Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-13 / 163. szám
1989. július 13., csütörtök Somogyi Néplap 3 ÖNÁLLÓSÁGRA ÍTÉLVE A földieper ára május utolsó előtti hetében Budapesten 97 forint, Kecskeméten 50, Veszprémben 100, Zalaegerszegen 140 forint volt kilónként. Egy héttel . később az árak mérséklődtek, de térségenként ugyancsak különböztek. így van ez hosszú ideje, hiszen a zöldség- és gyümölcsfélék árát a piac az adott pillanatban felkínált és éppen keresett mennyiség aránya határozza meg. Az árak mértékét persze különbözőképpen ítélik meg a piac szereplői; a termelők keveslik, a háziasszonyok sokallják, de mindkét fél tudomásul veszi a helyzetet, igazodik hozzá. Irigyelt kertészek Igazodhat is, hiszen a várható irányok és arányok előre tudhatok. A földieper példájánál maradva a kecskeméti termelő eldöntheti, hogy a helyi piacon, a nagyobb kínálat miatti nyomott árakon értékesíti portékáját, vagy a budapesti Bosnyák piacra, netán a zalaegerszegi csarnokba fuvarozza. Megközelítően kiszámolhatja, melyik változat éri meg jobban; eldöntheti, megtérül-e a fuvarköltség és a szállítással együttjáró fáradság. Szó sincs róla, hogy a magyar zöldség- és gyümölcspiacon valamiféle idealizált állapotok uralkodnának, hiszen a „maffiák” szidalmazásától hangosaik a termelők és a vásárlók, az állami felvásárlással szembeni kiszolgáltatottságot visszhangozzák a kertészek. Az agrártermelők körében mégis irigyelt szakma a kertészet, a piaci törvényekhez igazodó árrendszer miatt. Az agrárgazdaság általánosságiban ugyanis annál hátrább áll. Hivatali funkcionáriusok a fővárosi flaszteren döntenék a sorsunkról — állítja egy tsz-elnök. Kedvük szerint adnak vagy vonnak meg támogatást, növelik vagy mérséklik az adókat. A kedvük szerinti minősítés nyilvánvalóan túlzás, ám az elmúlt évek gyakorlata, a föléiről szinte követhetetlenül vezérelt beavatkozások alapot adnak a haragosabb megnyilatkozásoknak. A gazdálkodók ugyanis azt érzik, hogy prés alá kerültek a felemásan, de számukra mindenféleképpen hátrányosan működő piac miatt. Egyfelől keresleti piacon szerezhetik be a termeléshez nélkülözhetetlen ipari termékeket, másfelől kínálati piacon, a szociálpolitikának alárendelt árrendszerben értékesíthetik áruikat. Tagadhatatlan, hogy vannak üzemi tartalékai a mezőgazdaságnak, de ilyen erősen ellentétes irányba húzó gazdasági hatásokat csupán belső tartalékból nem tudták — nem tudhatták — kiegyenlíteni a gazdaságok. Gazdálkodók prés alatt A következmény ma már nyilvánvaló. Az élelmiszer- gazdaság összes jövedelme 1980 óta változatlan., az üzemek közötti differenciálódás erőteljesebb lett, a középmezőnyből egyre többen lemorzsolódtak. A gazdaságok több mint harmada állandó, napi fizetési nehézségekkel küszködik, egy részük megkezdte a vagyon felélését. Termelőeszközeik elhasználódtak, a jövőbe vetett hitük megcsappant; s ezek együttesen csak a termelés csökkenéséhez vezethetnek. A jelenlegi helyzetben, a kilátások sem kedvezők, hiszen a termelés élénkülését két tendencia, az emelkedő kamatlábak és a mérséklődő jövedelmezőség feltétlenül akadályozza. Napjainkban az agrártermelés jövedelmezősége 4—5 százalékos, s ezt a pénzügyileg legyengült gazdaságoknak nehezen hozzáférhető hitelből és annak 23—25 százalékos ka- matterhével együtt kellene finanszíroznia. Időnként áltatjuk magunkat, s a kormány is fönntartotta a változások látszatát. A nyolcvanas évek közepén a mezőgazdasági termékek hatvan százalékának árát még központilag állapították meg. Ehhez képest valóban előny, hogy ez az arány mostanáig tíz százalék alá csökkent. A kirakatba illő változásnak tartalmi gyengéje, hogy a