től eltérő tevékenységgel csak nem nyereségérdekel! és közhasznú feladatot ellá­tó szervezetnél teljesíthető a polgári szolgálat. A fegy­ver nélküli sorkatonai szol­gálat, illetve a polgári szol­gálat megkezdése elhalaszt­ható és megszakítható, illet ve adott esetekben megszün­tethető. A szolgálat megkez­dése elhalasztható például betegség, vagy múló fogya­tékosság esetén; családfenn­tartói kötelezettség teljesí­tése miatt; tanulmányok folytatása érdekében; fon­tos közérdekből stb. A szol­gálathalasztást az indoknak megfelelő legrövidebb idő­tartamra, legfeljebb azon­ban egy évre lehet engedé­lyezni. Az indoka fennállá­sa esetén azonban évenként meg lehet hosszabbítani an­nak az évnek a június 30- áig, amelyben a polgári szolgálat teljesítésére jogo­sult a 28. életévét betölti. Ha az okok hosszú távon fennállnak, megszakítható, illetve megszüntethető a fegyver nélküli katonai szol­gálat és a polgári szolgálat Akik a fegyver nélküli ka­tonai, illetőleg a polgári szolgálattal kapcsolatban részletesebben kívánnak tá­jékozódni, a tanácsok szak- igazgatási szerveinél, illetve a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok­ságon kaphatnak informá­ciót. Dr. Szendi József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents