Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
1989. augusztus 16., szerda Somogyi Néplap 5 A gyámügy i# elbírná a gyámkodást A színét változtató Alexandrit Az árvaszék rangot adott _ Ajándék kőzetek, ásványok Ausztriából Érzékeny ügyintézők — A családjogi törvény hatása A tanácsokat fölkereső állampolgárok egy része a gyámhatóságok ügyfele, és számuk — a családok növekvő gondjaival és egyre gyakrabban szétesésével ösz- szefüggésben — fokozatosan növekszik. A gyámhatóságok munkáját elsősorban a gyermekek állami gondoskodásával és a segélyezésekkel kapcsolatos tevékenysége alapján ismeri a közvélemény. A gyámügyi döntések alapvetően befolyásolják N a családok, a hátrányos helyzetű gyermekek sorsát és jövőjét, ezért munkájukat érzékenyen figyeli a társadalom. — Somogy megyében a múlt évben 8775 elsőfokú határozatot hpztak a gyámha-,.„ tóságok, általában a kiskorúak állami gondozásának felülvizsgálata és a különböző segélyezések ügyében. Ebből mindössze 115 esetben ^ kertek jogorvoslatot a másodfokú hatóságunktól, s 23 volt a megalapozott fellebbezés. Ez nem rossz arány — hangsúlyozta Szecsődi Lászlóné dr. jogász, a megyei tanács gyámügyi főfelügyelője. — A megnövekedett feladatok ellátására felkészült-e a gyámügyi apparátus? Ügy tudom, nagy a fluktuáció, kevés az elhivatott ügyintéző. Sok esetben a gyámhatóság munkatársainak szakmai felkészültségét is megkérdőjelezik. — Somogybán 76 gyámügyes dolgozik. Tény, hogy mindössze 19-nek van felsőfokú végzettsége, a többinek érettségije van. Ugyanakkor hatalmas az ügyiratok sz\ ma, és ezzel együtt a felelőssége munkatársainknak. Ahhoz, hogy valaki eredményesen dolgozhasson, alapos jogszabályismeret, helyismeret, gyakorlat és empátia szükséges. A fluktuációnak csak egyik oka a viszonylag alacsony fizetés. Ügyintézőinknek nagy a szellemi, fizikai és pszichológiai megterhelése. Hosszú távon egészségünkre ártalmas munkakörben dolgozunk, hiszen — gondolja végig —, sokszor türelmetlen, esetenként agresszív ügyfelekkel tárgyalunk. Olyan helyszínekre járunk, ahova egyedül nem tanácsos kimenni; sok az adminisztráció, és vidéki munkatársaink ráadásul kevés segítséget kapnak. A községi gyámügyesek többsége kapcsolt munkakörben látja el feladatait, nem tud elmélyedni a munkában. Mégis a legnagyobb gondunk a városokban, főleg Kaposváron van. Nemrég számoltam össze: a városban 13 év alatt 20 gyámügyes dolgozott, ami azért nagy baj, mert mi a munkánk során nemcsak egy-egy kérelmet bírálunk el, hanem a gyermekekkel 18 éves korukig folyamatosan foglalkozunk, intézkedünk ügyeikben. Ehhez ügyfélismeret, kapcsolattartás és tapasztalat kell. összefoglalva: kevesen vállalják hosszabb távon a megterhelő feladatokat, a munkánkból adódó konfliktusokat. Szecsődi Lászlóné beszélt a gyámhatóság csökkenő tekintélyéről is. Szerinte az árvaszék létezésekor ennek a munkának komoly rangja és tekintélye volt. Amióta a gyámügyi feladatokat az államigazgatásba olvasztották, nincs igazi helyük, mert szavai szerint más a szociálpolitika és más a hatóság, de a gyámügyben mindkettőt alkalmazni kell. — A megyei tanács korszerűsítésével a gyámügy megyei irányítása az igazgatási osztálytól a szociálpolitikai és családvédelmi irodához került át. Tapasztalatai szerint