Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A------------------------T----------------­X LV. évfolyam, 159. szám Ara: 9,30 Ft 1989. július 8., szombat Bukarestben ülésezik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé A tagállamok küldöttsé­geinek részvételével meg­tartott plenáris üléssel kez­dődött meg pénteken reggel a román fővárosban a Var­sói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének ülése. A román államtanács épü­letében folyó tanácskozáson a résztvevőket a házigazda, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke üdvözölte. Megnyitójában emlékeztetett rá, hogy a na­pokban elhunyt Kádár Já­nos, az MSZMP kiemelkedő vezetője, a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom jelentős alakja, aki a magyar küldöttségek vezető­jeként hosszú éveken át ak­tív résztvevője volt a PTT üléseinek. Javaslatára a je­lenlevők egyperces néma fel­állással adóztak az elhunyt emlékének. A megnyitó után a követ­kező PTT-ülésnek otthont adó Szovjetunió küldöttség­vezetője, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke vette át a tanácskozás elnö-’ ki tisztét, s övé volt az első felszólalás is, amelyet az NDK, Lengyelország, Cseh­szlovákia és Magyarország küldöttségvezetőjének beszé­de követett. Az ebédszünet után Milos Jakes csehszlo­vák küldöttségvezető elnök­letével folytatódott a plená­ris ülés, s Bulgária és Ro­mánia delegációvezetője mondta el felszólalását. Utolsó napirendi pontként a jelen­lévők meghallgatták Pjotr Lusev hadseregtábornoknak, a Varsói Szerződés Egyesí­tett Fegyveres Erői főpa­rancsnokának jelentését. A pénteki tárgyalási nap utolsó eseményeként Nico­lae Ceausescu, az RKP KB (Folytatás a 2. oldalon) Holnap ér véget Balatonföldváron a Neoton-tábor, Negy­ven fiatal egy hetet töltött el a Hotel Juventusban Csep- regi Évával. írásunk az 5. oldalon Felhívás a Barcs környéki kommunistákhoz Küldöttválafttás párttzavazá$sal Nyílt levelet fogalmazott meg az MSZMP Barcs Vá­rosi Végrehajtó Bizottsága a barcsi és a Barcs környéki kommunistákhoz a pártkong­resszus összehívásával kap­csolatban. Leszögezik, hogy ezentúl nem fogadhatják el a tagság kirekesztését a dön­tésekből, mert az, aki kima­rad az előkészítésből, a dön­tésekből, az nem lehet fele­lős a történésekért sem. A barcsi pártbizottság a tagság akaratának megfele­lően, a nyilvánosság és a de­mokratizmus szellemében kí­vánja a kongresszusi előké­születeket végezni. A testü­let az előkészítési, szervezé­si feladatok végzésével a községi pártszervek képvi­selőivel kiegészített végre­hajtó bizottságot bízta meg. A párt-vb a 3 kongresz- szusi küldött megválasztá­sára — figyelembe véve a tagság javaslatait —• párt­szavazást tart szükségesnek augusztus 2-a és 25-e között. Kongresszusi küldöttet jelöl­het minden, a térségben la­kó MSZMP-tag, minden pártszervezet, sőt a párttag maga is kérheti jelölését. Az egyéni jelöléshez 20 tag támogatása szükséges. Vala­mennyi jelölt fölkerül a lis­tákra (1 városkörnyéki, 2 barcsi listán választják meg a 3 kty^äöttet). A javaslato­kat indokolással július 26- ig kérik elküldeni a Barcs városi végrehajtó bizottság­nak címezve a levelet. ► .................1 mF ----------­39 . vasutasnap Tegnap délután Pécsett, a PVSK sportcsarnokban tartották a MÁV Pécsi Igazgatóságának központi ünnepségét a 39. vasutas­nap alkalmából. Az igaz­gatóság dolgozói, a meghí­vott vendégek — köztük a jugoszláviai Varasd és az NDK-beli Schwerin vas­utasainak képviselői — kö­szöntése után Fényes Jó­zsef, a pécsi vasútigazga- tóság vezetője mondott be­szédet : — Az elmúlt években fokozatosan romlottak po­zícióink, hozzá kellett szok­nunk teljesítményeink kényszerű csökkenéséhez, s