Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-10 / 160. szám

2 Somogyi Néplap 1989. július 10., hétfő Nyers Rezső és Nicolae Ceausescu találkozója Üj megközelítésre, új tárgyalási alapra van szükség HORN GYULA TÁJÉKOZTATÓJA Nicolae Ceausescu július 8-án másfél órás megbeszélést folytatott a VSZ PTT ülésén a ro­mán fővárosban tartózkodó Nyers Rezsővel, Németh Miklóssal és Horn Gyulával Nyers Rezső, az MSZMP elnöke szombaton Bukarest­ben román kezdeményezésre találkozott Nicolae Ceauses- cuval, az RKP KB főtitkárával, az RSZK elnökével. A kö­tetlen, nem hivatalos eszmecserén áttekintették a magyar —román kapcsolatok több időszerű kérdését. A megbeszélésen részt vett Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke, Horn Gyula külügyminiszter és Szűts Pál Magyarország bukaresti nagykövete. Román részről jelen volt Constantin Dascalescu miniszterelnök. Ion Stoi- an, az RKP KB külügyi kérdésekért felelős titkára és loan Totu külügyminiszter. A Nyers Rezső—Nicolae Ceausescu" találkozóról Bu­karestben Horn Gyula kül­ügyminiszter tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit. « Mindenekelőtt elmondta, ■ hogy a találkozó román kez­deményezésre jött létre. Szólt ártól, hogy a magyar küldöttség' nem könnyen ha­tározta el magát erre a lé- pésre, mert a tapasztalatok, szerint az ilyen találkozók nem járnak túl sok haszon­nal. -Végül is azért döntőt- • ' tünk úgy, hogy elfogadjuk a kezdeményezést, mert meg­ítélésünk szerint tárgyalni . kell, különösen olyan vi­szonylatban, amikor nagyon súlyos problémák vannak'' — fűzte hozzá. Nyomatékkai hangsúlyozta: a magyar fél mindjárt az elején tisztázta azt, hogy kötetlen,. nem hi­vatalos véleménycserére ke­rülhet sor. „Sorra vettük mindazokat a jaroblémákat, amelyek kapcsolatainkat terhel i k. Egyetértés gyakorlatilag csak abban a kérdésben volt, hogy szomszédok va­gyunk és a két szomszédos nép érdeke megköveteli, hogy a viszonyokat javítsuk. A magyar delegáció kifej­tette azt, hogy gyakorlatilag csak a gazdasági kapcsola­tok terén kielégítő a hely­zet, politikai téren viszont mélypontra jutottunk. Az ■aradi eíuestaláíkozót követő­en érdemi lépésre nem ke­rült sor. Felvetettük azt, hogy egyetlen magyar javaslatra, kezdeményezésre sem kap­tunk érdemi választ román részről, illetve ezeket a ja­vaslatokat elutasították. Gyakorlatilag egyetlen olyan témáról nem hajlan­dók tárgyalni, amely feszíti a két ország viszonyát. Felvetettük, hogy súlyosan terheli a két ország viszo­nyát az erdélyi magyarság ’ helyzete, méghozzá rosszab­bodó helyzete. Egyértelmű álláspontunk szerint Romá­nia ezen a területen nem teljesíti a nemzetközi köte- lezettnségeit, amelyek az ENSZ-tagságból, a Helsinki Záróokmányból, a nemzet­közi okmányokból • erednek. Tovább folytatódik az úgy­nevezett településrendezési program, aminek következ­tében nem csupán egziszten­ciálisan vált' súlyossá a ma ■ gyarság helyzete, hanem más téren is, mert megsemmisül­nek évszázados kulturális és minden más értékei. Érveket felsorolva, határo­zottan felvettük továbbá azt is, hogy az utóbbi idő ben egy sz.éles körű politikai propagandakampány bon­takozik ki Romániában Ma­gyarország ellen, amely nemcsak meghamisítja a magyar törekvéseket, ha­nem megkérdőjelezi mind­azoknak a változásoknak a létjogosultságát vagy helyes­ségét. amelyek Magyaror­szágon zajlanak, például a demokratikus fejlődés ki­bontakozásai érdekében tett ' erőfeszítéSéifikét. Ugyancsak súlyosan terheli kapcsolata­inkat, hogy az utóbbi hóna­pokban bizonyos katopati fenyegetőzések • iá megjelen­nek. Ilyen megnyilatkozások, kijelentések hangzanak el Romániában. Ügy ítéljük meg, például ez utóbbi kap­csolatba, mintha román rész­ről tudatos törekvés lenne az ellenségeskedés szítására. Hogyan lehetne. tovább lépni e kapcsolatok rende­zése érdekében? Alapvető fontosságú az erdélyi ma­gyarság helyzetének javítá­sa. Határozottan leszögeztük gzt is, hogy haladéktalanul le kell állítani a település- rendezési program további folytatását. Csak ezen az alapon, ezeknek a kérdések­nek, ezeknek a problémák­nak a rendezése alapján in. dúlhatunk el és nem úgy. mint korábbi tapasztalat szerint, amikor megfogal­mazták román részről, hogy egynéhány kérdésről hajlan­dók voltak tárgyalni, a leg- élőbb, a '^legfeszítőbb prob* lémákat viszont a szőnyeg alá söpörték. Tehát új meg­közelítésre új tárgyalási alapra van szükség. A külügyminiszter a ro­mán reagálással kapcsolat­ban arról adott tájékozta­tást: Nicolae Ceausescu han­goztatta, hogy a felvetett problémák nem léteznek Ro­mániában. Az országban tö­kéletesen megoldották a nemzetiségi kérdést, ezen a területen nincs gond, sőt a világon a legjobban Roma. niában oldották meg ezt a kérdést. A magyarságnak minden joga biztosított és azok az állítások, megntf ilat- ■ kozások, amelyek ^agyar- or.szágon elhangzap.ak, telje­sen megalapozatlanok, „hi­szen mi magyarok elfogul­tan viszonyulunk a romániai helyzethez, a romániai fejle­ményekhez". Erre a magyar fél azt javasolta: „Ha mi elfogultak yagyunk, akkor engedjék meg, hogy egy pár­tatlan, nemzetközi szakér­tőkből álló delegáció utaz­zék 'Romániába, amely megvizsgálja a helyzetet, megállapítja a tényeket, úgy, ahogyan ez az ENSZ emberi jogi bizottságában megfogal­mazódott.'’ Nicolae Ceausescu hangsúlyozottan aláhúzta: ilyen delegáció beutazására stha nem fog sor keítylni. Felvetette azt is, hogy Aradon javasolták a mi­niszterelnöki találkozót. Tény, hogy utána megerösí­Elsősorban" a magtár— szovjet gazdasági együttmű­ködés mechanizmusának korszerűsítéséről és a kétol­dalú árucsereforgalom ala­kulásáról tárgyalt szomba­ton Bukarestben Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel. A szí­vélyes, baráti légkörű meg­beszélés rögtön a VSZ PTT utolsó plenáris ülését köve­tően kezdődött a bukaresti szovjet nagykövetségen, és csaknem egy órán át tar­tott. A két miniszterelnök kü­lönösen nagy figyelmet szen­telt annak, hogy az idén és a jövő évben miként te­remthetők meg a~két ország gazdasági kapcsolataiban a fizetési egyensúly feltételei. Áttekintették az 1991—95-ös időszakra szóló tervkoordi­nációs munkálatok főbb fel­adatait, és. a következő ma­gyar—szovjet kormányfői találkozó előkészületeit. Németh Miklós tájékoz­tatta partnerét arról, hogy a magyar kormány új külgaz­dasági stratégia kialakításán Nyikolaj Rizskov szovjet cs Németh Miklós magyar mi­niszterelnök találkozója a VSZ PTT ülésén dolgozik. Ennek kulcselemei közé tartozik, hogy piaci együttműködési modellt kí­vánunk kialakítani a KGST- partnerekkel, mindenekelőtt a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokban, s tartalma­sabbá kívánjuk tenni a köz­vetlen vállalatközi kapcso­latokat. tették a Németh Miklós mi­niszterelnök részére szóló meghívást. Magyar részről erre a Válasz az volt — és ezt most is aláhúztuk a ta­lálkozón —, hogy készek va­gyunk a miniszterelnöki ta­lálkozó lefolytatására, de csak abban az esetben, ha a felsorolt problémákat sor­ra vesszük és valamilyen módon meg tudunk állapod­ni azoknak a megoldásáról. Meg kell mondanom — ' hangsúlyozta -Horn Gyula —, hogy az egész találkozót egy rendkívül heves vita jel­lemezte, s gyakorlatilag csak egy megállapodás .született — a településrendezéssel összefüggésben: Nicolae Ceausescu megerősítette, utazzék Romániába egy ma­gyar tanácsi delegáció. Mi ezzel egyetértettünk, viszont kértük, hog^ ez a helyszí­nen, főképpen Erdélyben ta­nulmányozhassa a település- rendezési programot,. A vá­lasz erre az volt, hogy -a de­legáció programját majd ők állítják össze. Egy érdeklődésre, hogy mindezek után hasznos volt-e leülni tárgyalni, Horn Gyula kifejtette: Románia esetében figyelembe kell venni azt, hogy egy szom­szédos országról van szó. Ezenkívül nem hagyható fi­gyelmen kívül az sem, hogy egy olyan VSZ-beli tagál­lamról van szó, amellyel egy Védelmi szövetségi rendszer­ben vagyunk. De ugyanak­kor ezzel az országgal rend­kívül . kiélezett, feszült vi­szonyban állunk, s.ilyen kö­rülmények között nem sza­bad kihagyni a tárgyalások lehetőségét, ezt nem szabad elmulasztani. Nagyon lénye­ges az, hogyan tárgyalunk és mit vetünk fel a tárgya­lásokon. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy a VSZ PTT buka­resti ülésein az egyes tagál­lamok közötti kétoldalú kap­csolatok kérdései nem szere­peltek. Az újságírók érdeklődtek arról is: a Szovjetunió mi­lyen mélységben ismeri , a magyar—román problémát, s van-e valamilyen reagálása. Horn Gyula kifejtette: ..elég jól”, de utalt rá, hogy a Szovjetunió stratégiai fele­lősséget visel a Varsói Szer zödés helyzetéért, ezért bi­zonyára számára nem jó, hogy két tagállam viszonyá­ban ilyen helyzet alakult ki. „A Szovjetunió nem akar ebbe a viszonyba beavatkoz­ni" — mondotta végezetül. A Minisztertanács elnöke kitért arra is, hogy. 1989 el­ső félévében a kétoldalú kereskedelmi forgalomban számottevően nőtt a magyar aktívum. Egyetértettek ab­ban, hogy a megoldás lehe­tőségeit közösen kell felku­tatni, ,s meg kell teremteni a kereskedelmi forgalom egyensúlyát, de nem a ma­gyar export visszafogása ré­vén. Kormányfőnk kitért arra is, hogy a magyar—szovjet kishatárfórgalom örvende­tes módon jól fejlődik. A to­vábblépés érdekében^ konk­rétan meg kell fmísgálni, hogy milyen lehetőségek nyílnak újabb vegyes válla­latok létesítésére Szabolcs- Szatmár megyében és a Szovjetunió kárpátontúli te­rületén. Nyikolaj Rizskov elmond­ta, hogy örömmel vett részt a kétoldalú eszmecserén. Eleve úgy indult el Moszk­vából, hogy a sokoldalú tár­gyalások mellett feltétlenül találkozni kíván magyar kollégájával is. LOSONCZI GÉZÁT TÖRVÉNYTELENÜL TARTOTTÁK FOGVA A Nagy Imre és társai ja­vára emelt törvényességi óvás benyújtásával egyide­jűleg a Legfőbb Ügyészség — bűncselekmény hiányá­ban — megszüntette, a nyo­mozást Losonczy Géza ellen. A néhai államminiszter el­len 1957. március 10-én ren­delt el nyomozást a Belügy- minisztérim, annak bizonyí­tására, hogy 1955 végétől egészen 1956. november 23- ig — -tehát a jugoszláv nagy- követségen is — elkövette a szervezkedés bűntettét. A Legfőbb Ügyészség mostani határozatának