az átszervezés tartalmi megújulást is jelent-e munkájukban? — Érzékenyebbek az ügyintézők a szociálpolitikai gondokban. Itt jobban érvényesülhetnek a segélyezések nevelési jellege, munkánk humánus, családvédelmi szempontjai. Ugyanakkor a szociálpolitikától távol eső területekkel is foglalkozunk: gondnoksági, vagyonkezelési és peres ügyekkel, amelyek körültekintő, de határozott intézkedéseket követelnek tőlünk. — A két éve módosított családjogi törvény több alapvető kérdésben változtatta meg munkájuk tartalmát. Többek között az örökbefogadások kapcsán is fontos módosítások töréntek. Egymásnak ellentmondó vélemények fogalmazódtak meg a törvénymódosítás idején. A szakemberek is elhibázottnak és a gyermekérdekekkel ellentétesnek minősítik a most érvényes jogszabályokat. Megyénkben milyen tapasztalatok vannak? — Sok proglémánk van a jogszabályokkal. Az intézményekkel és a társhatóságokkal egyébként kitűnő együttműködésünket sokszor a szabályozók körüli vita, az értelmezés zavarja meg. Sok esetben a főhatóságunk sem tud egyértelmű választ adni. A családjogi törvény módosításának az volt a célja, hogy tiszta képet kapjunk, kik azok a gyerekek, akikről átmenetileg, és kik azok, akikről végérvényesen az állam gondoskodik. Az örökbefogadás jelenlegi feltétele az, hogy a szülő felügyeleti jogát a bíróság jogerősen megvonja, és ezt követően a gyámhatóság állami nevelésbe vegye a kiskorút. Csak állami gondozott gyermek adható örökbe! Ez hosszadalmasabb eljárás. Nagyobb gondunk az, hogy az állami nevelt, örökbe adható gyermekek döntő többsége az örökbe fogadó szülőknek nem megfelelő, mert szellemileg vagy halmozottan sérült, cigány származású. Emellett a gyerekek többsége idősebb az optimális örökbe fogadási életkornál. Az örökbe fogadásokat egyébként a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója készíti elő, s teszi meg javaslatait a gyámhatóságoknak. — Végezetül érdkelne, hogy milyen feltételek teljesülése kívánatos a gyám- hatósági munka hatékonyságának növelése érdekében? — Munkatársaink anyagi megbecsülésének növelésére a megyei tanács intézkedett, és január 1-jétől biztosított pénzt a városi és a közvetlen megyei irányítású községi tanácsok ügyintézői bérének a fejlesztésére. Sajnos a pénzt nem osztották ki, mert a helyi tanácsi vezetők álláspontja szerint ezzel bérfeszültséget okoznának az apparátuson belül. Most az ügy korrekt megoldásán fáradozunk, reméljük sikerrel. Fontosnak tartom, hogy megszűnjön a korábbi gyakorlatunk, amikor, ha nem ment a verkli, mindenki a másikban kereste a hibát. Varga Zsolt Élt valamikor a háború előtti években Boldogasz- szonyfán — akkor még Somogy megyéhez tartozott a kis falu — egy Habicke József nevű kisfiú, aki szabad idejében megcsodálta és összegyűjtötte a környéken található köveket, kavicsokat. A fiú Kaposváron töltötte diákéveit, majd a háború zűrzavaros esztendeiben Ausztriába települt. Dr. Josef Habicke — mert ma.már így nevezik a tiszteletreméltó öregurat — Felső-Auszt- ria Stayr nevű városkájában él azóta. Megszerezte a jogi és közgazdasági diplomát, majd egy felsőfokú fémipari iskolában okította a diákokat. Gyermekkori szenvedélye ezekben az években hobbivá vált és mert tehette, a világ minden részét bejárva gyarapította értékes kozet- és ásványgyűjteményét. 