ezzel párhuzamosan a műszaki színvonal, a szo­ciális környezet visszafej­lődéséhez. Ezek a körül­mények mindannyiunk számára nehezebbé tették a szolgálatot és általában a vasutassorsot, -életet. Megkockáztatom, hogy ha a vasutasság gerincét je­lentő végrehajtó szolgála­tot teljesítő dolgozók nagy többsége nem teljesített volna erején felül, akkor időnként megállt volna a vasút. Fényes József a további­akban kiemelte: bármeny­nyire is jogos igény a vasút — mint termelő inf­rastruktúra — műszaki fej lesztésénök újraéleszté­se, a kormányzat egyelőre nem tudja vállalni ennek anyagi terheit. A pécsi igazgatóság ennek elle­nére, a hálózathoz viszo­nyítva, jobb helyzetben van, hisz ha szűkös anya­gi körülmények között is, de például folytatódik a villamosítási program, a • siófoki vasútállomás re­konstrukciója. Tovább kell munkálkod­ni többek között olyan ösz­tönzési rendszer kialakí­tásán, amely a vasutat többlet-tevékenységhez, s ezáltal több bevételhez juttatja. Fényes József be­jelentette: a 40 órás mun­kahétre átállás feltételei­nek megteremtése fél éven belül várható. A MÁV-nál emelkednek a fi­zetések: a liberalizált bér- gazdálkodásnak, valamint a 400 millió forintos bér- politikai támogatásnak kö­szönhetően az év elején végrehajtott háromszáza­lékos kompenzációs bér- fejlesztést most átlagosan 8 százalékkal megtoldják. A beszédet követően Karl Schröder, a schwerl- nl vasúitigazgatóság he­lyettes vezetője köszöntöt­te az ünneplő magyar vasutasokat, s ajándékul egy gőzmozdony makett­jét nyújtotta át. A szak- szervezetek képviseleté­ben Simon József üdvö­zölte az igazgatóság dol­gozóit. A 39. vasutasnapi ün­nepség végén kitüntetése­ket adtak át, majd a schwerini és a varasdi vasutas művészegyüttes adott műsort. (Összeállítá­sunk a 3. oldalon.) A falu csendes. Aratnak vagy az árpatarlók talajmun­káit végzik. Rendre, sorra azokat a tennivalókat, me­lyeket a július parancsol a parasztembernek. A falu csendes, de ez csak a felszín! Az első látszatra a külső nyu­galom, a rend mélyén talán soha nem tapasztalt feszültsé­gek húzódnak meg, indulatok, kételyek és viták kavarog­nak, megválaszolatlan kérdőjelekkel és kétségekkel birkóz­nak az emberek. Jelen van a fásultság, a kedvvesztés, a kö­zöny és a közömbösség, éppúgy, mint a kirobbanó indulat, az idegeket őrlő tehetetlenség. A külső csendesség mélyén megsokasodtak a nyugtala­nító jelek, melyek tegnap még nagyobb figyelmet, ma már * viszont tetteket követelnek! Egyértelműen kifejeződött ez azon a csaknem négyórás vitán is, melyet a közelmúltban a megye mezőgazdasági nagyüzemi kommunista vezetői foly­tattak 3árdi Árpáddal, a megyei pártbizottság első titkárá­val. Senki sem pillantott az órájára, el lehetett feledni a máskor halaszthatatlannak tartott ügyeket, mert kimondat­lanul az hatotta át ezeket az együtt töltött órákat: végre kendőzetlenül, őszintén beszélhetünk helyzetünkről, szándéka­inkról, a bennünk lappagó ellenmondásokról. „Ha két hét­tel, ,egy hónappal korábban történik ez a találkozás, még jobb lett volna, mert a 'falu, az ott élő párttagok jó szót, eli­gazítást várnak ß mai bonyolult világban. ,Programot, elgon­dolást remélnek,1mellyel aztán ‘lehet vitatkozni >— vagy meg­erősíteni. De legfőképpen az érzékelhető tettekre áhítoznak”. Az világos, hogy ma a parancsolgatás, a határozatok ideje lejárt, hangnemet kell váltani, politizálni és vitatkozni kell, és a viták tüzében kikovácsolni azt a törekvést, amely éppúgy szolgálja a jó termő, Kapós-völgyi földeken gazdál­kodók érdekeit, mint a gazdaságilag elmaradott térségek ap- rófalvainak lakóiét. „Olyan nincs, hogy jó a politika, de irossz a gazdaság” — hangzott el. Mint ahogy