Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-10 / 160. szám
2 Somogyi Néplap 1989. július 10., hétfő Nyers Rezső és Nicolae Ceausescu találkozója Üj megközelítésre, új tárgyalási alapra van szükség HORN GYULA TÁJÉKOZTATÓJA Nicolae Ceausescu július 8-án másfél órás megbeszélést folytatott a VSZ PTT ülésén a román fővárosban tartózkodó Nyers Rezsővel, Németh Miklóssal és Horn Gyulával Nyers Rezső, az MSZMP elnöke szombaton Bukarestben román kezdeményezésre találkozott Nicolae Ceauses- cuval, az RKP KB főtitkárával, az RSZK elnökével. A kötetlen, nem hivatalos eszmecserén áttekintették a magyar —román kapcsolatok több időszerű kérdését. A megbeszélésen részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Horn Gyula külügyminiszter és Szűts Pál Magyarország bukaresti nagykövete. Román részről jelen volt Constantin Dascalescu miniszterelnök. Ion Stoi- an, az RKP KB külügyi kérdésekért felelős titkára és loan Totu külügyminiszter. A Nyers Rezső—Nicolae Ceausescu" találkozóról Bukarestben Horn Gyula külügyminiszter tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit. « Mindenekelőtt elmondta, ■ hogy a találkozó román kezdeményezésre jött létre. Szólt ártól, hogy a magyar küldöttség' nem könnyen határozta el magát erre a lé- pésre, mert a tapasztalatok, szerint az ilyen találkozók nem járnak túl sok haszonnal. -Végül is azért döntőt- • ' tünk úgy, hogy elfogadjuk a kezdeményezést, mert megítélésünk szerint tárgyalni . kell, különösen olyan viszonylatban, amikor nagyon súlyos problémák vannak'' — fűzte hozzá. Nyomatékkai hangsúlyozta: a magyar fél mindjárt az elején tisztázta azt, hogy kötetlen,. nem hivatalos véleménycserére kerülhet sor. „Sorra vettük mindazokat a jaroblémákat, amelyek kapcsolatainkat terhel i k. Egyetértés gyakorlatilag csak abban a kérdésben volt, hogy szomszédok vagyunk és a két szomszédos nép érdeke megköveteli, hogy a viszonyokat javítsuk. A magyar delegáció kifejtette azt, hogy gyakorlatilag csak a gazdasági kapcsolatok terén kielégítő a helyzet, politikai téren viszont mélypontra jutottunk. Az ■aradi eíuestaláíkozót követően érdemi lépésre nem került sor. Felvetettük azt, hogy egyetlen magyar javaslatra, kezdeményezésre sem kaptunk érdemi választ román részről, illetve ezeket a javaslatokat elutasították. Gyakorlatilag egyetlen olyan témáról nem hajlandók tárgyalni, amely feszíti a két ország viszonyát. Felvetettük, hogy súlyosan terheli a két ország viszonyát az erdélyi magyarság ’ helyzete, méghozzá rosszabbodó helyzete. Egyértelmű álláspontunk szerint Románia ezen a területen nem teljesíti a nemzetközi köte- lezettnségeit, amelyek az ENSZ-tagságból, a Helsinki Záróokmányból, a nemzetközi okmányokból • erednek. Tovább folytatódik az úgynevezett településrendezési program, aminek következtében nem csupán egzisztenciálisan vált' súlyossá a ma ■ gyarság helyzete, hanem más téren is, mert megsemmisülnek évszázados kulturális és minden más értékei. Érveket felsorolva, határozottan felvettük továbbá azt is, hogy az utóbbi idő ben egy sz.éles körű politikai propagandakampány bontakozik ki Romániában Magyarország ellen, amely nemcsak meghamisítja a magyar törekvéseket, hanem megkérdőjelezi mindazoknak a változásoknak a létjogosultságát vagy helyességét. amelyek Magyarországon zajlanak, például a demokratikus fejlődés kibontakozásai érdekében tett ' erőfeszítéSéifikét. Ugyancsak súlyosan terheli kapcsolatainkat, hogy az utóbbi hónapokban bizonyos katopati fenyegetőzések • iá megjelennek. Ilyen megnyilatkozások, kijelentések hangzanak el Romániában. Ügy ítéljük meg, például ez utóbbi kapcsolatba, mintha román részről tudatos törekvés lenne az ellenségeskedés szítására. Hogyan lehetne. tovább lépni e kapcsolatok rendezése érdekében? Alapvető fontosságú az erdélyi magyarság helyzetének javítása. Határozottan leszögeztük gzt is, hogy haladéktalanul le kell állítani a település- rendezési program további folytatását. Csak ezen az alapon, ezeknek a kérdéseknek, ezeknek a problémáknak a rendezése alapján in. dúlhatunk el és nem úgy. mint korábbi tapasztalat szerint, amikor megfogalmazták román részről, hogy egynéhány kérdésről hajlandók voltak tárgyalni, a leg- élőbb, a '^legfeszítőbb prob* lémákat viszont a szőnyeg alá söpörték. Tehát új megközelítésre új tárgyalási alapra van szükség. A külügyminiszter a román reagálással kapcsolatban arról adott