1988-ban gondolt egyet, és szülőfalujának emlékeitől kísértve hazautazott, hogy egy tekintélyes, sőt felbecsülhetetlen eszmei értékű gyűjteményt ajánljon fel Boldogasszonyfának. Az azóta már Baranyához csatolt zselici falunak azonban nem volt lehetősége arra, hogy ezt a szép ajándékot méltóképpen a közönség, de főleg a diákok számára hozzáférhetővé tegye. , Habicke úr ugyanis tudta, hogy a megyénkben a földfelszín homokréteg alá rejtette a kőzeteket, ásványokat. Ezért a diákok nem, vagy csak nehezen juthatnak értékes, a földünk mélyebb rétegeiből származó információhoz. Ügy döntött hát, hogy a mintegy negyven évig gyűjtött készlet 400 különböző helyről megszerzett darabját a Somogy Megyei Múzeum részére ajánlja fel. Abrahám Levente és munkatársai a múzeum természettudományi osztálya részére a nyáron már haza is szállították a gyűjteményt. Azóta egy páncélszekrény őrzi az értékes darabokat. A munkatársak egy előzetes listát készítettek a ritkaságokról, és megbízták a miskolci múzeum egy ásványtannal foglalkozó munkatársát, * hogy végezze el a gyűjtemény darabjainak pontos meghatározását. Ez a felbecsülhetetlen értékű anyag egyedülálló az országban, mert csupán a budapesti Természettudományi MúBelső-Somogy felfedezi Belső-Somogyot Nemesdédiek a Desedán Ritka pillanatokat szerzett a kis csapat, midőn tegnap örömüket megosztani keresték fel a szerkesztőséget. Amúgy feszült és ideges világunkban örömmel adjuk közre élményeiket — okulásul a hétköznapok elszürkü- lése ellen. Történt pedig, hogy a ne- mesdédi általános iskola úttörőcsapata 25 évig gyűjtögette pénzét egy úttörőszoba építésére. A terv nem sikerült, a megtakarított forintok ' viszont folyamatosan vesztettek értékükből. Így aztán módosítottak szándékukon: kempingfelszerelést vásároltak a majd 80 ezres vagyonkájukból. És hogy ezt megfelelően ki is használhassák, szakítottak a vándortábor hagyományaival, és a Deseda partján ütötték fel sátraikatA kétszer négynapos turnusban mintegy 30 gyermek ismerkedhetett meg Kaposvár immár külföldön is híres természeti környezetével. A lelkes pedagógusok legfontosabb feladatuknak tekintették a fiatalok önállóságra nevelését, ezért teljes önellátást valósítottak meg. Kis táborukat a hivatalos szervekkel engedélyeztették, a fuvaroztatás költségeit a termelőszövetkezet állta, így napi 120 forintból ertelmes, kulturált, tanulságos nyaralásról mesélhetett Szili Ákos, Fülöp Éva és Fábos László, akik felkeresték szerkesztőségünket Kovács Ferenc nevelőtanár kíséretében. Ö a dicséretes kezdeményezője és patroná- lója a nemesdédi diákok újszerű nyaraltatásának. zeum rendelkezik ilyen gazdag készlettel. « Habicke úr egyetlen kikötése csak az volt, hogy állandó kiállítást rendezzenek a gyűjteményből. A legkülönbözőbb kőzetek, ásványok — amelyek között a gyémánt, drágakövek és féldrágakövek is megtalálhatók — első ízben ez év októberében lesznek láthatók egy ideiglenes kiállítás keretében. A természettudományi muzeológusok VII. országos találkozója alkalmából megnyíló tárlaton látható lesz többek között az Alexandrit nevű féldrágakő, melynek érdekessége, hogy az éjszaka és nappal váltakozásával változtatja a színét. A kö-í* aönség elé kerül többek kö- * zött a smaragd, az ónix, a berill és a jáspis egy-egy értékes darabja is. A végleges, állandó kiállítást előreláthatóan 1990-ben nyitják meg. Képünkön egy, az USA- ból származó fluorit kristály, egy aranytartalmú rög Ausztráliából, valamint egy csodálatos kaiéit kristály Ausztriából látható. A méretarányok érzékeltetésére " egy nyitott gyufásdobozzal együtt fényképeztük le a ritka példányokat. Várnai Ágnes írásos bizonyíték Siófokon Bartók és Kálmán Imre barátok voltak Kálmán Imre, a színház világához vonzódó hírneves zeneszerző talán első felfedezője és kritikusa volt Bartók Bélának. Barátságuk eddig egyetlen föllelt írásos bizonyítékát állították most ki Kálmán Imre siófoki szülőházában. Az 1948-ban német nyelvterületen publikált „Emlékezések Bartók Bélára” arra az asztalra került, melyen tán íródott, s mely a Csárdáskirálynő és ki tudja még hány világhírű operett megszületésének volt néma tanúja. „Hetente két alkalommal voltak közös óráink a régi akadémia egyik termében, mely korábban Liszt Ferenc magánlakásául szolgált. Mi tisztelettel használtuk Liszt zongoráját — ami úgy hiszem, egy amerikai hangszer volt, egy Chickering márkájú. Ezen a zongorán mutatták be a fiatal zeneszerző-növendékek új műveiket Kösslernek. Mindany- nyian körülálltuk a mestert és mindegyikünknek bírálnia kellett a másik művét. Ezeken az órákon hallottam először Bartók zongorajátékát ... Mi lassan barátok lettünk, és meghívtam őt a mi családi körünkbe. Hetenként egyszer (mivel abban a házban tanított, amelyben mi laktunk) nálunk is étkezett ...” Sok intimitást és érdekességet tartalmaz a dokumentum értékű „levél”. A népdalhoz, a magyarság gyökereihez fordult Bartókot számos esetben segítette meg szorult helyzetében a hamarabb befutott Kálmán Imre. 1940-ben egyiküket Párizsból, másikukat Budapestről sodorta az Amerikai Egyesült Államokba a fasizmus szele. Zenei, érdeklődésüktől függetlenül mindketten arra törekedtek, hogy megbecsülést, elismerést szerezzenek az emberiséget ösz- szekötő talán legjelentősebb kincsnek, a művészetnek, a zenének. A Somogy Megyei Múzeumok igazgatósága szakmai segítségével kerülhetett legméltóbb helyére a (német nyelvű) visszaemlékezés, mely kutatóknak és múzeumlátogatóknak egyaránt sok érdekességgel szolgálhat. (Czene) Szombaton indul a Nap-tv Szombaton, augusztus 19- én reggel jelentkezik első alkalommal a képernyőn a Nap-itv, a MOVI és a Mai Nap Rt. által alapított kft. független tv-adója. Az új televíziós hírmagazin reggel fél ötkor kezdődő bemutatóját követően a jövőben hetente kétszer, szerdán és szombaton reggel fél 6- tól fél 9-ig informálódhat e műsorból a néző a legfrissebb hírekről, a naphoz kapcsolódó közlekedési, időjárási és kulturális tudnivalókról. Az adásokat sok zene, sporthír és reklám - fűszerezi. Székely Ferenc, a kft. képviselője, _ a filmhíradó szerkesztője elmondta, hogy az adás technikai hátterét a MOVI műszaki eszközei és szakembergárdája adja: a stúdiót is a Könyves Kálmán körúti filmgyári műteremben alakították ki. Az adást a tv 1 hullámhosszain sugározzák, egy, a műsorszórási moratóriumot megelőzően, az MTV szak- véleménye alapján kiadott, június 30-tól december 31-ig szóló engedély alapján. A hírmagazin egyébként anyagilag is független a televíziótól.
