Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-07 / 158. szám

4

Somogyi Néplap

1989. július 7., péntek

Törvénytervezet az állampolgárok ki- és bevándorlásáról

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság kérésére közöljük az alábbi két törvénytervezetet. Tesszük ezt szívesen azért is, mert ,a 'demokratikus döntéselőkészítés jó példájának tekintjük.

A Polgári és Politikai íJogok iNemzetközi Egyezségokmánya a mozgásszabadságot, ezzel összefüggésben a kivándorlást, a bevándorlást és a hazatérést olyan alapvető emberi jognak tekinti, amelyet iaz egyes államok jogalkotásában csak törvényben lehet korlátozni.

Jogrendszerünk e kérdéseket szabályozó normáinak az egyezségokmánnyal való összehangolása végett a Belügyminisztérium és az IIgazságügy-minisztérium az érintett jogterületek felülvizsgálata útán elkészítette a ki- és

Tervezet

19 évi törvény a ki- és bevándorlásról

bevándorlásról, valamin a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvények tervezetét.

A Minisztertanács az 1989. június 26-i ülésén megtárgyalta’és elfogadta-a törvénytervezeteket, elrendelte azok vitára '.bocsátását. A társadalmi vita tapasztalatainak felhasználásával a tervezetek pontosításra kerülnek, és ezt követően Inyújtja be a Minisztertanács a törvény- javaslatokat az Országgyűlés őszi ülésszakára.

A ,Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság kéri az állampolgárokat, a társadalmi és az érdekképviseleti szerveket, hogy a törvénytervezetekről levélben nyilvánítsanak véleményt a rendőrfőkapitányságok igazgatásrendészeti osztályának címezve július 25-ig.

Az Országgyűlés a ki- és bevándorlással kapcsolatos emberi jogok érvényesülése érdekében

— az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával összhangban a következő törvényt alkotja:

Alapvető rendelkezések

1. 8

(1) A magyar állampolgár alapvető joga, hogy lakóhelyét szabadon megválassza, Magyar- országról kivándoroljon és oda visszatérjen. E jogok csak kivételesen, az e törvényben meghatározott esetekben korlátozhatók és gyakorlásuk az e törvényben előírtakon túl további anyagi feltételekhez nem köthető.

(2) A külföldi engedéllyel vándorolhat be. A törvény alkalmazásában külföldi az, aki nem magyar állampolgár.

Kivándorlás

2. 8

(1) A kivándorlási szándékot formanyomtatványon, személyesen kell bejelenteni az elbírálásra jogosult szervnél, illetve külföldön a magyárt külképviseleten.

<2) A kivándorlási szándék bejelentéséhez mellékelni kell:

a) nyilatkozatot arról, hogy a

kivándorlónak van-e köztartozása;

b) a honvédelmi miniszter engedélyét a sorkatonai, vagy az általános hadkötelezettség alapján polgári szolgálatot még nem teljesített hadköteles esetében;

c) a bíróság határozatát, vagy

a gyámhatóság hozzájárulását cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes esetében,

kivéve, ha a kiskorú mindké szülője vándorol ki;

d) a gyámhatóság hozzájárulását akkor, ha a kivándorlónak cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes leszármazottja, vagy örökbefogadottja marad itthon.

(3) Ha a kivándorlásnak törvényi akadálya nincs, erről a bejelentő írásban értesítést kap.

(4) A kivándorlás törvényi akadályát és a korlátozás idő tartamát határozatban kell közölni.

3. §

(1) A kivándorlási jogosultságot az útlevélbe kell bejegyezni.

(2) A bejegyzés feltételei:

a) érvényes útlevél;

b) lakcímkijelentés;

c) a személyi igazolvány átadása a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak;

d) hadkötelesek esetében a katonai igazolvány átadása a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak ;

e) az illetékes tanács, a helyi Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal, a társadalombiztosítási igazgatási szerv 30 napnál nem régebbi igazolása arról, hogy nincs tartozása, vagy fennmaradó tartozásának megfizetését arra alkalmas módon biztosította.

