Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
2 Somogyi Néplap 1989. augusxtus 15., kedd Az NSZK budapesti nagykövetsége ideiglenesen bezárta kapuit a látogatóforgalom elől, mert már több, mint 180 NPK-állampolgár tartózkodik a külképviselet területén. Képünk az NSZK nagykövetsége előtt készült Nehéz helyzetben Ausztriában a magyar és a lengyel menekültek VISSZHANG Rokonszenves a soproni felhívás Marcali álláspont Az MSZMP Marcali Városi Párt-végrehajtóbizottsága a mai ülésén rokon - szenvvel fogadta és csatlakozásáról biztosította a sop' róni pártbizottságnak a politikai és gazdasági önkormányzattal kapcsolatos, Nép- szabadságban megjelent felhívását. Az abban foglaltakat támogatásával a soros pártbizottsági ülé6 elé kívánja terjeszteni. Ajánlja a városkörnyéki pártbizottságoknak, pártalapszer vezetéknek, hogy a felhívásban foglaltakat tárgyalják meg, aláírásukkal, szervezőmunkájukkal támogassák. Indokoltnak tartja, hogy a városi és a községi tanácsok önálló tulajdonnal rendelkezzenek, költségvetési bevételeiket normatív alapúi az Országgyűlés hagyja jóvá, s csak a Parlament módosíthassa. Egyetértett a testület a Népszabadságban megjelent Demisz-felhívással, a köz- társasági elnöki intézmény létesítéséről. Kérik Marcali és a városkörnyék állampolgárait, a párttagságot, hogy aláírásokkal támogassák a Demisz kezdeményezését. TÜNTETÉS BERLINBEN Áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok tüntettek vasárnap délután Berlinben a Nyugat-Berlint körülzáró fal építésének 28. évfordulóján. Nyugati hírügynökségek beszámolói szerint először mintegy 50 személy vonult az NSZK berlini állandó képviseletéhez, ahol azonban a rendőrök feltartóztatták őket. A menet ezt követően az Unter den Linden sugárút végén, a berlini falnál levő Brandenburgi-kapuhoz vonult és útközben több járókelő is csatlakozott hozzájuk. A biztonsági erők megakadályozták az áttele- pülésük engedélyezését követelő tüntetőket abban, hogy rózsákat dobjanak át a fakin. A rendőrök mintegy száz személyt igazoltattak. Rózsás képet festett Nicolae Ceausescu rózsás képet festett országa helyzetéről, s egyben aggodalmának adott hangot a magyar és a lengyel reformok miatt a Newsweek amerikai hírmagazin legújabb számában megjelent interjújában. A román pártfőtitkár és államelnök teljesen alaptalannak minősítette az emberi jogok megsértéséről, a falurombolásról és a gazdasági nehézségekről külföldön közzétett beszámolókat, amelyeket vagy újságírói hiszékenységnek vagy tudatos hamisításnak, Románia befeke- títésére irányuló kampánynak tulajdonított. Az interjú átszerkesztett változatát az Agerpres román hírügynökség hétfőn tette közzé, a feltett kérdéseket csak rövid összefoglalásban közölve. Ceausescu szavai szerint Romániában élénk figyelemmel kísérik mindazt, ami más országokban történik. „Mi persze nem avatkozunk be más országok belügyeibe, ugyanakkor azonban aggódunk egyes országok intézkedései miatt, amelyek nem mást jelentenek, mint a szocializmus elveiről való leNagyon nehéz helyzetbe kerültek azok az Ausztriában élő magyar és lengyel menekültek, akiktől megvonták az állami ellátást — állapítja meg a Kurier című bécsi lap hétfői számában. Mint Franz Löschnak osztrák belügyminiszter a Ku- riernak elmondta, júliusban 1500 magyarnak, augusztusban pedig 2300 lengyelnek kellett elhagynia az ausztriai menekülttáborokat, s azóta gondoskodniuk kell magukról. A táborokból távozó magyarok és lengyelek kénytelenek „fekete munkával” beérni, s ennek minden anyagi és esetleges jogi következményét vállalni, mert nem kapnak munkavállalási engedélyt — írja a Kurier. Munkavállalási engedélyt csak akkor kaphatnának, ha lenne tartózkodási engedélyük, amelyet viszont csak munkahely és lakás megléte esetén adnak. S ezzel az ördögi kör bezárult. Az osztrák szociális minisztérium hajlandó lenne munkahelyek szerzésével seiiiuiiVAno ty V 1oü£<ú1U'1 Uulcto vagy ahogy egy francia'lap fogalmazott, visszatérést a kapitalizmushoz'’ — jelentette ki. Ez az út — tette hozzá — csak súlyosbíthatja ezen országok gazdaságitársadalmi helyzetét, ami kétségtelenül befolyásolja a gazdasági-politikai stabilitást és a nemzetközi kapcsolatokat. Az Agerpres ismertetése szerint arra a kérdésre, hogy „Magyarországon és Lengyelországban alkalmazásra kerülő intézkedések végül is kárt okoznak-e majd az illető országok népének", Ceausescu válaszában úgy fogalmazott, hogy ezt most nehéz megmondani. A főtitkár ezután a társadalmi rendszerek történelmi fejlődését fejtegetve megemlítette, hogy még a rabszolgaság eltörléséért hosszú háborút vívó Egyesült Államok sem szándékozott soha visszatérni a rabszolgatartáshoz. Minden visszafordulás csak kárt okozhat a nemzetnek — szögezte le végül. Az AFP. francia hírügynökség ismertetése szerint a gíteni az utcára került magyaroknak és lengyeleknek — állítja a minisztérium illetékese a Kurierban —, de a belügyminisztériumtól nem kapják meg a kellő információkat, hogy kiknek segítsenek. Az osztrák zöldek, akik az utóbbi időben több nyilatkozatban hívták fel a román államfő kijelentette, hogy „katasztrófa lenne azoknak az intézkedéseknek az alkalmazása, amelyeket Magyarországon és Lengyel- országban egyesek, köztük magas beosztású személyiségek akarnak”. Ceausescu kijelentette, hogy Romániában nincsenek üres polcok az üzletekben, sőt, jelentős árukészletek vannak, mindent meg lehet vásárolni, számos olyan cikket is, amelyeket az Egyesült Államokban árusítanak ... Ceausescu az úgynevezett településrendezés programról szólva leszögezte, hogy a „rombolás szó nem létezik Romániában, s ha jobb lakások építése rombolást fejez ki, akkor definiálnunk kell az építés és korszerűsítés szavakat és meg kell magyaráznunk a rombolás jelentését”. Az emberi jogok témakörében a román vezető annak eltérő felfogásait ecsetelte és hangsúlyozta, hogy Romániában a munkához való jogot tartják alapvetőnek, míg Nyugaton a kivándorlásra figyelmet az osztrák állami ellátásból elbocsátott magyarok és lengyelek helyzetére, a probléma megoldása érdekében augusztus végére tanácskozást hivtak össze, a belügy- és a szociális miniszter, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztossága képviselőjének részvételével. helyezik a hangsúlyt. Elmondta, hogy személyesen - mindig is ellenezte a kivándorlást, mert a „román nép már kétezer éve ott él és az elkövetkező kétezer évben is ott kíván maradni”. Ceausescu állítása szerint ezért bátorítják a kivándorlást, ugyanakkor senkit sem kényszerítenek maradásra és biztosítják a családegyesítés jogát. A romániai személyi kultusszal kapcsolatban Ceausescu kijelentette, hogy már magáról a fogalomról is lehetne vitatkozni, de — mint mondotta — arra most nincs idő. Ami mégis elmondható j- folytatta — az az, hogy személyiségek, egyik vagy másik párt rokonszenvet vagy támogatást élvezhet, ha tevékenységükben azonosulnak a dolgozó nép, saját népük ügyével. Miért ért a nép egyet a Román Kommunista Párt és ezáltal főtitkára politikájával? Mert felszámolta az elmaradottságot és felemelte az országot jelenlegi színvonalára- — válaszolta meg az RKP főtitkára saját kérdését. — Ha ez a személyi kultusz, akkor minden elmaradott országnak olyan pártot és szemé-, lyiséget kívánok, amelyek és akik képesek biztosítani népük életszínvonalának emelését — szögezte le Nicolae Ceausescu. Az AP amerikai hírügynökség — amely ma már nemigen lepődik meg a magyar belpolitika néhány, Nyugaton még igazán újdon- ságszámba menő fordulatán — meghökkenéssel állapította meg a múlt hét végén: a magyar kommunista pártlap, a Népszabadság első oldalán ilyen címmel jelent meg egy írás: „Többé nem jöhetnek testvéri tankok — 1968 magyar tanulsága’’. Az interjúban Szokai Imre, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese beszélt arról, mi történt 1968. augusztus 21-re virradóra, amikor a Varsói Szerződés öt tagállama — Románia kivételével — megszállta Csehszlovákiát. Ez a nyilatkozat — írta az AP — volt mindeddig a csehszlovákiai beavatkozás legkeményebb bírálata, amely valaha is elhangzott felelős párt- tisztségviselő szájából a szovjet tömbben, s jelentőségét csak fokozza, hogy 10 nappal a bevonulás 21. évfordulója előtt látott napvilágot, A „testvéri tankoknak” ezt az egyszerre keserű és gu- nyoros emlegetését néhány más meglepetés is tetézi. Szokai szerint bár „nem célszerű” beavatkozni abba, ami a csehszlovák nép és a CSKP alapvető érdeke és feladata, semmi okunk eltitkolni saját véleményünket. Az igaz, hogy néhány hónapja- a szocialista országok némefyike hivatalosan vagy félhivatalosan véleményt mond a másikról, de ez mindig nagyon homályos és általános fogalmazásban jelenik meg. Ekkora horderejű ügyben azonban aligha volt példa állásfoglalásra és az AP 1968 ügyében a magyar politika „átértékeléséről” beszél. Bár a nyilatkozó szerint a bevonulás kérdése Magyar- országon (is) belpolitikai kérdéssé vált, az amerikai hír- szolgálati iroda nagyon is komoly hangsúlyt helyez az ügy általánosabb vonatkozásaira: Szokai kijelentette, hogy az MSZMP levonta 1968 legfontosabb tanulságát — egyértelműen elhatárolódott a bevonulás alapjául szolgáló „Sztálin—Hruscsov —Brezsnyev doktrínától”. Ez pedig már nem magyar belpolitikai kérdés. Hogy mennyire nem az, azt az interjú megjelenésének napján a lengyel Szenátus határozata is kiemelte. A júniusban „félig demokratikus” módon tartott lengyel választásokon az új felsőház 100 helyéből 99-et az a Szolidaritás szerezte meg, amely annak idején csaknem 56- hoz, 68-hoz hasonló helyzetbe sodorta az országot, s a „testvéri tankokat” talán csak~~a katonai szükségállapottal lehetett távol tartani. A lengyel Szenátus — tehát egy szocialista ország törvényes, alkotmányos és nem kevésbé magas rangú testületé — egyhangúlag közölte: a Csehszlovákia elleni invázió a „demokráciára, a szabadságra, az emberi jogok tiszteletben tartására irányuló természetes törekvés és az önrendelkezéshez való elidegeníthetetlen jog megsértése volt, amely a lengyel nemzet akarata ellen történt", A testület külön szükségesnek tartotta, hogy emiatt kifejezze sajnálkozását, együttérzését és sikereket k^ánjon a csehszlovákiai demokratikus mozgalmaknak. A magyar és a lengyel vélemények nyomán a hírügynökségek már nem haboztak leírni, hogy a csehszlovákiai intervenció egyre „újabb megvilágításba" kerül. Ezek után látott vasárnap Rómában napvilágot a La Repubblica hasábjain Jevge- nyij Ambarcumov neves szovjet közgazdász nyilatkozata. Feltételezhető, hogy Ambarcumov, Gorbacsov egyik támogatója, nem beszél a levegőbe. Ö kijelentette: „A tények is azt mutatják, hogy a szovjet vezető szemben áll azzal a rendszerrel, módszerrel és logikával, amely 1968 tragikus eseményeihez vezetett... a jelen helyzet azonban nem teszi lehetővé neki, hogy olyan hivatalos álláspontot foglaljon el, amelyet egy szövetséges ország politikai vezetése minden bizonnyal elutasítóan fogadna”. E nyilatkozatokból az következik, hogy Magyarország, Lengyelország és a Szovjetunió egyszerűen hibának, tévedésnek minősíti a fellépést. Az NDK és Bulgária nem nyilatkozott — Románia pedig annak idején nem olyan okból vonta ki magát a Varsói Szerződés közös akciójából, amelynek háttere ide illenék. Csehszlovákia vezetése mind ez ideig semmi jelét nem adja annak, hogy saját történelmének fehér foltjait megkísérelje kitölteni. Ez azonban nyilvánvalóan bel- ügy — de bizonyára egy egész ország belügye. A „testvéri tankok"-féle megoldás felett azonban eljárt az idő.. (MTI) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Kaposvári Tejipari Vállalat pályázatot hirdet kereskedelmi főosztályvezetői MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. A kinevezés meghatározott időre szól (5 év), alkalmasság esetén megújítható. Pályázati feltételek: — egyetemi vagy főiskolai végzettség. — legalább 10 év vezetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza a pályázó — kézzel írott részletes önéletrajzát, — három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, — iskolai végzettségét igazoló okiratok másolatát, — a munkakör ellátásához szükséges orvo- . si igazolást, — a munkakör betöltésével kapcsolatos elképzeléseit. Fizetés megegyezés szerint, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A pályázat beküldésének határideje a hirdetés megjelenésétől számított 15 nap. A pályázatot a Kaposvári Tejipari Vállalat személyzeti osztályára kell beküldeni. Pontos cím: 7400 Kaposvár, Zalka M. u. 8. A pályázat elbírálásáról a pályázót értesíteni fogjuk. (106382) Több ezren vonultak fel Belfastban augusztus 13-án a brit hadsereg bevonulásának 20. évfordulóján, követelve az észak-ír helyzet békés rendezését. A felirat szövege: Legyen már vége a brit uralomnak Írországban! NEWSWEEK — CEAUSESCU-INTERJÚ „Testvéri
