Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-07 / 158. szám
2 Somogyi Néplap 1989. július 7., péntek Kádár János éfetrajza ÜE Kádár János 1912. május 26-án született Fiúméban (ma Rijeka). Eredeti oglakozása műszerész. Ti- enhét éves korában kapcsolódott be az ifjúmunkás mozgalomba. Kezdetben a vasas ifjúmunkások között tevékenykedett. 1931- ben belépett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségébe — KIMSZ-be —és a Kommunisták Magyarországi Pártjába; 1931 novemberében letartóztatták. 1932 februárjában szabadult, s a KIMSZ egyik kerületi bizottságának, majd még ebben az évben a KIMSZ titkárságának tagja lett. 1935-ben ismét letartóztatták, s kétévi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után a Magyar Szociáldemokrata Párt budapesti VI. kerületi szervezetének munkájába kapcsolódott be, és a szervezet ifjúsági csoportjának egyik vezetője lett. 1940—41-ben részt vett az illegalitásban működő Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezésében; 1941-ben a párt budapesti területi bizottsái, gának, 1942 májusától a párt Központi Bizottságának tagja, 1943 elejétől titkára volt. Magyarország német megszállása után — 1944 áprilisában — megkísérelte, hogy a határon illegálisan átjutva, a jugoszláv népi hadsereg segítségével kapcsolatot teremtsen a Szovjetunióban élő magyar kommunista vezetők és az illegális KMP Központi Bizottsága között. A magyar—jugoszláv határon elfogták. Kilétét sikerült eltitkolnia, ezért csupán szökési kísérlet címén emeltek vádat ellene és kétévi c fegyházbüntetésre ítélték. 1944 őszén — a büntető intézmények evakuálása során — Nyergesújfalunál megszökött. Budapesten folytatta az illegális munkát, mint az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik irányítója. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének és Politikai Bizottságának tagjává választják. Tagja volt az Ideiglenes Nemzet- gyűlésnek, s rövid ideig budapesti rendőrfőkapitány-helyettesként dolgozott. 1945 áprilisától a Magyar Kommunista Párt budapesti területi bizottságának titkára. 1946-ban — a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa után — a Központi Vezetőség főtitkár-helyettessé választotta. 1948 augusztusától 1950 júniusáig belügyminiszter, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének párt- és tömegszervezetek osztályát vezette. 1951 tavaszán koholt vádak alapján letartóztatták. 1954-ben rehabilitálták. 1954-től 1956-ig a budapesti XIII. Kerületi Párt- bizottság, majd a Pest Megyei Pártbizottság titkára. 1956 júliusában a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kooptálta tagjai sorába, megválasztották a Politikái Bizottság tagjává és a Központi Vezetőség titkárává. 1956. október 31-én a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának első titkára lett, egyúttal a Nagy Imre-kormány államminisztere. 1956. november 4-én vezetésével megalakult a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány. 1957 júniusában az országos pártértekezlet megerősítette első titkári funkciójában. 1985-től az MSZMP főtitkára, 1988. május 22- től 1989. május 8-ig az MSZMP elnöke volt. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1988. május 22-ig volt a tagja. 1989. május 8-án felmentették KB-tag- sága alól is. 1958-ban — kérésére — felmentették miniszterelnöki teendői alól. 1961- ig államminiszter, 1961 szeptemberétől 1965 júniusáig újra a Minisztertanács elnöke volt. 1957 óta tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. 1958-tól ország- gyűlési képviselő, 1965-től a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Kitüntetései: Munkás— Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendje, a Szocialista Munka Hőse, a Szocialista Hazáért Érdemrend. Háromszor kapta meg a Lenin-rendet, 1977-ben nemzetközi Le- nin-békedíjjal tüntették ki. Több más magyar és külföldi kitüntetéssel ismerték el érdemeit. Nyilvános ülésen tárgyalta a Legfelsőbb Bíróság Nagy Imre és társai nem követtek el bűncselekményt A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa tegnapi nyilvános ülésén tárgyalta a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész törvényességi óvását. A héttagú testület az óvást alaposnak találta, s annak helyt adott. Határozatában megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958-ban hozott ítéletei törvénysértők, ezért ezeket hatályon kívül helyezte; Nagy Imrét, dr. Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maiéter Pált, Kopácsi Sándort, dr. Szilágyi Józsefet, dr. Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst az ellene emelt vádak alól felmentette. Az Elnökségi Tanács ülését — a hazai és külföldi sajtó tudósítóinak élénk érdeklődése közepette — dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nyitotta meg a Legfelsőbb Bíróság dísztermében. A széksorokban helyet foglaltak a perben halálra ítélt és kivégzett, illetve a szabadulásuk után elhunyt személyek hozzátartozói. A per ma még élő két szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós számára előlkészített két szék azonban üresen, maradt. Elsőként dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnök- helyettese ismertette a legfőbb ügyész törvényességi óvását, amely az eredeti ítéleteket is tartalmazta. Bizottság alakult Kádár János temetésére A Magyar Szocialista Munkáspárt Elnökségének döntése alapján bizottság alakult Kádár János temetésének megszervezésére. A bizottság elnöke Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A bizottság tagjai: Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Pozsgay Imre államminiszter, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke. A bizottság a temetés időpontját, helyét és a kegyelet nyilvánításának módját nyilvánosságra hozza. Magyar küldöttség utazott a VSZ tagállamainak csúcstalálkozójára Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének vezetésével csütörtökön Bukarestbe utazott a Magyar Népköztársaság küldöttsége, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A delegáció tagja Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Horn Gyula külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, az MSZMf Központi Ellenőrző Bizottságának elijöke, Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, Somogyi Ferenc külügyminisztériu- mi államtitkár. Jelen volt Traian Pop, a Román Szocialista Köztársaság magyar- országi nagykövete. (MTI) Olcsón — divatosat! Ismét érkeztek import bálás ruházati cikkek a Kaposvár, Május 1. utcai CSIBI KISÁRUHÁZBA! Keresse fel, érdemes! (106085) GORBACSOV STRASBOURGBAN A „Közös Európai Házunk" Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke az átfogó európai egység megteremtését, „Közös Európai Házunk' felépítését szorgalmazta Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti gyűlése előtt. Gorbacsov részletesen kifejtette az új szovjet külpolitikai gondolkodás alapelveit és közölte, hogy a Szovjetunió kész csatlakozni az Európa Tanács több konvenciójához. A fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Európa Tanács, a legrégibb nyugateurópai politikai szervezet most először üdvözölte szocialista ország eLnökét az Európa Palotában. A parlamenti gyűlés — a 23 tagország törvényhozásaiból delegált testület — svéd elnöke, Anders Björck méltatta e premier jelentőségét, és emlékeztette a képviselőket, hogy a gyűlés nemrég különleges meghívotti státuszt biztosította a Szovjetuniónak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Jugoszláviának. Hangoztatta, hogy az Európa Tanács alapelvei a törvényesség, a politikai pluralizmuson alapuló parlamenti demokrácia és qz emberi jogok biztosítása. A rendkívüli ülésen megjelent Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács nemrég megválasztott főtitkára, és Thorvald Stoltenberg, az Európa Tanács brüsszeli bizottságának elnöke. A magyar országgyűlés képviseletében dr. Horváth Jenő, a parlament Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottságának tagja, az IPU magyar tagozatának ügyvezető alelnöke vett részt. A szovjet államfő mintegy félórás. beszédében egyebek között leszögezte: — A Közös Európa Házunk fogalma kizárja a fegvA hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó Mihail Gorbacsov államfő, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott július 6-án az Európa Tanácsban veres öszecsapás minden eshetőségét, az erőszakhoz, vagy azzal fenyegetéshez való folyamodást, nevezetesen azt, hogy egyik szövetség katonai erőt alkalmazzon akár a másik ellen, akár a saját szövetségén belül, akár másutt. E fogalom azt sugallja, hogy az elrettentés doktrínáját a mérséklet doktrínájával kell felváltani. Gorbacsov felvetette az Európa Tanács parlamenti gyűlése előtt, hogy egy-más- fél éven belül hívjanak ösz- sze újabb helsinki típusú értekezletet, mert ideje, hogy „az európai államférfiak mai nemzedéke az amerikaiakkal és kanadaiakkal együtt megvitassa, miként képzelik el a XXI. század európai közössége felé vezető út következő szakaszait”. A nagy tetszéssel fogadott beszéde után Gorbacsov rövid megbeszélést folytatott Lalumiere asszonnyal, majd elutazott Franciaországból. A Legfelsőbb Bíróság dísztermében .-július 6-án megkezdődött az elnökségi tanács ülése. A testület — dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezetésével —, azt az óvást tárgyalja, amelyet a legfőbb ügyész Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maiéter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára emelt A Népbírósági Tanács 1958. június 15-i ítéletében Nagy Imrét, dr. Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Til dy Zoltánt, Maiéter Pált, Kopácsi Sándort, dr. Jánosi Ferencet, Vásárhelyi Miklóst, illetve április 22-én kelt ítéletében dr. Szilágyi Józsefet a népi demokratikus államrend ellen irányuló szervezkedés, ezen felül Nagy Imrét hazaárulás, Maiéter Pált és Kopácsi Sándort zendülés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maiéter Pált és dr. Szilágyi Józsefet halálra, Kopácsi Sándort életfogytig tartó börtönre, dr. Donáth Ferencet 12 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, dr. Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélte, és mellékbüntetéseket is alkalmazott. Nagy Imre, Gimes Miklós és Maléter Pál halálbüntetését 1958. június 16-án, dr. Szilágyi József halálbüntetését 1958. április 24-én végrehajtották. A szabadságvesztésre ítélt dr. Donáth Ferenc, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós büntetéséből 1960. április 1-jén egyéni kegyelem folytán, Tiídy Zoltán 1959. április 3- án feltételes szabadságra bo csátással, míg az életfogytiglani börtönre ítélt Kopácsi Sándor 1963 március 25-én közkegyelemmel szabadult. Dr. Donáth Ferenc, Tildy Zoltán és dr. Jánosi Ferenc szabadulását követően időközben elhunyt. Dr. Czili Gyula — az óvás alapján — ismertette a feltárt tények és adatok értékelését, valamint a lényegi következtetéseket, amelyek alapján a legfőbb ügyész arra a megállapításra jutott, hogy az ítéletek megalapozatlanok, törvénysértőek. Idézte az óvásból — egyebek között — azt, hogy a Népbírósági Tanács Nagy Imrét és társait olyan magatartásokért tette felelőssé, amelyek az akkor hatályos jogszabályok szerint sem minősültek bűncselekménynek. A bizonyítás egyoldalúan csak a terhelő körülményekre koncentrált, ennek folytán a népbíróság ítéleteinek egyes ténymegállapításai tévesek. A vádlottaknak védekezésre nem volt módjuk. Az ügyben népbíróként mindkét ügyben közreműködött egy olyan asszony is, akinek férje a Köztársaság téri események egyik áldozata volt. Ugyancsak eljárási szabályt sértettek azzal, hogy aiz eljárás teljes idejére, az ítélet kihirdetésére is zárt tárgyalást rendeltek el. A legfőbb ügyész óvásában szükségesnek tartotta, hogy az Elnökségi Tanács elvi tételként állapítsa meg: hogy valamely, akár hatalmon lévő, akár más párt tevékenységének bírálata, ideológiai vagy politikai nézeteinek megvitatása, a pártok közötti viták értékelése nem a büntetőjog feladata. Ugyancsak nem büntetőjogi kérdés — különösen rendkívüli körülmények közö+* nem — egy adott kormány tevékenységének megítéléoe Az óvás végezetül utalt a magyar és a jugoszláv kormány .közötti, 1956. november 21-én kötött egyezményre. Ebben a magyar kormány garanciát adott arra, hogy a jugoszláv nagykövetségen tartózkodók—Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, dr. Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós és dr. Szilágyi József — büntetőjogi felelősségre vonására korábbi magatartásuk miatt nem kerül sor. Mindezek alapján a legfőbb ügyész indítványozta, hogy az Elnökségi Tanács helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéleteket, s az elítélteket mentse fel az eb lenük emelt vádak alól. A védőbeszédek elhangzása után az Elnökségi Tanács összeült. A határozatot -- amely hatályon kívül helyezi a törvénysértő ítéleteket s az érintetteket felmenti az ellenük emelt, vádak alól — délután dr. Szilbereky Jenő hirdette ki, s indokolta meg. Hangsúlyozta: valamely kormány alkotmányos keretek közötti hivatali működésének megítélése nem büntetőjogi kérdés, a kormányzati tevékenység során elkövetett hibák, a működésre vonatkozó szabályoknak a szükséghelyzet miatti, vagy enélkül való megszegése nem állam elleni bűncselekmény. Emlékezteti arra, hogy Nagy Imre október 24-től az ország törvényes miniszterelnöke volt, s a per több szereplője tisztséget viselt kormányában. A számos eljárási szabálysértésen- túl utalt a magyar —jugoszláv egyezményre amelyben a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy Nagy Imre és társai ellen nem indítanak büntetőeljárást. * * * A koncepciós perek áldozatainak anyagi kártérítéséről az a készülő új törvény rendelkezik majd, amely átfogóan szabályozza az akkor elítéltek anyagi és erkölcsi rehabilitációjának -részleteit.