(3) Nem lehet a kivándorlási iogosultságot bejegyezni, ha a kivándorlásnak törvényi akadálya van.

4. 8

(1) Nem vándorolhat ki:

a) a büntetőeljárás befejezéséig az, akivel szemben olyan, szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt van büntetőeljárás folyamatban, amelyre a törvény három évnél súlyosai büntetést rendel:

b) a büntetésének letöltéséig az, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek;

c) az, akinek köztartozása van

— adó, társadalombiztosítási járulék — addig, amíg azt nem fizette ki, vagy a fennmaradó tartozásának a megfizetését nem biztosította;

d) a sorkatonai, vagy az általános hadkötelezettség alapján polgári szolgálatot még nem teljesített hadköteles, akinek e célból külföldre távozását a honvédelmi miniszter nem engedélyezte;

e) az a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, aki nem kapta meg a gyámhatóság hozzájárulását, kivéve, ha a kiskorú mindkét szülőjével vándorol ki;

f) az, aki itthon maradó, cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselkevőképes leszármazottja, vagy örökbefogadottja tartásáról megfelelően nem gondoskodott.

(2) Nem vándorolhat ki az sem, aki olyan államtitok birtokában van, amelynek védelméhez különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik. Ez a korlátozás az államtitok birtoklása megszűnésétől számítót három évig tartható fenn. A kivándorlásban emiatt korlátozott a határozat közlését követően kérheti a különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fennállásának felülvizsgálatát a titok minősítőjétől.

5. §

A külföldön letelepedett magyar állampolgárnak a kiutazástól számított három hónapon belül nyilvántartásba vétel céljából jelentkeznie kell az állandó lakhelye szerint illetékes külképviseletnél.

Hazatérés

6. 8

(1) E törvény biztosítja minden külföldön élő magyar állampolgárnak azt a jogát, hogy bármikor hazatérhessen. Ez a jog nem korlátozható.

(2) Aki érvényes magyar útlevéllel nem rendelkezik és haza kíván térni, ehhez útlevele, a magyar külképviseleten igényelhet. Ha a külföldre utazástól és az útlevélről szóló törvény szerint részére útlevél nem adható, akkor öt hazatérési igazolvánnyal kell ellátni.

(3) A külföldről hazatért magyar állampolgárnak a szükséges okmányok beszerzése érdekében, hazatérését követő 30 napon belül jelentkeznie kell a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon.

Bevándorlás

7. 8

(1) A bevándorlás iránti kérelmet formanyomtatványon, személyesen, a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye' szerint illetékes magyar külképviseletnél kell benyújtani. Ha a külföldi érvényes tartózkodási engedéllyel Magyarországon tartózkodik, kérelmét a jövőbeni állandó lakóhelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságon is benyújthatja.

(2) A kérelmet kilencven napon belül kell elbírálni.

(3) Ha a bevándorlásnak törvényi akadálya nincs, erről a kérelmező a külképviseleten keresztül, ha Magyarországon tartózkodik, közvetlenül kap értesítést.

(4) A bevándorlás törvényi akadályát határozatban kell közölni.

(5) A bevándorló az e célból kiadott vízummal utazhat be az országba.

8. §

(1) Nem vándorolhat be az a külföldi:

a) akinek a letelepedése az állam biztonságát, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt, valamin! mások jogait és szabadságát sérti;

b) akinek magyarországi megélhetése és lakása nem biztosított;

c) aki súlyos bűncselekményt követett el, illetve bűnöző életmódot folytat.

(2) Megtagadható a bevándorlási .engedély attól a külföldi tői:

a) akinek a magyar társadalomba való beilleszkedése nem várható;

b) akit Magyarországról kiuta- sítotak.

9. §

A bevándorolt külföldit letele- désre jogosító személyi igazolvánnyal kell ellátni.