ennek a fordítottja is elképzel­hetetlen. Ez a délután csak megerősítette a hitet abban, A falu mai csendje hogy a kettőnek együtt kell megújulnia, megváltoznia. Hogy időnként hol az egyik, hol a másik 'került jöbban előtérbe, az érthető, és talán az is, hogy a végsq mérlegelésnél talán egy árnyalattal több figyelem jutott a gazdaságnak. „Mert túl sok az elgondolás, túl1sok ia iszó t— elmarad mögötte a konkrét cselekedet.” Egy gondolat a számos észrevétel közül. Sárdi Árpád mondta: „... nekünk, a politikának a gazdaság előtt kell sö­pörni. Segíteni kell! Utat kell csinálni a gazdaságnak, hidat kell verni, mert szakadékok állnak előttünk. Olyan gazda­ság- és agrárpolitikát kell csinálni, amelyben a legkisebb fa- ^akója is megtalálja isaját, személyes érdekeltségét. Az MSZMP-nek keresni kell ‘mindazt a lehetőséget, ahol politi­kailag együtt tud működni a parasztsággal”. És ha igaz ez általában, méginkább igaz az agrárius So­mogybán! Ahol egyéb ágazatok mellett mind termelési ér­tékben, mind foglalkoztatásban meghatározóan fontos a me­zőgazdaság. Így aztán az ágazat egészét sújtó gondok itt na­gyobb súllyal is sújtanak! A mezőgazdaság alacsony jövede­lemtermelő képessége hovatovább elviselhetetlen. Épp úgy, mint az, hogy nem azonos terhet visel az ipar és a mező­gazdaság, ellentmondásosak az érdekeltségi viszonyok, ren­dezetlenek a tulajdonviszonyok. A hetvenes évek körzetesí- tési politikája az aprófalvas Somogybán egy sor települést tönkretett, s ezek között vannak olyanok, ahol már vissza­fordíthatatlan a hanyatlás. „A legutóbbi országgyűlésen a pénzügyminiszter ismét „övön alul” ütött — hangzott el a beszélgetésen — azt mondta: az ipari vállalatoknak tavaly jelentősen csökkent a nyeresége, a mezőgazdaságnak nem számottevően. Kérdem én, a nulláról, hová lehet „csökken­ni?!" A csődbe"! Somogybán a májusi pártértekezlet óta, az MSZMP-nek az az egyik lényeges törekvése, hogy olyan agrárprogram kimunkálását segítse, amelyet szemügyre vesz a parasztem­ber, azt érezze: ez neki is szól. Ebben a programban benne kell lennie az alacsony hatékonyságú nagyüzemek gazda­sági fellendítésének, a tulajdon-, a gazdálkodás- és az ér­dekeltségi formák sokszínűségének, a családi, a magánvál­lalkozás támogatásának csakúgy, mint a nagyüzemek integ­rációja fejlesztésének, az ipari, a szolgáltató tevékenység szélesítésének, mely nem csupán a települések felemelését szolgálja, fontos a foglalkoztatás szempontjából is. Nem véletlenül fogalmaztak meg a jelenlevők ilyen igé­nyeket: „Kiemelten támogassa és harcosabban képviselje a megyei pártbizottság az agrárszférát". „Az agrárius So­mogybán a falvak szerepe nagyobb, mint másutt. Ezért a párt itteni programjában külön kell szerepelnie a vidéknek! Például jelentős érdemeket szerezhetne a párt, ha lépéseket tenne az elosztási rendszer módosítása érdekében, ha kez­deményezné a kvótarendszer mai, a falvak lakóira nézve hátrányos megváltoztatását". Nem kétséges, hogy napjaink legnagyobb kérdése, a gazdasági lét — vagy a gazdasági összeomlás. Ez utóbbi el­kerüléséhez szinte egyetlen út az, hogy a működő tőke be­jöjjön az országba. „De o tőke olyan, mint a nemes vad, a nyugalmat szereti. Alapvető ezért, hogy az ország politikai ' helyzete is kiszámítható legyen. És ezért mielőbb mindent el kell követni. Mert ha húzzuk az időt, a gazdasági baja­inkat csak növeljük". A falu csendes, — de a mélyben pattanásig feszült ‘ ellentétek húzódnak. A falu csendes, — . de segítőkész. És megoldásokat vár! Vörös Márta Megkezdődött a VSZ PTT bukaresti ülése. A magyar delegáció tagjai: Kárpáti Feren Németh Miklós, Nyers Rezső és Horn Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents