Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 25., péntek Történelmi döntés a szejm ülésén Segítség a menekülteknek Volker Rühe, a CDU—CSU parlamenti frakció elnök­helyettese augusztus 24-én a Máltai Szeretetszolgálat zug­ligeti „táborába” látogatott, ahol NDK-beli menekültekkel találkozott. A képen bal oldalt Volker Rühe VENCEL TÉR 21 év múltán A hétfői tényeket még pontosítani kell — irta a Vencel téri tüntetésekkel foglalkozó kommentárjában a Rudé Právo, s ebben egyet is lehet érteni a CSKP lap­jával. Ami a többit illeti, az már nézőpont kérdésit, s iga­zán nem várható el, hogy a hatalmon lévő párt legfonto­sabb sajtóorgánuma azok­nak adjon igazat, akik szem­ben állnak vele. Ami az egyik félnek politikai véle­ménynyilvánítás, az a má­siknak „provokáció”, amit az egyik oldalon brutális rendőri akcióként élnek meg, a másikon a rend és nyugalom helyreállítása, a lehető legkevesebb „techni­kai eszközzel" — értsd gu­mibottal, vízágyúval és könnygázgránátokkal... Sajnálkozva és kellő tá­volságtartással figyeltem ezen az augusztus 21-én a prágai Vencel téren — még jóval a tüntetések kezdete előtt — a rend és nyugalom fiatal csehszlovák őre és egy ifjú külföldi turista szóvál­tását. Az értetlenség és za­var ült ki az utóbbi arcára, amikor felvételre emeH fényképezőgépének objek- tívjét lefogta a rendőrkéz. „Itt ezt nem lehet”, ma­gyarázta a hatósági közeg, maga is zavarban, s ez még- inkább fokozódott, amikor a kárvallott méltatlankodva feltette a kérdést: hát nem turistalátványosság ez a tér? A párbeszéd megszakadt, mert erősítés érkezett, s a fiatal turista jobbnak látta kicsúszni a rendőrgyűrű­ből. A bizonyára még sok vo­natkozásban pontosítandó kép a következő: augusztus 21-én, az öt VSZ-tagállam 1968-as csehszlovákiai kato­nai beavatkozásának évfor­dulóján, dacolva a hatalmas rendőri készültséggel, fity- tyet hányva a hetek óta tar­tó megfélemlítő nyilatkoza­toknak, saját vezetőik inté­sét is figyelmen kívül hagy­va ellenzéki fiatalok ezrei tüntettek la prágai Vencel téren. A megmozdulás ez al­kalommal nemcsak cseh és szlovák bel ügy volt, hanem egy, a bástyáit sorra elvesz­tő régi politikai gondolkodás és gyakorlat elleni nemzet­közi tüntetés: magyar, len­gyel, olasz, NDK és minde­nekelőtt csehszlovákiai fia­talok tiltakoztak a 21 évvel ezelőtti „internacionalista segítségnyújtás” és bármifé­le megismétlődése ellen Lengyelországot és Magyar- onzágot, Václav Havelt J:s Alexander Dubceket éltet­ték, s újra meg újra szabad­ságot követeltek. Éjszakába nyúlt a „demonstráció-soro­zat; utoljára fél tizenegykor „tisztították meg" — koránt­sem kesztyűs kézzel — a Vencel térbe torkolló sétáló­utcát a fehér sisakos, gumi­botos, műanyag pajzsos ro- hamrendőrök. Háromszázhúsz csehszlo­vák és ötven külföldi állam­polgárt állítottak elő a ha­tóságok. Már ez is bizonyít­ja: a csehszlovák hivatalos hírügynökség, amely ezeröt­száz fős tüntetésről beszélt, ugyancsak lefelé kerekítette számjegyeit. Visszatérve a Rudé Právo megállapítására: a tényeket még valóban pontosítani kell. Augusztus 21-én a prá­gai Vencel téren a roham­rendőrök támadtak. Fiata­lok, kisgyermekes édes­anyák, s nem utolsósorban hivatásukat gyakorló újság­írók ellen. Parancsra és tu­datosan, a rend, a nyuga­lom, az átalakítás és a de- mokoratizálás, a fővárosi la­kosság, a csehszlovákiai szo­cializmus védelmében. Ezért takarta le már jóelöre