10. § #

(1) -A bevándorlási engedély, illetrr a letelepedésre jogosító személyi igazolvány visszavonható:

a) a 8. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben;

b) ha a külföldi a bevándorlási kérelmében, az elbírálás szempontjából lényeges tényt vagy körülményt elhallgatott, ezekre vonatkozóan valótlan adatot közölt.

(2) A bevándorlási engedély, illetve a letelepedésre jogosító személyi igazolvány visszavonását határozatban kell közölni.

(3) A letelepedésre jogosító személyi igazolvány visszavonásának nincs helye abban az esetben, ha a közegészségügyet

sértő állapot a külföldi magyar- országi bevándorlása után következett be.

11. §

A letelepedésre jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező végleges külföldre utazásának feltételeire a 2. 3. 4 g-ban foglaltak az irányadók.

Jogorvoslat

12. s

(1) A kivándorlást, a bevándorlást elutasító, továbbá a bevándorlási engedélyt, illetve a letelepedésre jogosító személyi igazolványt visszavonó határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(2) A másodfokú államigazgatási határozat közlésétől számított harminc napon belül a kérelmező kérheti annak bírósági felülvizsgálatát.

Záró rendelkezés

13. 8

E törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről^ illetőleg a külföldiek magyarországi tartózkodáAz Országgyűlés a külföldre utazásról és az útlevélről — az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával összhangban — a következő törvényt alkotja..

Alapvető rendelkezés

1. 8

A külföldre utazáshoz, a hazautazáshoz és az útlevélhez való jog a magyar állampolgár alapvető joga, amely csak kivételesen, az e törvényben meghatározott esetekben korlátozható.

Korlátozó rendelkezések

2. 8

(1) Nem utazhat külföldre:

a) a büntetőeljárás befejezéséig az, akivel szemben olyan, szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt van folyamatban büntetőeljárás, amelyre a törvény háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel;

b) a büntetésének letöltéséig az, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és azt még nem töltötte le;

c) az elkövetéstől számított legfeljebb három évig, aki külföldön olyan szándékos bűncselekményt követett el, amely a magyar törvény szerint három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, és emiatt felelősségét megállapították.

(2) Nem utazhat külföldre az sem. aki olyan államtitok birtokában van, amelynek védelméhez különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik, az államtitok birtoklása megszűnésétől számított három évig.

(3) Az (1) —(2) bekezdés szerinti esetekben méltánylást érdemlő körülményekré tekintettel kivételesen, korlátozott területi és időbeli érvényességű, egyszeri kiutazás engedélyezhető.

Az útlevél

3. 8

(1) Az útlevél hatósági igazolvány, amellyel á magyar állampolgár külföldön és a külföldre utazása isorán belföldön személyazonosságát és állampolgárságát igazolja.

(2) Az útlevél ,a világ összes országára szól, öt évig érvényes és érvényességi ideje meghosz- szabbítható.

4. §

(1) Az útlevelek:

a) magánútlevél;

b) diplomata-útlevél;

c) útlevél a külügyi szolgálat ellátására;

d) útlevél a hajós szolgálat ellátására.

(2) A határforgalomban az (1) bekezdésben fel nem sorolt úti okmány is bevezethető.

sáról szóló jogszabályok az irányadók.

H. 8

(1) E törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy megállapítsa:

a) a kivándorlási, hazatérési és bevándorlási ügyekben eljáró szerveket;

b) az e törvény szerinti formanyomtatványok tartalmi előírásait és mellékleteit;

c) a külügyminiszterrel egyetértésben a külképviseletek kivándorlással, hazatéréssel és bevándorlással kapcsolatos feladatait.

15. 8

Ez a törvény 19 ... év

.............

h

ó...............napján lép hatályba.

R

endelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

16. 8

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat veszítik a következő rendelkezések:

a) a külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló 1982. évi 19. tvr. 7. §-a és a 8. §-ának (2) bekezdése;

b) a 7 1982. (VIII. 26.) BM-ren- delet 14., 15., J6 §-ai.