szabadáras .termékek több mint kétharmada ár be jelentésre kötelezett. Ez persze azt is jelenti, hogy változatlanul nem a termelők döntenek értékesítési áraikról, hanem fölöttük, sajátos szempontokból vezérelve határoznak, Kétségtelen, hogy a sajátos szempontok legerőseb- bike a szociálpolitikai. Nem vitatható, Magyarországon az élelmiszer drága, az átlagos jövedelmek növekvő arányát költik megélhetésükre a családok. A drágaság persze „csak” a személyi jövedelmekhez képest érvényes, az előállítás költségeihez viszonyítva már „áron aluli” az élelmiszer. Az ellentmondást jól szemlélteti, ha példaként a szomszédos Ausztriához hasonlítjuk magunkat. Egy órai munkabérért a magyar fogyasztó egy harmad meny- nyiségű élelmiszert tud vásárolná nyugati szomszédunkhoz képest; noha nálunk egységnyi élelmiszer megközelítően a felébe ke rül, mint náluk. A működésképtelenség árnyéka Nyilvánvaló, hogy ilyen torzításokkal terhelve csas a működésképtelenséghez vezethet egy ágazat pályája. Az elhibázott gazdaság- és szociálpolitika terheinek egy részét az egy évtizede még viszonylag jól prosperáló mezőgazdaságra rakták, gyengítve, sok helyütt összeroppantva a prosperitást. A gazdálkodás ésszerű szabályait megkerülve lehetett boldogulni, de ezt a személyes kapcsolatokon nyugvó érdekérvényesítő képesség rendezte. A mező- gazdaság általános érdekeinek képviselete elmaradt, az ágazat következetesen hanyatlott. A megújuló agrárpolitika keretei elvben lehetővé teszik a mezőgazdaság talpra- állását, majd fejlődését. A gyakorlati megvalósításhoz azonban megkerülhetetlen az ágazat ár- és jövedelmi viszonyainak felülvizsgálata, hiszen a mai mélyponton az önállóság, a kezdeményezőkészség nem adhat elé lendületet az emelkedéshez. Változatlan helyzetben az önállóság inkább ítélet, mint a prosperitás kezdete. F. J. A naivak bátorságával... Környezetvédők kémcsövei A barcsi vízügyi szakközépiskola kéttannyelvű osztályának nyelvvizsgáján az Egyesült Államok Michigan egyeteméről négy, környezetvédelemmel foglalkozó szakember is részt vett: három biológus, egy geológus és egy számítástechnikával foglalkozó. A csoport a work shop (mozgó laboratórium) módszert ismertette és tanította meg 10 vízügyi szak- középiskola 18 oktatójával. Az egyhetes programba bekapcsolódtak a szakközépiskola kéttannyelvű osztályának tanulói is. Mit is takar a work shop kifejezés? Hogyan és milyen céllal jöttek hazánkba a kutatótanárok? Táskában a laboratórium Verőfényes napsütésben a hajójavító vízparti zöld gyepén dugták össze fejüket a magyar és amerikai szakemberek. Csak a figyelmes szemlélő tekintete akadt meg egy-egy apró, különleges üvegedénykén, ampullán, melyet Valerie Taloma ditroiti biológus tartott a kezében. A kézitáskánál nem nagyobb, dobozkában pedig egy „egls% laboratórium” kapott helyet. Ezeknek az egyszerű, szinte játékszernek tűnő felszereléseknek a segítségével a biológusnő és társai a Dráva vízminőségét, a folyó biológiai szennyezettségét vizsgálták. Közben pedig gondosan magyaráztak, természetesen angolul. A magyar kollégák feszült figyelemmel hallgatták az előadásokat, a mozdulatokat. Kozma László, a barcsi vízügyi szakközépiskola igazgatóhelyettese magyarázta az újságírónak: — A kapszulákban kad- miumot tárolnak. Éppen annyit és olyan minőségben, amennyi a mérés elvégzéséhez szükséges. Figyelje meg, hogy az üres üvegcsét sem dobják el: összegyűjtik egy zacskóban, hogy ne szeny- nyezze a környezetet. Munkájuk lényege, hogy egészen egyszerű, zsebben is hordható „mini laboratóriumot” konstruáltak: olyan eszköz- készletet állítottak elő, amely bárhol és bármikor a „mellényzsebből is kiemelhető” és elvégezheti a megfelelő méréseket a vízminta levétele után akárki. — Tehát bárki, bármikor és bárhol képes a vízminőségről pontos információt szerezni ? — Igen, csak egy rövid oktatásra és az eszközökre van szüksége. Ezért ezt a módszert a cselekvő oktatás fogalmába építették be vendégeink. Ennek célja olyan korszerű és mindenki által elsajátítható környezetvédelmi szemlélet kialakítása, amely hosszú távon biztosítja Földünk vízminőségének védelmét. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Ha valaki a mérések után azt tapasztalja, hogy a víz a megengedettnél szeny- nyezettebb, érezze kötelességének a megfelelő hatóságnál bejelenteni azt — nálunk mondjuk a tanácsoknál — és kiharcolni a megfelelő intézkedést. — Ez szépen hangzik, de honi gyakorlatunkban nehezen elképzelhető a megvalósítása. Nevelni a fiatalokat — A cél éppen az, hogy erre a szemléletre neveljük a fiatalokat. Mert valahol mindent a nevelésnél kell elkezdeni... Érdekes módon a hazai vízügyi szakemberek is ezt a kérdést tették fel az amerikai kollégáknak. Ök pedig nem értették, hogy ez miért lehet egyáltalán kérdés... A mi szakközépiskolánkban a gyerekek ezeket a méréseket, sokkal magasabb szintem és bonyolultabb felszerelésekkel végzik el és tanulják meg. Az eljárás „tömeges” méretekben nem alkalmazható: ezért találták ki külföldi kollégáink a work shop-módszerét. — Hogyan kerültek egymással kapcsolatba? A Michigan állambeli Ditroit egyetemen alakult öt éve ez a kis team. Tudvalevő, hogy a Nagy Tavak vidéke az államok egyik iparilag legszennyezettebb tája. Módszerüket azért dolgozták ki, hogy enyhítsenek ezen a problémán. Több nagyobb iparvállalat is spon- zorálta őket, így például a Ford cég. Ök lelkiismereti okokkal is magyarázták me- cénási tevékenységüket, hiszen kocsijaik nagymértékben szennyezik a környezetet. Először a Vörös folyó mentén végeztek vizsgálatokat, aztán kiterjesztették a módszer tanítását az államok egyéb területére, majd az egész világra. Leveleket küldtek a különböző államokba és felajánlották segítségüket. A szocialista országok közül mi voltunk az elsők, akik elfogadták ezt. Egy hét múlva Jugoszláviába utaznak a mozgó laboratóriummal. Mérni, cselekedni — Felfoghatjuk ezt egyfajta missziós tevékenységnek is? — Igen. Ügy gondolom, hogy az emberek környezettel szembeni érzékenysége egyfajta politikai erővé válhat ... Ha arról kell dönteni például, hogy egy víztisztítóberendezést, vagy tekepályát építsenek, akkor — ha a környezetvédelem azt úgy kívánja — inkább az előbbit kell megvalósítani. Lévai Tibor, a győri Mayer Lajos Vízügyi Szakközépiskola tanára szerint a hallgatók egyszerre tanulnak meg mérni, értékelni, feldolgozni és cselekedni. Alkotó részeseivé válnak és érzelmileg is azonosulnak munkájukkal. „Megkapta” a tanárokat is a kísérlet egyszerűsége. — A naivak bátorságával kell a laikusokhoz közelíteni. Naivan és lelkesen — summázta véleményét Kozma László igazgatóhelyettes. A tengerentúlról érkezett kutatók ugyanezzel a naiv- bátorsággal és türelemmel terjesztik a világban „mozgó laboratóriumukat". Nem eredménytelenül! Várnai Ágnes Fotó: Király Béla Hiteles propagandistákat keres Siófokon az MSZMP — Nekem nincs bűntudatom a múltat illetően, de mérges vagyok, hogy átvertek — mondta egy párttag azon a siófoki fórumon' melyet az MSZMP kongresszusának helyi előkészítése érdekében szerveztek. Giay László városi első titkár arról tájékoztatott, hogy a politikai munkában jártas, nagy tapasztalatú és felkészültségű párttagokat hívtak a „módszervásárra". A cél: hiteles emberekből előadói, propagandistahálózatot szervezni, akik a kongresszusi- előkészületek kapcsán képesek lesznek aktivizálni a párttagságot. — A párt most tagsága politikáját kívánja végrehajtani, a tagság igényei alapján kötelezi el magát — monta Giay László. — Ezárt kell megismernünk azoknak Befejezés előtt a repce betakarítása Nagy gondot oldott meg a kaposvári Agroker Az utóbbi napok zivatarai ugyan zavarokat okoztak a nagy nyári munkák végzésében, ám ez korántsem ne vezhető általánosnak. A felhőszakadások, a nagy esők csak helyenként és térségenként fékezték a mezőgazdaság mostani feladatainak végzését. Ahogy országosan, Somogybán is befejezték a gazdaságok az őszi árpa betakarítását. Valamivel több, mint tizennyolcezer hektárról került raktárakba a termés, amely megyei átlagban az idén jól fizetett. Vannak térségek — Siófok, Tab környéke —, ahol rekordnak számító, öt tonna feletti termést kombájnoltak hektáronként. A munkák helyzetét, ütemezését illetően, megyénk bizonyos mértékig eltér az országos átlagtól. Amíg más vidékeken az árpa után nagy lendülettel a búza aratását folytatták, Somogybán a gyors érés miatt, a-repcebetakarítás vált sürgetővé. A csaknem nyolcezer hektárnyi olajos növény learatásának a végénél tartanak a nagyüzemek, s ha az idő engedi, egy-két napon belül befejezik a munkát. Természetesen emellett megkezdődött az étkezési búza aratása is. Az ötvennyolc és fél ezer hektárnyi terület mintegy tíz százalékáról került le ed. dig a termés. Ezen belül természetesen vannak üzemek, ahol már túl vannak a feladat felén, és vannak ahol még el sem kezdték. Jó hír, hogy a kisebb, egyedi problémáktól eltekintve, jelentősebb és általános alkatrészhiány nem gátolja a munkát. A már korábban tapasztalható gondokat a kaposvári Agroker úgy oldotta meg, hogy osztrák importból szerzett be ékszíjakat, simeringeket és seeger-gyűrűket. 'Valamivel ugyan drágábbak ezek, de a minőségükkel, üzembiztonságukkal „meghálálják'’ .a többletköltséget. S ami talán még fontosabb: a kánikula okozta munkacsúcsban — 'szinte egyszerre ért be az aratnivaló —, ezeknek a fontos alkatrészeknek -a hiánya nem okoz fennakadást a betakarításban. a véleményét is, akik „igazuk” hangoztatásához addig nem használták fel a szervezeti kereteket. Siófokon is megrendült az emberek elemi biztonságérzete, az országos vezetés iránt táplált bizalma. Január óta mintegy 150 kilépés volt. A térség gazdasági vezetői párttagok maradtak, de közülük sokan elfelejtették, ki ültette őket székükbe: keveset tesznek mozgalmunk presztízsének erősítéséért. Agitátorainknak nincs hitele. Ehhez, jobban teljesíthető, vagy legalább pozitív irányba elmozduló gazdaságra lenne szükség. Ez a kucskérdés — és nekünk kevés a muníciónk. Az MSZMP akciópártként kí.ván működni a jövőben. S bár — mint megfogalmazódott — jelenleg nagyobbak a különbségek az MSZMP- platformok, mint a párt és a Magyar Demokrata Fórum programja között, a tenn.i- készeknek már lehet beszélgetési fonalat adni. Mások megcímkézése, a megújulás kisajátítása mögött egzisztenciális érdekek, vagy politikai derna8Ógia rejtőzködik. Siófokon most megkez dődött az aktívahálózat bővítése, hogy a propagandisták munkája nyomán olyan városi programot lehessen írni, melyet az itt élők párttagságuk megtartásával hitelesíthetnek. — Üj erőket, új arcokat kívánunk bevonni a politikai munkába — mondta : városi pártbizottság első íit- kára. Legnagyobb erőnk i. demokratizmus lehet. A párttagság akaratérvényesítésének lehetőséget keli most teremtenünk. Tudatosítani akarjuk, hogy itt egy jobb hagyományait megőrző, de lényegében új párt kongresszusára készülünk. Siófok és vonzáskörzete 3400 párttagját hatan képviselik majd a legfelsőbb párt- fórumon. L/c ii''