Euró­pa egyik legszebb tere elől az energikus hatósági kéz a békés turisták fényképező­gépeinek kameráit. Láng Judit Történelmi döntést hozott csütörtökön a lengyel parla­ment alsóháza, a szejm: négy ellenében 378 szavazat­tal (41 tartózkodás mellett) Tadeusz Mazowieckit, a Szo­lidaritást képviselő hatvan­két éves jogász újságírót, az ellenzéki tevékenységéről is­mert és a katolikus egyház­hoz közelállónak tartott po­litikust választotta meg kor­mányfőnek és bízta meg az új kormány megalakításával — jelenti Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója. Tadeusz Mazowiecki hosz- szú évekig Lech Walesa sze­mélyes tanácsadója volt. A Szolidaritás elnöke jelölte a posztra. Élvezi a lengyel ka­tolikus hierarchia bizalmát is. Wojciech Jaruzelski köz- társasági elnök azután dön­tött jelölése mellett, miután Czeslaw Kiszczak volt bel­ügyminiszternek, a LEMP KB PB tagjának az erőfe­szítései egy nagykoalíciós A török határon levő bol­gár határállomások — Kapi- tan-Andreevö és Malko Tar- novo — környéke elcsende­sedett, visszatértek ottho­nukba az „iszlamizált bolgá­rok utódai”, akik „látogatást akartak tenni" Törökország­ban, de kedd hajnal óta a török határőrök nem enge­dik be őket. Az ellenkező irányú forga­lom viszont növekszik. Az Otecsesztven Front csütörtö­ki tudósítása szerint kedden mintegy 200-an érkeztek A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa (Szö- vosz) tiltakozik az ellen, hogy a kormányzat tervezi a már megkötött lakáshitel­szerződések egyoldalú mó­dosítását. A választmány tagjai egy­hangúlag tiltakoztak a ter­vezett módosítás ellen, még­pedig azért, mert az állam­polgárok és a pénzintézet közötti érvényes polgárjogi szerződést egyoldalúan vál­toztatná meg az állampolgá­rok terhére. A választmány a mintegy 280 ezer lakást kezelő, körülbelül egymil­lió állampolgárt érintő la­kásszövetkezeti mozgalom nevében ellenzi a már meg­kötött lakáshitel-szerződé­sek bármilyen egyoldalú módosítását. kormány létrehozására ku­darcot vallottak, a LEMP évtizedes koalíciós partne­rei, a parasztpárt és a de- mokratapárt pedig új koalí­cióra lépett a Szolidaritás­sal1. Az új kormányfő megvá­lasztása azt jelenti, hogy Lengyelország háború utáni történelmében, de a szocia­lista államok történetében is első alkalommal nem a kommunista párt vezette kormány veheti kezébe az ország ügyeinek irányítását, bár minden jel1 szerint a Lengyel Egyesült Munkás­párt sem szorul ki teljesen a hatalomból, hiszen az elő­zetes egyezkedések értelmé­ben valószínűleg jelentős tárcákat őriz majd meg a kormányban. A LEMP-é lenne a belügyi, a nemzet- védelmi tárca, de más mi­niszteri bársonyszékekről is szó van. vissza Kapitan-Andreevónál Bulgáriába, szerdán több mint százan. A hazatértek mér alighanem többen van­nak 2000-nél, s az utóbb ér­kezők közlése szerint mögöt­tük „ezrével közelednek má­sok”. Reális arra számítani, hogy a visszatérők száma gyorsan nő, de hogy mennyien vá­lasztják a visszautat az el­ment 300 ezerből, azt meg­jósolni nem lehet. A problé­ma továbbra is megoldatlan; Bulgáriában a vezetés kizá­A választmány tagja' ag­godalmukat fejezték ki az­zal kapcsolatban, hogy a tervezett intézkedés nem segíti elő a társadalom új típusú közmegegyezését. Ar­ra viszont alkalmas, hogy a megújuló politikai rendszer iránti bizalmat, annak hite­lét aláássa. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa sze­rint a ma lakással rendelke­ző állampolgárok túlnyomó többsége becsületes munká­val teremtette elő a lakás- vásárláshoz és -fenntartás­hoz szükséges pénzt. Terhei­ket növeli, hogy a családok nagy része már nemcsak a tulajdonában lévő lakás hi­teleit törleszti, hanem gyer­mekei részére is próbál — előtakarékossággal vagy más módon — lakást biztosítani. Jürgen Sudhoff, az NSZK külügyi államtitkára csütör­tökön délután hálás köszö netét nyilvánította a ma­gyar kormánynak a buda- , pesti NDK-menekühek prob­lémájának megoldásában való közreműködéséért. rólag az ankarai propagan­dát okolja a kialakult hely­zetért. Bulgáriában járt és Tö­rökországban nyilatkozó amerikai szenátoroknak né­mileg más a véleménye a felelősségről. A hétfő óta Bulgáriában tartózkodó Tom Lantos amerikai képviselőt fogadta Todor Zsivkov, az államtanács elnöke, s kette­jük találkozóján nyilvánva­lóan ugyanez volt a fő té­ma ; részletek azonban nem ismeretesek. A tervezett intézkedés a lakással rendelkező állam­polgárok „megbüntetését’ jelentené, újabb terheket ró­na rájuk az egyre gyorsuló áremelkedések, az infláció és az adójogszabályok negatív hatásai mellett. Félő, hogy ez meghaladja az érinteti, társadalmi rétegek tűrőké­pességét, és nem kívánatos társadalmi mozgásokhoz ve­zethet. A Szövosz Országos Lakás­szövetkezeti Választmánya kifejezte azt is, hogy meg­érti a kormányzat nehézsé­geit a lakáspolitika tovább­fejlesztésében. Ezért azt ja­vasolják, hogy a kérdést részben a személyi jövede­lemadó keretén belül rendez­zék. Azt ajánlják, hogy a kisebb jövedelmű család több, a nagyobb jövedelem­A vezető bonni diplomata az NDK felé is sugárzó Deutschlandfunk nevű or­szágos rádióadó műsorában kijelentette, hogy a mene­kültek kiutazásának lehető­vé tétele meggyőző bizonyí­téka a magyar kormány hu­mánus magatartásának A reform és a nyitás politiká­ját nehéz körülmények kö­zött folytató budapesti kor­A határeseményeket ki­vizsgáló magyar—osztrák bizottság 1989. augusztus 23-án soron kívül ülést tar­tott Kőszegen annak a halá­los kimenetelű * határese­ménynek a tisztázása céljá­ból, amely augusztus 21-én 22.40-ikor Peresznye község térségében a magyar—oszt­rák határon történt. A bi­zottság magyar tagozatát dr. Görög János, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője, az osztrák tagozatot dr. Hel­mut Zwettler, a Szövetségi Belügyminisztérium minisz­teri tanácsosa vezette. A vizsgálóbizottság a ha­táreseményben részes határ­őrök és a halálos lövési sé­rülést szenvedett Kurt Wer­ner Schulz NDK-állampolgár már korábban szabadlábra helyezett élettársának meg­hallgatása, valamint a le­folytatott helyszíni szemle és a rendelkezésre álló más bizonyítékok alapján az alábbi tényeket állapította meg. Az említett időpontban Kurt Werner Schulz élettár­sával, valamint közös gyer­mekükkel megkísérelte, hogy a határon át Ausztriába jus­son. Szándékukat a határ­őrök észlelték, és felszólítás, majd figyelmeztető lövések után megpróbálták őket fel­mel rendelkező kevesebb előnyt kapjon. A választmány úgy ítéli meg, hogy tovább ösztönöz- 'hetnék a rendkívüli kölcsön- törlesztéseket, és ezzel új forrásokat biztosíthatnának a lakáspolitika megoldásá­ra. Javasolják, hogy a mun­káltatók fokozottabban ve­gyenek részt dolgozóik ked­vezményes kamatozású köl- csöneinek átvállalásában, s az állami költségvetés leg­alább ne csökkentse tovább a lakásszektorra fordított