in_ doklásából kiderül, hogy Lo­sonczy Gézát 1957. április 11- én Romániában tartóztatták le. s azt követően többször kihallgatták. Az iratok sze­rint augusztusban ismertet­ték a nyomozás anyagát a gyanúsítottal, aki arra. több mint 60 oldalnyi észrevételt tett. Ezt követően azonban a nyomozást nem fejezték be, hanem 1958. január vé­géig folytatták. Losonczy Géza 1957. december 21-én a börtönben elhunyt. Egész­ségi állapotára vonatkozóan nem találtak egyértelmű adatokat. Az akkor hatályos jogsza­bályok , szerint az előzetes letartóztatás elrendelésének általános feltétele minde­nekelőtt a bűncselekmény elkövetésének alapon gyanú­ja volt. Mivel ez nem állott fenn, az egykori, állam- minisztert haláláig törvény­telenül tartották fogva — mutat rá a határozat. Utal a magyar—jugoszláv kor­mányközi egyezményre is, amely szerint a Jugoszlá­via budapesti nagykövetsé­gén tartózkodók elhagyhat­ják az épületet, őket nem vonják felelősségre. Az el­járó szerveknek tehát figye­lembe kellett volna venniük ezt az egyezményt is. , Feszüli- a viszony Jugoszláviában a nemzetek között Jugoszlávia nemzeteinek kapcsolatai minden terüle­ten rendkívül kiéleződtek. A nemzetek közötti megosztott­ság és vita a kommunista szövetségre és tagjaira is átterjedt. A válság mélysé­gét mutatja, hogy az ország­ban minden probléma, vita és nyitott kérdés nemzeti jelleget ölt. Ezt állapította meg a zág­rábi tv^-ben szombaton este elhangzott nyilatkozatában Ivica Rácsán, a JKSZ KB Elnökségének tagja. Ugyan­akkor rámutatott, hogy Ju­goszláviának napjainkban a viták és a nemzeti megosz­tottság helyett mindenütt . a reformerők tevékeny össze? fogására van szüksége. A JKSZ Központi Bizottsága éppen ezért tűzte legköze­lebbi (e hó végére terve­zett) ülésének napirendjére az ország nemzetei közötti viszony időszerű témáinak megvitatását. A hatalmon lévő kommu­nista párt központi bizottsá­ga utoljára éppen 50 évvel ezelőtt tárgyalt erről az ér­zékeny témakörről. Most azoknak az illúzióknak, sztá­linista, etatista-bürokratikus nézeteknek a számláját fi­zetjük, amelyek szerint a nemzetiségi kérdést az anti­fasiszta népfelszabadító há­borúval egyszer s minden­korra megoldottuk. Megér­tettük, hogy a nemzeti kér­dést egészen addig wem-le- • hét rendezni, amíg a nem­zetek és nemzetiségek létez­nek — mondotta. Phenjanban a Május 1. Stadionban megrendezett látványos záróünnepséggel befejeződött a XIII. ViláJtfjűVági és Diák»1 találkozó w A Boglárlellei Városi Tanács V. B. pályázatot hirdet városgazdálkodási igazgatói munkakör betöltésére. Pályázata feltételek: szakirányú felsőfokú végzettség, büntetlen előélet, 5 év szakmai gyakorlat. (Olyan szakemberek pályázatát várjuk, akik rendel­keznek városgazdálkodási, vállalkozáspolitikai, idegen- forgalmi, műszaki ellátási és városgondnokság irányí­tási ismeretekkel és gyakorlattal.) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes önéletrajzát, eddigi beosztásait, munkahelyét, szakmai és vezetői tevékenységét. Bérezés a vonatkozó rendelet alapján megállapodás szerint. A pályázatokat július 20-ig kérjük benyújtani a Boglárlellei Városi Tanács V. B. személyzeti vezetőjéhez 8630 BOGLÁRLELLE, Erzsébet u. 11. címre. (106028)-------------------------------------------------------n---------------------­N émeth Miklós és Rizskov megbeszélése «u ft

Next

/
Thumbnails
Contents