Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-05 / 156. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 156. szám Ara: 4,30 Ft 1989. július 5., szerda Ma ülést tart a megyei pártbizottság Előkészületek a pártértekezletre, a kongresszusi küldöttválasztásra Ma délután összeül az MSZMP megyei bizottsága. Elő­ször tájékoztató hangzik el a Központi Bizottság június 23-i üléséről. Ezután a testület a soron következő megyei pártértekezlet előkészítésének és lebonyolításának fel­adataira, valamint a kongresszusi küldöttek megválasztá­sának módjaira vonatkozó előzetes javaslatot tárgyalja meg. Válságos Kádár János állapota Kádár János állapota to- lapota továbbra is válságos. Amint azt a kedd délelőtt megtartott orvosi konzílium megállapította, az elmúlt 24 órában a beteg légzése és keringése tovább romlott. Állapota a kora esti órák­ban is válságos volt. Kádár Jánost a nap folyamán meg­látogatta Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra. (MTI) MSZMP-fórum Kaposváron a kongresszusi küldöttválasztásról Pártfórum döntött tegnap Kaposváron a város és kör­nyéke kongresszusi küldött­választásainak elveiről. Ezen részt vettek a pártalapszer- vezetek titkárai, a pártbi­zottsági titkárok és a váro­si pártbizottság tagjai. A fórumot megelőzően Sárái Árpád, a megyei párt- bizottság első titkára tájé­koztatta a jelenlevőket az MSZMP KB július 23—24-i üléséről, majd a résztvevők a tagság véleménye alapján kialakították álláspontjukat a kongresszusi küldöttvá­lasztás lebonyolításának rendjéről és szabályairól. A kaposvári alapszervezetek tagjai- egy, a városkörnyé­kiek három pártválasztási körzetet alakítottak. Meg­egyeztek abban, hogy de­mokratikusan küldötteket állíthat minden párttag, alapszervezet, pártbizottság, politikai platform. Egyéni jelöltként fellép­het bármely MSZMP-tag, aki 50 párttag támogatását megszerzi. A jelöltállításban a párttagok, alapszervezetek és testületek szabadon szer­veződhetnek, kapcsolatot te­remthetnek egymással, kö­zös jelöltet állíthatnak, plat­Nyers Rezső és Grósz Károly találkozója a nyugatnémet SPD képviselőivel f ormot dolgozhatnak ki. Minden jelöltnek programot kell készítenie a párt politi­kájáról, a pártélet legfonto­sabb kérdéseiről. A jelölte­ket pártszavazási bizottsá­gok regisztrálják augusztus 1-jéig. A jelöltekkel a párt­tagság választási gyűléseken, taggyűléseken, fórumokon, a tömegkommunikáció útján ismerkedhet meg. A küldötteket a tagság Kaposváron pártszavazás­sal, a városkörnyéken az alapszervezetek küldöttei által választják meg szep­tember 4-ig. Pártszavazásnál minden párttag abban az alapszervezetben szavaz, ahová a tagsági díjai'* fizeti. A város környékét három küldött képviseli majd a kongresszuson. A kaposvári küldöttek számáról a me­gyei pártbizottság mai ülé­se dönt. Előfutárok ős követőik Vállalkozók a kereskedelemben Á megyei tanács vb napirendjén Kínálati, minőségi és szol­gáltatási javulások jelzik 1980 óta, hogy megyénkben is egyre nagyobb szerephez jutottak a vállalkozók a ke­reskedelmi ellátásban. Elé' gedettek lehetünk, vagy to­vábbi intézkedésekre van szükség? — ez volt az egyik fő kérdés tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának ülésén is. Az előterjesztés részlete­sen elemezte a fejlődést, és a jelenlegi helyzetet. Esze­rint ma a 63 állami vállalat, a 16 fogyasztási szövetkezet és a 43 egyéb szövetkezet mellett közel 2200 magánke­reskedő vesz részt Somogy kereskedelmében. Tavaly ők 23,2 milliárd forint értékű árut forgalmaztak 1626 bolt­jukban és 850 vendéglátó- ipari egységükben. A SZERZŐDÉSES ÜZEMELÉS 1983-tól a jövedelemérde­keltségű forma lehetőségével bővült. Az akkor új vállal­kozási formák összességében kedvező hatást gyakoroltak a kereskedelmi ellátásra. Bő­vült az árukínálat, javult a szolgáltatások minősége, az egészséges versenyszellem kedvezően hatott a kereske­delmi dolgozók munkamo­ráljára, a kiszolgálás figyel­mesebb, gyorsabb lett. A ke­reskedelmi szervezetek az elmúlt időszakban a tevé­kenységüket is bővítették. Az áruházi cserekapcsola­tok, nagykereskedelmi jo­gosítványok az áruválaszté­kot gazdagítják, sok esetben áruhiányt szüntetnek meg. A nagykereskedelmi »vállalatok és termelők kiskereskedelmi boltjai a kis települések el­látását segítik. A vendéglá­tásban is új szolgáltatások jelentek meg, s ami sokakat érint: a nyitva tartási idő is jobban igazodik a vásár­lók igényeihez. Vannak persze gondok is. A vállalkozók közül sokan a gyors meggazdagodás lehe­tőségét vélték fölfedezni a „maszek világban”. A be­szerzési nehézségek erősítet­ték a hajlamot a korrupció­ra,_s_jelentős összegű tarto­zások keletkeztek. A vállal­kozások nem idézték elő azokat a változásokat, me­lyeket automatikusan vár­tak a szakértők: a piaci vi­szonyok alakulása nem kényszerítette ki az árak csökkenését. Ennek fő oka hiánygazdaságunkban kere­sendő. Az ár és a minőség összhangja is hiányzik, ez gyakran bosszontja a vevő­ket. Nem csökkent a gazdál­kodó szervezetek központ­jaiban az apparátusok lét­száma sem. Hiába lett ugyanis kevesebb a felügye­letük alá tartozó egység, AZ ADMINISZTRÁCIÓ NEM CSÖKKENT, sőt... összességében azonban a bevezetett vállalkozási for­mák hasznosan szolgálták a lakosság és a gazdálkodó szervezetek érdekeit, s ami még fontosabb, elindítottak egy folyamatot, amely meg­változtatta a dolgozók szem­léletét, magatartását, gon­dolkodásmódját. Így előfutá­rai lehetnek a valódi vállal­kozásoknak. A végrehajtó bizottság megvitatta a beszámolót, határozottan állást foglalt a megindult folyamatok to­vábbvitele mellett. Itt az ideje, hogy a magánkereske­delem ne kiegészítő tevé­kenység legyen. Sőt elhang­zott az a javaslat is, hogy célszerű lenne ha a kereske­delemből és a vendéglátás­ból az állami tulajdon teljes egészében kivonulna. Ha­talmi szóval azonban nem kényszeríthetők a vállalatok a privatizálásra, így nem marad más, mint a rábeszé­lés — ez azonban valószínű­leg kevés lesz! Jelenleg a vállalatok többsége is úgy bérli az üzlethelyiségeit, vagyis A BÉRLŐ IS BÉRBE AD! Ha ezek az üzletek vállalati tulajdonba mennének át, talán könnyebb lenne to­vábbadni a magánvállalko­zóknak. Bár kétséges, ha egyszer egy vállalat megka­parint egy üzlethelyiséget, kiadja-e valaha a kézéből. A bizottság végül határo­zatban leszögezte: a jövőben is szükség van arra, hogy a megye kereskedelmében az eddig alkalmazott módsze­rek bővüljenek, és az ágazat a népgazdasági folyamatok­kal összhangban korszerű­södjön. Vigyázni kell azon­ban, hogy a kampányszerű­ség és a formalitás ne vigye zsákutcába ezt a törekvést. Varga Ottó „Kertes otthont akartunk” Nagyatádon az év lakóháza A TERVEZŐ ÚJABB BLISMERÉSB Az MSZMP és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közös parlamenti munkacsoportja 1989. július 3—4-én hazánkban tartotta soros ülését. Az SPD kül­döttségét Wolfgang Roth, a párt elnökségének tagja, a parlamenti frakció alelnöke, a munkacsoport társelnöke vezette, tagjai voltak Fritz Gautier és Ludwig Stiegler parlamenti képviselők, vala­mint Paul Löser, az SPD parlamenti frakció tudomá­nyos munkatársa. Az MSZMP delegációját Iványi Pál, a Politikai Inté­zőbizottság tagja, a mun­kacsoport társelnöke vezette. A munkacsoport a megbe­szélések során megvitatta az NSZK-ban, illetve hazánk­ban végbemenő fejlődés ta­pasztalatait. Véleménycse­rét folytatott a hivatalnoki réteg NSZK-beli helyzetéről, jogállásáról, az SPD-nek az üzemekben, munkahelyeken végzett tevékenységéről, va­lamint a választási harccal kapcsolatos munka feltéte­leiről. Az SPD-küldöttséget kedd délután fogadta Nyers Re­zső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A magyar politikusok tá­jékoztatást adtak hazánk helyzetéről, az MSZMP re­formtörekvéseiről. Nagyra értékelték az MSZMP és az SPD egyre sokrétűbb kap­csolatrendszerét, és síkra- szálltak a két párt együtt­működésének további fej­lesztése mellett. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Iványi Pál, a Politikai Intézőbizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Wolfgang Eoth, a Német Szociáldemokrata Párt, (SPD) elnökségének tagja, az MSZMP vezetőivel foly­tatott tárgyalások után nyi­latkozott a magyar sajtó munkatársainak. Hangsú­lyozta: a beruházandó tőké­nek nyújtott biztonság az el­ső számú feltétele annak, hogy a külföld aktívan tá­mogassa Magyarországot a gazdasági kibontakozás út­ján. Az MSZMP—SPD parla­menti munkacsoport társel­nöke úgy vélekedett, hogy a külföldi adósságok terhével küszködő magyar gazdaság helyzetét nem kell dramati­zálni. A nemzetközi pénz­ügyi piac akceptálja hazán­kat, fölösleges feketébbre festeni a helyzetet a valósá­gosnál. Ugyanakkor Roth óva intett az illúzióktól is. Mint mondta, Nyers Rezső mint hosszú távú koncepció­val rendelkező politikus jó hírnévnek örvend Nyugat- Európában. Ezt megerősítet­te két héttel ezelőtt tett bonni látogatása, illetve az ennek kapcsán adott sajtó- nyilatkozatai. Az SPD körei­ben úgy vélik, hogy az MSZMP képes lesz a koráb­ban megszakadt gazdasági reformfolyamatot, a vele já­ró fájdalmas döntésekkel együtt véghezvenni. (MTI) Szakonyi Lászlót, a Nagy­atádi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatóját tervezőiként is jól ismerik az atádiak. Nevéhez fűződik számos városszépítészeti újí­tás. Amiíkor javasolta, hogy színesre fessék a középülete­ket, számtalan ellenzője akadt, s amikor tényleg szí­nes középületeink lettek, akkor egyre többen gratu­láltak neki. Szakmájában nerr* enged lezserséget — fegyelmet követeli a mun­katársaitól is. S ennek van eredménye: tavaly Gáspár Attila Zrínyi utcai, az idén Büttner Tamás Rinya utcai lakóházának segített meg­szerezni az év lakóháza cí­met. Mindkét épületével az egyszerűségre és a korsze­rűségre törekedett. Büttner Tamásék otthona afféle Hanza-házra emlé­keztet a faszerkezetével. Az eredeti elképzelésben talán az is benne van, hogy fele­sége sokáig a szoibortelep vezetője volt. A férj, aki­vel a hatalmas nappaliban beszélgettünk, mindig is me­nekülni akart a kockahá­zakból. Olyan kertes, udva­ros otthont kívánt a család­dal együtt, amelyben, min­denki szabadon mozoghat. Kertjük alján a Malom-árok csordogál. Csend van, s ezért a csendért megéri autózni, kerékpározni a za­josabb városközpontba. A házigazda kérdésünkre elmondta, hogy a korábbi lakásukért hétszázötvenezer forintot kaptak 1985-ben. Már akkor sem lehetett sok­ra számítani ennyi pénzből. Munkahelyi kölcsönöket, bankhitelt vették föl. A ba­rátok és kollégák is sokat segítettek. A Danuvia nagy­atádi gyárának osztályveze­tője nem funkciója miatt kapott segítséget akkor, ami­kor egy-egy hiányzó csáváit, alkatrészt le kellett gyártat­nia, mert éppen az egész országban nem volt olyan. A díját megfizette. A segít­ségekkel együtt négyzetmé­terenként tízezer forintért készült el a ház szerkezete, amit aztán saját ízlésük sze­rint alakítottak tovább. A nappali fölött galéria húzó­dik. A korlátokhoz a kisgye­rekek miatt kötöttek köte­let, ami aztán dísznek is megmaradt. A lépcső termé­szetesen fából készült, hisz a vázszerkezettel harmoni­zál. A sok növény kiemeli az épületet a szomszédos házak sablonosságából, pe­dig semmivel sem kerülhe­tett többe, mint azok. Csu­pán jó ötletek kellettek a kerítéshez, a garázsbejáró­hoz, a festéshez és a díszí­téshez. No meg a gazdának is meg kellett fognia a ka­lapácsnyelet. (Nagy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents