Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
6 Somogyi Néplap _______, i989. íúiíu. »..mw K ÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET Ingyen sem kell a vagyon? MEGÉRKEZNI EURÓPÁBA Tévékészülékek tornya Szöulban, a modern művészetek múzeumában látható az a 18,32 méter magas „tévétorony”, amelyet 1003 darab képcsőből állított elő Nam Jung-pak képzőművész. A „Minél több, annál jobb” című alkotás képernyőin videómüsorokat sugá roznak. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Papirusztekercsek olvasása Mit tenne, ha saját tulajdonába kerülne a szövetkezet földje, vagyona? A kérdés naiv, ám talán éppen e naivitás miatt szárnyalhatnak a gondolatok, s érzékeltetik a mezőgazdaságban uralkodó, ugyancsak lehetetlen állapotokat. A kérdés valóban elhangzott egy szövetkezeti vezetőkkel folytatott beszélgetésen. Az arcokra döbbenet, mosoly, a kérdező elmeállapota miatti szánakozás ült. A válasz azonban egybehangzó és egyértelmű volt. A mostani szabályozási normák, kapkodások lehetetlenné teszik az efféle vállalkozásokat. A kategorikus elutasítás csak másodpercekig tartott, az elnökök kezdtek eljátszani a gondolattal: valóban, mi lenne, ha övék volna a határ, s megszabadulhatnának gúzsba kötött vezetői létüktől. Tucatnyi okot, mesterségesen emelt gátat emlegettek a gazdálkodás lassítójaként, s szinte valamennyien a bürokratikus hivatali államot tették első helyre a fékek sorában. A „párt jól bevált agrár- politikájaként” emlegetett, ismerősen csengő megállapítás mögött azonban valójában ingadozó, a hatalmat és a költségvetést szolgáló agrárpolitika állt. A „húzd meg, ereszd meg” taktikázás politikai és gazdasági gyakorlattá vált az elmúlt évtizedekben. A szövetkezetét, mint tulajdoni formát címkézték elmaradottnak, fejletlennek, korszerűtlennek; alig két évtized múltán politikai testület minősítette hatékonyabbnak az állami tulajdonnál. A nagyüzemekhez integrálódó, s azokat is gyarapító kistermelést nevezték kispolgári csökevény- nek és az élelmiszerellátás bázisának egyaránt. Az elnökökben élnek, vibrálnak ezek az ideológiai görcsök, amelyek voltaképpen vállalkozóképességüket is bénítják. A gazdasági elhajlások, a termelői érdeket figyelmen kívül hagyó, rögtönzött döntések persze nem kevesebb sérülést okoztak a mező- gazdaságnak. Egy elnök rendkívül egyszerűen ás tárgyszerűen fogalmazott: ha egy kicsit jobban ment a parasztnak, rögtön csavartak egyet rajta. Ez annyit jelent, hogy a nagyüzemek szervezése, majd a kibontakozásuk idején az állami támogatások tartották a lelket a gazdaságok nagy részében. Ahogy talpra álltak, a hetvenes évek elején a támogatások összege már felére apadt az elvonásokénak. A csavar túlságosan jól sikerült, az ágazat hanyatlott. Lélegzetvételnyi jobb idő következett, de 1987-ben már 21 milliárd forint állami támogatással szemben 50 milliárd elvonás állt. Manapság lepusztult géppark, kizsarolt határ, fizetésképtelen gazdaságok jelzik a mezőgazdaságra kényszerí- tett döntések következményeit. Az egyik elnök adatai szerint 1985 és 1988 között a nitrogénműtrágya ára 41 százalékkal, a gázolajé ugyanenyivel, az elektromos áramé 32 százalékkal, az építőanyagoké 76 százalékkal emelkedett: miközben a búza ára csupán 10, a napraforgóé pedig 2 százalékkal nőtt. Ezt hallva, a licit elkezdődött s ki-ki a saját tapasztalatai alapján sorolta az agrárolló nyílását bizonyító adatokat. A következmény ismert, egyik jellegzetes ténye, hogy a nógrádi termelőszövetkezetek állattenyésztői együttesen 900 millió forint értéket állítottak elő a múlt évben, s az állami támogatással együtt is 12 millió forint veszteséget könyveltek el. Ilyen helyzetben aligiia lehet csodálkozni, ha az állattartási adottságú körzetben is kivonul a tőke az ágazatból, s a latolgató ember legföljebb játékosságból gondol az egyéni vállalkozásra. E torz árarányok hatását az sem ellensúlyozná, ha a bürokrácia egyhülne. Egyelőre persze ez is csak kívánság, mert még élnek a „fent” fogalmazott „lent” költséget növelő, fegyelmet rontó szabályok. Kétségtelen, az elvi és gyakorlati következetlenség sebezte a gazdaságokat, azok vezetőit és kétkezi dolgozóit. A sebek fájdalma azért volt elviselhető, mert szükség esetén a fájdalomcsillapítót is adagolták. A tartós és következetes vállalkozáshoz azonban nem elég a tüneti kezelést nyújtó fájdalom- csillapítás, ahhoz a sebek gyógyulására van szükség. Addig a gazdasági vezetők nem vállalják saját tulajdonként a rájuk bízott gazdaságot, s amíg ezt nem tennék, a szövetkezeti vagy állami tulajdon hatékony .mozgatására is csekély az esély. Hőn óhajtott vágyunk, kimondott vagy kimondatlan akaratunk, reformcélunk — megérkezni Európába. Hogyan? A kedvezményes kamatozású lakáshitelek támogatásának- összege az idén 42 milliárd forint. Ez minden bizonnyal egy-két év alatt a többszörösére nőtt volna, ha nem emelték volna fel a kedvezményes kamatozású hitelek kamatál; piaci kamatozásúra. Az elmúlt évtizedekben összesen 276 milliár^l forintnyi alacsony kamatozású hitelt folyósított az OTP a takarékszövetkezetekkel együtt. Ebből 13,9 milliárd forint a kamatmentes hitel, egyszázalékos kamatozású 32,1, kétszázalékos pedig 19,8 milliárd forint. A háromszázalékos kamatú hitelek összege pedig eléri a 158 milliárd forintot. A költségvetés ma még a pénzintézetek számára ezt kiegészíti piaci kamatra, megfejelve egyszázalékos kezelési költséggel is. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, igazságtalan helyzet alakul ki. Akik most vagy a közeljövőben jutnak lakáshoz, azok már megfizetik a piaci kamatot, míg a szerencsés tulajdonosok jelentős támogatást kapnak. Sőt! E támogatás összege az inflációval egyenes arányban tovább növekedne. Talán ez az oka annak, hogy elterjedt a hír, miszerint a Gazdasági Reformbizottság — a költségvetésre nehezedő nyomást enyhítendő — lakásfinanszírozási programot dolgozott ki. Egyes hírterjesztők szerint cél a régi kedvezményes lakáshitelszerződések megváltoztatása. A mesterséges intelligenciával végzett kísérletek során gyakran merült fel a kérdés: vajon lehetséges-e utánozni az emberi értelem működését? A korábbi tapasztalatok alapján nemmel kellene válaszolnunk. Nemrégiben viszont egy Nobel- díjas kutató, Herbert Simon olyan eredményeket tett közzé, amelyek talán megváltoztatják a véleményünket — olvashattuk a L'Unitában. Az olasz napilap szerint Simon betáplálta komputerébe azokat az adatokat, amelyek a 17. században ismeretesek voltak a tudósok előtt az égitestek mozgásáról és távolságairól, majd azt a parancsot adta meg, hogy a gép keressen összefüggést a paraméterek között. Röpke két perc alatt a komputer „felfedezte” Kepler harmadik törvényét, amin a nagy csillagász 20 évig dolgozott. Kepler eleinte úgy képzelte, hogy egy bolygó Nap körüli keringési ideje arányos ellipszise fél nagytengelyének a négyzetével. Később a mindennapi élet gondjai felemésztették az energiáit, és nem tudott foglalkozni a témával. Amikor újra elővette a problémát, három hét alatt sikerült eljutnia a megoldáshoz: a bolygók keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint közepes naptávolságuk (ellipszisük fél nagytengelye) köbei. Különösen az érdekes a komputer viselkedéséin, hogy az egyik téves hipotézise éppen az volt, amivel Kepler is próbálkozott: négyzetes viszonyt tételezett fel a keringési idő és a fél nagytengely között. Ennek egyik formája, hogy a továbbiakban mindenkinek a hiteltartozására piaci kamatot kellene fizetni. A másik szerint gyorsítani kellene a hiteltörlesztést. Érdemes idézni a Népszabadság július 3-i tudósításából: „Két és fél milliót számláló korosztály hallatta hangját az Ifjúság — 2000 országos konferencia három napján ... Számosán nem értettek egyel azzal, hogy támogassák azt a kormány - javaslatot, amely szerint az idősebb korosztály megterhelése révén tegyék lehetővé a fiatalok lakáshoz jutását, vagyis, hogy növeljék a lakásépítéshez korábban felvett hitelek kamatait. Igazságtalanság lenne százezrek nyomorúságából kovácsolni tökét — hangsúlyozták.” A reformbizottság javaslatai — ha valóban így képzelik a megoldást — tehát nemcsak azért veszélyesek, mert ez esetben lakossági tehernövekedéssel kellene számolni. (Az utóbbi .variáció például 1500—2000 forint közötti többletkiadással járna a családok számára.) Az intézkedés bevezetésének igazi veszélyét abban látom, hogy meglevő szerződéseket nem vesz figyelembe. Aligha vallana ugyanis európaiságra, ha az OTP (vagy a takarékszövetkezet) és az ügyfél közöJSf létrejött aláírt kétoldalú megállapodásokat akár a parlament is egyetlen szavazással semmisnek mondhatná. Országunk nehéz helyzet: ben van. Szüksége van többletjövedelemre. Ezt azonban nem elsősorban az állampolgárokból kellene kisajtolni, s főleg nem ilyen módon. Mégis létezik olyan komputer, amely intelligens módon képes „gondolkodni”? Talán egy méregdrága, szuper gyors gépről van szó? Netán egy kísérleti, több tízezer mikroprocesszorból álló számítógépre godol- junk, amelyet az emberi agysejtek felépítésének és a sejtek egymással való kapcsolatának feltérképezésére használnak? Szó sincs róla. Simon átlagos memóriájú, átlagos számítási potenciállal rendelkező komputert használt. A titok nem a számítógépben, hanem a rajta futtatott programban van! A Bacon elnevezésű szoftver már sok bravúrt vitt véghez: az adott történelmi időszakban ismert adatok alapján felfedezte Faraday, Planck és még néhány tucat tudós híres törvényeit. A Bacon fogalmakat is tud alkotni. Két, rugóval összekötött test gyorsulását és lassulását leíró információk alapján megalkotta a tehetetlen tömeg fogalmát. Egy másik esetben felfedezte a törési indexet. „Amikor a Bacon elkezd dolgozni, nincs előtte elmélet, mint ahogy Keplernek sem volt kész teóriája — vallja a program alkotója. — Megvizsgálja a nyers adatokat, és megpróbál valamilyen szabályosságot felfedezni köztük. Mit szeretnének bebizonyítani a programmal? Azt, hogy az emberi értelem működése ugyanúgy megmagyarázható, leírható, mint bármely mái, természeti jelenségé.” Ha ezt egy egyszerű ember állítaná, biztosan sokan megmosolyognák. Ez a merésznek tűnő -állítás viszöíit olyan tudóstól származik, Egy Nápolyban dolgozó norvég kutatócsoport új eljárással bont ki és olvas el régi papirusztekercseket. A kutatók annak az 1200 tekercsnek a megmentésére vállalkoztak, amelyek az i. e. 79. évi Vezuy-kitöréskor pörkölődtek meg, és teme- tődtek el. Ezeket annak a háznak a maradványai között találták, amelyek valószínűleg Lucius Calpurnius Pisoé, Julius Caesar apósáé volt. A tekercseket előbb aki 1978-ban közgazdasági