5. 6

(1) A magánútlevélre minden magyar állampolgár az e törvényben meghatározott feltételek szerint jogosult.

(2) A külföldön élő magyar állampolgár nem kaphat magán- útlevelet akkor, ha külföldön szándékos bűncselekmény miatt ítélték szabadságvesztésre, amely a magyar törvény szerint is három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, vagy bűnöző életmódot folytat.

6. 8

(1) Diplomata-útlevél hivatalos utazás vagy külszolgálat ellátása céljából adható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból diplomata-útlevélre jogosultak:

a) az államfő, az Országgyűlés elnöke, a kormányfő, a Minisztertanács tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész;

b) a parlamenti képviselettel rendelkező pártok vezetői;

c) külügyminisztériumi államtitkár, a Külügyminisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársai, a katonai és légügyi attasék és helyetteseik, a kereskedelmi tanácsosok, a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatói, a nemzetközi szervezetekben szolgálatot teljesítő diplomáciai ranggal rendelkező személyek, a diplomáciai és konzuli futárok.

d) az a) és b) pontban felsoroltakkal közös háztartásban élő házastárs és gyermek.

(3) Diplomata-útlevelet kaphat utazásának tartamára az is, aki &z államfő, a kormányfő vagy a külügyminiszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre.

7. 8

Ütlevél a külügyi szolgálat ellátására hivatalos utazásra adható:

a) a Külügyminisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal nem rendelkező munkatársainak;

b) a külkereskedelmi képviseletek és a külförai magyar kulturális intézetek tartós külszolgálatra kihelyezett munkatársainak, valamint

c) a velük közös háztartásban élő házastársuknak és gyermeküknek.

8. 8

Ütlevél a hajós szolgálat ellátására hivatalos utazás céljából adható:

a) a tengeri, a folyami, kereskedelmi vagy utasszállító hajón szolgálatot teljesítő személyeknek ;

b) a folyami hajózásnál szolgálatot teljesítővel állandóan együtt utazó házastársának és gyermekének, valamint

c) annak a vízügyi dolgozónak, aki a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés [keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvizeken közlekedik.

Az útlevél iránti igény

9. 8

(1) Az útlevél — illetőleg érvényességi idejének meghosz- szabbítása —- Iránti igényt formanyomtatványon, személyesen kell bejelenteni. Együtt élő családtagok esetén a bejelenést a szülő, a házastárs, vagy a nagykorú gyermek is megteheti. Kiskorú ügyében a törvényes képviselője járhat el.

(2) A külföldön élő magyar állampolgár a lakóhelye szerint illetékes külképviseleten vagy — magyarországi tartózkodása esetén — a tartózkodási helye szerint illetékes szervnél jelentheti be útlevél —■ illetve érvényességi idejének meghosszabbítása — iránti igényét.

(3) A külföldön ideiglenesen tartózkodó magyar állampolgár elveszett útlevelét a külképviselet pótolja.

10. 8

A diplomata-útlevél és a külügyi szolgálat ellátására rendszeresített útlevél kiadásáról, nyilvántartásáról és rendeltetés- szerű felhasználásáról a külügyminiszter gondoskodik.

11. §

(1) A hajós szolgálat ellátására rendszeresített útlevél iránti kérelmet az utazást elrendelő szerv nyújtja be.

(2) ^Vz utazást elrendelő szerv köteles gondoskodni az útlevél rendeltetésszerű felhasználásáról, nyilvántartásáról, őrzéséről.

12. §

(1) Az útlevél — illetve érvényességi idejének meghosszabbítása — iránti igény bejelentéséhez csatolni kell:

a) két. egy évnél nem régebbi igazolványképet;

b) kiskorú, vagy gondnokság alatt álló esetén a szülők (törvényes képviselő) közjegyző, gyámhatóság, vagy az útlevél kiállítására jogpsült szerv előtt tett hozzájáruló nyilatkozatát;

c) külföldön élő magyar állampolgárnak a magyar állam- polgárság megállapításához

szükséges iratokat.

(2) Nincs szükség annak a szülőnek az (1). bekezdés b) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozatára, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy a szülői felügyeleti joga megszűnt.

13. 8

(1) A 2. § (1) — (2) és az 5. § (2) bekezdés szerinti esetekben útlevél nem adható, illetőleg a már kiadott útlevelet vissza ke#ll vonni.

(2) Az útlevelet vissza kell vonni akkor is, ha:

a) bűncselekmény elkövetéséhez használták fel, vagy meghamisították ;

b) ha a 6—8. §-ban meghatározott útlevélre , a jogosultság megszűnt.

(3) Az (1) és (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben határozatot kell hozni.

14. §

(1) A bíró, az ügyész, a rendőr, a határőr, valamint a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított munkatársa a hivatalos eljárása során a 2. § (1), az 5. § (2) bekezdése, valamint a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben az útlevelet igazolás ellenében elveheti.

(2) Az elvett útlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az azt kiállító szervnek, amely 30 napon belül köteles annak visz- szavonására vagy visszaadására intézkedni.

Jogorvoslat

15. s

(1) Az útlevél kiadását elutasító. illetőleg a visszavonását elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(2) A másodfokú államigazgatási határozat közlésétől számított harminc napon belül a kérelmező kérheti annak bírósági felülvizsgálatát.

Záró rendelkezések

16. 8 e

Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

17. 8

(1) E törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy:

a) meghatározza a külföldre utazással és az útlevéllel kapcsolatos ügyekben eljáró szerveket. a 4. 8 (2) bekezdésében említett egyéb úti okmányok fajtáit és kiadásának feltételeit, valamint az útlevélbe bejegyzésre jogosultakat;

b) a külügyminiszterrel egyetértésben szabályozza a külképviseleti szerveknek az útlevelekkel kapcsolatos feladatait.

*(3) Felhatalmazást kap a külügyminiszter, hogy az általa kiadott útlevelek kezelésének rendjét a belügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

18. S

(1) Ez a törvény 19. .. év .... hó ... napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A korábban kiadott szolgálati útlevél és a külföldön élő magyar állampolgár útlevele az érvényességi idejéig használható fel utazásra.

19. 8

(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1987. évi 25. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott 3 1987. (XII. 23.) BM-rendelet;

b) az 1956. évi október 23. napját követően jogellenesen külföldre távozott személyek vagyonjogi helyzetének rendezéséről szóló 1957. évi 32. számú törvényerejű rendelet;

c) az 1956. évi október 23. napját követően jogellenesen külföldre távozott kiskorúak vagyonjogi helyzetével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 1958. évi 41. számú törvényerejű rendelet;

d) az egyes szabálysértésekről szóló, 17 1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 6. S-ának (2) és (3) bekezdése;

e) az állampolgárságról szóló, 1957. évi törvény hatálybalépése és végrehajtása, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasság- kötéséről, valamint a külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló, 1957. évi VI. törvény hatálybalépése tárgyában kiadott, 1957. évi 55. számú törvényerejű rendelet 12. §-ának (1) bekezdésétől „az ország területére szóló visszahívással szembeszegül” mondatrész.

(2) A büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény 217. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„217. § Aki a Magyar Népköztársaság állaifihatárát engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon

a) fegyveresen;

b) légi jármű jogellenes külföldre vitelével lépi át, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Közületek

figyelmébe

ajánljuk!

YATRAN villany írógép

33 cm-es kocsival 15 200 Ft 45 cm-es kocsival 16 200 Ft

UNTIS táskaírógépek

6600 és 5990 Ft-ért

ÍRÓDEÁK SZAKÜZLET Kaposvár, Május 1. u. 20. Telefon: 82/21-723

(106083)

Tervezet

19 évi törvény a külföldre utazásról és az útlevélről