kiadásait. A választmány tagjai ki­fejezték, hogy tiltakozásuk a jelenleg még érdekképvise­leti szerv nélkül működő társasházközösségek több milliós tagságának vélemé­nyével is egybeesik. mány a helsinki záróokmány szellemében cselekedett, en­nél nem is tehetett volna többet. Nehéz helyzetére va­ló tekintettel ezért még in­kább értékelni kell mostani nemes humanitárium gesz­tusát. Jürgen Sudhoff minden munkatársa nevében hangót adott nagy megkönnyebbülé­sének és boldogságának, hogy budapesti tárgyalásai ezzel a jelentős eredmény­nyel jártak Azt is kiemelte, hogy a megoldás egyúttal fi­gyelemre méltó példáját adta a nemzetközi együtt­működésnek, a Vöröskereszt, Magyarország, Ausztria és az NSZK együttes válságke­zelésének is. A tárgyalásos megoldást támogatta a szovjet “kül­ügyi szóvivő az NDK, NSZK és Magyarország között a kivándorolni szándékozó NDK-állampolgárok miatt kialakult problémában. Ju- rij Gremitszkih szerint bo­nyolult helyzet állott elő a három ország kölcsönkap­csolatáiban. Nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy újabb országok lesznek érintve ez ügyben. tartóztatni. Ennek során Schulz előbb megütötte az öt megállító határőrt, majd dulakodás kezdődött közöt­tük, és ezalatt mindketten osztrák területre sodródtak át. Schulz megkísérelte a határőrtől elragadni annak géppisztolyát, de eközben a riasztó lövések miatt már ko­rábban kibiztosított fegyver véletlenül elsült, és lövedé­ke az NDK állampolgár fe­jébe hatolt. A rekonstruál­ható körülmények arra mu­tatnak, hogy a határőr szán­déka fegyverhasználatra nem irányult. Schulz időközben már ugyancsak osztrák területre jutott élettársa a lövést hallva kényszerítés nélkül, önként visszatért a magyar oldalra, ahová a határőrök orvosi segítségnyújtás céljá­ból a sebesültet is vissza­hozták. A rövid időn belül kiérkezett orvos már csak a halál tényét állapíthatta meg. A vizsgálóbizottság egyetértett abban, hogy a magyar határőrök határsér- tést követtek el, és a halá­los sérülést okozó lövés osztrák területen történt. Habár az ügy végleges lezá­rása és megítélése az illeté­kes igazságügyi hatóságokra tartozik, a vizsgálóbizottság a rendelkezésre álló bizonyí­tékok és a helyszín' vizsgá­lata alapján arra a megál­lapításra jutott, hogy a ha­tárőröknek az esemény le­folyásáról tett állításai elfo­gadhatók. Ezek lényege az, hogy a határsértés nem szán­dékosan történt, a lövés pe­dig ugyancsak akaratlanul, a fegyverért folytatott dulako­dás során következett be. Az eddigi vizsgálati ada­tok alapján a Határőrség az eseményt szolgálat közben bekövetkezett fegyveres bal­esetnek tekinti. A magyar küldöttség mély sajnálkozását fejezte ki a tragikus esemény miatt, és annak a reményének adott hangot, hogy csupán egyedi esetről van szó, minthogy határőreink fegyvert kizáró­lag önvédelemből használ­hatnak. A vizsgálóbizottság mind­két tagozata egyetértett ab­ban, hogy ez a különösen sajnálatos és egyedi eset a két ország jószomszédi kap­csolatait és a határőrizeti szervek között fenálló együtt­működést kedvezőtlenül nem befolyásolhatja. ff Ezrével közelednek jr# Egyre több a visszatérő a török határról Nem volt szándékos A magyar—osztrák vizsgálóbizottság ülése Bulgáriai (muzulmánok Edirnében — mielőtt lezárták előttük a török—bolgár határt A SZÖVOSZ TILTAKOZIK a lakáshitelszerződések tervezett egyoldalú módosítása ellen

Next

/
Thumbnails
Contents