Nobel-díjat kapott az összetett gazdasági szervezetek döntési folyamatairól szóló tanulmányáért; aki több mint 20 könyv és 600 különféle publikáció szerzője a tudományágak széles skálájában: foglalkozott kognitív pszichológiával, matematikával, szociológiával, köz- gazdaságtannal. Sokoldalú zsenivel állunk szemben, aki a XX. század végén azt a reneszánsz emberideált éleszti újjá, amelyet a nagy Leonardo személyesített meg. Egyébként az interdiszciplináris megközelítés azt a tudományágat jellemzi, amelynek Simon egyik szülőatyja volt: a mesteséges intelligenciára gondolunk. Marvin Minsky, John McCarthy és Allen Newell amerikai kutatókkal együtt Herbert Simon már 1956- ban kidolgozta a Logic Theorist elnevezésű első olyan programot, amely képes volt „értelmesen gondolkodni”. 1972-ben következett a General Problem Solver, matematikai tétetek, sakkfeladványok, logikai kérdések megoldója. Simont főleg az érdekli, hogy miképpen megy végbe az emberi megismerés folyamata. Feltételezése szerint a gondolkodás abból áll, hogy „az emberek saját elméjükben valóság- modelleket alkotnak, később pedig értékelik azt, hogy miképpen változnak e modellek a cselekvés végrehajtása közben”. Így tehát modellezhetjük azt, ami mentális szinten lejátszódik egy emberben a problémamegoldás során. Simon hozzáteszi: „Mivel a számítógépek is patern-eket, azaz- modelleket alkotnak és hasonlítanak össze, arra is használzselatin és ecet keverékébe mártották, hogy a vékony papirusz megpuhuljon, meglazuljon. Minden egyes tekercshez — az elszenesedés fokától függően — más-más összetételű keveréket alkalmaztak. A szöveget szárrptö- gépes alakfelismerő eljárással betűzték ki. A legtöbb irományt Piso személyi filozófusa, a görög Philodé- meusz írta, de találtak néhány régibb, latin nyelvű szöveget is. hatjuk , őket, hogy emberi gondolatokat szimuláljanak. Ne gondoljunk arra, hogy gigantikus programokra van szükség e modellgyártáshoz. A Bacon alig négy-öt lépésben képes felfedezni Kepler törvényeit, míg 20 lépésben rájön az élő szervezet vizeletszintézisének ciklusára. Minderre azért képes, mert nem logisztikai módon halad, mint a korábbi komputerek, azaz nem szigorúan dedukciós alapon, nagy- mennyiségű, összehangolt instrukciók szerint végzi a lépéseket. A Bacon az igazságot keresi, egymást követő, megközelítő számításokon, becsléseken keresztül, s mi több, tanul a tévedéseiből ! Herbert Simon szerint pontosan így működik az emberi értelem is: „...ha egy bonyolult problémával állunk szemben, nem vizsgáljuk végig az összes lehetséges hipotézist. Gyakran előforul, hogy amikor egy tudós új kutatáshoz kezd. nem is tudja igazán, hogy mit keres. Mégis valahol elkezdi a munkát, lépésről lépésre megvizsgálja a tapasztaltakat, összehasonlításokat végez korábbi ismereteivel, ás ezek alapján alakítja ki azt a stratégiát, amely meghatározza a következő feladatot.” íme tehát, megszületett a Bacon, a szoftver, amely új szakaszt jelöl a mesterséges intelligencia fejlődésében. Simon hozzáteszi, hogy azért érzelmi rekaciót ne várjunk tőle: a Bacon mindössze ezzel a felirattal jelzi csodál: kozását:- Valami történt, amire nem számítottam.” Erdősi Lilian V. Farkas József Nincs többé vitás telefonszámla? Minden telefonszámla-reklamációnak pontosan utána tudnak nézni azzal a készülékkel, amelyet az Ipari Fejlesztési Bank és a Posta Kísérleti Intézet közösen fejlesztett ki a távbeszélő előfizetési díjak ellenőrzésére. (MTI-fotó — Pataky Zsolt felvétele) Balázs Andor Amikor a komputer elcsodálkozik