tájékoztatást: Nicolae Ceausescu hangoztatta, hogy a felvetett problémák nem léteznek Romániában. Az országban tökéletesen megoldották a nemzetiségi kérdést, ezen a területen nincs gond, sőt a világon a legjobban Roma. niában oldották meg ezt a kérdést. A magyarságnak minden joga biztosított és azok az állítások, megntf ilat- ■ kozások, amelyek ^agyar- or.szágon elhangzap.ak, teljesen megalapozatlanok, „hiszen mi magyarok elfogultan viszonyulunk a romániai helyzethez, a romániai fejleményekhez". Erre a magyar fél azt javasolta: „Ha mi elfogultak yagyunk, akkor engedjék meg, hogy egy pártatlan, nemzetközi szakértőkből álló delegáció utazzék 'Romániába, amely megvizsgálja a helyzetet, megállapítja a tényeket, úgy, ahogyan ez az ENSZ emberi jogi bizottságában megfogalmazódott.'’ Nicolae Ceausescu hangsúlyozottan aláhúzta: ilyen delegáció beutazására stha nem fog sor keítylni. Felvetette azt is, hogy Aradon javasolták a miniszterelnöki találkozót. Tény, hogy utána megerösíElsősorban" a magtár— szovjet gazdasági együttműködés mechanizmusának korszerűsítéséről és a kétoldalú árucsereforgalom alakulásáról tárgyalt szombaton Bukarestben Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélés rögtön a VSZ PTT utolsó plenáris ülését követően kezdődött a bukaresti szovjet nagykövetségen, és csaknem egy órán át tartott. A két miniszterelnök különösen nagy figyelmet szentelt annak, hogy az idén és a jövő évben miként teremthetők meg a~két ország gazdasági kapcsolataiban a fizetési egyensúly feltételei. Áttekintették az 1991—95-ös időszakra szóló tervkoordinációs munkálatok főbb feladatait, és. a következő magyar—szovjet kormányfői találkozó előkészületeit. Németh Miklós tájékoztatta partnerét arról, hogy a magyar kormány új külgazdasági stratégia kialakításán Nyikolaj Rizskov szovjet cs Németh Miklós magyar miniszterelnök találkozója a VSZ PTT ülésén dolgozik. Ennek kulcselemei közé tartozik, hogy piaci együttműködési modellt kívánunk kialakítani a KGST- partnerekkel, mindenekelőtt a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokban, s tartalmasabbá kívánjuk tenni a közvetlen vállalatközi kapcsolatokat. tették a Németh Miklós miniszterelnök részére szóló meghívást. Magyar részről erre a Válasz az volt — és ezt most is aláhúztuk a találkozón —, hogy készek vagyunk a miniszterelnöki találkozó lefolytatására, de csak abban az esetben, ha a felsorolt problémákat sorra vesszük és valamilyen módon meg tudunk állapodni azoknak a megoldásáról. Meg kell mondanom — ' hangsúlyozta -Horn Gyula —, hogy az egész találkozót egy rendkívül heves vita jellemezte, s gyakorlatilag csak egy megállapodás .született — a településrendezéssel összefüggésben: Nicolae Ceausescu megerősítette, utazzék Romániába egy magyar tanácsi delegáció. Mi ezzel egyetértettünk, viszont kértük, hog^ ez a helyszínen, főképpen Erdélyben tanulmányozhassa a település- rendezési programot,. A válasz erre az volt, hogy -a delegáció programját majd ők állítják össze. Egy érdeklődésre, hogy mindezek után hasznos volt-e leülni tárgyalni, Horn Gyula kifejtette: Románia esetében figyelembe kell venni azt, hogy egy szomszédos országról van szó. Ezenkívül nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egy olyan VSZ-beli tagállamról van szó, amellyel egy Védelmi szövetségi rendszerben vagyunk. De ugyanakkor ezzel az országgal rendkívül . kiélezett, feszült viszonyban állunk, s.ilyen körülmények között nem szabad kihagyni a tárgyalások lehetőségét, ezt nem szabad elmulasztani. Nagyon lényeges az, hogyan tárgyalunk és mit vetünk fel a tárgyalásokon. A továbbiakban szólt arról, hogy a VSZ PTT bukaresti ülésein az egyes tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatok kérdései nem szerepeltek. Az újságírók érdeklődtek arról is: a Szovjetunió milyen mélységben ismeri , a magyar—román problémát, s van-e valamilyen reagálása. Horn Gyula kifejtette: ..elég jól”, de utalt rá, hogy a Szovjetunió stratégiai felelősséget visel a Varsói Szer zödés helyzetéért, ezért bizonyára számára nem jó, hogy két tagállam viszonyában ilyen helyzet alakult ki. „A Szovjetunió nem akar ebbe a viszonyba beavatkozni" — mondotta végezetül. A Minisztertanács elnöke kitért arra is, hogy. 1989 első félévében a kétoldalú kereskedelmi forgalomban számottevően nőtt a magyar aktívum. Egyetértettek abban, hogy a megoldás lehetőségeit közösen kell felkutatni, ,s meg kell teremteni a kereskedelmi forgalom egyensúlyát, de nem a magyar export visszafogása révén. Kormányfőnk kitért arra is, hogy a magyar—szovjet kishatárfórgalom örvendetes módon jól fejlődik. A továbblépés érdekében^ konkrétan meg kell fmísgálni, hogy milyen lehetőségek nyílnak újabb vegyes vállalatok létesítésére Szabolcs- Szatmár megyében és a Szovjetunió kárpátontúli területén. Nyikolaj Rizskov elmondta, hogy örömmel vett részt a kétoldalú eszmecserén. Eleve úgy indult el Moszkvából, hogy a sokoldalú tárgyalások mellett feltétlenül találkozni kíván magyar kollégájával is. LOSONCZI GÉZÁT TÖRVÉNYTELENÜL TARTOTTÁK FOGVA A Nagy Imre és társai javára emelt törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség — bűncselekmény hiányában — megszüntette, a nyomozást Losonczy Géza ellen. A néhai államminiszter ellen 1957. március 10-én rendelt el nyomozást a Belügy- minisztérim, annak bizonyítására, hogy 1955 végétől egészen 1956. november 23- ig — -tehát a jugoszláv nagy- követségen is — elkövette a szervezkedés bűntettét. A Legfőbb Ügyészség mostani határozatának in_ doklásából kiderül, hogy Losonczy Gézát 1957. április 11- én Romániában tartóztatták le. s azt követően többször kihallgatták. Az iratok szerint augusztusban ismertették a nyomozás anyagát a gyanúsítottal, aki arra. több mint 60 oldalnyi észrevételt tett. Ezt követően azonban a nyomozást nem fejezték be, hanem 1958. január végéig folytatták. Losonczy Géza 1957. december 21-én a börtönben elhunyt. Egészségi állapotára vonatkozóan nem találtak egyértelmű adatokat. Az akkor hatályos jogszabályok , szerint az előzetes letartóztatás elrendelésének általános feltétele mindenekelőtt a bűncselekmény elkövetésének alapon gyanúja volt. Mivel ez nem állott fenn, az egykori, állam- minisztert haláláig törvénytelenül tartották fogva — mutat rá a határozat. Utal a magyar—jugoszláv kormányközi egyezményre is, amely szerint a Jugoszlávia budapesti nagykövetségén tartózkodók elhagyhatják az épületet, őket nem vonják felelősségre. Az eljáró szerveknek tehát figyelembe kellett volna venniük ezt az egyezményt is. , Feszüli- a viszony Jugoszláviában a nemzetek között Jugoszlávia nemzeteinek kapcsolatai minden területen rendkívül kiéleződtek. A nemzetek közötti megosztottság és vita a kommunista szövetségre és tagjaira is átterjedt. A válság mélységét mutatja, hogy az országban minden probléma, vita és nyitott kérdés nemzeti jelleget ölt. Ezt állapította meg a zágrábi tv^-ben szombaton este elhangzott nyilatkozatában Ivica Rácsán, a JKSZ KB Elnökségének tagja. Ugyanakkor rámutatott, hogy Jugoszláviának napjainkban a viták és a nemzeti megosztottság helyett mindenütt . a reformerők tevékeny össze? fogására van szüksége. A JKSZ Központi Bizottsága éppen ezért tűzte legközelebbi (e hó végére tervezett) ülésének napirendjére az ország nemzetei közötti viszony időszerű témáinak megvitatását. A hatalmon lévő kommunista párt központi bizottsága utoljára éppen 50 évvel ezelőtt tárgyalt erről az érzékeny témakörről. Most azoknak az illúzióknak, sztálinista, etatista-bürokratikus nézeteknek a számláját fizetjük, amelyek szerint a nemzetiségi kérdést az antifasiszta népfelszabadító háborúval egyszer s mindenkorra megoldottuk. Megértettük, hogy a nemzeti kérdést egészen addig wem-le- • hét rendezni, amíg a nemzetek és nemzetiségek léteznek — mondotta. Phenjanban a Május 1. Stadionban megrendezett látványos záróünnepséggel befejeződött a XIII. ViláJtfjűVági és Diák»1 találkozó w A Boglárlellei Városi Tanács V. B. pályázatot hirdet városgazdálkodási igazgatói munkakör betöltésére. Pályázata feltételek: szakirányú felsőfokú végzettség, büntetlen előélet, 5 év szakmai gyakorlat. (Olyan szakemberek pályázatát várjuk, akik rendelkeznek városgazdálkodási, vállalkozáspolitikai, idegen- forgalmi, műszaki ellátási és városgondnokság irányítási ismeretekkel és gyakorlattal.) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes önéletrajzát, eddigi beosztásait, munkahelyét, szakmai és vezetői tevékenységét. Bérezés a vonatkozó rendelet alapján megállapodás szerint. A pályázatokat július 20-ig kérjük benyújtani a Boglárlellei Városi Tanács V. B. személyzeti vezetőjéhez 8630 BOGLÁRLELLE, Erzsébet u. 11. címre. (106028)-------------------------------------------------------n---------------------N émeth Miklós és Rizskov megbeszélése «u ft
